Népszabadság, 1970. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1970. szeptember 26. szombat MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 226. szám Kereskedelem elvi alapon Csakúgy, mint az iparban, a szolgáltatások területén, a kereskedelemben is megtörténik, hogy valaki téved, melléfog. Csakhogy amíg egy-egy kereskedő mulasztását a vásárlók azonnal és saját bőrükön közvetlenül érzik, az ipari üzemek hibája sokszor csak áttételesen vagy egyáltalán nem érzékelhető a vásárló számára. A gazdasági szabályozók a kereskedelemben is meghatározzák a célt, a megvalósuláshoz szükséges eszközöket, de nem oldják meg a problémákat az emberek helyett. Nincs az a közgazdasági szabályozórendszer — és a miénk sem olyan —, amely minden kérdésben, minden adott helyzetben, mindenkit rávezetne a helyes útra. Ezért érthető, hogy az utóbbi években olyan jelenségeket is észrevehettünk, hogy néhány kereskedő a bonyolultabb viszonyok között nem tudott eligazodni, és önálló döntése nem mindig találkozott a népgazdaság vagy a vásárlók érdekeivel. Mondjunk példákat? Vajon mire volt jó, hogy a szokásos kiárusítások alkalmából egyes üzletekben a kurrens, keresett és még újdonságnak számító termékek árát is csökkentették? Vajon miért volt egy időszak, amikor a legtöbb üzletben hiába kerestük az olcsó árú, de jó minőségű cikkeket? Vajon hogyan történhetett meg, hogy egyes termékek fogyasztói árának megállapításával — rendszerint felemelésével — néhányan melléfogtak? A történtek arról győzték meg a kereskedelem vezetőit, hogy a rendeletek, a szabályozók, az önállóság mellett még valamire feltétlenül szükség van. Ez pedig az elvi szilárdság. Vannak a kereskedelemnek olyan kérdései, amelyekben általánosságban és elvileg kell állást foglalni, és ily módon kell a helyes útra vezetni azokat, akik a kereskedés bonyolult útvesztőiből zsákutca felé haladnak, így született meg az úgynevezett „elvi állásfoglalások" rendszere. A minisztérium égisze alatt a belkereskedelem elismert szaktekintélyei időről időre bonckés alá veszik a kereskedés aktuális kérdéseit, elemzik azokat, és írásos elvi állásfoglalásban szögezik le véleményüket, eljuttatva azt minden kereskedelmi vezetőnek. Az idén csaknem két tucat ilyen elvi állásfoglalás született, amelyek mindegyike egy-egy bonyolult kérdést kíván elvileg tisztázni. Ilyen az olcsó cikkekről, a kiskereskedelmi árak megállapításáról, a kiárusítások rendszeréről szóló és még sok más elvi állásfoglalás. Az ellátás színvonala az utóbbi hónapokban javult, az árakra is kevesebbet panaszkodunk, mint korábban. Ez nemcsak a kereskedelem érdeme, mint ahogyan az üzletekben tapasztalt hiba sem mindig a kereskedő mulasztását jelzi. De javulás van, ez kétségtelen. És ehhez az elvi állásfoglalások is hozzájárultak. A tapasztalatok pozitívak, és úgy véljük, eredménnyel alkalmazhatók a népgazdaság más területein, más gazdasági irányító szervek tevékenységében is. A szilárd és határozott elvi állásfoglalásokkal minden minisztérium közelebb juthat ahhoz a célhoz, hogy a jó értelemben vett irányítója és felügyeleti szerve legyen a hozzátartozó intézményeknek, vállalatoknak. Buzási János Jordániában mindkét fél kiadta a tűzszünet parancsot Nasszer—Khadafi tárgyalás Kairóban — Husszein elfogadta Daud lemondását Az ammani rádió pénteken délben bejelentette, hogy az arab államfők küldöttsége, amely csütörtökön érkezett a jordániai fővárosba, pénteken a reggeli órákban külön-külön megbeszélést folytatott Husszein jordániai királlyal és Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnökével. A Nimeri szudáni elnök vezette delegáció erőfeszítéseinek eredményeképpen megegyezés jött létre a szemben álló felek között a tűzszünetről. Arafat bejelentését, amelyet a gerillavezető saját kezűleg írt, Nimeri szudáni elnök olvasta fel az ammani rádióban. A nyilatkozat így hangzik: „Hogy a lakosság eltemethesse halottait, és hozzájuthasson mindahhoz, ami az élet folytatásához szükséges, én, mint a forradalom főparancsnoka, az arab államfők és királyok kaivái tanácskozásáról Ammanba érkezett delegáció felhívásának