Népszabadság, 1969. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

2 NÉPSZABADSÁG A szovjet kormány jegyzéke az NDK kormányához­ ­ Folytatás az 1. oldalról.) vetségi Köztársaságba juttatják a Német Demokratikus Köztársaság területén át vezető útvonalakon, amit csak az említett útvonalak­kal való kirívó visszaélésnek lehet tekinteni. A nyugatnémet hatóságoknak és a kezükre játszó nyugat-berlini szenátusnak ezek a lépései szöges ellentétben állnak a leszerelésről és a demilitarizálásról szóló négy­hatalmi rendelkezésekkel, ame­lyek teljes mértékben vonatkoz­nak a megszállási rendszer alatt álló Nyugat-Berlinre is. Az említett lépések közvetlenül megsértik mindenekelőtt a pots­dami egyezményt és a szövetsé­ges ellenőrző tanács ezzel kap­csolatban 1945. november 30-án kiadott 8. számú törvényét a ka­tonai kiképzés megszüntetéséről és eltiltásáról; 1946. augusztus 20-i 34. számú törvényét a Wehr­macht felszámolásáról; 1946. de­cember 20-i 43. számú törvényét, amely megtiltja hadianyagok és a mellékelt lajstromban felsorolt egyéb katonai célú anyagok elő­állítását, kivitelét, behozatalát, szállítását és tárolását, s végül 1946. október 2-i 39. számú utasí­tását, amelynek értelmében fel kell számolni a német hadiipar­i potenciált. Tekintettel nemzetközi kötele­zettségeire és felelősségére azzal kapcsolatban, hogy ne engedje meg a militarista és revansista erők újabb agressziójának veszé­lyét, továbbá a Szovjetunió és az NDK 1964. június 12-én kelt ba­­­­rátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződésből kiindulva a szovjet kormány fel­kéri a Német Demokratikus Köz­társaság kormányát, hogy az NDK és Nyugat-Berlin közötti útvonalak fölött gyakorolt ellen­őrző funkcióinak megfelelően, ve­gye fontolóra olyan intézkedések foganatosítását, amelyeknek cél­ja meghiúsítani a Német Szövet­ségi Köztársaság és Nyugat-Ber­lin hatóságainak és polgárainak a szocialista államok biztonságát és az európai béke érdekeit sértő törvénytelen militarista tevé­kenységét. Az ilyen intézkedések össz­hangban állnának a Nyugat-Ber­­lin státusát meghatározó nem­zetközi egyezmények betűjével és szellemével, elősegítenék a hely­­zet egészségessé válását az egész szóban forgó térségben. Ezeket az intézkedéseket a Szovjetunió és minden olyan ország, amely szí­vén viseli az európai béke és biz­tonság érdekeit, teljes mértékben támogatná.” (TASZSZ) Az NDK miniszterelnökségi sajtóosztályának közleménye A Német Demokratikus Köztár­saság állami szervei olyan megcá­folhatatlan bizonyítékok birtoká­ban vannak, amelyek szerint Nyugat-Berlin gazdasági életét a nyugatnémet Bundeswehr egyre fokozódó mértékben veszi igénybe, mint fegyverkezéshez szükséges anyagok szállítóját — állapítja meg a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöksége sajtó­­osztályának közleménye. A közlemény a továbbiakban elmondja: az NDK illetékes ál­lami szervei utasítást kaptak, hogy szigorúan tartsák meg azo­kat az érvényben levő törvényes rendelkezéseket, amelyek tiltják a Német Szövetségi Köztársaság katonai céljait szolgáló anyagok stb. szállítását a Német Demok­ratikus Köztársaságnak Nyugat- Berlin és Nyugat-Németország közötti közlekedési útvonalain. A­­ tilalom különösen vonatkozik­­ olyan fegyverekre és hadianya­­­­go­kra, haditechnikai eszközökre,­­ hadfelszerelési tárgyakra, illetve­­ azok alkatrészeire, amelyek a nyugatnémet fegyverkezést szol­gálják. (ADN) Jakubovszkij és Szemjonov Berlinben Iván Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegy­veres erőinek főparancsnoka és Vlagyimir Szemjonov szovjet külügy­mi­n­iszter-helyet­tes pén­te­ken Berlinbe érkezett. Megérkezésük után fogadta őket Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke. A meg­beszélésen részt vett még Willi Stoph miniszterelnök, Erich Ho­­necker, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, központi bi­zottságának titkára, Otto Winzer