Népszabadság, 1969. október (27. évfolyam, 228-254. szám)

1969-10-18 / 243. szám

10 bélyeggyűjtés Normandia-Nyeman A második világháború idején, 1942-ben, Normandia név alatt önkéntes francia repülőezred harcolt a szovjet csapatok olda­lán. A Nyeman nevet a szovjet főparancsnokság adományozta, amikor 1944-ben a Nyeman fo­lyón való átkelés idején a köte­lék nagy harci sikereket ért el. A hős pilóták magas szovjet ki­tüntetésben is részesültek. Erről emlékezik az a bélyeg, amelyet a francia posta most bocsátott ki. Aranybélyegek Nem keltett nagy lelkesedést a gyűjtők körében, hogy Csőd az Apollo—11 útja tiszteletére aranyfóliára nyomott bélyeget adott ki, potom 1000 frank név­értékben. A viszolygás nemcsak a magas névértéknek, hanem a bélyeg anyagának is szólt. Ugyan­is nem ez az első eset, hogy aranybélyegek kísértenek a fila­­téliában. A kezdeményező 1963- ban a csendes-óceáni Tonga-szige­­tek volt, amely — a híradások szerint — aranyfóliára nyomott, kör alakú bélyegeket bocsátott ki az első polinéziai aranypénzek ábrájával. A záróérték IS silling volt, holott ilyen magas névér­tékű bélyegre nem is lehetett szükség. Ám, nem mind arany, ami fénylik, mert kiderült: a bé­lyegek nyomásához sárgaréz öt­vözetű lemezeket használtak, ami arany benyomását keltette. Ga­­bon szintén aranybélyegeket adott ki Albert Schweitzer emlé­kére, mindössze 49 ezer példány­ban. Ez szintén visszatetszést keltett, de legalább ezúttal való­ban aranyfóliára nyomták. Az Apollo–8 útja alkalmából is több afrikai ország, szintén igen ma­gas névértékű, és vékony arany­lemezre nyomott bélyeggel jelent­kezett. Legutóbb Aiman adott ki ilyen anyagú bélyeget a meggyil­kolt Kennedy elnök arcképével, 25 ezer példányban. Úgy látszik, az arany nemcsak valutában, bélyegben is jó üzlet... Újdonságok Albánia: II. európai kosárlabda-baj­nokság, öt érték. — Brit Indiai Óceá­ni Terület: Hajók, négy bélyeg. — Csehszlovákia: elmerek, hat darab 50 h bélyeg. — Dubai: Olajkitermelés, ötcímletű sor. — Etiópia: 25 éves ENSZ, három érték. — Franciaország: A chatenay-Malabry-ben létesített képzőművészeti főiskola felavatására 10 c bélyeg. — Fülöp-szigetek: Lep­kék, négy érték. — Guinea: Haladás, 1 címlet. — Írország: Gandhi, bélyeg­pár. — Irak: Állatok, öt bélyeg. — Jugoszlávia: 25 éve szabadult fel Belgrád, 50 p. — Nyugat-Berlin: Ber­lin a XIX. században, három bélyeg. — Szovjetunió: Természetvédelmi te­rület, ötértékes sor. — Törökország: Néptáncok, öt bélyeg. autó-motor Láncszakadás Kellemetlen, ha útközben el­szakad a motorkerékpár úgyneve­zett első lánca. A legtöbb motor­nál első láncként ugyanis végte­lenített láncot használnak, ami azt jelenti, hogy nincs rajta szét­szedhető patentszem, mert gyá­rilag összeerősítik a végződéseket. Az ilyen konstrukcióknál le kell szerelni a lánckerekeket, szeren­csés es­etben is legalább az egyi­ket, mert új láncot másként nem lehet felszerelni. Nem kellemes munka országúton szétszerelni a tengelykapcsolót, miközben a se­bességváltóból is ömlik az olaj. A fő problémát azonban az okozza, hogy az első láncokhoz nem