Népszabadság, 1969. október (27. évfolyam, 228-254. szám)
1969-10-18 / 243. szám
10 bélyeggyűjtés Normandia-Nyeman A második világháború idején, 1942-ben, Normandia név alatt önkéntes francia repülőezred harcolt a szovjet csapatok oldalán. A Nyeman nevet a szovjet főparancsnokság adományozta, amikor 1944-ben a Nyeman folyón való átkelés idején a kötelék nagy harci sikereket ért el. A hős pilóták magas szovjet kitüntetésben is részesültek. Erről emlékezik az a bélyeg, amelyet a francia posta most bocsátott ki. Aranybélyegek Nem keltett nagy lelkesedést a gyűjtők körében, hogy Csőd az Apollo—11 útja tiszteletére aranyfóliára nyomott bélyeget adott ki, potom 1000 frank névértékben. A viszolygás nemcsak a magas névértéknek, hanem a bélyeg anyagának is szólt. Ugyanis nem ez az első eset, hogy aranybélyegek kísértenek a filatéliában. A kezdeményező 1963- ban a csendes-óceáni Tonga-szigetek volt, amely — a híradások szerint — aranyfóliára nyomott, kör alakú bélyegeket bocsátott ki az első polinéziai aranypénzek ábrájával. A záróérték IS silling volt, holott ilyen magas névértékű bélyegre nem is lehetett szükség. Ám, nem mind arany, ami fénylik, mert kiderült: a bélyegek nyomásához sárgaréz ötvözetű lemezeket használtak, ami arany benyomását keltette. Gabon szintén aranybélyegeket adott ki Albert Schweitzer emlékére, mindössze 49 ezer példányban. Ez szintén visszatetszést keltett, de legalább ezúttal valóban aranyfóliára nyomták. Az Apollo–8 útja alkalmából is több afrikai ország, szintén igen magas névértékű, és vékony aranylemezre nyomott bélyeggel jelentkezett. Legutóbb Aiman adott ki ilyen anyagú bélyeget a meggyilkolt Kennedy elnök arcképével, 25 ezer példányban. Úgy látszik, az arany nemcsak valutában, bélyegben is jó üzlet... Újdonságok Albánia: II. európai kosárlabda-bajnokság, öt érték. — Brit Indiai Óceáni Terület: Hajók, négy bélyeg. — Csehszlovákia: elmerek, hat darab 50 h bélyeg. — Dubai: Olajkitermelés, ötcímletű sor. — Etiópia: 25 éves ENSZ, három érték. — Franciaország: A chatenay-Malabry-ben létesített képzőművészeti főiskola felavatására 10 c bélyeg. — Fülöp-szigetek: Lepkék, négy érték. — Guinea: Haladás, 1 címlet. — Írország: Gandhi, bélyegpár. — Irak: Állatok, öt bélyeg. — Jugoszlávia: 25 éve szabadult fel Belgrád, 50 p. — Nyugat-Berlin: Berlin a XIX. században, három bélyeg. — Szovjetunió: Természetvédelmi terület, ötértékes sor. — Törökország: Néptáncok, öt bélyeg. autó-motor Láncszakadás Kellemetlen, ha útközben elszakad a motorkerékpár úgynevezett első lánca. A legtöbb motornál első láncként ugyanis végtelenített láncot használnak, ami azt jelenti, hogy nincs rajta szétszedhető patentszem, mert gyárilag összeerősítik a végződéseket. Az ilyen konstrukcióknál le kell szerelni a lánckerekeket, szerencsés esetben is legalább az egyiket, mert új láncot másként nem lehet felszerelni. Nem kellemes munka országúton szétszerelni a tengelykapcsolót, miközben a sebességváltóból is ömlik az olaj. A fő problémát azonban az okozza, hogy az első láncokhoz nem lehet kapni, illetőleg nem gyártanak patentszemet. Ennek ellenére van mód az egyszerűbb javításra is. A láncszakadás észrevehető, hogy működő motor mellett hiába kapcsolunk bármelyik sebességre, a jármű nem indul el, illetőleg a motor menet közben nem adja át erejét a keréknek. Ilyen esetben elsősorban arról győződjünk meg, hogy a hátsó lánc ép-e? Ha zárt láncbúzás a motor, vegyük le a kémlelőablakot, s állványra emelve a gépet, forgassuk meg a hátsó kereket. Eközben nézzük a láncot vagy ha nem látható, akkor ujjunkkal tapintsuk ki, hogy forog, illetőleg fut-e megfelelően? Ezután az indítópedált nyomjuk le, s ha azt tapasztaljuk, hogy az üresen szalad le, bizonyos, az első lánc szakadt el. Ezután a gépet fektessük az első láncbúrával ellentétes