külügyminiszter, Heinz Kessler vezérezredes, nemzetvédelmi mi­niszterhelyettes, ügyvivő nemzet­­védelmi miniszter, vezérkari fő­nök, szovjet részről pedig P. A. Abraszimov, a Szovjetunió ber­lini nagykövete, P. K. Kosevoj marsall, az NDK-ban tartózkodó szovjet hadseregcsoport főpa­rancsnoka, P. A. Kurocskin had­seregtábornok és J. J. Malcev vezérezredes. A baráti és szívélyes­­ légkörben lefolyt megbeszélésen teljes­­ egyetértésben tárgyaltak meg fontos, közös érdekű kérdéseket, j Schü­tz: Az elnökválasztást 5-én Nyugat-Berlinben tartják Schütz nyugat-berlini kor­mányzó polgármester péntek dél­ben Nyugat-Berlinben a sajtó képviselői előtt kijelentette: ,.fel­adta a reményt”, hogy megegye­zésre jutnak az NDK-val a ha­­­tárátlépési engedélyekre vonat­­­­­­kozó tárgyalások megindulása­­ ügyében, s ezért most már eldön­tött kérdésnek lehet tekinteni, hogy az NSZK-elnökválasztásra március 5-én Nyugat-Berlinben kerül sor. (MTI) Párizsban De Gaulle szívélyesen fogadta Nixont Párizsi tudósítónk jelenti: Nixon amerikai elnök péntek délután 2 órakor Párizsba érke­zett. A biztonsági okokból a kö­zönség elől lezárt orlyi repülő­téren De Gaulle elnök fogadta a repülőgépből kiszálló Nixont. De Gaulle rövid köszöntőjében hivatkozott a kettőjük között ki­alakult személyes — mint mon­dotta — „már kipróbált barátság­ra”. Nixon válaszában Amerika legrégibb szövetségesének és ba­rátjának nevezte Franciaországot; hangsúlyozta, hogy európai uta­zásának végén azzal a szándék­kal érkezett a francia fővárosba, hogy erősítse ezt a kapcsolatot, keresse azokat a területeket, ame­lyeken a jövőben együtt folytat­hatják a munkát. Kiemelte, hogy új utakat akar találni Franciaor­szággal az együttműködéshez. A két meleg hangú üdvözlőbe­széd szívélyes légkört teremtett a hivatalos megbeszélésekhez. De Gaulle elnök hivatkozása a „már kipróbált barátságra” arra emlé­keztetett, hogy a francia elnök a Kennedy elnökké választásakor vereséget szenvedett Nixont — veresége ellenére — szívélyesen fogadta párizsi látogatásakor, 1962-ben és később is. De Gaulle és Nixon a francia elnök új páncélozott Citroen ko­csiján az Orlyról az amerikai el­nök párizsi szálláshelyére, a kül­ügyi palotába hajtatott a forga­lomtól és a parkírozó­­ kocsiktól megtakarított bulváron át. A jár­daszegélyeken összegyűlt pári­zsiak egy része éltette, másik ré­sze Nixon-ellenes, a vietnami bé­két követelő jelszavakat kiabált. E tüntetőket a tömegben elve­gyült titkosrendőrök letartóztat­ták. Az FKP nyilatkozatban kö­veteli a letartóztatottak szabadon bocsátását és tüntetést hirdetett szombat délutánra a Republique téren. Péntek reggel fiatalok csoport­jg kővel bezúzta a párizsi Hilton Hotel földszinti ablakait, vala­mint több amerikai intézmény kirakatát az Opera körül. Súlyos incidens történt Versailles-ben, ahol a rendőrség rálőtt négy fiatal fiúra, aki Nixon-ellenes jelszava­kat ragasztott az amerikai elnök Trianonba vezető útja mentén. Egy 17 éves fiút tüdőlövéssel szállítottak kórházba. Nixon megérkezése után rövid­del, Couve de Murville miniszter­elnök társaságában megkoszorúz­ta az Ismeretlen Katona sírját, majd az Elysée-be ment, ahol megkezdődött az első négyszem- Római tudósítónk jelenti: Egy halott, két súlyos és mint­egy 150 könnyebb sebesült (köz­tük mintegy 70 rendőr), hat le­tartóztatás, 199 őrizetbe vétel, illetve rendőrségi feljelentés: ez a szomorú mérlege annak a kímé­letlen rendőri-csendőri terrornak, amellyel el akarták fojtani csü­törtök este Rómában a Nixon el­nök elleni tüntetéseket. A rendőrség először azokat a diákokat támadta meg, akik csat­lakozni kívántak a kommunista párt által meghirdetett tüntetés­hez. A békésen felvonuló sok­ezres tömeget, amelynek élén az OKP és a PSZOP vezetői halad­tak, a miniszterelnöki palota kö­zelében a rendőrség gumibotok­kal, szíjakkal, könnyfakasztó bombákkal támadta meg. A bel­város több pontján órákon át tartott a véres