Népszabadság, 1969. június (27. évfolyam, 125-149. szám)

1969-06-01 / 125. szám

2 3 Ea fjtjti r— o.vs ír tik særó /.- ör írnt»'« r/ (Folytatás az 1. oldalról.) fejezése továbbra is pozitív ha­tással lesz a határterületen. A látogatás alkalmat nyújtott a nemzetközi kérdések megtár­gyalására. Ennek során különös figyelmet szenteltek az európai biztonság kérdésének. Ezzel kap­csolatban mindkét fél kifejtette álláspontját, a március 17-i bu­dapesti felhívásnak megfelelő európai biztonsági konferencia tervéről. Azonosan ítélték meg a­­ konferencia jelentőségét, egyetér­­­­tettek abban, hogy azt alaposan­­ elő kell készíteni. Ebben a szel­­­­lemben üdvözölték a­­finn kor­mány javaslatát, amelyben fel­ajánlja jószolgálatait a konferen­cia előkészítésére. Hangsúlyozták, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű euró­pai­ államok együttműködésének erősítése minden területen alkal­mas arra, hogy fejlessze az euró­pai biztonság kérdésének megol­dásához szükséges kölcsönös bi­zalom légkörét. Mindkét fél hangsúlyozta az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét a világbéke fenntartásá­ban és a vitás nemzetközi kérdé­sek megoldásában. Megelégedés­­­­sel nyilatkoztak a két ország együttműködéséről az Európai­­ Gazdasági Bizottságban, a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség­ben, az­­UNIDO-ban és a Duna­­ Bizottságban. Célszerűnek tartják,­­ hogy a nemzetközi szervezetekben­­ ez az együttműködés tovább mé­lyüljön és erősödjék. A kormányfők egyetértettek ab­­­­ban, hogy az atomsorompó-szer-­­­ződés jelentősen hozzájárul az­­ általános és teljes leszerelés meg­valósításához és a világbéke biz­­­­tosításához.­­A felek nagy figye-­­ lemmel kísérik a genfi leszerelési bizottság tárgyalásait, és­­ bíznak abban, hogy a leszerelést további hatékony intézkedések segítik elő. A délkelet-ázsiai helyzettel kap­csolatban a felek kifejezték azt a reményüket, hogy a jelenleg Pá­­­­rizsban folyó tárgyalások a viet­­­­nami kérdés mielőbbi megoldása­­i­­­hoz vezetnek az 1954-es genfi­­ megállapodás alapján, amely sze­­­­­­rint a vietnami népnek lehetővé | | kell tenni, hogy maga dönthessen | jövőjéről. A közel-keleti helyzet kérdésé- | ben a felek aggodalmuknak adtak | kifejezést. Remélik, hogy a Biz­­­­tonsági Tanács 1967. november |­­ 22-i határozata alapján a konf- | | liktust sikerül úgy megoldani,­­ hogy megvalósuljon a térség va­­­­lódi békéje. A baráti légkörben folytatott­­ tárgyalásokon a felek végül hang­súlyozták a két ország felelős ál­­l­­amférfiai személyes találkozói­nak jelentőségét, a kétoldalú kap­­­­csolatok minden területen lehet-­­ A látogatás során dr. Tímár­­ Mátyás miniszterelnök-helyettes, és dr. Theodor Pifil-Percevic köz-­­ oktatásügyi miniszter egyezményt írt alá a műszaki-tudományos­­ együttműködésről. A felek megelégedéssel állapí­­í tották meg, hogy a magyar—oszt- t­rák határügyi vegyes bizottságok hasznosan tevékenykednek. A ma­gyar fél tájékoztatást adott azok­ról az intézkedésekről,­amelyeket a tartós nyugalom érdekében a közös határon eddig végrehajtott. Az osztrák fél ezt a közlést meg­elégedéssel­ vette tudomásul és ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy ezeknek az intézkedéseknek a bő­séges továbbfejlesztése, a béke és­­ a nemzetközi megértés fenntartá­sa érdekében. Ugyancsak hasz­­­­nosnak tartják, hogy a két ország kormányának tagjai és