Népszabadság, 1970. augusztus (28. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

2 Gromiko és Scheer újabb eszmecseréje A szovjet és a nyugatnémet delegáció a munkaokmányokon dolgozik (Tudósítónk telefonjelentése.) Pénteken egész nap intenzív tárgyalásokat folytatott egymással a szovjet és a nyugatnémet kül­döttség. Délelőtt a delegációk — a külügyminiszterek távollétében — három órát töltöttek a szerző­déstervezet alapjául szolgáló ok­mányok paragrafusonkénti meg­vitatásával. A munkának ez a fá­zisa arra enged következtetni, hogy a tárgyalások túljutottak azon a szakaszon, amelyben mind­két fél ismertette és kifejtette el­vi álláspontját. Ezt a háromórás, a nehéz téma ellenére jó légkörben végzett munkát a nyugatnémet küldöttség szóvivője úgy jellemezte, hogy az első sebességről sikerült a máso­dikra kapcsolni. A szovjet és a nyugatnémet küldöttség által nagyon komolyan vett diszkréció nem enged bete­kintést a részletekbe, de feltétle­nül az érdemi előrehaladásra le­het következtetni abból is, hogy Scheel külügyminiszter csütörtök este és péntek reggel több ízben telefonon tárgyalt Willy Brandt szövetségi kancellárral. Scheel tá­jékoztatta a kancellárt, de nem kapott újabb irányelveket, tehát a már korábban megadott irány­elvek határozzák meg az NSZK- beli tárgyaló fél magatartását. A két küldöttség — a helyettes delegációvezetők irányításával — most külön-külön elemzi a mun­kaokmányokat, és telefonon lép­nek érintkezésbe egymással, ha újból a közös tárgyalóasztalhoz kívánnak ülni. Gromiko és Scheer azonban — ettől függetlenül — péntek dél­után szőkébb tanácsadói körben ismét eszmecserét folytatott egy­mással. A hét vége közeledtével mind gyakrabban hangzott el a kérdés: meddig tartanak még a tárgyalá­sok? Annyi ma ismeretessé vált, hogy Scheer külügyminiszter a jövő hét keddjére hívta vissza ebédre Gromiko külügyminisz­tert, viszonzásaképpen a Gromiko által adott villásreggelinek. Ez ar­ra enged következtetni, hogy a tárgyalások még augusztus első hetében is tovább folynak. A Moszkvában tartózkodó né­pes nyugatnémet újságírótábor­nak egyébként a szovjet hivatalos intézmények gazdag programot­­ dolgoztak ki. Pénteken például az­­ űrhajósok egy csoportjával talál­koztak, de ezt megelőzően alkal­muk volt beszélgetni a Pravda és az Izvesztyija főszerkesztőjével, Moszkva város tanácsának elnö­kével és más közéleti személyisé­gekkel. Tehát nemcsak a tárgya­lásokról, körülményeiről tudósít­hatnak, hanem a Szovjetunió éle­tének fontos és érdekes mozzana­tairól is. Maguk a nyugatnémet tudósítók a megmondhatói, hogy ezen a téren van mit pótolniuk, kiváltképp ha arra gondolunk, hogy most mégiscsak reális esé­lye van a szovjet—nyugatnémet viszony érdemleges javulásának, ami talán majd az NSZK sajtótá­­j­­án is érezteti hatását. Pénteken egyébként a nyugat­német küldöttség szóvivője, Von­­ Weh­mar, egy fontos kérdésben­­ figyelemre méltó álláspontra he­­­­lyezkedett. Egyes nyugati tudó­­­­sítók mindenáron választ szeret­­­­tek volna kapni arra: igaz-e, hogy Nyugat-Berlin problematikája fé­kezőleg hat a tárgyalásokra? A szóvivő erre kijelentette, hogy „Berlin nem témája a kidolgozás alatt álló szovjet—nyugatnémet szerződésnek”. Ehhez ugyan hoz­záfűzte, hogy Nyugat-Berlin jö­vője