Népszabadság, 1970. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér ! NÉPSZABADSÁG 1970. július 1. szerda AZ IISM I* KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 152. szám Női Bizottságok Az MSZMP Központi Bizottsága e: év februárjában sokoldalúan elemezte a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetét. A: ennek alapján hozott határozat lényege az, hogy a nők életkörülményeinek további javítását, egyéni és társadalmi érvényesülésük segítését valóban az egész társadalom ügyévé kell tenni. Ezért — sok egyéb mellett — szükséges, hogy a nők között végzendő politikai munkát szélesebb alapokra helyezzék és fokozzák az érdekvédelmi tevékenységet, valamint nőbizottságokat hozzanak létre a szakszervezetekben, a Népfrontban, a különböző központokban és ipari üzemekben, a szövetkezetekben és ezek szövetségeiben. Vagyis mindenütt, ahol nők élnek és dolgoznak. A Központi Bizottság határozata óta több helyütt megalakultak az új nőbizottságok, például az Országos Szövetkezeti Tanácsnál, a SZÖVOSZ-nál, legutóbb pedig a Hazafias Népfront országon és budapesti vezető testületénél. A népfrontbizottságokban országszerte és a fővárosban nagyon sok nő is dolgozik, közülük többen kiemelkedő közéleti tevékenységet vállalnak. A népfrontban működő nőbizottságok létrehozásával tovább bővülnek azok a keretek, amelyekben az eddiginél sikeresebben folytatódhat a lányok és asszonyok újabb rétegeinek bekapcsolódása a legkülönbözőbb társadalmi érdekeket szolgáló munkába, akciókba. A Hazafias Népfrontban működő nőbizottságok természetesen átveszik a nőtanácsok eddigi munkájából mindazt, ami eredményes és vonzó volt. Nem utolsósorban ilyen meggondolásokból a Hazafias Népfront budapesti elnöksége mellett folytatja ezután értékes tevékenységét a szülői bizottság is. A nőtanácsok munkájának bizonyos elemeit átvéve és hasznosítva, a Népfront — a maga sajátos mozgalmi feladataival és eszközeivel — megtartja, sőt erősíti azt a tevékenységét, amely — mert politikai, közéleti, lakóterületi érdekeiket és érdeklődésüket szolgálta — eddig is népszerű volt a nők körében. A Népfront nőbizottságainak megalakulásában korántsem a szervezeti, annál inkább a tartalmi változás, a munka gazdagodása a lényeg. A Népfronton belül végzett munka jobb feltételeket teremt a nőknek, hogy a közéletben is aktívabban részt vegyenek. Hiszen arra van szükség, hogy a lányok és asszonyok ne csak a végrehajtásban, a társadalmi munka végzésében kapjanak helyet, hanem már az előkészítés során sokkal jobban kikérjék véleményüket, javaslataikat. A Népfronton belül működő nőbizottságoknak alkalmuk lesz ezért is tenni egyet s mást. Nemcsak módjukban áll majd hallatniuk a nők hangját sajátos gondjaikról, de el is várják a bizottságoktól az önálló kezdeményezést, azt, hogy a Népfront vezető testületeiben ezután több ilyen kérdést tűzzenek napirendre. Nem kétséges, hogy a Népfront keretében és az egyéb szervekben működő nőbizottságok a korábbinál hatásosabban szolgálhatják a nők érdekvédelmét, politikai és közéleti tájékozódását, jobban segíthetik társadalmi elismerésüket, érvényesülésüket is. Mindezzel pedig sokat tehetnek azért, hogy a nők, az anyák közül egészségesebbé váljék a társadalmi légkör, haladóbbá a közgondolkodás. Terényi Éva Megkezdődtek Ulánbátorban a mongol—magyar* tárgyalások l.itunguláv így ipari üzr ni ken, találkozás magyar szakembert'kkel Ma vidéki körútra indul Lw'nionfki Pál év kísérete (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Mongóliában, kedden délelőtt megbeszélést folytatott a mongol vezetőkkel. A tárgyalásokon mongol részről jelen voltak: Zs. Szamba, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, J. Cedenbal miniszterelnök, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, Sz. Lueszein, a minisztertanács elnökének első helyettese, N. Luvszamavdan, a Nagy Népi Hurál Elnökségének helyettes elnöke, D. Gombozsav, a minisztertanács elnökhelyettese, J. Ocsir külkereskedelmi miniszter, B. Zsargalszajhan, a külügyminiszter első helyettese és Zs. Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. . Magyar részről a megbeszélésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Gyenes András külügyminiszter-helyettes és Krajcsik Mihály, hazánk ulánbátori nagykövete. A megbeszéléseket szívélyes elvtársi légkör és valamennyi érintett kérdésben a legteljesebb nézetazonosság jellemezte. A tárgyalások bevezetéseként Szambu és Cedenbal tolmácsolta a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, a Nagy Népi Hurál Elnöksége és a mongol nép testvéri, baráti üdvözletét. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és kíséretének baráti látogatása fontos hozzájárulás a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Az üdvözlő szavakra válaszolva Losonczi Pál elmondotta, hogy a mostani látogatás célja az országaink, népeink, pártjaink közötti jó viszony elmélyítése, a nemzetközi problémáknak és a két ország közötti együttműködés legidőszerűbb kérdéseinek megtárgyalása. Az üdvözlő beszédek után Cedenbal szólt a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy csakis a Szovjetunióval való szoros szövetségben, a szocialista országok egységének erősítésével és minden haladó erő összefogása révén lehet sikeresen folytatni a harcot az imperializmus háborús törekvéseivel szemben. (Folytatás a 3. oldalon.) Losonczi Tál Cedenbal és Szambó társaságában Ulánbátorban. * Tovább gyorsul az apadás Brfzjezte működését az árvízvédelmi kormánybiztosság A szervezettség és az összefogás óriási értékeket mentett meg Az elmúlt 24 órában — közli az OVH keddi árvédelmi tájékoztatója — mind a Duna, mind a Tisza vízgyűjtőjéről záporokat jelentettek. Ennek nyomán a Duna, a Mura, a Dráva osztrák szakaszáról, továbbá a Tisza felső vízgyűjtőjéről és néhány mellékfolyóról kisebb áradásokat is jeleztek. A Tisza és mellékfolyói alsó szakaszán viszont gyorsul az apadás. A Tisza völgyében az árvíz okozta maximális belvízelöntés a vízügyi igazgatóságok erőteljes munkája nyomán negyedére, 50 ezer holdra csökkent. Az árvízveszély csökkenésével függ össze az az örvendetes hír is, hogy kedd délután az árvízvédelmi kormánybiztosság operatív értekezletén Vincze József kormánybiztos-helyettes bejelentette: a kormánybiztosság befejezettnek tekinti működését. A felső-tiszai és szamosi áradás elleni küzdelem második napján alakult meg a kormánybiztosság, s 47 napon át irányította a védekezést. A kormánybiztosságban — mint ismeretes — valamennyi tárca képviselője, összekötője részt vett, s rendkívül jó együttműködéssel, szervezetten végezte az árvédelmi erők, gépek, anyagok felvonultatását. Az Országos Vízügyi Hivatal és a tárcák együttműködési szerződése alapján a kormánybiztosság tárcaösszekötői a védekezés, az életmentés, az áttelepítés, , a visszatelepítés, az egészségügyi ellátás valamennyi igényét soron kívül, rendkívül gyorsan és lelkiismeretesen teljesítették. Vincze József köszönetet mondott a tárcaösszekötők lelkiismeretes, áldozatos munkájáért. Ennek eredménye, hogy valamennyi tárca közreműködésével óriási erőket vonhattak össze az árvíztől fenyegetett gátakon, területeken. A legerőteljesebb védekezés idején 44 000 ember védte a gátakat, s napi 12—16 órán át végeztek megfeszített munkát. A több mint 6 hetes intenzív védekezés során elvégzett munka kétéves termelést jelentene egy négyezer munkással dolgozó vállalatnak. A társadalom erőinek rendkívüli összefogása vezette sikerre a védekezést, s így óriási népgazdasági értékeket mentettek meg az árvíztől, az elöntéstől. Az árvízvédelmi kormánybiztonság megszűnésével most már az Országos Vízügyi Hivatal ár- és belvízvédelmi műszaki törzse irányítja tovább a munkálatokat, a védekezést, a szervezett visszavonulást és a megsérült gátak helyreállítását. A