vezető­­ tisztviselői a jövőben is folytas­­­­sák a véleménycserét a feleket kölcsönösen érdeklő valamennyi­­ kérdésről. Fock Jenő­­miniszterelnök Lo­­­­sonczi Pálnak, a Magyar Népköz-­­ társaság Elnöki Tanácsa elnöké-­­ nek a nevében hivatalos magyar- s országi látogatásra hívta meg­­ Franz Jónás köztársasági elnököt,­­ aki a meghívást köszönettel elfo­­­­gadta. Az időpontban diplomá­­­­ciai úton állapodnak meg. (MTI) cellád hivatal, a külügyminiszté­rium, a kereskedelem- és ipar­ügyi minisztérium, az oktatás­ügyi minisztérium több vezető tisztviselője és dr. Ku­rt Enders, Ausztria magyarországi nagykö­vete vett részt. A kormányfők megelégedéssel állapították meg, hogy a dr. Josef Klaus szövetségi kancellár 1967. évi magyarországi látogatása óta eltelt időszakban minden terüle­ten továbbfejlődtek országaik két­oldalú kapcsolatai. Gyümölcsözőnek és a kétol­dalú kapcsolatok továbbfejleszté­se szempontjából hasznosnak ítél­ték meg a dr. Josef Klaus szö­vetségi kancellár 1967. májusi hi­vatalos látogatása alkalmával lét­rehozott általános vegyes bizott­ság tevékenységét. Mindkét fél egyetértett azzal, hogy az elmúlt években kedve­zően fejlődtek a gazdasági kap­csolatok. A két ország árucsere­forgalma 1950—1960 között meg­háromszorozódott és 1960-tól 1968-ig csaknem megkétszerező­dött. Egyetértés alakult ki abban is, hogy reális lehetőségek vannak a kereskedelmi és gazdasági kap­csolatok továbbfejlesztésére mind az árucsere eddigi, hagyományos formájában, mind a két ország vállalatainak együttműködésében. A felek megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy Ausztria és Ma­gyarország között vállalati szin­ten már ipari kooperációk széles köre alakult ki, s hangsúlyozták, hogy ennek a fejlődésnek további ösztönzése közös érdek. A gazdasági kapcsolatok fej­lesztése új lehetőségeinek feltá­rása érdekében 1968 novemberé­ben ipari, gazdasági és műszaki együttműködési­ egyezményt kö­töttek. Az abban előirányzott kor­mányközi vegyes bizottságnak mielőbb meg kell kezdenie mun­káját. Az elért eredményeket figye­lembe véve, a tárgyaló felek min­denekelőtt kívánatosnak tartják a kooperációt — a többi között — az alumíniumiparban, a vegy­iparban, a járműiparban, továbbá az együttműködést az energia­­termelés (villamos energia, kőolaj és földgáz) területén. A kereske­delmi vegyes bizottság 1969 őszé­re előirányzott megbeszéléseinek feladata lesz, hogy — a most le­zajlott tárgyalásoknak megfele­lően — megvizsgálja a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését. A felek egyetértettek abban, hogy a két ország kulturális kap­csolatai az elmúlt években fej­lődtek és tovább szélesíthetők. Külföldi események­­ néhány sorban Az SZKP meghívására a Ku­bai Kommunista Párt küldöttsé­ge megfigyelői minőségben részt vesz a kommunista és munkás­pártok június 5-én Moszkvában megkezdődő nemzetközi értekez­letén. A küldöttséget dr. Carlos Rafael Rodriguez, a központi bi­zottság titkárságának tagja ve­zeti. (ADNI Május 21-től május 26-ig Laosz felszabadított térségeiben tartóz­kodott az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet szovjet bizottságának küldöttsége. (VNA) Négy napon belül 65 embert­­ tartóztattak le Athénban és Sza­­lonikiben, és ebben a számban , nem szerepelnek a tartományi székhelyeken feltehetően ugyan-­­csak letartóztatott királypárti sze­­­­mélyek. (AFP) A nyugatnémet újnáci párt, az