nem függetleníthető a terve­zett szovjet—nyugatnémet szer­ződés hatályba lépésétől, mégis az állásfoglalásból bizonyos realitás­­i érzék derült ki. Hajdú János A nyugatnémet küldöttség hi­vatalos szóvivője bejelentette, hogy Scheer külügyminiszter pén­teken Gromikóval folytatott meg­beszélése után tájékoztatta a há­rom nyugati nagyhatalom nagy­követeit a moszkvai tárgyalások állásáról. (MTI) Befejezte genfi látogatását az NDK kormányküldöttsége Befejezte kéthetes genfi láto­gatását az NDK kormányküldött­sége, amelyet Georg Stibi kül­ügyminiszter-helyettes vezetett. Mint Georg Stibi a TASZSZ tu­dósítójának kijelentette, a láto­gatás célja az volt, hogy megis­mertessék a genfi leszerelési bi­zottság tagjait az NDK álláspont­jával a bizottságban megvitatás­ra kerülő problémákkal kapcso­latban. Az NDK kormánya a bi­zottság tagjainak átnyújtott nyi­latkozatában újra kifejezte azt a készségét, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósítására irányuló bármilyen javaslatot tá­mogat. Brit katonák megöltek egy belfasti fiatalembert (Londoni tudósítónktól.) Péntekre virradóan ismét ki­sebb­­ rendbontás volt Belfast egyik katolikus negyedében: ír fiatalemberek kövekkel megdo­báltak egy névtelen hívásra érke­zett rendőrautót. A közelben ál­lomásozó brit katonák megkísé­relték szétverni az összesereglett mintegy százfőnyi fiatalt. Az összetűzések során benzinespalac­kok kerültek elő, felgyújtottak egy páncélautót. Hírügynökségi jelentések szerint az egyik fiatal­embert, aki a kezében ilyen pa­lackot tartott, a katonák többször figyelmeztették: tegye le, vagy lő­ni fognak. Mielőtt azonban a fiú bármit tehetett volna, valóban á­­lőttek. A 19 éves villanyszerelő­­tanonc, Daniel O’Heagan halott volt. Először fordul elő Észak-Íror­­szágban, hogy brit katonák pa­rancsra célba vettek és agyonlőt­tek valakit a zavargások részve­vői közül. Nagy-Britannia­­ Kommunista Pártjának és Írország Egységes Kommunista Pártjának képvise­lői Belfastban tartott találkozóju­kon felhívták az angol és az ír dolgozókat, hogy fokozzák küz­delmüket Észak­-Írország lakossá­gának demokratikus jogaikért, az ír nép önrendelkezési jogáért. A kommunisták követelik, hogy ha­ladéktalanul bocsássák szabadon Bernadette Devlint, az angol par­lament tagját. Új ipartörvény Peruban A perui kormány törvényt fo­gadott el az iparról. Az új törvény értelmében a ko­hászat, a fémipar, a vegyipar, a műtrágyagyártás, a cement- és papíripar állami kézbe kerül, míg a többi iparágban az állam egyedül vagy magánvállalatok­kal, esetleg szövetkezetekkel kö­zösen vesz részt az ország ipari fejlesztésében. Fontos intézkedése az új tör­vénynek, hogy a dolgozók ezen­túl részt vesznek az ipari vállala­tok vezetésében és évi tíz száza­lék erejéig részesülnek a nyere­ségből. A törvény korlátozza a külföldi tőke behatolását. (TASZSZ, AFP) NÉPSZABA 1) S­Á C KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány iorbart Santiago de Cuba városában Guillermo Garcia, a Kubai KP Politika Bizottságának tagja fo­gadta a Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára által vezetett küldöttsé­get, amely a kubai felkelés évfor­dulójának ünnepségeire érkezett a köztársaságba. (TASZSZ) Edward Heath brit miniszterel­nök pénteken Peter Thomast, a