összecsapás. A mentőautók szirénáinak búgása behallatszott a köztársasági elnö­ki palota falai közé is, ahol a két kormányküldöttség a többi kö­zött annak a szövetségnek az erő­sítéséről tárgyalt, amely ellen az utcákon a tüntetők tiltakoztak, követelve, hogy Olaszország lép­jen ki a NATO-ból. (Hírek sze­rint Nixon a tüntetés hatására mondta le tervezett sajtókonfe­közti tárgyalás. A megbeszélés so­rán áttekintették a világ legfőbb problémáit, a kialakult erőviszo­nyokat. Az első De Gaulle— Nixon hivatalos tanácskozás 2 óra 15 percig tartott. A tanácskozást­­ Nixon tiszteletére adott vacsora követte az Elysée-ben. A két elnök közvetlen tárgya­lásait mintegy 10 órára tervezték. Nixonnak ez lesz a leghosszabb tanácskozása európai körútja so­rán. Francia hivatalos körök nagy várakozással tekintenek a tárgya­lások elé. Kovács István rend­áját. Az elnök egyébként az amerikai követség útján tájéko­zódott az utcán történtekről.) Miközben a belváros több pont­ján olykor négy-öt rendőr ütle­gelt egy-egy tüntetőt (erre a nap­ra 18 ezer rendőrt és csendőrt ve­zényeltek a fővárosba), a Piazza Esedtrán az elfoglalt tanárkép­ző épületét ostromolta az újfa­siszta diákoknak egy csoportja. Ezalatt történt a tragédia: az in­tézet negyedik emeletéről a Ma­sco delle Cere épülete előtti kö­vezetre zuhant Domenico Con­­gelo 24 éves tanárszakos hallgató. Nixon-ellenes tüntetések zaj­lottak le Olaszország több más városában is. Milánóban a rend­őrség rátámadt az amerikai kon­zulátus elé vonuló tömegre. Péntek délelőtt Rómában a vá­ros több pontján ismét tünteté­seket rendeztek a fiatalok. Nixon elnök péntek délben, mi­után a miniszterelnöki palotából helikopteren tette meg az utat a ciampinói repülőtérig, Rómából Párizsba utazott. Előzőleg a mi­niszterelnöki rezidencián Rumor miniszterelnökkel folytatott meg­beszélést, majd azt követően is­mét tárgyalóasztalhoz ült a két küldöttség. Faragó Jenő Beszámoló a római véres csütörtök estéről 1969. március 1, szombat A HATODIK NAP A Da Nang-i és Long Binh-i amerikai támaszpont a DNFF pergőtüzében (Folytatás az 1. oldalról.) szovjet gyártmányú rakéták fel­robbantottak egy amerikai ha­dianyagraktárt. A robbanás — mint az AFP tudósítója jelentet­te — megreszkettette szinte az egész várost. Az amerikai szóvi­vők a későbbi sajtótájékoztatón annyit elismertek, hogy az ameri­kai haditengerészet három hajó­ja, amely a támaszpontváros ki­kötőjében horgonyzott, súlyosan megrongálódott. A Saigontól 30 kilométerre kiépített Long Binh-i támaszpontra ugyancsak 122 mil­liméteres és 107 milliméteres ra­kéták záporoztak. Long Binh az offenzíva kezdete óta ostromlott várossá változott, a hazafiak sűrű egymásutánban indítottak ellene tüzérségi és gyalogsági támadá­sokat. Saigon a bombázások felújításával fenyegetőzik Tran Chan Thanh, a saigoni rezsim külügyminisztere pénte­ken kijelentette újságírók előtt: jóllehet nem folytattak erről megbeszéléseket az Egyesült Ál­lamokkal vagy a többi szövetsé­gessel, „nem elképzelhetetlen” az Észak-Vietnam elleni bombatá­madások felújítása, ha folytató­dik a partizánok nagyszabású tá­madássorozata Újságíróknak arra a kérdésére, hogy a külügyminiszternek mi a véleménye Ky alelnök kijelenté­séről, amely szerint javasolni kívánja a bombázások felújítását, Thanh azt válaszolta, hogy az „figyelmeztetés volt”. Az SZVSZ felhívása Fokozni kell a szolidaritást a vietnami néppel — tekintve az amerikai magatartást A Szakszervezeti Világszövet­ség titkársága pénteken nyilatko­zatban szólította fel a világ szak­­szervezeteit és dolgozóit, hogy vállaljanak még erősebb szoli­daritást a vietnami dolgozókkal és néppel. A vietnami holdújév alkalmá­ból közzétett nyilatkozat kiemeli, hogy a vietnami dolgozók és szak­­szervezetek nagy sikereket értek el a hazájuk szabadságáért és füg­getlenségéért vívott hősies küzde­lemben. „A Vietnamról folyó pá­rizsi négyhatalmi értekezlet meg­nyitása nagy