NPD több mint egymillió márkát kap választási propaganda céljára­­ a közpénzekből. A részesedést de­­­­cemberben alkotmányjogi bíróság ítélte meg, és kifizetésére pénte­ken adott utasítást a Bunstag el­nöke. (Reuter) NÉPSZABADSÁG 1969. június­­, vasárnap Aktívaikés Prága legnagyobb munkáskerületében Svoboda, Husák és Centik adott tájékoztatást a CSKP plénumáról Prága IX. kerületének 1200 pártmunkását tájékoztatták szom­baton a prágai CKD-gyárban a pénteken befejeződött pártplé­­numról a Csehszlovák Kommu­nista Párt vezetői. A megjelen­tek nagy tapssal köszöntötték Gu­stáv Husákot, a CSKP KB el­ső titkárát, Ludvík Svoboda köz­­társasági elnököt és Oldrich Cer­­nik miniszterelnököt. Ludvík Svoboda szólt elsőként és elmondotta, hogy a plénum el­fogadta a pártpolitika megvaló­sításának alapelveit egészen a XIV. kongresszusig. Hangsúlyoz­ta, hogy a Moszkvában augusz­tusban­ aláírt szerződés az egyet­len reális kiút abból a bonyolult helyzetből, amelybe a társadalom jutott. Meggyőződését fejezte ki, hogy a válságos helyzetet mielőbb meg lehet szüntetni és ez „csak rajtunk múlik” — mondotta. Ezután Gustáv Husák szólt Prága legnagyobb munkáskerüle­tének pártaktivistáihoz. Rámuta­tott a plénum jelentőségére, és a legutóbbi hónapok és évek pél­­­­dáin át megvilágította a hibák, a­­ kialakult válságos helyzet okait.­­ Részleteiben megbírálta az op-­­­portunista és jobboldali elemek tevékenységét, akik kihasználva a megújhodási folyamatot, táma­dást intéztek a társadalom fő ereje , a kommunista párt ve­zető szerepe ellen, semmibe vet­ték a párt funkcionáriusait, be­mocskolták a párttagok ezreinek becsületét és a párt helyzetének meggyengítése után vissza akar­ták állítani a polgári társadalmi rendet. Kijelentette: a párt gyen­gesége­ mutatkozott meg abban, hogy nem bírta megfékezni eze­ket az erőket, amelyek nem vi­selkedtek becsületesen a néppel és a szocializmussal szemben. A párt első titkára foglalko­zott a kommunisták egyesítésének kérdésével. A májusi plénum újó­lag hangsúlyozta, hogy a CSKP marxista-leninista párt, a mun­kásosztály és a dolgozó nép párt­ja, hogy következetesen be akarja tartani a marxista tanításokat és programot, amelynek az interna­cionalista kötelezettségek is ré­szei. A pártot egyesíteni kell a kü­­l­­önböző opportunista, kispolgári,­­ szociáldemokrata és burzsoá be­folyás elleni harcban. Ezzel ösz­­szefü­ggésben kifejezte azt a vé­leményét, hogy aki nem kívánja elfogadni a párt alapelveit, az nem tartozik a párt soraiba. Fontos feladatként jelölte meg Gustáv Husák a CSKP vezető sze­repének felújítását. A kommu­nistáknak — bármilyen területen dolgozzanak is — kötelességük a központi bizottság vonalát betar­tani és megőrizni a párttagsággal járó fegyelmet. Foglalkozott gazdasági kérdé­sekkel is, amelyről átfogóan a­ CSKP őszi plénuma tárgyal majd. Az üzemekben azonban — hang­súlyozta — nem lehet őszig várni, sok dolgot azonnal rendbe lehet hozni. Külpolitikai kérdésekről szól­va hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unióval és a többi szocialista or­szággal fennálló szövetség, a Var­sói Szerződés keretein belül, az egyetlen biztosítéka Csehszlová­kia nyugodt életének és biztonsá­gának. Kijelentette: a központi bizott­ságnak az a véleménye, hogy hoz­závetőlegesen egy év alatt telje­­e­sen rendezni lehet mind belső, mind külső vonatkozásban a prob­lémákat. Husák közölte, hogy