Népszabadság, 1968. július (26. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1968. július 2, kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVI. évfolyam, 153. szám A második félév Tegnap elkezdték a második félév feladatainak végrehajtását a termelő, a szolgáltató, a közlekedési, a kereskedelmi üzemekben. A harmadik ötéves terv és a reformot bevezető esztendő félidejéhez érkeztünk. Anélkül, hogy átfogóan értékelnénk a start, az első félév eredményeit, vagy az új hat hónap prognózisát adnánk, elmondhatjuk, hogy 1968 tapasztalatai és kilátásai kedvezőbbek, mint reméltük. Az önálló vállalati gazdálkodás szerencsésen túljutott az új pálya legelső akadályain és most a reform hajtóenergiája tovább fokozhatja a lendületet. A második félévben sokfelé vállalkoznak az eddiginél nagyobb és merészebb feladatokra. Szó sincs persze diadalmenetről, a tennivalókkal együtt gondból és bajból is kijut. Ezek nagy részét azonban a dolgozó kollektívák önszántukból vállalják. Egy héttel ezelőtt tudósítottunk — két másik vállalattal együtt — az Autóvillamossági Felszerelések Gyárának második félévi felkészüléséről. Júliusban már csak heti 44 órát dolgoznak. (Országszerte több mint 600 ezer dolgozó második félévi programjában szerepel a munkaidő csökkentése.) Rövidebb idő alatt megnövekedett gazdasági, termelési feladatokat látnak el. Tavaly, a mostani váratlan lengyel rendeléssel alighanem még a minisztériumhoz fordulnak, hogy „soroljon”, mondja meg, mi helyett gyártsák le a kért autóvillamossági cikkeket. Most — noha már eddig 17 százalékos termelés- és termelékenységnövekedést tartalmaz a programjuk — további külföldi rendeléseket szerveznek. Nem annyira azért, hogy a tavalyi 13 helyett 21 nap nyereségrészesedést fizethessenek, hanem hogy holnap, holnapután is legyen elég munka. Az új körülmények újfajta gondokkal járnak. A vállalatok most már nem panaszkodhatnak a minisztériumban szállító partnereikre, nem kérhetnek utasítást, tervmódosítást. A vevőnél sem hivatkozhatnak anyaghiányra, így hát intézkedniük kell. A vállalatot terheli az import esetleges többletköltsége, ő tárgyal a külföldi szállítóval, vagy — ahogy az Orionból tudósítottuk— a bizonytalan, akadozó import helyett hazai gyártásra rendezkedik be. Az önállóság és a felelősség teljes vállalása máris nagy, szinte kimeríthetetlen energiákat szabadított fel. A felszabaduló energiák azonban nem mindig szabályozottan és a kellő irányba hatnak. A vállalatok a nyereségnövelés fő — nemegyszer kizárólagos — formájának tekintik például a több termelést és értékesítést. Az már az első félévben kiderült, hogy a termelést új munkahelyek létesítésével nem lehet tovább növelni. Az állami ipar a szokásosnál nagyobb, 2,4 százalékos létszámnövelése az év első öt hónapjában rendkívül kiélezte a munkaerőgondokat, ezért a realitásokkal szembenéző vállalatok — eredeti elképzeléseiket felülvizsgálva — másként, létszámnövelés helyett műszaki szervezési intézkedésekkel növelik a termelést és a nyereséget a második félévben. De a piac a verseny éleződésével igényesebb lesz és egyre inkább mást, új, korszerű terméket is vár. Erre már most kell felkészülni. Kovács József Talllinnban a magyar párt- és kormányküldöttség (Kiküldött tudósítónk telefonjelentése.) Vasárnap még Volgográddal ismerkedett, mégpedig szinte tropikus hőségben, hétfőn reggel a két és fél ezer kilométerre fekvő Észtország fővárosába vitte a repülőgép Kádár elvtársékat. Tallinnban, a Balti-tenger mellett sokkal enyhébb időjárás fogadta delegációnkat, és bizony még a tavaszi kabát sem volt felesleges. Vasárnap reggel küldöttségünk először a volgográdi Elesett Hősök terén álló hősi emlékműhöz ment el. Kádár és Fock elvtárs helyezte el delegációnk koszorúját a sztálingrádi csata hősi halottainak emlékét megörökítő oszlopnál. Innen Pavlov szakaszvezető házához vezetett az út. Ebben az „erődben” — mert az ilyen egyszerű, mindennapi városi bérházak 1942—43 telén erőddé változtak (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár Jánost Tallinnban fogadja Rabin, az Észt Párt első titkára. Kommunista (MTI telefoto.) A rémületkeltés és a csalárd választási törvény segítségével előretört a francia jobboldal Párizsi tudósítónk jelentése. A francia nemzetgyűlési képviselő-választások a vasárnap tartott második fordulóval befejeződtek és újabb öt évre meghatározták az új nemzetgyűlés öszszetételét. A két forduló eredményeként a mandátumok a következőképpen oszlanak meg: az FKP 33 mandátum, az előző parlamenthez képest vesztett 40 helyet, benne a párton kívüli Pierre Cot mandátumát; a Baloldali Szövetség 57 mandátum, vesztett 61-et; a PSU elvesztette mindhárom helyet; egy pártonkívüli baloldali mandátumhoz jutott; a centristák 29 helyet szereztek, vesztettek 14-et; az UDR (gaulleisták) 299 mandátum, nyertek 99-et; a velük szövetséges giscardisták 51 mandátum, nyertek 7-et; így együtt a kormánytöbbség jelenleg 350 képviselői hellyel rendelkezik, vagyis 106 mandátummal többel az abszolút többségnél; más