Népszabadság, 1970. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL •­ÁRA: 1,20 FT NÉPSZABADSÁG 1970. május 31. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 126. szám A legnagyobb segítség Segít az ország — ezzel a cím­mel foglaljuk össze naponta azo­kat a híreket, amelyek a vállala­tok, termelőszövetkezetek, intéz­mények, kisebb-nagyobb kollektí­vák, egyének, családok segítőkész­ségét, társadalmi felelősségérze­tét tanúsítják. Az egész társada­lom aggódó együttérzése, gondos­kodása enyhíti azoknak a megpró­báltatásait, szenvedéseit, akiket közvetlenül sújtott a pusztító ár, akik szinte emberfeletti küzdel­met vívnak a természet e várat­lan csapása ellen Az országszerte megnyilvánuló szolidaritás már valóságos mozga­lommá fejlődve a segítés legvál­tozatosabb formáit találja meg, a közvetlen anyagi támogatástól a legjobban hiányzó élelmiszerek, háztartási felszerelések pótlásáig, a lelki megrázkódtatásnak kitett gyermekek felkarolásától, meg­nyugtatásától az újjáépítésben való aktív részvételig. Az első kezdeményezéseket az a gondolat sugallta, hogy minél gyorsabban pénzt, élelmet, taka­rót juttassanak azoknak, akik sür­gősen elhagyni kényszerültek ott­honukat. Szinte ugyanabban az órában ajánlotta fel egynapi ke­resetét a Komárom megyei bá­nyász, a budapesti orvos, a sze­gedi szövőnő a károsultak megse­gítésére s egy hét alatt az első százforintosok már milliókká sza­porodtak az árvízkárosultak ré­szére nyitott folyószámlán. Egy nap alatt több száz követője akadt a keszthelyi családnak, amely árvízkárosult gyerekeket hívott vendégül a balatoni nyara­lásra, s a gyors segítést tette le­hetővé a társadalmi szervek, a SZOT, a Népfront, az MTI nagy összegű adománya is. Az egyéni és társadalmi kezdeményezések — kiegészítve a kormány azonnali hatásos intézkedéseit — nemcsak a létfenntartás folyamatosságát biztosították, nemcsak a szenvedő emberek éhségét, fáradtságát csil­lapították, hanem biztatást, báto­rítást, azt a jóleső érzést adták a károsultaknak, hogy a bajban nem maradtak magukra, a társa­dalom melléjük áll, osztozik gondjaikban. S hogy ne csak a vé­dekezés, de a segítés, a helyreál­lítás is szervezett legyen, ezt szol­gálja a kormány szombaton köz­zétett határozata. Mindinkább elterjednek a segí­tés olyan praktikus formái is, mint a téglaipari gyárak munka­szüneti napon vállalt többlet­­munkája, a Dél-dunántúli Kőbá­nya Vállalat pótfelajánlása terven felül 25 ezer tonna kő kiterme­lésére. A Dunai Vasmű lemezek­kel, a szegedi Textilművek zsá­kokkal, a bajai Finomposztógyár takarókkal, más üzemek, vállala­tok konzervekkel, bútorokkal igyekeznek könnyíteni a károsul­tak gondjain. És sok vállalatnál most már azt is felmérik, hogy az első gyorssegélyen túl milyen ala­posabb, tartósabb támogatással járulhatnának az árvíz okozta gondok, veszteségek enyhítéséhez, a helyreállításhoz, az újjáépítés­hez. A Győr-Sopron megyei Épí­tőipari Vállalat például a részese­dési alap terhére a dolgozókkal egyetértésben 500 ezer forintot, fejlesztési alapjából pedig 400 ezer forintot ajánlott fel. A Fejér me­gyei tanács ez évi fejlesztési alap­jából és többletbevételeiből mint­egy 5 millió forintot juttat e cél­ra. Hasonló forrásokból jelentős összegekkel vesznek részt az or­szágos akcióban megyei és városi tanácsok, vállalatok, mezőgazda­sági és kisipari termelőszövetke­zetek. A károk pontos felméréséről és a helyreállításról, a kormány már említett határozata intézkedik. Már az eddigiekből is látható, hogy hozzávetőlegesen 8 ezer há­zat kell helyreállítani, hogy a ve­szélyeztetett árvíz sújtotta váro­sok üzemeiben sok ezer munka­óra esett ki a termelésből, sok te­rületen elmaradtak a mezőgazda­­sági munkák, megsemmisült a vetés. Ez a kár az egész országot