több olyan személyt eltávolítottak a központi bizottságból, akik szembe kerül­tek a párt irányvonalával. Név szerint említette meg Óta Siket, aki tavaly augusztus óta Svájcban tartózkodik, és Frantisek Kriegelt, a pártelnökség egykori tagját. Nem tagja már a központi bizott­ságnak Frantisek Vodslon sem, aki Kriegellel együtt ellenezte a Szovjetunióval megkötött szerző­dést. Távozniuk kellett tisztségük­ből olyan központi bizottsági ta­goknak is, akik tavaly júliusban aláírták a hírhedt „kétezer szót”. Ebben a vonatkozásban Husák megjegyezte, hogy a felhívás alá­írói közül néhányan jobb belátás­ra tértek. Husák rámutatott, hogy a párt­egység helyreállítása szükségessé tette ezeknek az intézkedéseknek a megtételét. Elmondotta, hogy vannak olyan személyek, akik a marxizmustól idegen álláspontra csúsztak, álláspontjukat nem vol­­tak h­ajlandók feladni és ezért bú­csút kellett venni tőlük. „Nem te­hetünk semmit azokért, akik nem hajlandók elfogadni a párt irány­vonalát” — mondotta. — „A köz­ponti bizottságban kértünk né­hány tagot, mondjon le helytelen nézeteiről. Ezt azonban megtagad­ták és ezért menniük kellett.” Közvetlenül célzott Óta Síkre, aki tavaly ősz óta Svájcban vál­lalt állást (egyetemen tanít), han­goztatván, hogy a OSKP-nak „nincs szándékában létrehozni Baselben a központi bizottság "va­lamilyen fiókját”. Husák nyomatékosan hangoztat­ta, hogy a párt- és állami vezetés­­nem szándékozik általános tisz­togatást­ indítani, ahogyan a rém­hírterjesztők hirdetik, de azt sem engedheti meg, hogy megzavarják­­ a társadalmat. A közelmúltban, s sajnos, lehetővé vált, hogy a szo­­­­cialistaellenes erők ne csak ha­­­­misan tájékoztassák a közvéle­ményt, hanem félre is vezessék. Ez a vezetés gyengeségéből adó­­­­dott. Oldrich Cerník miniszterelnök­­ részletesen foglalkozott gazdasági­­ kérdésekkel. Hangsúlyozta a nép­gazdaság irányítása megszilárdí­­t­­ásának fontosságát minden terü­­­­letén, valamint a gazdasági veze­­­­tők tekintélye növelésének szük­ségességét. A CSKP KB plénumának határozata Több tagot kizártak a központi bizottságból A csehszlovák rádió és televí­zió szombat este ismertette a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának május 29—30-i plénumán elfogadott ha­tározatát szervezeti és személyi kérdésekről. 1. A központi bizottság meg­hallgatta Frantisek Sorin előter­jesztése alapján annak a bizott­ságnak jelentését, amely Óta Sík­nak, a központi bizottság tagjá­nak külföldi tartózkodása idején tanúsított magatartásával foglal­kozott. A bizottság megállapítot­ta, hogy Óta Sík állásfoglalásai eltértek a központi bizottság po­litikai vonalától, főleg novembe­ri határozatától,­­ és segítséget nyújtottak a burzsoá propagan­dának Csehszlovákia elleni táma­dásokhoz, s ártottak az állam ér­dekeinek. A plénumon Ota Sik két ízben is felszólalt. A bizott­ság javaslata alapján a központi bizottság kizárta tagjai sorából Óta Siket. 2. A központi bizottság foglal­kozott Frantisek Kriegel és Fran­tisek Wodslon pártfegyelmi ügyé­vel. Mindketten a nemzetgyűlés 1968. október 18-i ülésén fellép­tek a CSKP KB Elnökségének és a kommunista képviselők csoport­jának határozatai ellen. Az elnök­ség javasolta a plénumnak, hogy mindkettőt zárják ki a központi bizottságból. A plénum­on azonban Frantisek Kriegel pártellenes, szocialista­ellenes és szovjetellenes platfor­mot képviselt és ezért az elnökség javaslatát megváltoztatva a köz­ponti bizottság kizárta őt a CSKP tagjai sorából is. Ugyanakkor jó­váhagyta Frantisek Vodslon kizá­rását a központi bizottságból. 