oldalára annyira, hogy a csavarok meglazításával javítás közben se folyjon ki a burából az olaj. (Ha nagyon meg kell dönteni a motort, s akkumulátorral van felszerelve, vegyük le az akkumulátort is, különben a sav kifolyik.) A láncból kombinált fogó vagy lyukasztó segítségével távolítsuk el a törött láncszemet. A láncot szereljük vissza a helyére, és egy láncdarabból kivett láncszemmel erősítsük össze. A láncszem alá tartsunk egy kalapácsélet vagy más hasonló, lehetőleg súlyosabb vasdarabot, s „ellentartva” ütögessük rá a lánczárólemez részét a csapokra. Ezután a két csapot nitteljük el, természetesen csak olyan mértékig, hogy ne szoruljon a lánc. E célból ütögetés közben többször próbáljuk meg, hogy kellően becsurklik-e a láncszem? A javításhoz szükséges egy olyan láncszem is, amely a használt lánccal megegyezik. Ajánlatos mind az első, mind a hátsó lánchoz kis tartalékdarabot vinni, s az összeerősítésre használt láncszemet előre elkészíteni. .. NÉPSZABADSÁG 1969. október 18. szombat sakk ! * • Szmiszlov exvilágbajnok ma is a manőverező harcmodor egyiklegkiválóbb képviselője. Az alábbi játszmában hatásos fordulatok nélkül, a bábok helyzetének fokozatos, türelmes javításával, egyszerre csak megoldhatatlan feladatok elé állítja fiatal ellenfelét. SPANYOL MEGNYITÁS V. Tukmakov—V. Szmiszlov 31. szovjet bajnokság, Moszkva, 1069, 1. el, eS 2. Hf 1, Hc6 3. Fb5, a6 1. Fal, Hf6 5. 0—0, Fel 6. Bel, b5 1. Ibi, 0—0 8. c3, df 9. h3, h6 (Ez a védelmi rendszer Szmiszlovtól származik. Kisebb átcsoportosítással először is biztosítja a királyszárnyat.) 10. dl, Be8 0. Hbd2, Ff8 12. Hfl, Fb1 (Szpasszkij és mások itt inkább az Fd7 fejlődést kedvelik) 13. Hg3, g6 11. Fc2, Fg7 15. d5, Hel 16. b3, c6 11, c4, cd, 18. cd, Bc8 19. Fa3, Vb6 20. Bel, Hdb (Most pedig — szűk téren — hasonló átcsoportosításokat hajt végre sötét, a vezérszárnyon) 21. Vd2, a5! (22. Fb4 ellen) 22. b4 (Másképp sötét teret nyer 22. —, b5—bl útján.) 22. —, ab: 23. Vb4. (Jobbnak látszik a 28. Fb1, és későbbi a folytatás, mert most az avonalon világost különböző veszélyek fenyegetik. Érdekes, hogy innen a játszma végéig a gyalogszerkezet alig változik, a tisztek minél hatékonyabb elhelyezése dönti el a játszma sorsát.) 23. 1. Hc5 24. Bb1, Ba8! 25. Hd2, Vall 2 6. FbS, FcS 21. Hb3, Fd1 28. Hd, Hc8! (A másik huszár is aktív helyre törekszik.) 29. Hf1, Hb6 30. He3, Hba4 31. Fal (Világos nem akar megválni a futópártól, bár értéke az adott állásban nem sok. A huszárok aktivitása sokkal lényegesebb.) 31. ~, Bec8 32. Vd2, Va6! 33. Va5, Ba5, 34. 13 (Újabb gyengítés, amelyet Szmiszlov azonnal kihasznál.) 31. —, h5! (Most a királyfutár is feléled!) 35. He2, Fh8 36. Kf2, Hb6! 31. Hc3, Fe3,!! 38. Ke®, Hdf 39. Ke2, Ha3 10. Bbd, b4 11. Hdf (Ez volt világos függő lépése, azonban a függő napom további játék nélkül feladta a játszmát, mert 41., FbSf után nincs védelme.) turisztika______ _ Őszi túrák A természetbarát szakosztályok őszi túráinak sikere jórészt az időjárástól függ. Ezért az idei szeptemberi-októberi túratervek csaknem kivétel nélkül nagyszerűen sikerültek. Sőt az egyesületek közkívánatra több „műsoron kívüli” túrát is rendeztek. Havasi emlékek Az októberi túrák az őszi tájak soha nem unható, csodálatos színpompájának élvezetén kívül, a nyári élmények cseréjére is alkalmat nyújtanak. Ez évben, különösen a romániai túrák részvevőinek beszámolói keltettek nagy érdeklődést. A fogarasi havasok világával ismerkedő budapesti túracsapatokat mindenütt őszinte szeretettel fogadták. Mindkét részről úgy érezték, hogy a magyar—román turisták sportkapcsolatait sikerült megerősíteni. A fogarasi túrákat rendező BTSZ- ben arra is büszkék, hogy a magas nehézségi fokú havasi túrákon, az eddig ismeretlen terepeken, egyetlen komoly baleset sem érte turistáinkat. Külön utakon Mialatt a