Népszabadság, 1970. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-04 / 129. szám
2 Gromiko tárgyalássi a francia pénzügyminiszterrel A francia kormány pozitívan értékeli az eddigi tanácskozásokat (Párizsi tudósítónktól.) A francia minisztertanács szokásos szerdai ülésén Maurice Schumann külügyminiszter tájékoztatást adott a Gromiko szovjet külügyminiszterrel folyó tanácskozásokról. Az eddigi megbeszéléseket igen pozitívnak minősítette. Hangsúlyozta Gromiko és Pompidou elnök tanácskozásának szívélyességét és ennek a francia államfő októberre tervezett szovjetunióbeli útja szempontjából nagy fontosságot tulajdonított. A francia külügyminiszter egyébként kifejtette: a tárgyalások igen jó légköre egyrészt azt tükrözi, hogy a két ország kormánya több fontos nemzetközi kérdésben azonos vagy egymáshoz igen közel álló nézetet vall. Másrészt kifejezi azt a kívánságot, hogy a két nép hagyományos jó viszonyát tovább erősítsék. Schumann többször is hangoztatta a francia kormány törekvését a Szovjetunióval való együttműködés bővítésére és elmélyítésére. Gromiko megbeszélései szerdán, franciaországi hivatalos látogatásának harmadik napján Giscard d Estaing pénzügyminiszterrel gazdasági kérdésekről folytak. Francia gazdasági szakemberei igen előnyösnek találják, hogy a legutóbbi négy évben e két ország kereskedelmi forgalma a duplájára nőtt és nagy lehetőséget látnak további növekedésére. Szerda délután a szovjet külügyminiszter folytatta francia kollégájával előző nap megkezdett tárgyalását. A napirenden ezúttal, elsősorban az európai biztonság kérdése szerepelt. Fábián Ferenc Ami az Elysée-palotában elhangzott A TASZSZ szovjet távirati iroda ismerteti azoknak a beszédeknek a szövegét, amelyeket a francia államfő, illetve a szovjet külügyminiszter mondott az Elyséepalotában a Pompidou által kedden adott ebéden. Pompidou egyebek között kijelentette, hogy a Szovjetunió és Franciaország sok vonatkozásban igen közel áll egymáshoz, s érdekeik fűződnek ahhoz is, hogy konzultációkat folytassanak a fő nemzetközi problémákról. A francia kormány hű marad a De Gaulle tábornok által folytatott politikához, amely megfelel mind a két ország állandó érdekeinek, mind kontinensünk és az egész világ háború utáni fejlődésének. Pompidou kijelentette: Franciaország azt akarja, hogy a francia —szovjet együttműködés ne csak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének eszköze legyen, hanem egyszersmind fontos eleme az európai stabilitásnak és békének, lényeges tényezője a világbékének. Gromiko válaszában kormánya nevében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen folytatja a szovjet—francia kapcsolatok javításának politikáját. E téren más sok minden történt és ez nagy megelégedést kelt a Szovjetunióban. Az európai feszültség enyhítését és az egész nemzetközi légkör megjavítását jelentős mértékben elősegíti a szovjet—francia barátság és együttműködés megerősödése. Minden kormány, amely a béke és a biztonság szavatolása mellett foglal állást, csak üdvözölheti a szovjet—francia kapcsolatok ilyen fejlődését — fejtette ki Gromiko, s kifejezte azt a meggyőződését, hogy a francia elnök várható szovjetunióbeli látogatása szolgálni fogja a Szovjetunió és Franciaország, a szovjet és a francia nép barátságának további megerősödését. Lapunk tegnapi számában, az MTI jelentése nyomán közöltük, hogy Pompidou francia köztársasági elnök június 3-án Bonnba érkezik. Az MTI technikai hiba folytán tévesen közölte az időpontot. Helyesen: Pompidou elnök július 3-án érkezik Bonnba, kétnapos látogatásra. A bonni kormány nyilatkozatban utasítja vissza a CDU—CSU külpolitikai torpedóit (Bonni tudósítónktól.) Az utóbbi napok mind hevesebbé váló jobboldali támadásai a jelek szerint nem tudták eltéríteni a bonni kormányt attól a szándékától, hogy a Bahr államtitkár és