Népszabadság, 1970. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) A vásárok — és így a Buda­pesti Nemzetközi Vásár is — ha­tékony tájékoztató és tájékozódá­si fórumok. Alkalmat nyújtanak az igények és lehetőségek kölcsö­nös megismerésére és az üzletkö­tésre is. A Budapesti Nemzetközi Vásáron már sok olyan gyümöl­csöző üzleti kapcsolat alakult ki, amely szorosabb gazdasági együtt­működéssé, üzleti barátsággá fej­lődött. E kapcsolatok tárgya újabban nemcsak az áruszállí­tás, hanem növekvő mértékben az ipari-termelési együttműködés is. Reméljük, hogy az idén is sok ilyen kapcsolat bontakozik ki, s erősödik tovább. A miniszter végül megköszönte mindazok munkáját, akik a ter­mékek tervezésében és előállítá­sában részt vettek, a vásár szer­vezésével és technikai kivitelezé­sével megfelelő feltételeket bizto­sítottak, majd a vásárt megnyi­totta. Magas rangú vendégek körsétája a vásárvárosban Ezután a vendégek megtekin­tették a vásárt. Első útjuk Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság pavilonjába vezetett, ahol Kiss Árpád miniszter, az OMFB elnöke bemutatta a számítástech­­nika fejlesztési programjának je­gyében rendezett kiállítást. A Magyar Tudományos Akadémia csarnokát Erdei Ferenc akadémi­kusnak, az MTA főtitkárának és az akadémiai intézetek vezetői­nek­ kalauzolásával tekintették meg. Ezután A külkereskedelem 25 éve ... című kiállítást nézték meg a vásár főterén. A könnyűipari pavilonban Nagy Józsefné miniszter és dr. Móré András pavilonigazgató volt a há­zigazda. A körséta következő ál­lomása a Petőfi-csarnok volt. Itt dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter és a kiállító vál­lalatok vezetői adtak rövid átte­kintést a sok látnivalóról. A külföldi kiállítókkal a Nem­zetek Csarnokában találkoztak először a körséta részvevői. A gé­pi berendezéseket és mezőgazda­­sági termékeket bemutató görög kiállítási részleg előtt Jean M. Pesmazoglu nagykövet és A. Lo­­zos pavilonigazgató várta a ven­­dégeket. Hollandia kiállításánál G. J. Dissevelt nagykövet és J. J. van B. Baterburg pavilonigazga­tó köszöntötte Fock Jenőt. A ven­dégeket ezután F. Chomón Me­­diavilla, a Kubai Köztársaság bu­dapesti nagykövete és Mario G. Pamnas kiállítási igazgató üdvö­zölte. A Nemzetek Csarnokában a BNV-n először részt vevő Ele­fántcsontpart kiállítói üdvözölték a látogatókat. A brazil pavilonban Jorge de Lá Almeida követ és R. R. Krause pavilonigazgató volt a há­zigazda. Franciaország csarnoká­ban Raymond Gastambide nagy­követ és Lucien Honoré pavilon­igazgató fogadták a vendégeket. Felhívták a magyar miniszterel­nök figyelmét egy lánctalpakon járó rakodóberendezésre. — Ezt a gépet a Vörös Csillag Traktor­gyárral kooperációban akarjuk gyártani — mondották a fran­cia gyár képviselői, mire Fock Jenő megjegyezte: — Nagyon jó dolog a kooperáció, üdvözöljük az ilyen kezdeményezést. Sok si­kert kívánok az együttműködés­hez. A bolgár kiállítás pavilonjának bejáratánál Vaszil Bogdánov, Bulgária budapesti nagykövete és Zahari N. Zahariev pavilonigaz­gató üdvözölte a vendégeket, akik működés közben tekintették meg a legújabb elektromos villás tar­goncát. A szakemberek felhívták figyelmüket a plovdivi vásáron aranyéremmel kitüntetett szőlő­művelő