le­het kapni, illetőleg nem gyárta­nak patentszemet. Ennek ellené­re van mód az egyszerűbb javí­tásra is. A láncszakadás észrevehető, hogy működő motor mellett hiá­ba kapcsolunk bármelyik sebes­ségre, a jármű nem indul el, il­letőleg a motor menet közben nem adja át erejét a keréknek. Ilyen esetben elsősorban arról győződjünk meg, hogy a hátsó lánc ép-e? Ha zárt láncbúzás a motor, vegyük le a kémlelőabla­kot, s állványra emelve a gépet, forgassuk meg a hátsó kereket. Eközben nézzük a láncot vagy ha nem látható, akkor ujjunkkal tapintsuk ki, hogy forog, illetőleg fut-e megfelelően? Ezután az in­dítópedált nyomjuk le, s ha azt tapasztaljuk, hogy az üresen sza­lad le, bizonyos, az első lánc sza­kadt el. Ezután a gépet fektessük az első láncbúrával ellentétes ol­dalára annyira, hogy a csavarok meglazításával javítás közben se folyjon ki a burából az olaj. (Ha nagyon meg kell dönteni a mo­tort, s akkumulátorral van fel­szerelve, vegyük le az akkumulá­tort is, különben a sav kifolyik.) A láncból kom­binált fogó vagy lyukasztó segítségével távolítsuk el a törött láncszemet. A láncot szereljük vissza a helyére, és egy láncdarabból kivett láncszemmel erősítsük össze. A láncszem alá tartsunk egy kalapácsélet vagy más hasonló, lehetőleg súlyosabb vasdarabot, s „ellentartva” ütö­­gessük rá a lánczárólemez részét a csapokra. Ezután a két csapot nitteljük el, természetesen csak olyan mértékig, hogy ne szorul­jon a lánc. E célból ütögetés köz­ben többször próbáljuk meg, hogy kellően becsurklik-e a láncszem? A javításhoz szükséges egy olyan láncszem is, amely a hasz­nált lánccal megegyezik. Ajánla­tos mind az első, mind a hátsó lánchoz kis tartalékdarabot vinni, s az összeerősítésre használt lánc­szemet előre elkészíteni. .. NÉPSZABADSÁG 1969. október 18. szombat ­ sakk ! * • Szmiszlov exvilágbajno­k ma is a ma­nőverező harcmodor egyik­­leg­kivá­­lóbb képviselője. Az alábbi játszmá­ban hatásos fordulatok nélkül, a bá­bok helyzetének fokozatos, türelmes javításával, egyszerre csak megoldha­tatlan feladatok elé állítja fiatal el­lenfelét. SPANYOL MEGNYITÁS V. Tukmakov—V. Szmiszlov 31. szovjet bajnokság, Moszkva, 1069, 1. el, eS 2. Hf­ 1, Hc6 3. Fb5, a6 1. Fal, Hf6 5. 0—0, Fel 6. Bel, b5 1. I­bi, 0—0 8. c3, df 9. h3, h6 (Ez a védelmi rendszer Szmiszlovtól származik. Ki­sebb átcsoportosítással először is biz­tosítja a királyszárnyat.) 10. dl, Be8 0. Hbd2, Ff8 12. Hfl, Fb1 (Szpasszkij és mások itt inkább az Fd7 fejlődést kedvelik) 13. Hg3, g6 11. Fc2, Fg7 15. d5, Hel 16. b3, c6­ 11, c4, cd, 18. cd­, Bc8 19. Fa3, Vb6 20. Bel, Hdb­ (Most pedig — szűk téren — hasonló átcso­portosításokat hajt végre sötét, a ve­­zérszárnyon) 21. Vd2, a5! (22. Fb4 el­len) 22. b4 (Másképp sötét teret nyer 22. —, b5—bl útján.) 22. —, ab: 23. Vb4. (Jobbnak látszik a 28. Fb1, és későbbi a­ folytatás, mert most az a­­vonalon világost különböző veszélyek fenyegetik. Érdekes, hogy innen a játszma végéig a gyalogszerkezet alig változik, a tisztek minél hatékonyabb elhelyezése dönti el a játszma sorsát.) 23. 1. Hc5 24. Bb1, Ba8! 