Gromiko szovjet külügyminiszter által Moszkvában kidolgozott elvek alapján rövid időn belül — esetleg még ebben a hónapban — aláírásra kész szerződést dolgozzon ki a szovjet kormánnyal az erőszakról való kölcsönös lemondásról. A bonni kabinet ma részletesen megtárgyalja a szerződéstervezet elvi jelentőségű elemeit. Szerdán a kormány sajtó- és tájékoztatási hivatala állásfoglalást tett közzé, amelyben a CDU —CSU és személy szerint Barzel támadásait utasítja vissza. E dokumentum legfontosabb kitétele az a megállapítás, hogy Barzel és elvbarátai nem a szerződés lehető legjobb megfogalmazása érdekében polemizálnak a kormánnyal, hanem e látszat mögött a szerződés teljes elutasítása húzódik meg. A CDU—CSU tehát azt a politikát akarja folytatni, amelyet húsz éven át folytatott s amely mindenre törekedett, csak éppen arra nem, hogy az NSZK és a Szovjetunió viszonya elmozduljon a hidegháborús heti' pontról. * Bonni politikai megfigyelők körében általános az a vélemény, hogy a kormány a közvélemény növekvő megértésére és a CDU— CSU tömegbázisának szűkülésére számíthat, ha hasonló következetességgel folytatja a jobboldal érvelésének leleplezését. A NSZK keleti politikájának másik fontos területén, a lengyel —nyugatnémet tárgyalások frontján június 8-án kerül sor a következő fordulóra, ezúttal első ízben Bonnban. Mint szerdán hivatalosan közölték, a még mindig előkészítő jellegűnek minősített eszmecsere előtt Walter Scheel külügyminiszter fogadja a lengyel diplomatákat. Hajdú János NÉPSZABADSÁG 1979. június 4. csütörtök A DIFK állásfoglalása A B-52-es amerikai nehézbombázók kedden és szerdán megszakítás nélkül több hullámban bombázták a Da Krong völgyét, ahol kedden a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők nagyszabású támadást indítottak a kormánykatonaság egyik támaszpontja ellen. Négyórás csata bontakozott ki még kedden este a dél-vietnami Binh Dinh tartományban. Az ütközet színhelyére az amerikai parancsnokság tüzérséget és helikoptereket rendelt. Összecsapásokat jelentettek Hue és Da Nang térségéből is. A DIFK külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki. A Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya teljes mértékben támogatja a Laoszi Hazafias Front Pártja Központi Bizottságának öt pontját, amely megfelelő alap a laoszi probléma politikai rendezéséhez, a laoszi nép törvényes óhajaival összhangban. Immár hat éve, hogy az amerikai imperialisták barbár módon bombázzák Laosz területét, s a Nixon-kormány hatalomra jutása óta az Egyesült Államok a thaiföldi zsoldosokat és a saigoni bábrendszer csapatait is Laoszba küldi — állapítja meg a nyilatkozat és követeli, hogy az amerikai kormány hagyja abba a Laosz elleni agresszív háborút és teljesítse az 1962-es genfi megállapodások előírásait. (TASZSZ) Rövidzárlat okozta a robbanást az Apollo—13 útján Rövidzárlat okozta azt a robbanást, amely április 13-án szétvetette az Apollo—13 kiszolgáló egységén elhelyezett egyik oxigén tartályt és napokig izgalomban tartotta a világot. Még a felbocsátás előtt a Kennedy-fokon követték el azt a Hibát, amely később csaknem végzetessé vált. Edgar Cartright, az űrhajó fedélzetén történt robbanás okát vizsgáló bizottság vezetője Houstonban tartott sajtókonferenciáján kedden számolt be a vizsgálat eddigi eredményeiről. Mint mondotta, két héttel az indulás előtt, az előkészületek során kiürítették az oxigéntartályt. A művelet alatt a megengedett 30 volt helyett tévedésből 66 voltot kapcsoltak rá arra az áramkörre, amely az oxigéntartály hőszabályozó berendezését működteti. A nagy terhelés miatt összeolvadt a berendezésen két kapcsoló, a szigetelés leégett néhány vezetékről, s a csupasz huzalok között elektromos ív keletkezett: ez okozta a robbanást. Cortright hozzátette: nem talál magyarázatot arra, hogy a hőszabályozó gyakori használata