szakosztályok tagsága az őszi túrákat élvezte, a szakszövetségi vezetők előkészítették az önálló Magyar Tájékozódási Futó Szövetség megalakulását. Ez a munka október közepére olyan stádiumba jutott, hogy az MTI Országos Tanácsa kinevezhette az új szövetség elnökségét is, amelyek Slezák István elnök és Skerletz Iván főtitkár vezetésével most már az előkészületek utolsó szakaszát irányítja. Nem lehet vitás, hogy ezzel a kettéválasztással az MTS nagymértékben elősegítette a természetbarát mozgalom régi egységének helyreállítását és ugyanakkor biztosította a tájékozódási futásnak, ennek a nálunk is egyre népszerűbb, és több szempontból is fontos versenysportnak a fejlődését. (A tájékozódási futást az MTS legutóbb a három fontossági kategória közül, a másodikba sorozta.) Az új Szövetségnek — sportszakorvosok segítségével — meg kell oldania a tájékozódási versenyek továbbfejlesztését és differenciálását. Az északi államokban ezeket a versenyeket általában sík terepeken tartják, de már nálunk is rendeznek dombos, sőt teljesen sík terepen tájékozódási futóversenyeket. Önálló szövetségükben a tájékozódási futók vezetői kialakíthatják a legmegfelelőbb versenykategóriákat és biztosíthatják a hegyi versenyek célszerűségét is. Amilyen mértékben sikerül az eddig felmerült problémák megoldása, úgy erősödhet a sportág, szaporodhatnak a szakosztályok, és növekedhet a tájékozódási futók száma. Viszont a Magyar Természetbarát Szövetség keretein belül ismét visszanyerhetik régi jelentőségüket a különböző (nem futó) tájékozódási túrák. Sz. S. ÜGETŐVERSENY szombat du. */13 órakor. nmutfar fasmwm Válaszolunk munkaügyi kérdésekre KÖTELEZHETŐ-E A DOLGOZÓ ÁLLANDÓ MUNKAHELYÉN KÍVÜL MÁS MUNKÁRA? Kurucz Sándor budapesti olvasónk gyárban dolgozik. Motorszerelő, de egyéb szerelési és lakatosmunkákat is el tud végezni, ezért előfordult, hogy átmenetileg másik üzemrészbe, sőt másik telephelyre küldték, ahol éppen munkaerőhiány volt Kérdezi, helyes-e az ilyen eljárás, s ha igen, mennyi időre lehet a dolgozót átirányítani, lehet-e, hogy átmenetileg áthelyezik és aztán ott felejtik? A Munka Törvénykönyve kérdésére a következőket tartalmazza: A dolgozó — indokolt esetben — munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni. Köteles ideiglenesen munkát végezni állandó munkahelyén kívül és más vállalatnál is. Ez azonban beosztására, kárára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire való tekintettel, rá nézve aránytalan sérelemmel nem járhat és nem sértheti eredeti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát sem. Az „átmenetileg” szó alkalmazásából következik, hogy ilyenkor nem végleges áthelyezésről van szó, hanem ideiglenes munkakör változásról, amelyet valamilyen fontos körülmény tesz szükségessé. Azt, hogy az ilyen intézkedés mennyi ideig tarthat, azt az indokoltság sokfélesége miatt központi rendelkezés nem szabályozhatja. Ezt csak helyileg, az adott vállalat, munkakör, illetve az elvégzendő munka ismeretében lehet megállapítani. Az átirányítás, kirendelés időtartamát tehát a vállalat állapítja meg. Arra azonban nincs joga a vállalatnak, hogy ezzel a lehetőségével visszaéljen, s a dolgozót ottfelejtse abban a munkakörben, amelybe átmenetileg küldte. Ha ez történik, a dolgozó a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat. A munkaügyi döntőbizottság megvizsgálja, hogy a munkakör, illetve munkavégzés körülményei mennyiben és milyen időtartamra indokolják — figyelemmel a dolgozó körülményeire is — a munkakörön kívüli munkavégzésit, s amennyiben úgy látja, hogy a vállalat a fentiekben ismertetett lehetőséget az áthelyezés esetére előírt szabályok megkerülésére használja ki, intézkedik e szabálytalanság megszüntetéséről. MILYEN OKIRATOK SZÜKSÉGESEK A MUNKAVISZONY IGAZOLÁSÁHOZ? Békési Sándor (Csanádpalota) panaszolja, hogy vállalatánál két és fél év felszabadulás előtti munkaviszonyát nem vették figyelembe. Ugyancsak nem vették figyelembe a hadifogságban töltöt időt sem, mivel azok az iratok, amelyekkel ezeket igazolni tudná, elvesztek. Kérdezi: milyen iratok szükségesek ahhoz, hogy ezeket az időket most szabadsága, később pedig nyugdíja megállapításánál figyelembe vegyék? Az érvényben levő munkajogi rendelkezések szerint a munkaviszonyban töltött időket, a munkaviszony fennállását hitelt érdemlően tanúsító bármely okirat vagy egyéb igazolás alapján kell beszámítani. Ilyen igazolás lehet: a munkakönyv okiraton alapuló bejegyzése, az SZTK-nyilvántartás alapján bemutatott igazolás, vagy a munkaviszonyról kiállított egyéb eredeti okirat, szolgálati működési bizonyítvány, szakszervezeti tagsági könyv stb. A katonai szolgálatban, illetőleg hadifogságban töltött időt szintén egykorú okiratokkal (katonakönyv, zsoldkönyv, hadifogolyigazolvány stb.) lehet igazolni. Ha ezek az iratok elvesztek, igazolásért a Honvédelmi Minisztérium központi irattárához (Budapest, II., Fekete sas utca 2.), illetőleg a lakóhely szerint illetékes kiegészítő parancsnoksághoz lehet fordulni. Eredeti okirat, igazolás hiányában, kizárólag tanúvallomás alapján történő beszámítására a munkajogi rendelkezések nem adnak lehetőséget. Nyugdíjra jogosultság szempontjából a munkaviszonyban töltött időt szintén a fentiekben felsorolt okiratokkal, illetve igazolásokkal lehet tanúsítani. Eltérés csak annyi, hogy a felsorolt bizonyító eszközökön felül, a nyugellátáshoz szükséges legkisebb szolgálati idő egyötödét — de legfeljebb két évet — a másodfokú nyugdíjelbíráló szerv (a társadalombiztosítási bizottság) és a bíróság teljesen hitelt érdemlő tanúvallomás alapján is figyelembe vehet szolgálati időnként. Ennél hosszabb időt kizárólag tanúvallomás alapján, akkor sem lehet beszámítani, ha a dolgozó ugyanannál a munkáltatónál fennállott munkaviszonyát igazolják a tanúk. A munkáltató utólagos igazolása is csak tanúvallomásnak számít, ha azt nem egykorú nyilvántartásai alapján állította ki. MENNYI LEHET A TSZ-BEN DOLGOZÓ NŐK ANYASÁGI SEGÉLYE? Solymosi Józsefné zsámbéki olvasónk kéri, ismertessük azt a rendelkezést, amely a termelőszövetkezeti tagok anyasági segélyéről intézkedik. Szövetkezetükben ugyanis a szülő anyák a segélyt változó összegben kapják, s mivel a rendeletet nem ismerik, nem bizonyosak benne, hogy helyesen utalják ki részükre ezt az összeget. A termelőszövetkezet nőtagjának, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napon át részt vett a közös munkában, első élveszületett gyermeke után 700 forint, minden további élveszületett gyermek után 600 forint anyasági segély jár. A segélyt a fenti összegekben akkor fizetik ki, ha az anya terhességének ideje alatt megjelenít a kötelező orvosi vizsgálatokon. Ha ezt elmulasztotta, a kifizethető anyasági segély öszszege 500 forint. Aki két éven belül 270 napon át nem, de legalább 150 napon át részt vett a közös munkában, s az előírt terhességi vizsgálatokon is megjelent, az első élveszületett gyermeke után 500, minden tovibai után 400 forintot kaphat. Ha a termelőszövetkezet nőtagja a szülés napját megelőző két éven belül, 150 napon át sem vett részt a közös munkában, de legalább 50 napon át dolgozott, és két vagy több 10 éven aluli gyermekét gondozza, újszülött gyermeke után 400 forint anyasági segélyre jogosult. Ha a terhesség ideje alatt vizsgálatokon nem vett részt, az anyasági segély összegét húsz százalékkal csökkentik. Ha az anya nem szerezte meg a fentiekben meghatározott időt, az anyasági segély az apa jogán is igényelhető. Az anyasági segély összege, ha az apa legalább 270 napon át részt vett a közös munkában, 460 forint. Ha azonban csak 180 napot tud igazolni, a segély 230 forint.