Népszabadság, 1970. október (28. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

NÉPSZABADSÁG ♦ VASÁRNAPI MELLÉKLET AZ ÚJ DIVATRÓL Megváltozott a divat és változása fel­korbácsolta a kedélyeket. Vannak hívei és ellenzői, vitatkoznak családban és munkahelyen, helyes-e követni vagy sem? Fiatalok és idősek, soványak és kövérek faggatják a divattervezőt: a sok meghökkentő újdonságból mit fogunk viselni mi, magyar nők és férfiak? Mi a divat? Az Értelmező Szótár meghatározása szerint: „az öltözködés kevésbé lénye­ges külsőségeit (szabás, szín, díszítés) befolyásoló, változó, egyidőben sok egyénnél megmutatkozó, jellemző, ural­kodó, ízlésbeli irányzat." Ne a tervezőket vádolják tehát követ­kezetlenséggel. A divat az, mely idő­közönként (a XX. században általában 10—12 évenként) gyökeresen megválto­zik. Ez a hibája és erénye is egyúttal, ezért szidjuk és ezért szeretjük. Az idén ősszel elért bennünket is a külföldön már évek óta készülődő új di­vat hulláma és — meghazudtolva az Ér­telmező Szótárt — lényeges változást hozott; átalakította a korszerű szépség­­ideált. Milyen a divat? A „régi” rövid ruha, az alakot elvágó színes harisnya, a hatalmasra tupírozott hajkorona, de még a kozmetikával erő­sen hangsúlyozott arc (szemek!) is rövi­dítette az alakot. Az új divat ezzel szem­ben ugyanazt az alakot kétszeresére nyújtja. A fej „kicsi” — a pasztellszínű arckikészítés, a lesimított haj, a fül mö­gé tűzött laknik, a fejhez simuló sap­kák mind-mind ezt a látszatott hivatot­tak elősegíteni. S a hosszabbodó és le­felé enyhén bővülő szoknya ugyancsak nyújtja az alakot. Ez a hosszabbodó és hosszabbító divat előnyös a nem túl magas, de teltkar­csúságra annál hajlamosabb magyar nőknek. S ha őszre-télre gondolunk, be kell valljuk, nem is olyan rossz ez az új divat. Örülhetünk a térdet betakaró kabáthosszaknak, a szinte kötelező csiz­maviselésnek, a meleg kötött harisnyák­nak, mellényeknek, hosszú sálaknak­­, amelyek akkor is csinosak, ha kevéssé gyakorlott kezek készítik őket. A divat nem „diktál", hanem javasol Minden új divatirányzat bő választé­kot nyújt. A bemutatókon kiderült: idén divatos szín a fekete és a fehér, a pasz­tellszínek éppúgy, mint az élénk színár­nyalatok. A kosztümkabátok hossza is sokféle, a derékig érő spencertől a hét­­nyolcados hosszúságig minden divatos. A szoknyahossz: térdet fedő (rövid), vádliig érő (midi) vagy bokáig érő (ma­xi) lehet. A szoknyák bősége változatos. Legtöbb a lefelé enyhén bővülő vo­nalú, és ha szűk, ak­kor hasíték köny­­nyíti meg benne a járást. Ebből a sokféle lehetőségből vá­laszthatja magá­nak ki-ki azt, ami a legelőnyösebb alakja, egyénisége, életmódja, kora sze­rint. Nem kötelező a szélsőséges divat­­újdonságokat követni. Ezek feltűnőek ugyan, de tiszavirágéletűek. Tartósan divatos az lesz, ami előnyös, ami célsze­rű, amit sokan viselnek, mert megfelel életmódjuknak, igényeiknek. A tervezők javasolta sok újdonság csak akkor válik divattá, ha megveszik, ha viselik, ha szeretik. SOLTÉSZ NAGY ANNA Íme a változás lényege: őszre a blúz anyagából készült dekora­tív kapucni egészíti ki a sportos kosz­tümöt. Szép az esése, ha jerseyanyag­­ból készül, de csinos lehet kasmírból, kasmirettből is. A télikabát divatos kiegészítője a fehér szörmegarnítúra és a fejhez simuló ve­lúrkalap. Divatos forr­vású csizmák, és egy újdonság: a térdig érő fűzős magasszárú cipő. A táskák nagyok, minden elfér bennük. Kü­lönösen praktikusak azok, amelyekre villamosjegyeknek alkalmas külső zsebeket is terveztek. Néhány új vonalú öltözet az őszi-téli bemutatókról: 1. Szőrmegallérral díszített halszálkás mintájú maxikabát azonos anyagú rövid szoknyával. 