Népszabadság, 1968. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-01 / 127. szám
2 1968. június 1. szombat NÉPSZABADSÁG Nguyen Duy Trinh nyilatkozata magyar újságíróknak Nguyen Duy Trinh, a VDK miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere a magyar újságíróknak adott nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta : — A vietnami nép célja újabb nagy katonai és politikai győzelmek kivívása, hogy közelebb jussunk a végső győzelemhez. Dél- Vietnamban immár az elnyomott városi lakosság milliói is felkeltek, hogy felszabadítsák önmagukat. Óriási politikai jelentősége van ennek. Ezek a milliók nagy erőt képviselnek, s e folyamat egyik eredménye az új hazafias szervezetek, a demokrácia és a béke nemzeti erői szövetségének a létrejötte. Ez a szövetség új tömegeket mozgósít a felszabadító harcra. Ezután az Észak-Vietnam ellen folyó légi és tengeri háborút elemezte a VDK külügyminisztere, majd így folytatta: — A katonai és a politikai küzdelem mellett belebocsátkoztunk a diplomáciai küzdelembe is, s ez utóbbi most új szakaszba érkezett. 1965 áprilisában tettük közzé a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának jól ismert négy pontját s ez a mi elvi álláspontunk. Kinyilvánítottuk, hogy az Egyesült Államok agresszor és a vietnami nép szent joga megvédeni önmagát az agresszor ellen. Követeljük, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel vietnami agressziójával és mindenekelőtt feltétel nélkül és véglegesen a VDK elleni agresszióval. Követeljük, hogy az Egyesült Államok és csatlósai távozzanak Vietnamból. Követeljük, hogy hagyják a vietnami népnek megoldani saját problémáit, úgy, ahogy azt a DNFF politikai programja rögzíti. A párizsi megbeszélések jelenlegi állására és az amerikai félnek a megbeszéléseken tanúsított magatartására vonatkozó kérdésekre Nguyen Duy Trinh a következőket mondotta: — Mindenekelőtt azt kell megállapítani: az amerikaiak vereségét jelenti, hogy kénytelenek voltak hivatalos megbeszéléseket kezdeni velünk, ámde részükről ez ugyanakkor álnok trükk is. Az utóbbi három évben, miközben igazságtalan háborújukat vívták a vietnami nép ellen, és több stratégiai méretű vereséget szenvedtek, a tárgyalások jelszavával kezdték félrevezetni a világ népeit és elkendőzni háborújuk agresszív, igazságtalan jellegét. Céljuk most is a világközvélemény leszerelése és az, hogy megakadályozzák a vietnami népet az önvédelemben, az agresszió elleni jogos küzdelmében. Álnok magatartásukra fényt vet az amerikai küldötteknek az eddigi megbeszéléseken tanúsított viselkedése. Konokul megtagadták a VDK elleni légitámadások és minden más háborús cselekmény feltétel nélküli abbahagyását, holott mi világosan megmondtuk: a megbeszélések elsődleges célja a támadások megszüntetésének meghatározása, hogy utána megvitassuk a két felet érintő más problémákat is. Másodszor: a tényeket semmibe véve, Vietnam északi részének népét vádolják azzal, hogy agressziót követett el Dél-Vietnam népe ellen, s azzal, hogy megszegte az 1954-es genfi egyezményt. Holott mindenki előtt világos, hogy ők az agresszorok, ők szabotálják a genfi egyezményeket. Harmadszor: az amerikaiak valamiféle viszonosságot követelnek, kölcsönös deeszkalációról, kölcsönös engedményekről beszélnek. Ez természetesen az agresszornak és áldozatának a megengedhetetlen összekeverése. Negyedszer: az amerikaiak megpróbálták elhitetni a világgal, hogy vannak közös pontok az Egyesült Államok és a VDK nézetei között. Harriman a második ülésen kijelentette, hogy öt olyan terület is van, amelyen a két fél álláspontja alkalmasint megegyezik. A mi képviselőink azonban kimutatták, hogy éppen ebben az öt pontban teljes és alapvető az egyet nem értés. Párizsban a VDK kormánymegbízottja világosan kifejtette és bebizonyította, hogy az Egyesült Államok provokálta ezt a háborút. A leghatározottabban visszautasította azt a rágalmat, mely szerint Észak-Vietnam követett volna el agressziót a Dél ellen. A vietnami nép nem hajlandó semmiféle