ellenére a robbanás miért csak a repülés második napján, és nem előbb következett be. (Reuter) Szovjet pártvezetők a gazdasági célkitűzésekről Az SZKP idén sorra kerülő XXIV. kongresszusa újabb fontos határozatokat hoz majd a termelés további fellendítésére, a tudomány és a kultúra fejlesztésére, a szovjet emberek életszínvonalának emelésére — jelentette ki szerdán választói előtt Dmitrij Peljanszkij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja. Amid Pelse, az SZKP Politikai Bizottságának tagja ugyancsak választói előtt hangsúlyozta, hogy a kidolgozás alatt álló új ötéves terv a szovjet dolgozók életszínvonalának, jövedelmének további emelkedését, a közszükségleti cikkek termelésének növekedését irányozza elő, valamint gyors ütemű lakás- és középítkezéseket. (TASZSZ) Feszített program a Szojuz—9-en Napirenden: az űrhajósok munkaképességének fokozása Moszkva, június 3. (Moszkvai tudósítónktól.) Harmadik napja kering a Szojuz—9, de a legkisebb jele sincsen annak, hogy legénysége hamarosan vissza kívánná téríteni az űrhajót az anyaföldre. Ellenkezőleg, a nagyon takarékosan adagolt hivatalos jelentések és a riportok, valamint kommentárok is inkább azt sugallják: ez a munkaűrrepülés nemcsak a sokoldalú, hanem a folyamatos és tartós tevékenységnek kikísérletezését szolgálja. Egyébként a Szojuz-űrhajók főkonstruktőrének nyilatkozata is ezt a gondolatot ébreszti. Kijelentette: „Az optimális viszonyt keressük az emberi gép, pontosabban az ember—automatika rendszere ''összefüggésében. Ennek alapján dönthetjük majd el az ember legcélszerűbb űrtevékenységének módját. Vagyis tisztán kell látnunk, mit kell még tennünk az űrhajósok munkaképességének növelése érdekében.” Hogy mennyire feszített Nyikolajevék napirendje, azt egyetlen epizód is jól mutatja. A tegnapi adatok ellenőrzésekor kiderült, hogy az űrhajó kabinjának légkörében keletkezett széndioxidmennyiség valamivel az előre számított szint alatt volt. A szakértők úgy vélték, ennek oka az lehet, hogy a két űrhajós kihagyott valamit a program szerint elvégzendő testi mozgásból, tornából. A legközelebbi rádiós kapcsolatkor rá is kérdeztek Nyikolajevékra. Töredelmesen bevallották: valóban kihagytak tornagyakorlatokat, mert annyira el voltak foglalva a tudományos kísérletekkel ... A munka tehát nagyon felfokozott ütemben folyik a Szojuz—9- ben, s ez az intenzív tevékenység sok tapasztalattal szolgál az új kozmikus rendszerek kiépítéséhez. Nemes János Űrrepülésének harmadik napjába lépett a Föld körüli pályán keringő Szojuz—9 szovjet űrhajó. Eddig körülbelül egymillió kilométert tett meg és utasai sikeresen teljesítik a kitűzött programot. A Szojuz—9 minden készüléke és berendezése megbízhatóan működik. (MTI) " Nixosi külpolitikai veresége a szenátusban Az elnök „áthangoló" kísérletei (Washingtoni tudósítónktól.) Az amerikai szenátus szerdán szavazott első ízben a Kambodzsa ellen elkövetett agresszió óta Nixon délkelet-ázsiai politikájáról. A szavazás során a kambodzsai kaland ellenzői jelentős sikert arattak. A szenátus szerdán Dole kansasi szenátor javaslatáról döntött. Eszerint Nixon elnöknek joga lenne június 30. után ismételten csapataikat vezényelni Kambodzsába, mindaddig, amíg ott amerikai hadifoglyok vannak. (E javaslat, amelyet a Fehér Ház támogatott, egyben tükrözi azt is, hogy a Nixon-kormányzat egyáltalán nem tekinti véglegesnek az amerikai csapatok beharangozott kivonását.) Dole javaslatát — bár a „hadifogolykérdés” miatt a kormányzat nagy reményeket fűzött hozzá — 54:36 arányban elutasították. Dole ellen szavazott 15 republikánus szenátor is. Ez arra mutat, hogy a szenátorok többsége most annak az indítványnak támogatására hajlik, amelyet Cooper és Church szenátorok nyújtottak be. Ez június 30. után, a pénzügyi alapok megvonásával, vétót emelne egy újabb, Kambodzsába irányuló