sújtja, valamennyiünket terhel, mindnyájunknak azon kell tehát fáradoznunk, hogy a rendkívüli helyzet következményeit rendkí­vüli erőfeszítésekkel pótoljuk. Bármekkora is a társadalom együttérzése és segítőkészsége, csupán az adakozás nem hozhat helyre ilyen nagy károkat. A legnagyobb segítség, amivel a helyreállítás fedezete előteremt­hető, a termelőmunka nagyobb hatékonysága, a gazdálkodás fo­kozódó eredményessége. A rom­ba dőlt, elpusztult házakhoz több anyag kell, élelemből, ruházatból, bútorból is többre van szükség és újabb importigényeink fedezetét is elő kell teremtenünk. Ha nem akarunk lemondani az 1970-es év­re elhatározott terveinkről, a ne­gyedik ötéves tervet megalapozó fejlődésről, 70 ezer új lakás épí­téséről és más életszínvonal-poli­tikai céljaink megvalósításáról, akkor úgy kell dolgoznunk, hogy munkánk eredménye a tervezett­nél nagyobb legyen, fedezze már a korábban elhatározott intézkedé­seinket, és az árvízk­árok helyre­állítását is. Nehéz, de elérhető, megvalósít­ható cél, hogy e fokozott követel­ményeknek eleget tegyünk. Az MSZMP Politikai Akadémiáján hangzott el a minap, hogy egy százalék nemzetijövedelem-több­­let 2,5 milliárd forintnak felel meg. Ha tehát a tervezettnél csak 1 százalékkal nagyobb a növeke­dés, ez ellensúlyozhatja az orszá­got ért anyagi veszteséget, lehető­séget teremt a népgazdaság, az életszínvonal tervszerű fejlődésé­hez. Ez a tervezettet egy száza­lékkal meghaladó nemzetijövede­­lem-emelkedés lehet az a cél, amelyért minden vállalat, min­den kollektíva tehet valamit, ha alaposan számba veszi lehetősé­geit és tartalékait. Az év első négy hónapjának ta­pasztalatai azt jelzik, hogy ilyen tartalékok minden vállalatnál vannak, s a hasznosításuk már érzékelhető az ipari termelésnek és a termelékenységnek a tava­lyit jóval meghaladó növekedésé­ben. Ezeket az eredményeket kell most nemcsak tartani, hanem a nagy társadalmi összefogás erejét latba vetve, tovább fokozni. A­­se­gítőkészség, az együttérzés és a szolidaritás, az árvízkárosultak gondjaival való személyes azono­sulás, amely most lépten-nyomon megnyilvánul, tettekre váltható, új lendületet adhat a X. pártkong­resszus tiszteletére kibontakozó munkaversenynek, új vállalások­ra, konkrét termelési felajánlá­sokra ösztönözhet mindenkit, aki segíteni akar. Dolgozzunk úgy, hogy a munka­padnál, az íróasztalnál vagy a pult mellett ugyanolyan nagyfokú szervezettség és helytállás legyen a jellemző, mint azoknál, akik most éjjel-nappal a gátakat védik. Sőtér Edit !Párt- és állami vezetők látogatása a Budapesti Nemzetközi Vásáron Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sán­dor és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Ilku Pál és Né­meth Károly, a Politikai Bizott­ság póttagjai szombat délelőtt a Budapesti Nemzetközi Vásárra látogattak. A vendégeket dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Droppa Gusztáv, a Hungexpo vezérigazgatója fogadta, majd Kristóf László, a Hungexpo ve­zérigazgató-helyettese és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója kalau­zolta a vásáron. A párt és állami vezetők megtekintettek több ma­gyar és külföldi pavilont. A vendégek elismeréssel szóltak a magyar ipar és technika fejlő­dését, a nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővülését tanúsító kiállításokról, a Budapesti Nem­zetközi Vásár színvonalas rende­zéséről. (MTI) Losonczi Pál, Apró Antal, Kádár Jánosné, Gáspár Sándor, Mar­tos István a Medicor vezérigazgató-helyettese, Nemes Dezső és Kádár János a Medicor Művek kiállításán. Szeged térségében az árvédelem fő erői I jobb pspi* teherautó — z­seh,Islárúti és Ivnfftfel s éjfél séf/ A Tisza középső szakaszának gátjait már 107-ik napja vigyáz­za árvízvédelmi készültségben a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság. 