kormánybiztossági összekötők visszatérnek ugyan munkahelyükre, de valamennyitárcánál továbbra is éjjel-nappali telefonügyeletet tartanak, hogy szükség esetén azonnal mozgósíthassák az erőket. A Tisza vízállásának csökkenése Jugoszláviában is lehetővé tette, hogy megszüntessék a rendkívüli készültségi állapotot a Tisza menti községekben és városokban. MAI SZÁMUNKBAN: A harmadik követelmény (3. oldal.) Alvaro Cunhal nyilatkozata Portugália politikai helyzetéről (4. oldal.) Négyszázezer új lakás a negyedik ötéves tervben Bondor József tájékoztatója (5. oldal.) Hajdúböszörmény a fejlődés sodrában Munkatársunk riportsorozata (6. oldal.) Iskola és társadalom Iskoltelevízió — öt év után (6. oldal.) A III. és IV. békekölcsön gyorslistája (9. oldal.) Közgazdaság A mátészalkai kísérlet (10. oldal.) A kistebb növénynek kedves sír időjárás Június második felében a legtöbb növényi kultúrának kedvezett az időjárás. Meggyorsult a gabonák érése, az őszi árpát az ország délibb fekvésű vidékein helyenként már aratják. A búza szépen sárgul és a jövő hét végén a melegebb fekvésű vidékeken megkezdhetik a betakarítást. Az esőzések után a kukoricára is jól jött a meleg idő. A pillangós növények kaszálása országszerte meggyorsult, a kertészetekből kedvező hírek érkeznek a paprika és a paradicsom fejlődéséről is. Amerikai erők helyett idegen csapatok Kambodzsában Nixon nyilatkozata az amerikaiak akciójának mérlegéről (Washingtoni tudósítónktól.) Nixon amerikai elnök kedden a kaliforniai Fehér Házban a kambodzsai akció mérlegéről nyilatkozott. A terjedelmes nyilatkozat kevés új elemet tartalmaz. A várakozásnak megfelelően az elnök nagy katonai sikernek nevezte az amerikaiak kambodzsai hadműveletét, amelynek céljait ismételten részletesen felsorolta. A célok közül azonban ezúttal kimaradt az, amelyet az invázió kezdetekor Nixon a legfontosabbnak nevezett: az „ellenséges főhadiszállások” megsemmisítése: mint ismeretes, az amerikai alakulatok semmit sem találtak Kambodzsában, ami akár csak távolról is emlékeztetne egy „ellenséges főhadiszállásra”. Nixon azt mondotta, hogy a csapatkivonások befejezésével nem maradnak amerikai alakulatok Kambodzsában, s nem küldenek tanácsadókat a kambodzsai alakulatok mellé. Az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok légiereje — a Lon Nolkormánnyal egyeztetve — továbbra is bombázni fogja Kambodzsa területén az „ellenséges utánpótlási vonalakat”. Washington folytatja a fegyverek és a hadianyag szállítását is a Lon Nol-kormánynak. Az elnök beszéde nyugtázta azt a tényt, hogy a saigoni rezsim csapatainak kambodzsai hadművelete folytatódik, de azt állította, hogy ezeknek a csapatoknak az amerikaiak nem adnak közvetlen utánpótlási vagy légi támogatást. A legnagyobb figyelmet az elnöki beszédnek ez a mondata keltette: " Az Egyesült Államok bátorítja és támogatja más országok erőfeszítéseit, amelyek csapatokat vagy hadianyagot kívánnak Kambodzsa rendelkezésére bocsátani, hogy segítsék semlegessége és függetlensége megóvásában. Ez az elsősorban Thaiföldnek címzett felhívás azt tükrözi, hogy Washington a Nixon-doktrínajegyében a távozó amerikai csapatokat más országok kontingensével kívánja pótolni. Az elnök végül megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy kész a politikai rendezésre. — Az Egyesült Államok elismeri — mondotta —, hogy a politikai megoldásnak tükröznie kell a jelenlegi politikai erőviszonyokat. — Nixon azonban egy szót sem szólt arról a lehetőségről, hogy új vezetőt nevezne ki a Párizsban tárgyaló és lényegében „devalvált’ amerikai delegáció élére. Az elnöki nyilatkozat első visszhangjai kétkedően fogadják azt az állítást, hogy a kambodzsai katonai kaland nagy győzelem. Frank Church demokrata szenátor kijelentette: — Amikor az akciót elkezdtük, Kambodzsa egytizede volt a kommunisták kezében, most egyharmada. Nem látom, hol itt a siker. Vajda Péter