amerikai behatolás ellen. A kormányzat a Cooper—Church-féle javaslat szavazásának elhalasztására törekszik s közben megkísérli „áthangolni” a közvéleményt és a törvényhozást. Ezt a szándékot tükrözi az elnök csütörtökön — magyar idő szerint hajnalban — elhangzó újabb tv-beszéde, amely Kambodzsával foglalkozik. Erre mutat az is, hogy Nixon bejelentette: kormányzókból, szenátorokból, képviselőkből és Fehér házi munkatársaiból álló küldöttséget meneszt Dél-Vietnamiba, s Kambodzsába. A küldöttség Nixonnak tesz majd jelentést a tapasztaltakról, s a delegáció öszszetétele eleve biztosítja, hogy ez a jelentés a hadműveletek és a „vietnamizálás” nagy sikereiről fog szólni ... Vajda Péter, Nguyen Cao Ky, a saigoni rezsim alelnöke és több más hivatalos személy ma Kambodzsába utazik, hogy a két rezsim elsősorban katonai együttműködéséről tárgyaljon. (DPA) EGY GUATEMALAI FORRADALMÁR HALÁLÁRA A mexikói hadügyminisztérium közleménye szerint május végén a mexikói határőrség és a guatemalai partizánok összecsapása során életét vesztette Marco Antonio Yon Sosa 39 éves partizánvezető és két társa, Yon Sosa hivatásos katonatiszt volt. Az Egyesült Államokban partizánellenes kiképzésben részesült, ismereteit azonban a nép szolgálatába állította. Forradalmi tevékenységét 1960. november 13-án kezdte, amikor társaival katonai felkelést szervezett Ydigoras diktatúrájának megbuktatására, s annak megakadályozására, hogy a CIA kubai ellenforradalmáról, kiképzésére használja Guatemala területét. A felkelés dátumáról kapta nevét az illegális November 13. Mozgalom, amelynek Sosa lett a katonai vezetője. A mozgalom 13 pontból álló, haladó és demokratikus követeléseket tartalmazó programot dolgozott ki, s megvalósítására 1962 februárjában partizánharcot indított. Ezzel egyidőben a Guatemalai Munkapárt (kommunista) és az egyetemisták forradalmi szervezete is arra a meggyőződésre jutott, hogy a haladó Arbenz-rendszer 1954-ben amerikai segítséggel történt megdöntése után egyre reakciósabb és véreskezűbb diktatúrák kerültek uralomra. Ezek ösztönözték a kommunisták és a forradalmárok fizikai kiirtásával foglalkozó fehérterrorista bandák tevékenységét, elzárták a a legális harc valamennyi útját, így a forradalmárok is fegyveres harcra kényszerültek. Ezért Forradalmi Fegyveres Erők néven akcióegységben működő szervezetet hoztak létre. A November 13. Mozgalmat Turdos Lima vezette, akit 1966- ban véletlen (?) autóbaleset ért. Yon Sósa és César Montes vette át a vezetést. Sosa nyolc évig harcolt sikeresen a diktatúrák és a „zöldsapkások” ellen, míg a mexikói határőrséggel — ugyancsak véletlennek minősített? — összecsapásban életét vesztette. A mexikói határőrség ezzel nagy szolgálatot tett Arana Osorio nemrég beiktatott guatemalai köztársasági elnöknek, aki a partizánok ellen évek óta folyó iatóhadjárat vezetője. Yon Sosa a guatemalai forradalmi mozgalom politikailag is világosan látó vezetője volt, aki marxistának vallotta magát, bár a kommunistákkal való azonosulásig nem jutott el. Következetes harcot folytatott a baloldali kalandorok és a trockisták ellen: kizárta őket a mozgalomból és minden kapcsolatot megszakított a IV. (trockista) Internacionáléval. A guatemalai forradalmi mozgalom Yon Sosa halálával egyik kiemelkedő vezetőjét vesztette el, aki egész életét a forradalomért folyó harcnak szentelte. S. G. Az FKP arányos választási rendszert követel A Francia Kommunista Párt parlamenti csoportja javaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, hogy állítsák vissza az arányos választási rendszert, amelyet ezelőtt 12 évvel területi rendszerrel cseréltek fel. Azóta a sűrűn lakott iparvidékeken, ahol a baloldal erős, egy mandátum elnyeréséhez tízszer, tizenötször több szavazat kell, mint a gyéren lakott, elmaradt mezőgazdasági körzetekben, amely a jobboldal bázisa.