70 napja annak, hogy a folyó vízszintje meghaladta a ma­ximum közelében járó­ 800 centi­métert. A Tisza minden veszélyeztetett szakaszán nagy erőket vontak össze. Ennek köszönhető, hogy szombaton is meg tudták fékez­ni azokat a buzgárokat, átszivár­gásokat, amelyek továbbterjed­ve, bajt okozhattak volna. A Szolnokról érkezett jelenté­sek szerint befejezték a tiszali­­geti töltés erősítését. Szeged térségében nyúlgátak­­kal magasítják a Tisza jobb par­ti töltéseit; öt szakaszon összesen mintegy 12 kilométernyi gátat építenek itt. A szegedi védelem erősítésére több mint ezer teher­gépkocsit irányítottak át a Nyír­egyházi Vízügyi Igazgatóság terü­letéről. Fokozatosan ebbe a tér­ségbe telepíti át fő erőit a hon­védség is. Szombaton a Tisza völgyében felhasznált és készenlétbe helye­zett összes árvédelmi anyagok mintegy kétharmadát Szeged tér­ségében összpontosították. A vé­dekezéshez felhasználják a Cseh­szlovákiából és újabban Lengyel­­országból érkező zsákokat is. A dél-vietnami felszabadítási erők elfoglalták Dalat városát A dél-vietnami Dalat városá­ban — a hírügynökségek jelenté­sei szerint — heves harcok foly­tnak. Saigoni katonai forrásból megerősítették, hogy a népi fel­szabadító erők péntek éjjel be­nyomultak a városba és 15 órá­val később elfoglalták a város kulcspontjait. A Saigontól 230 kilométerre északkeletre levő város rádióadó állomását meg­semmisítették. A felszabadító egy­ségek aknavető- és ágyúlövedékei eltalálták a dalaii katonai akadé­mia épületét is. A Saigonból ér­kezett első jelentések szerint a Dalaiba bevonult népi erő mint­egy két századra becsülhető. A szombat reggeli órákban le­zárták a repülőteret. A 60 ezer lakost számláló várossal meg­szűnt a telefon-összeköttetés is. A felszabadító egységek sikeres tá­madásánál megrongálódott a da­laii repülőtér, valamint a város több katonai létesítménye és sok épülete is. Az AP saigoni tudósítója sze­rint a népi erők 1968 óta szom­baton Dalat városa ellen intéz­ték a leghevesebb rohamot. Mint dél-vietnami katonai forrásból közölték, a népi erők a Dalat vá­rosa ellen intézett támadással párhuzamosan a város közelében levő több egyéb célpontot is tá­madtak. Jelentések beszámolnak arról, hogy Saigonban több ezer diák tüntetett a bábkormány ellen. Kormányellenes jelszavakat han­goztattak és röpcédulákat oszto­gattak, amelyekben diktátornak nevezték Thieu dél-vietnami el­nököt, és azzal vádolták, hogy 1967-ben csalással választották meg mostani tisztségére. B—52-es típusú amerikai óriás bombázók péntek este négy hul­lámban támadták a VDK és Dél- Vietnam közötti demilitarizált övezettől közvetlenül délre fekvő térséget. Laoszban a kormánycsapatok péntek reggel támadást indítot­tak a Patet Lao egységei elleni Vientiane-i közlés szerint e kez­deti hadműveletek a Kőedény­­síkságon és az ország más részei­ben folynak. A dél-vietnami katonai pa­rancsnokság közlése szerint szom­bat reggel Kambodzsában, né­hány kilométernyire Prey Veng tartományi fővárostól újabb ösz­­szecsapásokra került sor a par­tizánok és az intervenciós csapa­tok között. A térségben állomáso­zó dél-vietnami tengerészgyalogo­sok „erősítésére” újabb tenge­részgyalogos zászlóaljat vezényel­tek ide (MTI) E­lutazott hazánkból a szovjet kormányküldöttség A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizottság IX. ülésszakán részt vett szovjet kormányküldöttség Mihail Le­­szecskónak, a minisztertanács el­nökhelyettesének vezetésével szombaton elutazott Budapestről. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, Gyenes András külügyminiszter-helyettes és az együttműködési bizottság több magyar tagja Ott volt a delegá­ció búcsúztatásán F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagyköve­te is.

Next