25. Hd2, Vall 2 6. FbS, FcS 21. Hb3, Fd1 28. Hd­, Hc8! (A másik huszár is aktív helyre tö­rekszik.) 29. Hf1, Hb6 30. He3, Hba4 31. Fal (Világos nem akar megválni a futópártól, bár értéke az adott ál­lásban nem sok. A huszárok aktivi­tása sokkal lényegesebb.) 31. ~, Bec8 32. Vd2, Va6! 33. Va5­, Ba5, 34. 13 (Újabb gyengítés, amelyet Szmiszlov azonnal kihasznál.) 31. —, h5! (Most a királyfutár is feléled!) 35. He2, Fh8 36. Kf2, Hb6! 31. Hc3, Fe3,!! 38. Ke®­, Hd­f 39. Ke2, Ha3 10. Bbd­, b4 11. Hdf (Ez volt világos függő lépése, azon­ban a függő napom további játék nél­kül feladta a játszmát, mert 41.­­, FbSf után nincs védelme.) turisztika______ _ Őszi túrák A természetbarát szakosztályok őszi túráinak sikere jórészt az időjárástól függ. Ezért az idei szeptemberi-októberi túratervek csaknem kivétel nélkül nagysze­rűen sikerültek. Sőt az egyesüle­tek közkívánatra több „műsoron kívüli” túrát is rendeztek. Havasi emlékek Az októberi túrák az őszi tá­jak soha nem unható, csodálatos színpompájának élvezetén kívül, a nyári élmények cseréjére is al­kalmat nyújtanak. Ez évben, kü­lönösen a romániai túrák részve­vőinek beszámolói keltettek nagy érdeklődést. A fogarasi havasok világával ismerkedő budapesti túracsapatokat mindenütt őszinte szeretettel fogadták. Mindkét részről úgy érezték, hogy a ma­gyar—román turisták sportkap­csolatait sikerült megerősíteni. A fogarasi túrákat rendező BTSZ- ben arra is büszkék, hogy a ma­gas nehézségi fokú havasi túrá­kon, az eddig ismeretlen terepe­ken, egyetlen komoly baleset sem érte turistáinkat. Külön utakon Mialatt a szakosztályok tagsága az őszi túrákat élvezte, a szak­szövetségi vezetők előkészítették az önálló Magyar Tájékozódási Futó Szövetség megalakulását. Ez a munka október közepére olyan stádiumba jutott, hogy az MTI Országos Tanácsa kinevezhette az új szövetség elnökségét is, amelyek Slezák István elnök és Skerletz Iván főtitkár vezetésével most már az előkészületek utolsó szakaszát irányítja. Nem lehet vi­tás, hogy ezzel a kettéválasztás­sal az MTS nagymértékben elő­segítette a természetbarát­ moz­galom régi egységének helyreállí­tását és ugyanakkor biztosította a tájékozódási futásnak, ennek a nálunk is egyre népszerűbb, és több szempontból is fontos ver­senysportnak a fejlődését. (A tá­jékozódási futást az MTS leg­utóbb a három fontossági kategó­ria közül, a másodikba sorozta.) Az új Szövetségnek — sport­szakorvosok segítségével — meg kell oldania a tájékozódási verse­nyek továbbfejlesztését és dif­ferenciálását. Az északi államok­ban ezeket a versenyeket általá­ban sík terepeken tartják, de már nálunk is rendeznek dombos, sőt teljesen sík terepen tájékozódási futóversenyeket. Önálló szövetsé­gükben a tájékozódási futók ve­zetői kialakíthatják a legmegfe­lelőbb versenykategóriákat és biztosíthatják a hegyi versenyek célszerűségét is. Amilyen mérték­ben sikerül az eddig felmerült problémák megoldása, úgy erő­södhet a sportág, szaporodhatnak a szakosztályok, és növekedhet a tájékozódási futók száma. Vi­szont a Magyar Természetbarát Szövetség keretein belül ismét visszanyerhetik régi jelentőségü­ket