walesi ügyek miniszterét nevezte ki a konzervatív párt elnökévé. Thomas a miniszterelnök bizal­masaként ismert. (MTI) Mahmud Riad egyiptomi kül­ügyminiszter családjával együtt Bulgáriába érkezett üdülés céljá­ból. Csütörtökön azonban hivata­los látogatást tett Iván Basev bol­gár külügyminiszternél. (ETA) Madridban a munkásbizotsá­­gok vezetőinek tanácskozása el­len végrehajtott rendőri akció nem hozta meg a várt eredményt — írja az Humanité. A lap érte­sülése szerint a tanácskozáson részt vett 130 munkásvezető többségének sikerült átjutnia a többszörös rendőrkordonon. (MTI) Molinari tábornokot, akit Fran­ciaországban náci háborús bű­­­neiért távollétében halálra ítéltek, a bonni hadügyminisztérium saját kérésére nyugállományba helyez­te. (DPA) A SALT pénteken folytatódott. Az Egyesült Államok bécsi nagy­­követségének épületében meg­tartotta 28. ülését a stratégiai fegyverzet korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. A legközelebbi találkozóra kedden kerül sor. (MTI) A Szabad Európa rádió kiköl­töztetéséről szóló híreket a bon­ni külügyminisztérium szóvivője megcáfolta azzal, hogy az NSZK kormánya július elsején egy évre meghosszabbította a rádióállo­más működési engedélyét. (UPI) Uruguayban elrabolták az ame­rikai nagykövetség egyik tisztvi­selőjét, Daniel Mitrionét, aki az uruguayi kormány mellett rend­őrségi és belbiztonsági tanácsadó­ként működött. Ugyancsak Mon­­tevideóban elrabolták a brazil fő­konzult is. Feltételezik, hogy mindkét akciót a Tupamaros­­szervezet hajtotta végre. (MTI) Nyilvánosságra hozták a Matesa-ügyben vádolt spanyol miniszterek kilétét A spanyol legfelsőbb bíróság csütörtökön nyilvánosságra hozta annak a két volt miniszternek a nevét, akit vád alá helyeztek a Matesa-ügyben játszott szerepü­kért. A két személy Juan José Espinosa San Martin volt pénz­ügyminiszter és Faustino Garcia- Monco volt kereskedelemügyi mi­niszter. Mindketten a múlt év októberi kormányalakításig vol­­­tak a kabinet tagjai. Most ha­­­­nyagsággal és mulasztással vádol­­­­ják őket a közpénzek kezelésében,­­ ami azonban „nem bűnös szán­dékkal­’ történt. A Matesa-botrány egy évvel­­ ezelőtt robbant ki, mintegy 142­­ milliónyi állami exporthitel el­­sikkasztása körül. Két hónappal­­ később Franco átalakította a kor­mányt. (AFP) NIXON SAJTÓKONFERENCIÁJA a közel-keleti helyzetről, Vietnamról, a SALT-tárgyalásokról (Washingtoni tudósítónktól.) Nixon amerikai elnök Los An­gelesben országosan közvetített te­levíziós sajtókonferenciát tartott. Az elnök sürgette Izraelt, hogy járuljon hozzá a javasolt kilenc­vennapos tűzszünethez, „úgy, ahogy azt az Egyesült Arab Köz­társaság és Jordánia tette”. (Az elnök szavai magyar idő sze­­­­rint hajnalban hangzottak el. Az izraeli kormány — mint lapunk más helyén közöljük — a nap folyamán elfogadta a Rogers-féle tervet.) Ugyanakkor az elnök sza­vai tükrözték azt a kényes hely­zetet, amelybe az aktív arab dip­lomácia juttatta az amerikai kül­politikát. Washington miközben közvetítésre törekszik, változatla­nul fenn kívánja tartani elkötele­zettségét Izrael irányában. Nixon ugyanis biztosította Izraelt, hogy az Egyesült Államok változatla­nul az erőegyensúly fenntartásá­hoz ragaszkodik és gondoskodik arról, hogy Tel Aviv érdekei ne