traktorra, amelyet a kor­szerű kiegészítő berendezéseikkel a szo­kásos mezőgazdasági talaj­művelésen kívül talajgyaluként is lehet használni, külön fúrószer­kezete pedig gyümölcsfák telepí­téséhez nyújt lehetőséget. A csaknem 100 olasz cég áruit tartalmazó nemzeti kiállítási csar­noknál Lodovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete és dr. Lu­­dovico Fülei pavilonigazgató kö­szöntötte a körséta részvevőit. Fock Jenő miniszterelnök emlékeztetett Aldo Moro olasz külügyminiszter nemrégiben tett magyarországi látogatására, amikor magyar partnerével közösen állást foglalt a két ország közötti együttműkö­dés, a kereskedelmi kapcsolatok és az ipari kooperáció fejlesztésé­nek szükségessége mellett. Románia pavilonjában Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete és Nicolae Vrabie pavilonigazgató üdvözölte a vendégeket. Működés közben mutattak be különleges famegmunkáló gépeket és az elektronikus programozóval ellá­tott esztergagépcsalád néhány tagját. A Szovjetunió kiállítási csar­nokának bejáratánál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete és F. T. Szaharov pavilon­igazgató fogadta a vendégeket. A 21 külkereskedelmi vállalat által kiállított másfél ezer termék 80 százalékát először láthatják Bu­dapesten a magyar szakemberek. Széles termékválasztékot mutat­nak be fémforgácsoló gépekből, személy- és tehergépkocsikból, mezőgazdasági gépekből, nyomda­és textilipari berendezésekből, s különösen felkeltették a vendé­gek érdeklődését a különleges műszerek, elektrotechnikai beren­dezések és rádióműszerek. A jár­műipari újdonságok közül külö­nösen jelentős a Kraz—257 típusú teherautó, amely 240 lóerős mo­torjával 14 tonna terhet szállít óránként 70 kilométeres sebesség­gel. A körséta részvevőit Algéria kiállítási pavilonjának bejáratá­nál Mohamed el Ghazi Bourbonne pavilonigazgató fogadta. Az oszt­rák pavilonban dr. Kurt Enderl nagykövet, Paul Förster, az Oszt­rák Szövetségi Kamara alelnöke és Stefan Kuzmich kereskedelmi attasé kalauzolta a vendégeket. Fock Jenő több kiállító cég kép­viselőjét régi ismerősként üdvö­zölte, és érdeklődött, elégedettek-e a magyar partnereikkel kialakí­tott kooperációkkal. A válasz minden esetben az volt, hogy máris eredményesnek bizonyult a vállalatok közötti gyártásmeg­osztás, a közös gyártmányfejlesz­tés és­ az együttműködés egyéb formája. Az angol pavilonban Roy Mason kereskedelemügyi miniszter D. S. L. Dodson angol nagykövet társaságában mutatta be a brit ipar újdonságait. A finn pavilonban Martti Ing­­man nagykövet, Aulis Raikkonen kereskedelmi attasé és Bror Fe- Sixson pavilonigazgató üdvözölte a vendégeket. A BNV-n az idén első ízben részt vevő Pakisztán pavilonjában Afzal Qadir nagy­követségi első titkár volt a házi­gazda. A 23 külkereskedelmi vál­lalat 500 exportcikkét bemutató lengyel pavilonban Tadeusz Ha­­nuszek­­nagykövet és Tadeusz Walczykiewicz pavilonigazgató fogadta a vendégeket. A kormány vezetőinek elsősorban a legkor­szerűbb termékeket, például az angol licenc alapján gyártott mo­torokat, a magyar igények alap­ján készülő mezőgazdasági gépe­ket, öntödei berendezéseket mu­tatták be. A csehszlovák pavilonban Fran­­tisek Dvorsky nagykövet és Vla­dimír Rosinsky pavilonigazgató fogadta a