a különböző (nem futó) tájé­kozódási túrák. Sz. S. ÜGETŐVERSENY szombat du. */13 órakor. nmutfa­r fasmwm Válaszolunk munkaügyi kérdésekre KÖTEL­EZHETŐ-E A DOLGOZÓ ÁLLANDÓ MUNKAHELYÉN KÍVÜL MÁS MUNKÁRA? Kurucz Sándor budapesti olvasónk gyárban dolgozik. Mo­torszerelő, de egyéb szerelési és lakatosmunkákat is el tud vé­gezni, ezért előfordult, hogy átmenetileg másik üzemrészbe, sőt másik telephelyre küldték, ahol éppen munkaerőhiány volt Kérdezi, helyes-e az ilyen eljárás, s ha igen, mennyi időre lehet a dolgozót átirányítani, lehet-e, hogy átmenetileg áthelyezik és aztán ott felejtik? A Munka Törvénykönyve kér­désére a következőket tartal­mazza: A dolgozó — indokolt esetben — munkakörébe nem tar­tozó munkát is köteles átmeneti­leg ellátni. Köteles ideiglenesen munkát végezni állandó munka­helyén kívül és más vállalatnál is. Ez azonban beosztására, kárára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire való tekintettel, rá nézve aránytalan sérelemmel nem járhat és nem sértheti eredeti munkaköre szerinti munkabéré­hez való jogát sem. Az „átmene­tileg” szó al­kalmazásából követ­kezik, hogy ilyenkor nem végle­ges áthelyezésről van szó, hanem ideiglenes munkakör változásr­ól, amelyet valamilyen fontos körül­mény tesz szükségessé. Azt, hogy az ilyen intézkedés mennyi ideig tarthat, azt az indokoltság sok­félesége miatt központi rendelke­zés nem szabályozhatja. Ezt csak helyileg, az adott vállalat, munka­kör, illetve az elvégzendő munka ismeretében lehet megállapítani. Az átirányítás, kirendelés idő­tartamát tehát a vállalat állapítja meg. Ar­ra azonban nincs joga a vállalatnak, hogy ezzel a lehetősé­gével visszaéljen, s a dolgozót ottfelejtse abban a munkakörben, amelybe átmenetileg küldte. Ha ez történik, a dolgozó a munka­ügyi döntőbizottsághoz fordulhat. A munkaügyi döntőbizottság meg­vizsgálja, hogy a munkakör, il­letve munkavégzés körülményei mennyiben és milyen időtartamra indokolják — figyelemmel a dol­gozó körülményeire is — a mun­kakörön kívüli munkavégzésit, s amennyiben úgy látja, hogy a vállalat a fentiekben ismertetett lehetőséget az áthelyezés esetére előírt szabályok megkerülésére használja ki, intézkedik e sza­bálytalanság megszüntetéséről. MILYEN OKIRATOK SZÜKSÉGESEK A MUNKAVISZONY IGAZOLÁSÁHOZ? Békési Sándor (Csanádpalota) panaszolja, hogy vállalatánál két és fél év felszabadulás előtti munkaviszonyát nem vették figyelembe. Ugyancsak nem vették figyelembe a hadifogságban töltöt időt sem, mivel azok az iratok, amelyekkel ezeket iga­zolni tudná, elvesztek. Kérdezi: milyen iratok szükségesek ah­hoz, hogy ezeket az időket most szabadsága, később pedig nyug­díja megállapításánál figyelembe vegyék? Az érvényben levő munkajogi rendelkezések szerint a munka­­viszonyban töltött időket, a mun­kaviszony fennállását hitelt ér­demlően tanúsító bármely okirat vagy egyéb igazolás alapján kell beszámítani. Ilyen igazolás lehet: a munkakönyv okiraton alapuló bejegyzése, az SZTK-nyilvántar­­tás alapján bemutatott igazolás, vagy a munkaviszonyról kiállított egyéb eredeti okirat, szolgálati működési