2. Midi hosszú­ságú txweedkabát hosszúnadrággal. 3. Kávébarna délutáni ruha, világosdrapp paszpallal és övvel. 4. Új vonalú ingruha kockás szövetből. 5. őszi kosztüm: rövid (derékig érő) kabát, hosszú szoknya. Hűvös időben a kosztüm anyagából készült sapka alatt kötött kapucnit is lehet viselni. 6. Divatos lehet a régi, egyszínű téli­kabát kockás szoknyával és gallérborítással. 7. Kötött sapka, pulóver és térdig érő hosszú mellény. 8. Élénkszínű anyagból készült kiskosztüm. Kabátja csípőig ér, a szoknya fedi a térdet. 9. Meleg téli nadrágkosztüm hosszú, kötött sállal. 10—11. Divatos szoknyák kockás szövetből, vastag nappos tweedből. 12. Az évek óta ked­velt pelerin továbbra is divatos, szabása harangalakú, gyakran készül az anyagából szoknya is. 13. Fekete alkalmi ruha, fekete tüll pelerinnel. Szobapáfrányok A páfrányok a napfényt alig kapó er­­­­dők mélyén honosak, ezért képesek megmaradni hosszú ideig olyan helyen is, ahol a kevés fény miatt más növé­nyek esetleg elpusztulnának. A különlegesen szeldelt levelű Pteris cretica páfrányfaj a fényszegénység mellett az alacsony hőmérsékletet is tűri. Ezért a hűvös szobák, előterek és lépcsőházak díszítésére is alkalmas. Még igénytelenebb a Cyrtomium falcatum nevű páfrány, mert páratlan számú kis haragoszöld levélkékből összetett leve­leivel négy—hat C-fok hőmérsékletű és száraz levegőjű helyiségekben is tartó­san díszít. A legismertebb szobapáfrány a Neph­­rolepis exaltata, amelynek fél méterre is megnyúló, ívesen elhajló, többé-ke­­vésbé szeldelt levelei nagyon mutató­sak. Ez azonban csak az egyenletesen, 18 C-fok körüli hőmérsékletű szobában fejlődik jól. Különösen a még fiatal nö­vény érzékeny a gyakori hőmérséklet­­változásokra; minél hosszabb ideig van a szobában, annál edzettebb. Az idős növényen vékony drótszálhoz hasonló indák is megjelennek. Ha ezeket apró, földdel megtöltött cserépbe vezetjük, meggyökeresednek, és kis indanövény fejlődik rajtuk. A páfrányok napos helyre még rövid időre sem tehetők. Nyitott ablakba sem állíthatók, mert az erős légáramlatra érzékenyek. Ezért nyáron át is bent kell tartani őket, nem „nyaraltathatók” sza­badban, mint sok más szobanövény. Meleg időben azonban, ha lehetséges, naponta permetezzük a lombjukat állott vízzel, mert akkor szebben fejlődnek. Arra ügyeljünk, hogy éjszakára ne ma­radjanak vissza vízcseppek a leveleiken, ugyanis nyomukban barnuló foltok ke­letkezhetnek, amelyek elcsúfítják a le­veleket. Szeretik az állandóan enyhén nyirkos talajt, de a cserepük alatti tá­nyérkában ne álljon sokáig a felesleges öntözővíz. A jól fejlődő páfránytő gyökérzete egy-két év alatt teljesen átszövi a föl­­det, vagyis kinövi a cserepét, ezért nyá­ron át kell ültetni a réginél egy-két cm­­rel nagyobb átmérőjű cserépbe, laza földkeverékbe. Ha már túl nagy cserép­be kellene ültetni, jobb átültetés előtt óvatosan két-három részre szétbontani a tövet. Nemcsak cserépben nevelhetők a páf­rányok. Érdekes alakú fatörzsből for­mált növénytartóban, nagyobb méretű, ki­vájt közepű taplógombában, és falra erősíthető növénykaspóban is tarthatók. Ezekben még szebben mutatnak, mint cserépben. Nagyobb növénytálba, más növényekkel társítva is beültethetők. K. L. Taplógombába ültetett Pteris cretica bo­rostyánnal és zöldikével.

Next