sarcot fizetni a kalózoknak s képviselőinek. Nguyen Duy Trinh miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter igen nagy nyomatékkal hangsúlyozta: 31 millió vietnami egy emberként szánta el magát a harcra, hogy győzelmet arasson, bárhol is legyen az agresszor. „Bárhol is van az ellenség, minden vietnaminak joga, hogy harcoljon ellene” — mondotta. — Hazájának újraegyesítését is magának a vietnami népnek kell megoldania, lépésről lépésre haladva, békés eszközökkel, szabadon és demokratikus úton, minden beavatkozás nélkül — hangoztatta a külügyminiszter és rámutatott, hogy a párizsi megbeszéléseken mindeddig semmiféle előrehaladást sem tapasztaltak. A felelősség ezért a közvélemény előtt a mindinkább lelepleződő amerikai felet terheli. Nguyen Duy Trinh ezután értékelte a Magyar Népköztársaság és a VDK kapcsolatait, pártjaik és kormányaik viszonyát, a magyar népnek a vietnami nép harcához nyújtott segítségét. Rámutatott: mindketten az amerikai imperializmus ellen harcolunk , az ellen a hatalom ellen, amely a népek békéjének, nemzeti függetlenségének, a szocializmusnak az ellensége az egész világon. Pártjaink hatalmon levő, vezető pártok s egységünk a marxizmus-leninizmuson, a proletár nemzetköziségen alapszik. Pártjaink és kormányaink összefogtak és kölcsönösen segítik egymást szocialista vívmányaink, a szocialista közösség védelmében. A magyar párt és a kormány vezetői többször is kijelentették, hogy Magyarország internacionalista kötelezettségének tartja Vietnam harcának támogatását. Ez a gyakorlatban a legkülönbözőbb területeken be is bizonyosodott. Ez a segítség nagyon hasznos a vietnami nép számára — mondotta Nguyen Duy Trinh. Méltatta a Magyarországon most folyó szolidaritási hónap jelentőségét és közölte, hogy Hanoi küldöttsége ott lesz a szolidaritási hónap befejező ünnepségein, amikor Hanoi testvérvárosában, Budapesten parkot neveznek el a vietnami fővárosról. A külügyminiszter rámutatott: a párizsi megbeszélések kezdete óta a magyar sajtó nagy szolgálatot tett a mi diplomáciai küzdelüünknek azzal, hogy a közvéleményt tájékoztatta és meggyőzte a mi elvi álláspontunk helyességéről. Megragadom az alkalmat, hogy üdvözletemet küldjem és köszönetet mondjak az egész magyar népnek és külön a sajtó munkatársainak a Vietnam igazságos ügyéhez nyújtott segítségért. További sikereket kívánok a magyar népnek a szocializmus építésében. Washingtoni héják manőverei a párizsi tárgyalások aláaknázására (Washingtoni tudósítónktól.) Westmoreland tábornok, a Vietnamban harcoló amerikai csapatok volt főparancsnoka, mielőtt elfoglalná új posztját Washingtonban, még egy végső főparancsnoki összefoglaló jelentést terjesztett elő Johnson elnöknek. A volt vietnami főparancsnok és Johnson tárgyalásaira az elnök texasi birtokán került sor. Csütörtökön egy televíziós sajtókonferencián mind Johnson, mind Westmoreland, mind pedig az elnök vendégeként ott-tartózkodó ausztráliai miniszterelnök szót ejtett a vietnami helyzetről. Westmoreland — mint valahányszor, amikor a múltban megjelent az amerikai nyilvánosság előtt — ezúttal is igyekezett optimista képet festeni a hadihelyzetről, amely, szerinte, az ellenség számára rendkívül kedvezőtlen. Megbízható források szerint Westmoreland jelentése olyan irányú volt, hogy a VDK elleni bombázások teljes felújítására befolyásolja az amerikai elnököt. A volt vietnami főparancsnok azt állította, hogy a „másik oldal” a maga javára kamatoztatja a bombázások részleges szüneteltetését, s katonai felvonulásra, pozícióinak megjavítására és új fegyverek szállítására használja ki. Westmoreland új beosztásában a hadsereg vezérkari főnöke lesz. Mint a héják egyik szószólója, nyilvánvalóan felhasználja majd ezt a posztját, hogy a párizsi tárgyalások aláaknázására, a VDK területének újabb korlátozás nélküli bombázására gyakoroljon nyomást, s a háború deeszkalációja helyett újabb eszkalációk politikáját sürgesse. A héják helyzete egyébként a vezérkari főnökök egyesített bizottságában azzal