károsodjanak az amerikai javas­lat elfogadása esetén, s ne kerül­jön katonailag hátrányos helyzet­be. (Az amerikai hivatalos nyi­latkozatokból félreérthetetlenül­­ kiderül, hogy a közel-keleti „erő­­egyensúly” alapvető elemének Washingtonban az izraeli táma­dó légierő fölényének biztosítását tartják.) Az amerikai elnök az indokí­nai háborúról szólva ismét iga­zolni próbálta a kambodzsai ka­tonai kalandot, s azt állította, hogy ennek eredményeképpen „javulhattak a béke kilátásai”. Azt mondotta, hogy a párizsi amerikai delegáció hivatalba lé­pő új vezetője széles körű felha­talmazással rendelkezik majd, hogy „rugalmasan” folytassa a tárgyalásokat a szembenálló fél­lel. Az elnök válaszai azonban a vietnami helyzettel kapcsolatos lényegbevágó kérdésekre az ame­rikai álláspont további megme­revedését tükrözték. Nixon to­vábbra is a „szabad” (vagyis a Thieu-rezsim által rendezett) „választásokról” beszélt, az eddi­ginél határozottabban zárkózott el attól, hogy az Egyesült Álla­mok egyáltalán tárgyaljon a má­sik oldallal egy előzetes koalíciós kormány létrehozásának gondo­latáról, és hosszasan magyarázta, hogy Thieu legutóbbi nyilatkoza­tai a „katonai győzelemről” nem összeegyeztethetetlenek az ame­rikai külpolitikával. Az elnöki ki­jelentések semmilyen kétséget nem hagytak az iránt, hogy a hangoztatott hajlékonyság ellené­re Washington körömszakadtáig ragaszkodik szövetségeséhez, a Thieu—Ky-klikkel. Nixon hangsúlyozta a Szovjet­unióval a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról folyó úgynevezett SALT-tárgyalások fontosságát, rámutatva, hogy nem leszerelés­ről, hanem a fegyverkezés csök­kentéséről van szó, ami a két or­szág közös érdeke. Ugyanakkor saját költséges fegyverkezési és rakétaelhárítási programjainak alátámasztására kijelentette, hogy az elmúlt években a Szovjetunió stratégiai ütőereje gyorsabban fejlődött, mint az Egyesült Álla­moké. Nixon szavai tükrözték, hogy a legfontosabb belpolitikai kérdé­sekben a republikánus admi­nisztráció helyzete semmit sem javul. Egy kérdezőnek válaszol­va — aki arról beszélt, hogy Los Angeles övezetében a néger la­kosság több mint 16 százaléka munkanélküli —, az elnök­ azt mondotta, hogy meg kell fizetni az „árat” a gazdaság lehűtéséért. Azokkal a kérdésekkel kapcso­latban, amelyek az infláció foko­zódására vonatkoztak — július­ban „megugrottak”, rekordsebes­séggel nőttek az élelmiszerárak­­, az elnök utalt arra, hogy „az inf­lációellenes harc” eddigi módsze­reit folytatja, s valószínűleg meg­vétózza az előterjesztett „túlzó” egészségügyi, oktatásügyi tör­vényjavaslatokat. Vajda Péter Egynapos szünet az olasz koalíciós kötélhúzásban Colombo kijelölt olasz minisz­terelnök pénteken felfüggesztette kormányalakítási tárgyalásait. Colombónak , az ügyvezető kor­mány kincstárügyi minisztereként ugyanis néhány napon belül vég­leges formában a parlament elé kell terjesztenie az 1971-re szóló állami költségvetési javaslatot. Colombo ma ismét találkozik a középbal pártok képviselőivel. Bormann mégis él? A háborús bűnösök felkutatásá­val foglalkozó bécsi Zsidó Doku­mentációs Központ bizonyítékok­kal rendelkezik arról, hogy Mar­tin Bormann, a hitleri birodalom egyik főkolomposa él, mégpedig Dél-Amerikában. A központ tudo­mása szerint Bormann