horderejű politikai esemény volt, a konferencia me­nete azonban azt mutatja, hogy veszélyes önámítás volna a viet­nami problémának a közeljövő­ben történő megoldását várni. Az Egyesült Államok és a saigoni re­zsim küldöttei ugyanis állandóan­­ akadályokat gördítenek a rende­­­­zés útjába” — mutat rá az SZVSZ­­ titkárságának nyilatkozata, majd­­ a továbbiakban hangsúlyozza: az­­ amerikai hadvezetőség megsok­­­­szorozza a VDK ellen irányuló­­ provokációt s ezért a nemzetközi­­ munkásmozgalomnak fokoznia­­ kell éberségét, erősítenie kell szo­­­­lidaritását a harcoló vietnami­­ néppel. A titkárság felszólítja a szerve­zett dolgozókat, hogy még nagyobb­­ erényel igyekezzenek rákénysze­­­­ríteni az amerikai kormányt a­­ VDK és a DNFF jogos követelé­­­­seinek teljesítésére. A titkárság végül szorgalmazza, hogy a kü­lönböző szintű szakszervezeti kon­­­­ferenciákon jóváhagyott szolida­­­­ritási határozatokat hozzák a pá­rizsi tárgyalások részvevőinek tu­­­­domására. (TASZSZ) Az USA szenátusának katonai bizottsága az atomsorompó-szerződés ellen (Washingtonig tudósítónktól.) Az amerikai törvényhozásban — ahol az illetékes külügyi bi­zottság jóváhagyva a­ szenátus elé terjesztette a ratifikálásra váró atomsorompó-egyezményt — nagyarányú ellentámadás bonta­kozik ki a megállapodással szem­ben. A szenátus egy másik bi­zottsága — a hadiipari érdekelt­ségekkel s a Pentagonnal szoros kapcsolatban álló katonai bizott­ság — meglepetésszerűen önálló vizsgálatot kezdeményezett e kér­désben. A bizottság elnöke, Stennis de­mokrata párti szenátor — miután e testület előtt zárt ülésen meg­hallgatták Wheeler tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bi­zottságának elnökét és John Fostert, a Pentagon kutatási igaz­gatóját — nyilatkozatot­­ tett. Ki­jelentette,­ hogy az atomsoro­mpó­­egyezmény „tökéletlen”, mert „feltétel nélküli leszerelésre” kö­telezi az Egyesült Államokat. Steivins utalt rá, hogy bizottsága valószínűleg a külüg­yi bizottsá­gétól eltérő, a ratifikálást ellen­ző jelentést terjeszt a szenátus elé jövő hét végén, amikor ott megkezdődik a teljes ülés vitája az atomsorompóról. A ratifiká­láshoz kétharmados többség szükséges. Hasonlóan nyilatkozott John Tower befolyásos republikánus szenátor, aki kijelentette: a szer­ződésbe olyan szakaszt kell bele­foglalni, amely jogot ad az Egye­sült Államoknak ahhoz, hogy atomfegyverekkel lássa el NATO- szövetségeseit... Külföldi események­­ néhány sorban Stefan Jedzychowski lengyel külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására háromna­pos hivatalos látogatást tett Moszkvában, pénteken repülő­gépen hazautazott. Bécsben február 26-án és 27-én ülést tartott az Osztrák Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga. Az ülésen Ertvin Scharf, a kb titkára tartott beszámolót az ország belpolitikai helyzetéről. (TASZSZ) Eisenhower volt amerikai el­nök a Walter Reed katonai kór­ház közleménye szerint tüdőgyul­ladást kapott. Mint ismeretes, vasárnap bélelzáródással meg­operálták. (UPI) Jeruzsálemben az ország nagy halottainak temetőjében ünnepé­lyes külsőségek között eltemették Levi Eskel izraeli miniszterelnö­köt. (AP) Belgrádban Ed­vard Kardelj elnökletével ülést tartott a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségé­nek Központi Bizottsága. A 13. plénum két legfontosabb napi­rendi pontja a IX. kongresszus­nak a bel-,­ illetve a külpolitikát felölelő két határozati javaslata volt. (MTI) Elítélték Glezoszt és Kirkoszt Az athéni junta bírósága csü­törtökön négyhónapi börtönbün­tetésre ítélte Manolisz Glezoszt, a hős görög hazafit. Hasonló íté­letet hozott a bíróság Leonidasz Kirkosz, az EDA-párt volt par­lamenti képviselője ellen is. A bíróság az ítéleteket „sik­kasztás” vádjának ürügyén szab­ta ki. A két hazafit az 1967 áp­rilisi katonai puccs óta ítélet nél­kül tartották fogva a koncentrá­ciós táborrá változtatott Lerosz­­szigetén. (ADN)

Next