bizonyítvány, szakszer­vezeti tagsági könyv stb. A katonai szolgálatban, illetőleg hadifogságban töltött időt szintén egykorú okiratokkal (katona­könyv, zsoldkönyv, hadifogoly­igazolvány stb.) lehet igazolni. Ha ezek az iratok elvesztek, igazo­lásért a Honvédelmi Minisztérium központi irattárához (Budapest, II., Fekete sas utca 2.), illetőleg a lakóhely szerint illetékes kiegé­szítő parancsnoksághoz lehet for­dulni. Eredeti okirat, igazolás hiá­nyában, kizárólag tanúvallomás alapján történő beszámítására a munkajogi rendelkezések nem ad­nak lehetőséget. Nyugdíjra jogosultság szem­pontjából a munkaviszonyban töl­tött időt szintén a fentiekben fel­sorolt okiratokkal, illetve igazo­lásokkal lehet tanúsítani. Eltérés csak annyi, hogy a felsorolt bizo­nyító eszközökön felül, a nyugel­látáshoz szükséges legkisebb szol­gálati idő egyötödét — de legfel­jebb két évet — a másodfokú nyugdíj­elbíráló szerv (a társada­lombiztosítási bizottság) és a bíró­ság teljesen hitelt érdemlő tanú­­vallomás alapján is figyelembe vehet szolgálati időnként. Ennél hosszabb időt kizárólag tanúvallo­más alapján, akkor sem lehet be­számítani, ha a dolgozó ugyan­annál a munkáltatónál fennállott munkaviszonyát igazolják a tanúk. A munkáltató utólagos iga­zolása is csak tanúvallomásnak számít, ha azt nem egykorú nyil­vántartásai alapján állította ki. MENNYI LEHET A TSZ-BEN DOLGOZÓ NŐK ANYASÁGI SEGÉLYE? Solymosi József­né zsámbéki olvasónk kéri, ismertessük azt a rendelkezést, amely a termelőszövetkezeti tagok anyasági se­gélyéről intézkedik. Szövetkezetükben ugyanis a szülő anyák a segélyt változó összegben kapják, s mivel a rendeletet nem is­­merik, nem bizonyosak benne, hogy helyesen utalják ki ré­szükre ezt az összeget. A termelőszövetkezet nőtagjá­nak, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napon át részt vett a közös munkában, első élveszületett gyermeke után 700 forint, minden további élveszüle­tett gyermek után 600 forint anya­sági segély jár. A segélyt a fenti összegekben akkor fizetik ki, ha az anya terhességének ideje alatt megjelenít a kötelező orvosi vizs­gálatokon. Ha ezt elmulasztotta, a kifizethető anyasági segély ösz­­szege 500 forint. Aki két éven belül 270 napon át nem, de legalább 150 napon át részt vett a közös munkában, s az előírt terhességi vizsgálatokon is megjelent, az első élveszületett gyermeke után 500, minden to­­viba­i után 400 forintot kaphat. Ha a termelő­szövetkezet nőtagja a szülés nap­ját megelőző két éven belül, 150 napon át sem vett részt a közös munkában, de legalább 50 napon át dolgozott, és két vagy több 10 éven aluli gyermekét gondozza, újszülött gyermeke után 400 forint anyasági segélyre jogosult. Ha a terhesség ideje alatt vizsgálato­kon nem vett részt, az anyasági segély összegét húsz százalékkal csökkentik. Ha az anya nem szerezte meg a fentiekben meghatározott időt, az anyasági segély az apa jogán is igényelhető. Az anyasági segély összege, ha az apa legalább 270 napon át részt vett a közös mun­kában, 460 forint. Ha azonban csak 180 napot tud igazolni, a se­gély 230 forint.

Next