vendégeket, akik az automatikus, hidraulikus gumi­ipari présgép és az élelmiszeripari csomagológép után nagy érdeklő­déssel nézték az orvosi, fogorvosi készülékeket, műszereket és köny­­nyűipari berendezéseket, köztük a korszerű automata szövőgépe­ket. Ez utóbbiakból ezret szállí­tanak a jövő év végéig Magyar­­országra. A Német Szövetségi Köztársa­ság pavilonjának bejáratánál Dr. Hardo Brückner, az NSZK kereskedelmi képviseletének ve­zetője és Günter Henke pavilon­igazgató üdvözölte a vendégeket. A jugoszláv kiállítás előtt Géza Tikvicki nagykövet és Ladislav Gr­osz, a pavilon igazgatója várta a körséta részvevőit. Fock Jenő nagy elismeréssel nyilatkozott a kiállítás ízléses, szép, áttekinthe­tő berendezéséről. Többször meg­állt a jugoszláv bútoripar rend­kívül gazdag bemutatója előtt. A vendéglátók közölték, hogy már az idén, négy hónap alatt körül­belül másfél millió dollár értékű bútor szállítására kaptak meg­rendelést Magyarországról. Ezután a vendégek a Német Demokratikus Köztársaság kiál­lítását látogatták meg, ahol dr. Berbert Plaschke nagykövet és Hans Hoffmann pavilonigazgató fogadta őket. A vendégek érdek­lődéssel nézték a különféle mé­rőműszereket és hosszasan tanul­mányozták az új, korszerű ofszet nyomdaipari gépet. A szíriai kiállítást dr. Moha­med Zakaria Ismail nagykövet és Mohamed Nafeh-Aszfar pavilon­­igazgató mutatta meg a vendé­geknek. A japán kiállításnál Tsu­­neaki Ueda nagykövet és Sinzo Totani pavilonigazgató fogadta a vendégeket. Ezután svéd részről Sigge Lill­ehöck nagykövet és Björn Bieneck pavilonigazgató üdvözölte a látogatókat. Thomas Wainman-Wood nagy­követ és J. M. T. Thomas pavi­lonigazgató kalauzolta a vendé­geket a kanadai pavilonban. Ez­után következett a körséta utol­só állomása, az USA-pavilon, ahol Alfred Puhán nagykövet és Frank A. Vrsino pavilonigazgató fogad­ta a vendégeket. A körséta végeztével, délután 2 órakor a BNV megnyílt a nagy­­közönség számára, (MTI) javultak a népgazdaság eredmé­nyei. 1970. első négy hónapjában örvendetesen gyorsult az ipari fejlődés üteme, s úgy látjuk, hogy ez a fejlődés egészséges irányban történt. A termelékenység, amely­­lyel tavaly olyan sok probléma volt, 1970 első harmadában szin­tén javult, körülbelül 5 százalék­kal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ez azt igazolja, hogy az időközben hozott intézkedések­­ helyesek voltak. Számolnunk kell a Tiszántúlt sújtó árvíz okozta helyzettel,­­ vagyis azzal a többletkiadással is,­­ amelybe az árvíz sújtotta vidék­­ újjáépítése kerül majd. Remél­hető, hogy a vállalatok fejlesztési alapjukból bizonyos összegeket ajánlanak fel az árvíz sújtotta vidékek újjáépítésére. Vannak természetesen egyéb feladataink is. Mindent egybe­vetve azo­nban, az év eddigi sza­kaszában tapasztalt tendenciák várhatóan folytatódnak és biza­kodással tekintünk az év hátra­levő időszaka elé — fejezte be nyilatkozatát Tímár Mátyás. NÉPSZABADSÁG A BM­ kifejezi népvalutaságunk jelentős ered­ményeit Tímár Mátyás nyilatkozata Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a követke­zőkben foglalta össze tapasztala­tait az MTI munkatársának adott nyilatkozatában: " Egy ilyen kis ország számá­ra, mint hazánk, különösen fon­tos fórum a nemzetközi vásár, mert