3. Ugyanezen okoknál fogva, a pártfegyelem megsértése miatt Frantisek Sorin és Iván Skala, a KB tagjai, figyelmeztetésben ré­szesültek. 4. A KB úgy döntött, hogy a párt szervezeti szabályzatával el­lentétes magatartásuk miatt párt­fegyelmi eljárást indítanak Jo­sef Macek, Gertrud Ckrtova, Oleg Homola és Bozena Fukova ellen. (Az utóbbi három nem tagja a KB-nak.) 5. Foglalkozott a központi bi­zottság a 2000 szó című felhívás­nak és kiegészítő anyagának, a Néhány szó című felhívásnak ügyével, mely utóbbi a Literarny Listy című lapban jelent meg. A 2000 szó című felhívást a KB el­nöksége pártellenesnek minősítet­te,már 1968. június 27-i ülésén. Azok közül a KB-tagok közül, akik e felhívást aláírták, a köz­ponti bizottság Karél Kosikot, Frantisek­­ Pavliceket és Karél Pavlistiket kizárta a KB tagjai közül, mert nem határolták el magukat a felhívástól. Oldrich Stary levélben adott magyaráza­tot akkori fellépésére, sajnálkozá­sát fejezte ki, hogy aláírásával nehézséget okozott a pártnak és a vele folytatott beszélgetések fo­lyamán lényegében elhatárolta magát a „2000 szó*"-tól. A KB Storyt figyelmeztetésben részesí­tette. Jiri Gocar kijelentette, hogy ő tulajdonképpen csak a kiegészí­tő kiáltványt a. Néhány szót írta alá, de ma már ezt a lépését is helytelennek tartja. A KB ezért őt is figyelmeztetésben részesítet­te. Martin Vaculik szintén elha­tárolta magát a 2000 szó című felhívástól. Vaculikot a KB „meg­rovás figyelmeztetéssel" (megfe­lel „szigorú megrovásnak”) párt­büntetésben részesítette. A KB utasította a központi el­lenőrző és revíziós bizottságot, hogy vizsgálja ki a 2000 szó és a Néhány szó szerzőinek és szer­vezőinek ügyét. 6. A KB jóváhagyta Stefan Sá­­dovsky megválasztását a Szlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkárává. Töröl­te azt a korábbi javaslatát, hogy Peter Coloskát válasszák meg a szövetségi kormány elnökhelyet­tesévé, mivel közben őt a szlo­vák kormány elnökévé választot­ták meg. 7. A KB Josef Spaceket — sa­ját kérésére — felmentette a KB­ titkári funkciójából, valamint titkársági tagságából is. Javasol­ta, hogy a Nemzeti Front köz­ponti bizottságának titkárává vá­lasszák meg Josef Spaceket. A központi bizottság felmen­tette Vacláv Slavikot, a titkárság tagját. 8. A központi bizottság meg­szüntette eddigi állandó bizottsá­gait és helyettük újakat hozott létre. Az ideológiai bizottság el­nöke Josef Kempny, a gazdasági bizottság elnöke Jozef Lenárt, a mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottság elnöke Jarolim Hettes lett. (Mindhárman a központi bi­zottság titkárai.) A cseh iroda mellett is létrehoztak két bizott­ságot: a gazdaságinak Vacláv Itula, a politikai­ joginak pedig Oldrich Prusa lett az elnöke. (Mindketten a cseh iroda titká­rai.) 9. A központi bizottság úgy döntött, mivel ismétlődő kritikai megjegyzések hangzanak el Milán Huebl és Vacláv Prchlik, a köz­ponti bizottság tagjai ellen, hogy tevékenységüket egy bizottság vizsgálja ki és jelentését a köz­ponti bizottság következő plénu­ma­­elé terjessze. 10. Ugyancsak egy különbizott­ságnak kell kivizsgálnia a kor­mány azon tagjainak tevékenysé­gét, akik augusztus után külföl­dön tartózkodtak — határozott a CSKP Központi Bizottsága. (MTI)

Next