nemrégi­ben feltűnt a Brazília és Para­guay közti határ körzetében. Bor­mann nem áll egyedül: egész szervezet működik azzal a céllal, hogy biztosítsa Bormann és más bujkáló nácik számára bünteté­sük elkerülését. (TASZSZ) 1970. augusztus 1, szombat A VDK és a DIFK párizsi szóvivője Washington indokínai politikájáról A párizsi Vietnam-konferencián részt vev­ő VDK-küldöttség szó­vivője pénteken hivatalos nyilat­kozatban ítélte el Nixon elnök legutóbbi kijelentéseit az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politiká­járól, amelyet a nyilatkozat ag­resszívnek, harciasnak és kolónia­­listának minősít. Az amerikai el­nöknek az az állítása, hogy az USA­­ kambodzsai agressziója „meggyengítette az ellenfelet és ezzel megjavította a béketárgyalá­sok esélyeit”, csupán azt bizo­nyítja, hogy a Nixon-kormány to­vábbra is illúziókban ringatja magát, mivel vélt harctéri győ­zelmekkel akarja alátámasztani az állítólagos erőfölényre alapo­zott tárgyalási pozícióit. A dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány Párizsban tár­gyaló küldöttségének szóvivője Nixon péntek hajnali sajtóérte­kezletére reagálva kijelentette: A béke nem kerülhet közelebb ak­kor, ha Nixon továbbra is fenn akarja tartani Dél-Vietnam ame­rikai katonai megszállását és ki­terjeszti a háborút egész Indokí­­nára.­­Thieu, a saigoni rezsim elnöke pén­tek este egy tv-beszédben azt mond­ta, hogy Saigon nem fogadhat el koa­líciós kormányt, mert az számára egyértelmű lenne az öngyilkossággal. Előzőleg különben nyugati listajárók­­nak kijelentette, hogy még 1973 után is mintegy S6 ezer amerikai katona jelenlétét tartja szükségesnek Dél- Vietnamban.­ Ugyancsak a párizsi Vietnam­­konferencián ismertették a Lao­szi Hazafias Front Pártjának nyilatkozatát, amely tiltakozik az amerikai beavatkozás, a többi között 12 ezer amerikai katona laoszi jelenléte ellen. Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forradal­mi kormány külügyminisztere 13 napos indiai és ceyloni látogatá­sának befejeztével, pénteken ha­zautazott. AIR AMERICA A név kereskedelmi légitár­saságot jelez, valójában azon­ban az Air America­­ a CIA egyik fedőszerve, akárcsak a nem kevésbé szép nevű Con­tinental Airlines. Mindezt — mint a Pravda megírta — a New York Times tudósítója nyomozta ki, akitől azt is meg­tudjuk, hogy csak az Air Ame­rica 150 gépe Kelet- és Délke­­let-Ázsiában rendszeresen fel­derítő műveleteket hajt vég­re. Az Air America elnöke egyébként F. Stump tenger­nagy, a csendes-óceáni ame­rikai fegyveres erők volt főpa­rancsnoka. Hát tehet róla szegény Air America, hogy­­ ennek a szentnek is a maga mundérja felé hajlik a keze? Mától jelentkezik a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Hangja Az indokínai frontokon, Dél- Vietnamban, a Központi-fennsík vidékéről jeleztek élénk harci te­vékenységet, Kambodzsában pe­dig a 3. számú főútvonal menté­ről, valamint Kompong Cham körzetéből. Kampót városában egyébként a helyőrség alezredesi rangú parancsnokát hadbíróság elé állítják, mert állítólag tájékoz­tatást adott a felszabadító erők­nek. Mától egyébként megkezdi adá­sait a Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront Hangja rádiállomás. Négy adásból kettőt a Vietnam Hangja stúdióiból közvetítenek. (MTI)

Next