szakembereink értékes in­formációkat cserélhetnek a ter­melés, a műszaki színvonal nem­zetközi helyzetéről, mód nyílik a kereskedelmi és nem utolsósor­ban a termelési kapcsolatok ki­építésére, elmélyítésére. Idei vá­sárunk jól szolgálja e célokat, mert a tavalyinál is nagyobb a kiállítók száma, több árut mu­tatnak be, ösztönzőbben kibonta­kozott a verseny. A 34 ország e jelentős gazdasági fóruma jó le­hetőségeket kínál kereskedelmi és kooperációs tárgyalásokra. Az utóbbit különösen azért hangsú­lyoznám, mert hazánk számára a szükségesség a termelési együtt­működés elmélyítésének irányába mutat. A kooperáció segít ugyan­is a leghatékonyabban javítani a termékek korszerűségét, gazdasá­gosságát, értékesítési lehetőségeit. A tapasztalatok szerint a koope­rációk eredményesek. A legna­gyobb jelentőségű együttműködé­si megállapodásokat a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kötöttük, de az utóbbi években örvendetesen ki­alakul, bővül a kooperáció nyu­gati országokkal, illetve tőkés cé­gekkel is. A Budapesti Nemzetközi Vásár is kifejezi, hogy éppen az új le­hetőségeket felhasználva jelentős eredményeket ért el népgazdasá­gunk. Utalnék a BNV-n kiállí­tott sokfajta új korszerű gépre, egyéb beruházási javakra, de a közszükségleti cikkek bővülő vá­lasztékára is. Hozzáfűzhetem, hogy a legutóbbi időben is tovább 1970. május 23. szombat VENDÉGEINKÉ A SZÓ Kormányküldöttségek vezetőinek nyilatkozata A Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkban tartóz­kodó kormányküldöttségek vezetői nyilatkoztak az MTI munkatár­sainak. Ivan Mihajlov bolgár miniszterelnök-helyettes: — Másodszor veszek részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron, amely az idén — véleményem szerint — nem is annyira mére­teiben, hanem tartalmában impo­záns, jelentős fejlődést mutat. Jó irányban fejlődnek a ma­gyar—bolgár gazdasági, műszaki­tudományos kapcsolatok. Úgy vél­jük azonban, hogy még további, s feltáratlan lehetőségei vannak kapcsolataink erősödésének, első­sorban a gépiparban, a vegyipar­ban és az elektronikus iparban. Bizonyos perspektívákat látunk az együttműködésre a könnyű­iparban, az építő- és útépítőgép­gyártásban is. Miloslav Hruskovic csehszlovák miniszterelnök-helyettes: — Figyelemmel tanulmányoz­tam a vásáron a külföldi koope­rációban gyártott járműveket, te­herautókat. Magyarország, a töb­bi kis országhoz hasonlóan, ered­ményesen igyekszik kihasználni a nemzetközi munkamegosztás­ban rejlő lehetőségeket ebben a gyártási ágban. A textilipar gyártmányainak széles skálája pedig a csehszlovák szakemberek körében bizonyos mértékig „fél­tékenységet"’ is kelt, és örülünk annak, ha a csehszlovák és ma­gyar vállalatok ebben is verse­nyeznek egymással. A munkamegosztás további szélesítésére a gépipar több ágá­ban, a szerszámgépek, az élelmi­­szeripari gépek, a mezőgazdasági gépek, a közlekedési eszközök gyártásában és a vegyiparban nyílik leginkább alkalom. Mi Csehszlovákiában a személygép­kocsigyártás nagyarányú fejlesz­tésére készülünk fel és szeret­nénk, ha ebbe bekapcsolódnának a magyar vállalatok is. Stanislaw Majewski lengy< — A BNV látogatói személye­sen is meggyőződhetnek arról, hogy milyen gazdasági eredmé­nyeket hozott a lengyel és a ma­gyar