eleget téve, és azért, hogy megakadályozhassuk népünk ellenségei gonosz terveinek valóra váltását, elfogadom a tűzszünetet és felszólítom testvéreimet, ők is tartsák magukat a tűzszünet előírásaihoz, feltéve, ha a másik fél is hasonlóképpen jár el.” Ezután Husszein király is felolvasta a tűzszünetre vonatkozó utasítását. A tűzszüneti parancsot végül Madzsali tábornagy, katonai főkormányzó is megismételte az ammani rádióban. Nimeri szudáni elnök a nyilatkozat felolvasása után elmondotta, hogy korán reggel találkozott Arafattal Amman egyik elhagyott negyedében. A találkozó színhelyét előzőleg rádión keresztül beszélték meg. Nimeri felkérte a szemben álló feleket, tartsák be a tűzszüneti felhívást. Bejelentette, a tűzszünet lehetővé teszi annak a négypontos megegyezésnek gyakorlati keresztülvitelét, amely a két tő között létrejött. Noha a szudáni államfő az elvi megegyezés pontjait nem részletezte, a hírügynökségek tudni vélik, hogy a megegyezés a többi között felhívja a gerillákat, hagyják el a városokban kiépített támaszpontjaikat és az izraeli határ mentén foglaljanak állást. Ezzel egyidejűleg a hadsereg is visszatér korábbi támaszpontjaira. A hírügynökségi jelentések ko-már képet festenek az Ammanban kialakult helyzetről. Az utcai harcok következtében mindössze három kórház maradt olyan állapotban, hogy egyáltalán működni tud. A részben ellátatlan sebesültek ellepik a kórházak folyosóit és környékét, vízért és élelmiszerért kiabálnak. Az ivóvízellátás és az energiaszolgáltatás részleges vagy teljes hiánya akadályozza a kimerült orvosok és ápolók munkáját. Az országba érkező vöröskeresztes szállítmányok a harcok következtében gyakran el sem jutottak céljukhoz. A tűzszünetet Bejrútban Ramil Nasszer, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet központi bizottságának tagja jelentette be. Sajtóértekezletén éles kirohanást intézett Husszein király ellen, aki, mint mondotta, egyedül felelős mindazért, ami Jordániában történt. A Nemzetközi Vöröskeresztet is tájékoztatták arról, hogy mind a jordániai kormány, mind pedig az arab ellenállók hozzájárultak a tűzszünethez. A Vöröskereszt felhatalmazást kapott, hogy megbízottai látogassák meg az Amman közelében őrzött tízezer „hadifoglyot” és a jordániai hadsereg által kiszabadított túszok csoportját. (Folytatás a 2. oldalon.) A Thant koszorúja a zeneköltő sírján Ünnepi megemlékezések Bartók halálának 25. évfordulóján Koszorúzások, emlékülés, díszhangverseny Bartók Béla halálának 25. évfordulójáról emlékeztek meg tegnap idehaza és külföldön. Koszorúzási ünnepséget tartottak az I., Szilágyi Dezső tér 4. számú háznál, amelyben 1922— 1928 között élt. Az ünnepség kezdetén a Magyar Állami Népi Együttes női kara Pászti Miklós vezényletével előadta Bárdos Lajosnak erre az alkalomra komponált, Bartók emlékére című kórusművét. A kegyelet virágát helyezte el a márványtáblán a Bartók Béla Emlékbizottság nevében dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese és ifjú Bartók Béla. A Magyar Zeneművészek Szövetsége nevében Sárai Tibor főtitkár és Kadosa Pál zeneszerző, az elnökség tagja koszorúzott. A Román Zeneművészek Szövetségének koszorúját Aladár Zoltán zeneszerző, a szövetség erdélyi csoportjának elnöke helyezte el. Lerótták kegyeletüket a Szlovák Zeneművészek Szövetségének képviselői is: Ottó Ferenczy zeneszerző, a szövetség elnöke és Jan Cikker zeneszerző, az elnökség tagja. A Hazafias Népfront koszorúját Bugár Jánosné, a Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese és dr. Trautmann Rezső, a Népfront budapesti bizottságának elnöke helyezte el. A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának nevében Kelemen Lajos, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, valamint Kurcz György, a népművelési főosztály vezetője koszorúzott. (A további Bartók-megemlékezésekről tudósításaink a 7. oldalon.) Az Állami Népi Együttes női kara a Bartók-emléktáblánál. MAI SZÁMUNKBAN Apró Antal salgótarjáni látogatása (2. oldal.) Fejlődő kapcsolataink a fejlődő országokkal (4. oldal.) Szociológiai világkongresszus Várnában (6. oldal.) Bartók