Népszabadság, 1970. október (28. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL 6 ÁRA ! 20 FT NÉPSZABADSÁG 1970. október 18. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 245. szám Vállalták, teljesítik A kongresszusi verseny olyan szakaszába érkezett, amikor már érdemes számba venni, mi való­sult meg a vállalásokból, mit kell tenni még a hátralevő két és fél hónapban a legfontosabb verseny­célkitűzésekért, az éves tervben meghatározott feladatok teljesí­téséért, a nemzeti jövedelem ter­ven felüli egyszázalékos növelését szolgáló felajánlások végrehajtá­sáért. Ahogyan a sportban az egyes távokat beosztó egyenletes teljesítményre a finis teszi fel a koronát, úgy a munkaversenyben is a kongresszust közvetlenül megelőző időszak adhat új lendü­letet az eredmények gyarapításá­hoz, a nehézségek leküzdéséhez, a hiányok pótlásához. Hogy mit adott a verseny a nép­gazdaság, az ország költségveté­sébe, sikerült-e a tervezett nem­zeti jövedelem egyszázalékos túl­teljesítésével pótolni, ellensúlyoz­ni az árvíz okozta súlyos veszte­séget, az majd az 1970-es eszten­dőt értékelő zárszámadáskor de­rül ki. Vállalati méretekben azon­ban már most megállapítható, il­letve felbecsülhető egy-egy kol­lektíva erőfeszítéseinek hatása, eredménye a vállalati gazdálko­dásban, a nyereség gyarapodásá­ban, a termelékenység növekedé­sében, a költségek csökkenésében. Szerkesztőségünkhöz sok hír­adás érkezik vállalati eredmé­nyekről, a lelkiismeretes, felelős­ségteljes munka sikereiről. Az éves exportfeladatok 120 milliós túlteljesítését vállaló Csepeli Fémmű dolgozóinak helytállását bizonyítja, hogy a vállalás időará­nyos részét több mint 10 százalék­kal túlteljesítették. A Budapesti Vegyiművek is az előzetes számí­tásokat meghaladóan, 5 százalék helyett 25 százalékkal növelte ki­vitelét a tőkés piacokra. A 31-es Állami Építőipari Vállalat határ­idő előtt adta át a MÁV Északi Járműjavító 20 millió forint költ­séggel épült csarnokát és kerék­javító műhelyét. Amikor a tizenkét budapesti üzem kezdeményezőként válaszolt a miniszterelnök felhívására, és a nyilvánosság elé tárta hozzájáru­lását a nemzeti jövedelem terven felüli emeléséhez, mindenekelőtt az elveszett értékek pótlása, a ter­melés mennyiségi növelése került előtérbe. Volt is olyan aggály, hogy ez­ a verseny korábbi hibái­nak visszatéréséhez, a százalékok hajszolásához, a felesleges, elad­hatatlan árukészletek felhalmozó­dásához vezethet. Az aggályok azonban nem igazolódtak. A vál­lalati kollektívák érettségét, fej­lődését bizonyítja, hogy túlnyomó többségben csak abban az esetben vállalkoztak több termelésre, ha az igények, a hazai vagy külföl­di szükségletek ezt lehetővé tet­ték, illetve megkövetelték. Sőt e tekintetben egyes vállalatoknál még a vállalások további kiegé­szítése, tetézése is hasznos lenne, hiszen például a gumiiparban, a gyógyszeriparban, az építőanyag­iparban s egy sor más területen az igények jóval meghaladják a jelenlegi termelést. A mennyiségi követelmények nem szorították háttérbe azokat a vállalásokat, amelyek a munka minőségének javítására, a gyárt­mányok korszerűsítésére, a mű­szaki fejlesztésre, az anyagtaka­rékosságra irányították az erőfe­szítéseket, és sok kezdeményezés, munkát javító ötlet, javaslat va­lósult meg azoknál a vállalatok­nál is, ahol a több termelés csak megszabott határok közt kívána­tos. Több vállalatnál a munkakö­rülmények javítása is helyet ka­pott a vállalásokban, például a bakonyi bauxitbányáknál baleset­­elhárítási verseny indult, hogy a növekvő teljesítményekkel együtt a munka biztonsága is javuljon. Különösen említésre méltó eredménye