vállalatok kooperációja. A Lengyelországban gyártott gép­kocsikhoz és tv-készülékekhez például magyar vállalatok szállí­tanak alkatrészeket. Nagyon biz­tató, hogy a két ország belkeres­kedelme között szintén kialakuló­ban van az ipari vállalatokéhoz hasonló együttműködés; ez lehe­tővé teszi az ipari fogyasztási cikkek közvetlen cseréjét, a kon­­ ­ miniszterelnök-helyettes­­ tingensekhez nem kötött értéke­sítést. A BNV felhívja a figyelmet, hogy bőven van még kiaknázatlan lehetőség az együttműködésre. A magyar könnyűipar gépei és ter­mékei például magas színvonalat képviselnek; a modern ipari mód­szerekkel nagy sorozatban készí­tett cipők, ruházati cikkek és más hasonló termékek újabb kooperá­ciós szerződésekre biztatnak. Tu­domásom szerint jelenleg a vegy­ipari, a gép- és járműgyártó vál­lalatok igyekeznek nyélbe ütni különféle megállapodásokat. Wolfgang Rauchfuss, az NDK miniszterelnök-helyettesei — Másodszor vezetem delegá­ciónkat a BNV-n s udvariasság nélkül mondhatom, hogy 1963 óta nagy fejlődést tapasztalok, lénye­gesen javult a kiállított termékek minősége, kivitele. A közös érde­kek arra késztetnek bennünket, hogy az árucsere-forgalom növe­lésével párhuzamosan tovább bő­vítsük a műszaki, ipari együtt­működést. Jelenleg a gépipari szállításoknak már mintegy 15— 17 százaléka kooperációs termék, és ha a megjelölt előirányzatokat teljesítjük, a magyar—NDK for­galomban a következő öt év alatt megkétszereződhet az ipari együttműködéssel előállított ter­­mékek aránya. Iosif Banc román miniszterelnök-helyettes. — A román és a magyar ipar már eddig is több iparágban gyü­mölcsöző együttműködést valósí­tott meg. Az együttműködést a régebben és a közelmúltban meg­­kötött szerződések alapján zök­kenőmentesen tovább lehet fej­leszteni. A lehetőségek is adot­tak: 1971—75 között a két ország ötéves tervében bőven nyílik al­kalom a kooperációból adódó előnyök kihasználására. Nagy Ferenc, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács tagja: — Meggyőződésünk, hogy ez a vásár és az általa teremtett lehe­tőségek elősegítik országaink gaz­dasági kapcsolatainak az erősö­dését. Ipari téren a legtöbb lehe­tőséget és szükségletet is az együttműködésben véljük felfe­dezni. Álláspontomat nemrég úgy fogalmaztam meg: röviddel ez­előtt éveken át azt mondottuk, hogy kapcsolataink kielégítően fejlődnek, most viszont a fejlő­déssel már elégedetlenek va­gyunk. Emögött előnyös tény rej­tőzik, nevezetesen az együttműkö­dési feltételek és lehetőségek ja­vulásának meggyorsulása. A. K. Antonov szovjet elektrotechnikai miniszter: — Kiállítási anyagunkat úgy választottuk meg, hogy a lehető legszélesebb körben jelezhessük vele azokat a területeket, amelye­ken tovább bővíthetjük az ipari együttműködést, és erősíthetjük, növelhetjük a kereskedelmi kap­csolatokat, természetesen elsősor­ban a Magyar Népköztársasággal. Kiállítási területünk méretei természetszerűen meghatározták a bemutatható anyag mennyiségét. Elektromosipari termékeink közül is igyekeztünk a legér­dekesebbe­­ket kiválogatni, de ami itt látha­tó, az még mindig csak jelenték­telen, elenyésző része annak, amit azzal a reménnyel állíthattunk volna ki, hogy a magyar közönség érdeklődésére is joggal tarthat számot.

Next