Béla emlékezete Szabolcsi Bence írása (1. oldal.) Tájékoztató a textilruházati ipar rekonstrukciójáról (9. oldal.) A francia külügyminiszter a szovjet-nyugatnémet szerződésről Maurice Schumann francia külügyminiszter a nemzetgyűlés külügyi bizottsága előtt tartott beszámolójában a szovjet-nyugatnémet szerződésről szólva hangoztatta, hogy a szerződés olyan tárgyalások eredményeként jött létre, amelyről Franciaországot részletesen tájékoztatták. A szerződés távol áll attól — mondotta —, hogy felforgassa a jelenlegi nemzetközi rendet. Ellenkezőleg, célja annak elismerése és megszilárdítása. A Nixon-kormány nem törekszik az indokínai helyzet tárgyalásos rendezésére Averell Harriman nyilatkozata Averell Harriman, a veterán amerikai diplomata, aki legutoljára a párizsi Vietnam-tárgyalásokon volt az amerikai delegáció vezetője, csütörtökön Washingtonban sajtóértekezleten ismertette azt a munkaokmányt, amelyet a demokrata párt tanácsának nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottsága állított össze a legfontosabb világpolitikai kérdésekről Harriman, a bizottság elnökeként ismét kétségbe vonta, hogy a Nixon-kormány valóban az indokínai helyzet tárgyalásos rendezésére törekszik. — Az intézkedések legnagyobb részének az volt a célja — mondotta Harriman —, hogy erősítsen egy korrupt és elnyomó vietnami kormányt. Ezt a folyamatot vietnamizálásnak nevezik. Hatása az, hogy a Thieu-kormánynak lehetőséget ad a háború meghoszszabbítására. Hozzáfűzte: — A vietnami háború kambodzsai háborúvá terebélyesedett a Nixon-féle kezdeményezések következtében. Vajon béketerv-e a háborúnak ez a kiterjesztése? A kormány azt kéri, hogy ne szavai, hanem tettei alapján ítéljük meg. A kormány békéről beszél és háborút csinál. A washingtoni kormány — fűzte hozzá Harriman — semmi olyan javaslatot nem terjesztett elő, amely az ellenségeskedések befejezésének irányába hatna, és még csak meg sem próbálkozott a tárgyalásokkal. Európával kapcsolatban a Harriman által ismertetett munkaokmány azt sürgeti, hogy Washington támogassa a bonni kormánynak a Szovjetunióval és a keleteurópai szocialista országokkal kapcsolatos politikáját. Indokolatlannak nevezi a bizottság azt a habozást is, amelyet a Nixon-kormány mutat az európai biztonsági értekezlet iránt. (MTI) Intézkedések a légi közlekedés biztonságának védelmére A KPM légügyi főosztályának tájékoztatója A Minisztertanács legutóbbi ülésén a közlekedés- és postaügyi miniszter tájékoztató jelentést adott a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos kérdésekről. Az ezzel összefüggő intézkedésekről az MTI munkatársának a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium légügyi főosztályán elmondták: " Köztudomású, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban fordultak elő repülőgép-eltérítések, a polgári repülés létét fenyegető merényletek. A polgári repülés nemzetközi szervezete, az ICAO, amelynek Magyarország is tagja, május 15. és 30. között rendkívüli közgyűlést hívottössze, hogy kialakítsa az együttes álláspontot a gépeltérítések és merényletek megelőzésére, illetve leküzdésére. A szervezet elnöke levélben fordult mind a 114 tagállamhoz, hogy felhívja figyelmüket és felkérje az érdekelteket: saját területükön tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Hazánkban a közlekedés- és postaügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben olyan intézkedéseket tett, amelyek hivatottak Magyarországon is a repülőtér, a repülőgépek és az utasok biztonságának hatékonyabb megvédésére. A kormány csütörtöki ülésén az erről szóló miniszteri jelentést tudomásul vette. Ennek nyomán hazánkban is — több más külföldi repülőtérhez hasonlóan — fokozott ellenőrzést vezetnek be. Az intézkedéseket mind a magyar, mind a külföldi utasok körében érvényesítik, így kívánnak megelőzni minden olyan cselekedetet, amellyel emberéletben és gépekben kár keletkeznék. Ügyelnek arra, nehogy lőszer vagy robbanóanyag juthasson a repülőterekre, a gépekre. Az utasok nyilván megértéssel s megnyugvással veszik tudomásul a biztonságukat szolgáló intézkedéseket.