a kongresszusi ver­senynek, hogy olyan területen si­került számottevő előrehaladást elérnie, amely a múlt évi munka leggyengébb pontja volt: a terme­lékenység növekedésében. Jó né­hány ütemben arra tettek fel­ajánlást, hogy az országos célki­tűzést meghaladva, a termelésnö­vekedés mintegy 80—90 százalé­kát a termelékenység növelésével fedezik. Nem ritka az olyan pél­da, mint a Lenin Kohászati Mű­veké, amely 100 százalékban a termelékenység növelésével ért el jelentős termelésbővítést. Az eredményekben nyilván közreját­szik, hogy a munkaerőhiány ele­ve korlátozta a létszámemeléssel elérhető termelésnövelést, mégis, nem túlzás a javulást elsősorban a megfontoltabb gazdálkodás, a verseny ösztönző hatása, helyen­ként a gyorsuló műszaki fejlesz­tés javára írni. Hiszen a munka­erőhelyzet múlt évben talán még feszültebb volt, mégsem javult a termelékenység. E tekintetben a verseny még sokat tehet azzal, ha a munkaszervezésre, ésszerű­sítésekre, újításokra, modern technológiák bevezetésére kon­centrálja a vállalásokat. A vasúti és közúti teherforga­lom meggyorsulásával a tavalyi­nál jóval több építőanyag, tüzelő, műtrágya és mezőgazdasági ter­mény zavartalanabb, pontosabb szállításában is nagy része van a kongresszusi versenynek. A ko­csifordulók és a rakodási idők le­rövidítésére, a kocsiállások csök­kentésére tett szocialista kötele­zettségvállalások — összhangban az időközben hozott kormányin­tézkedésekkel — mind a szállító, mind a szállíttató vállalatok dol­gozóit jobb munkára ösztönzik. Ezt különösen jól példázzák a Le­nin Kohászati Művekben, a Du­nai Vasműben, az Ózdi Kohászati Üzemekben elért eredmények. És sok ötlet, kezdeményezés szüle­tett a lakosság jobb ellátására a kereskedelmi és szolgáltató ága­zatokban is. Az árvízkárok helyreállításában a legnagyobb és legnehezebb fel­adat a mezőgazdaság dolgozóira, a tsz-ekre és az állami gazdasá­gokra hárult. A célszerű anyagi ösztönzés, az átgondolt munka­­szervezés a verseny ösztönző ha­tásával párosulva eredményezhe­ti a különösen nehéz körülmények ellenére a betakarítási munkák si­keres befejezését, s az ország jö­vő évi kenyerének biztosításához szükséges őszi munkák elvégzé­sét. A kongresszusi verseny, a ter­vezett nemzeti jövedelem 1 szá­zalékos túlteljesítésére kezdemé­nyezett mozgalom pozitív válto­zást jelez a gazdasági-műszaki ve­zetés szemléletében. Erősödött az a felismerés, hogy a gazdasági termelési feladatok teljesítésének nélkülözhetetlen feltétele a dol­gozó kollektíva kezdeményező- és segítőkészsége, és szocialista ön­tudata. Ez nyilvánult meg az ár­vízkárok pótlására tett átgondolt, reális vállalásokban, ez nyilvánul meg a teljesítés feltételeinek fo­lyamatos megteremtésében, az eredmények nyilvántartásában, ellenőrzésében. Éppen ezért a kongresszusi verseny tapasztala­tai előremutatók, fordulatot hoz­hatnak az egész versenymozga­lom fejlődésében. Sőtér Edit Izrael akadályozza az ENSZ erőfeszítéseit a közel-keleti konfliktus rendezésére Felszólalások az ENSZ-közgyűlésen - Gromiko és Rogers megbeszélése nemzetközi kérdésekről Mint már jelentettük, Gromiko szovjet külügyminiszter, aki szovjet küldöttség élén részt vesz az ENSZ-közgyűlés 25., jubiláris ülésszakán, péntek este New Yorkban találkozott Rogers ame­rikai külügyminiszterrel. Miként a TASZSZ jelenti, a nemzetközi kérdések széles köréről cseréltek véleményt. Az AFP ehhez hozzáfűzi: a négyórás találkozón a két kül­ügyminiszter megvitatta a közel­­keleti helyzetet, a nyugat-berlini kérdést, Indokínai, a nukleáris fegyverkezés korlátozását, vala­mint a tengerek mélyének békés célokra történő