jobboldali csoportok nyertek 11 mandátumot. Néhány tengerentúli mandátum sorsa csak később, július közepén dől el. Párizsban, ahol 28 százalékos volt a szavazástól való tartózkodás, a gaulleisták 31 helyből 30-at, a centristák egyet szereztek meg. Az FKP, annak ellenére, hogy Párizsban megszerezte a szavazatok 26,6 százalékát, egyetlen mandátumot sem kapott. Párizs munkásnegyedeiben és külvárosaiban az FKP 29 helyből csak 14-et tudott megtartani. A választások tehát a kormánypárti jobboldal igen erős térnyerését és a baloldali pártok korábbi mandátumai több mint 50 százalékának elvesztését eredményezték. A választások előestéjén több helyen valóságos terrorhangulat uralkodott. A Pas de Calais megyei Arras városban ahol Guy Mollet, a Baloldali Szövetség alelnöke a polgármester, a gaulleista választási iroda által bérelt választási agitátorok két méter távolságról pisztollyal szíven lőtték Marc Lanvin 18 éves kommunista ifjúmunkást, aki a baloldal egységes jelöltjének, Guy Molletnak választási plakátját ragasztotta. A hidegvérrel elkövetett politikai gyilkosság mély felháborodást keltett a megyében és egész Franciaországban. A kormánypárti propaganda, beleértve a még mindig sztrájktörőkkel dolgozó állami rádiót is, vasárnap következetesen „megfeledkezett” közölni a gyilkosok politikai hovatartozását. A l'Humanité megemlékezve a meggyilkolt ifjúmunkásról, hangsúlyozza, hogy a gyilkos golyó, bár két méterről lőtték ki, jóval távolabbról jött, nevezetesen a gyűlöletet szító, a polgárháború rémét árasztó beszédekből, amelyekkel a választási kampányt folytatták. Vasárnapra virradó éjjel a Quartier Latinban is újabb gyújtogatásokra, terrorcselekményekre került sor. Hogy azt kik szervezték, az egyelőre vita tárgya. Az új összetételű nemzetgyűlés július 11-én két hétre összeül, megalakulnak a parlamenti csoportok és megválasztják a nemzetgyűlés bizottságait, tisztségviselőit. Hírek szerint még a héten megalakul Pompidou új kormánya. MAI SZÁMUNKBAN: „ Siófok: Száz napig világváros (6. oldal.) Orvosok és gyógyszerészek kitüntetése (6. oldal.) Jegyzetek a hangversenyévek” után (7. oldal.) A lottó tárgynyeremények gyorslistája (9. oldal.) Hazaérkezett sterlinből Losonczi Pál Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn — kíséretével együtt — hazautazott Berlinből, ahol részt vett Walter Ulbrichtnak, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen. Búcsúztatására a schönefeldi repülőtéren megjelentek: Friedrich Ebert, Gerhard Grüneberg, Albert Norten, Günter Mittag, Paul Werner, az NSZEP KB politikai bizottságának tagjai, valamint Hermann Axen, Georg Eiwald és Günther Kleiber, a politikai bizottság póttagjai, továbbá dr. Heinrich Homann és Hans Rietz, az államtanács elnökhelyettesei. Jelen volt Tömpe András, hazánk berlini nagykövete. A Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál fogadtatására megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese. Ott volt Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete, valamint a nagykövetség több vezető beosztású munkatársa. Aláírták Moszkvában, Washingtonban és Londonban AZ ATOMSOROMPÓ-EGYEZMÉNYT Hétfőn egyidejűleg három fővárosban — Moszkvában, Washingtonban és Londonban — megkezdődött az atomsorompószerződés aláírása. Moszkvában a Kremlben a szerződést országa nevében elsőként Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter látta el kézjegyével. A Magyar Népköztársaság nevében a szerződést Péter János külügyminiszter írta alá, aki a magyar párt- és kormánydelegáció tagjaként a Szovjetunióban tartózkodik. Aláírta az atomsorompó-szerződést Iván Basev bolgár, Jiri Hájek csehszlovák külügyminiszter, Jozef Winiewicz lengyel ideiglenes külügyminiszter, Csimiddorzs mongol külügyminiszter-helyettes, Otto Winter, az NDK és Manescu Románia külügyminisztere. Rajtuk kívül a szerződést kézjegyével látta el Frank Aiken ír miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Thompson, az Egyesült Államok és Sir Jeffrey Harrison Nagy-Britannia moszkvai nagykövete is. A szerződést aláírta Ausztria, Finnország, Tunézia, Szenegál, Dánia, Izland, Görögország, Laosz, Libanon, Nepál, Ceylon, Irak, Nigéria, Norvégia, Csád, Szomáli és az EAK nagykövete, Szíria, Afganisztán, Ghána, Marokkó és Ciprus ideiglenes ügyvivője. A szerződést hétfőn 36 állam képviselői írták alá. Londonban, a Lancaster Homéban hétfőn 11 órakor Michael Stewart brit külügyminiszter, Mihail Szmirnovszkij szovjet és David Bruce amerikai nagykövet, majd húsz ország misszióvezetője, köztük Varsányi György magyar ideiglenes ügyvivő írta alá az atomsorompó-szerződést. Az ünnepélyes aláírás után Harold Wilson brit miniszterelnök beszédet mondott. Washingtonban 57 ország képviselői írták alá az atomsorompószerződést, köztük Józan Sándor, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (Koszigin beszéde és a szovjet kormány memoranduma a 3. oldalon.) Péter János külügyminiszter Moszkvában, a Magyar Népköztársaság nevében, aláírja az atomsorompó szerződést, amit teletoto.)