is erősödött, hogy Johnson Westmoreland új posztján helyettesévé azt a Palmert nevezte ki, aki egyik helyettese volt Vietnamban is, s aki erőteljesen sürgeti a „szélesebb körű katonai megoldásokat”. Árkus István A párizsi előtárgyalások 6. ülése A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok küldöttségei pénteken megtartották a párizsi előzetes tárgyalások 6. ülését. Az ülés három és fél óra hosszat tartott. Befejeztével Nguyen Thanh Le, a VDK küldöttségének szóvivője elmondotta a sajtó képviselőinek, hogy a megbeszélések a csökönyös amerikai álláspont miatt semmivel sem haladtak előbbre. Harriman előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel, amelyben részletesen utalt Johnson elnök csütörtöki sajtóértekezletére, valamint az amerikai elnök Vietnammal kapcsolatban korábban elhangzott kijelentéseire. Xuan Thuy, a VDK küldöttségének vezetője visszautasította és abszurdnak nevezte azt az amerikai követelést, hogy alkalmazzák a VDK elleni bombázások és más harci cselekmények megszüntetésénél a kölcsönösség elvét. Xuan Thuy hangsúlyozta: Álláspontunk világos, mint a nap. Az Egyesült Államok agresszív háborút visel országunk ellen, északon és délen egyaránt. Ha az Egyesült Államok békét akar, be kell szüntetnie agresszióját, és nyomban helyreáll a béke. A kölcsönösség követelését viszszautasítva a VDK küldöttségének vezetője a következőket mondotta: — Ha önök változatlanul ragaszkodnak a „kölcsönösség elvéhez, kiadhatunk egy közös közleményt a következő tartalommal: „Az Egyesült Államok mostantól végérvényesen beszünteti bombázásait és egyéb harci cselekményeit a VDK egész területén. A VDK mostantól fogva, csakúgy, mint a múltban, tartózkodni fog a bombázásoktól és egyéb harci cselekményektől az Egyesült Államok egész területén.” Csapatmozdulatok Párizs körül (Folytatás az 1. oldalról.) Az új fordulat hatására viszont a tőkések képviselője péntek délután bejelentette, hogy nem hajlandó újrakezdeni a csúcstárgyalásokat a szakszervezetekkel. Emlékezetes, hogy az elnök beszédében fenyegetésként közölte: zavar vagy felforgatás esetén (s ez a politikai szóhasználat ebben a helyzetben a sztrájkot jelenti) „más utakat” keres, mint „a titkos választás”. Ezek a „más utak” — „a szabadság és a demokrácia védelmében” — lehetnek az ostrom, a rendkívüli és a mozgósított állapot. Kísérletek a sztrájk letörésére Csütörtök este a postaügyi miniszter utasítást adott a munkafelvételre és a sztrájkőrségek elkergetésére. Ezzel az erőpróba kezdetét vette. A postásszakszervezet kijelentette, hogy követeléseik teljesítéséig folytatják a sztrájkot. Pénteken a postahivatalok továbbra is zárva voltak, és a sztrájkőrségek a helyükön maradtak. Párizsban egy telefonközpontot a rendőrség szállt meg. Péntek délután több vidéki kisüzemből hírek érkeztek Párizsba a sztrájkőrségek rendőrségi eltávolításáról. A tőkések képviselői több felhívást tettek közzé, felszólítva a munkásokat, hogy a tárgyalások eddigi eredményei alapján kezdjenek el dolgozni. A területi prefektusok, akik az elnök beszéde alapján „köztársasági komisszárokká” váltak, szervezik „a munka szabadsága” elnevezésű bizottságokat a dolgozni akarókból (a sztrájktörőkről van szó). A pénteki polgári lapok az új fordulat hatására, fellélegezve, bőséges teret szentelnek — szövegben és képanyagban — a Párizson körös-körül hadmozdulatokat végző páncélos egységeknek. Bejelentették Párizs környéke lakosságának, hogy ne csodálkozzanak, hogyha az elkövetkező napokban is látnak még hasonlókat. Ez a közlemény, akárcsak a lapok képes beszámolója, a megfélemlítés szolgálatába állított, nyílt pszichológiai hidegháború. Június végén választások Az elnök által bejelentett nemzetgyűlési választásokat június végén — az első fordulót 23-án, a másodikat 30-án — tartják. A képviselőjelöltek listájának összeállítására két nap áll rendelkezésre. Hétfőn kezdődik a választási kampány. A népszavazás újabb időpontjáról nem esett szó. A nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban megjegyzik, hogy egy gaulleista vereség esetén az elnöknek nincs törvényes hatalma feloszlatni a nemzetgyűlést a választásokat követő egy éven belül. Az új választásokra készülve Tixier-Vignancourt fasiszta vezér meghirdette a nemzeti egységmozgalmat „a kommunizmus útjának elbarikádozására”. Vajon kivel fog egységre lépni? A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a párt a szociális haladás, a béke, valamint valamennyi demokratikus erő politikai egységének programjával indul a választási harcba. Felhívja a lakosság millióit, e programot támogatva ítéljék kudarcra a gaulleista hatalmat és teremtsék meg a dolgozók érdekeit szolgáló, valóban demokratikus rendszert. A nyilatkozat végül felhívja a dolgozókat és a demokratikus erőket, vonják szorosabbra és fejlesszék egységüket. Személycserék a kormányban Az elnök beszédében bejelentett kormánymódosítást pénteken végrehajtották. A délután 5 óra előtt, az Élysée-palotában ismertetett új Pompidou-kormányban öt államminiszter, 22 miniszter és 8 államtitkár van. A legjelentősebb változás Debré és Couve de Murville helycseréje a pénzügy-, illetve a külügyminisztérium élén. Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy vajon ez politikai változást is jelent-e a francia külügyminisztériumban. A távozó miniszterek között van Fouchet belügy-, Gerse tájékoztatásügyi, Misoff ifjúsági és Joxe államminiszter. A kilenc új miniszter között van három, úgynevezett „baloldali” gaulleista, köztük a parlamenti mandátumáról nemrég lemondott Capitant. A giscardisták közül újabbakat nem vettek be, centrista pedig nem került be a kormányba. Pompidou új kormánya június 1-én, szombat délelőtt tartja első minisztertanácsi ülését. Kovács István Olasz diákok szolidaritási tüntetése Az olasz főváros tanulóifjúsága péntek délután tüntetéssel fejezte ki szolidaritását a francia egyetemisták mozgalma iránt. A diákok megszállták a római egyetem épületeit, megakadályozták a vizsgák folytatását, s elállták a bejáratokat. A szolidaritási tüntetést szélsőséges anarchista elemek zavarkeltésre akarták felhasználni ultrabaloldali jelszavakat tartalmazó röpcédulákat osztogattak, szidalmazták a Francia Kommunista Párt és a francia munkásosztály politikai és gazdasági mozgalmait. Az olasz egyetemi ifjúság pénteken estére a főváros szívében szolidaritási felvonulást hirdetett meg. (MTI) Folytatódott a CSKP Központi Bizottságának ülése A CSKP Központi Bizottságának ülésén csütörtök délután a felszólalók egyetértésüket fejezték ki Alexander Dubcek javaslatával, hogy a CSKP XIV., rendkívüli kongresszusát szeptember 9- re hívják össze. A felszólalók többsége — hivatkozva az érdekeltek felelősségére — azt a véleményét is kifejezte, hogy még a jelenlegi ülésen mondjanak le KB-tagságukról azok, akik elvesztették a párttagok bizalmát. Óta Sik miniszterelnök-helyettes elemezte bizonyos politikailag szélsőséges áramlatok jelentkezésének okait, amelyek veszélyeztetik a demokratikus folyamat nyugodt és eredményes előrehaladását. Az a véleménye, hogy a meg nem oldott belpolitikai problémák összefüggésben vannak az össztársadalmi politikai problémák növekedésével, valamint a „baloldali” szektás és a jobboldali antikommunista szélsőséges áramlatokkal. A délutáni ülés végén az elnöklő Josef Smrkovsky bejelentette, hogy már az ülés megkezdése előtt Rudolf Cvik volt közép-szlovák kerületi titkár és betegsége miatt Václav Skoda volt nemzetgyűlési alelnök lemondott KB- tagságáról. A KB tagjai között írásban szétosztották az Oldrich Cernik vezette bizottság jelentését a Sejna-ügy kivizsgálásáról. Mint a kiadott közleményből kitűnik, a plénumhoz nagy számban érkeznek Csehszlovákia egész területéről határozatok és táviratok, melyekben a dolgozók ígéretet tesznek, hogy végrehajtják Alexander Dubcek beszédének a legközelebbi feladatokra vonatkozó 8 pontját. A CSKP KB ülése péntek reggel Oldrich Svestka elnökletével folytatta ülését. A harmadik ülésnap megkezdésekor még 40 KB- tag kért szót. (MTI)