felhasználását. Amerikai források szerint a két fél kifejtette a különböző nem­zetközi kérdésekre vonatkozó jól ismert álláspontját, de közeledés nem történt. Andrej Gromiko és William Rogers hétfőn ismét tanácskozik. Ivan Basev bolgár külügymi­niszter pénteken Párizsból New Yorkba érkezett, hogy részt ve­gyen az ENSZ közgyűlésén. Az ENSZ-ben pénteken felszó­lalt Líbia, Kinshasa Kongó és Nepál küldötte. R. Kikia, Líbia küldötte a kö­zel-keleti helyzetről szólva han­goztatta, hogy a cionizmus a múlt húsz évben a világot már két ízben sodorta a háború szélére. Izrael igyekszik megakadályozni az ENSZ-nek minden olyan erő­feszítését, amely a konfliktus bé­kés rendezését szolgálja és ter­jeszkedő, hódító politikát folytat. Líbia képviselője felvetette a New Yorkban kialakult, az ENSZ munkáját zavaró abnormális lég­kör kérdését. Emlékeztetett arra, hogy provokátorok több alkalom­mal támadást intéztek különböző országok ENSZ-missziói ellen, le­szaggatták a tagországok zászlait és huligán elemek az ENSZ-szék­­ház bejárata előtt több ízben pro­vokációs tüntetéseket rendeztek. Szükségessé vált, hogy e kérdést teljes komolysággal terjesszék New York város vezetősége elé vagy pedig a világszervezet szá­mára más helyet kell keresni. E. Lok­ki, Kinshasa Kongó kép­viselője kijelentette: az ENSZ­­ eredménytelensége a nemzetközi­­ problémák megoldásában nagy­mértékben magyarázható azzal, hogy „egynémely nagy befolyású ENSZ-tagállam” például Viet­namban és a Közel-Keleten a fe­szültség fenntartására törekszik. Élesen elítélte a nyugati államo­kat, amiért közvetlen vagy köz­vetett formában támogatják a dél-afrikai és rhodesiai fajüldöző rendszert. Radzsbhandari nepáli külügy­miniszter a nemzetközi helyzet legutóbbi fejleményeit értékelve a Szovjetunió és az NSZK között létrejött megállapodást olyan eseménynek nevezte, amely „je­lentőségét és következményeit te­kintve az év minden más esemé­nye előtt áll”. Reményt keltőnek nevezte azt a tényt, hogy a Kö­zel-Keleten a szembenálló felek elvileg egyetértenek a Szuezi­­csatorna mentén életbe léptetett tűzszünet meghosszabbításával. A nepáli küldött hangoztatta, hogy a békés politikai rendezés alapja továbbra is csak az ENSZ Bizton­sági Tanácsának határozata. A nepáli külügyminiszter el­ítélte a Kambodzsa ellen végre­hajtott amerikai inváziót, han­goztatva, hogy ezt az inter­venciót nehéz bármivel is indo­kolni. (TASZSZ) * Abba­nban az izraeli rádiónak adott interjújában megismételte elutasító álláspontját a Jarring­­tárgyalásokkal kapcsolatban. Riadnak az ENSZ-közgyűlés előtt elhangzott pénteki beszédére utalva kijelentette: „Ha Egyip­tom álláspontja a jövőben ugyanaz lesz, amelyet Riad han­goztatott legutóbbi beszédében, a békét célzó erőfeszítésekben nem lesz előrehaladás és nem lesznek tárgyalások”. (MTI) Megerősödött a nemzetközi békemozgalom Romes Csandra beszámolója a BVT elnökségének ülésén Pénteken Delhiben — mint már Államok állandó fenyegetőzéseire, jelentettük — megnyílt a Béke-­­ hogy katonailag közvetlenül be­­világtanács elnökségének üléssza-­­ avatkozik a közel-keleti konflik­­tu, amelyen csaknem ötven or­­i tusba­­szág több mint száz küldöttje, van . Viszont olyan pozitív esetné­­l,mint az ázsiai és afrikai nemz­­­nyek is történtek, amelyek enyhí­­tett felszabadító mozgalmak fok­á tették a nemzetközi feszültséget, képviselője vesz részt. I Csandra megemlítette a többi kö-Krisna Menen parlamenti kép­­zett, a dél-vietnami ideiglenes viselőnek, az indiai országos bé- , forradalmi kormány békés kezde­­ketanács elnökének megnyitó sze­­ményezését, kitért a szovjet é­vai után Romes Csandra, a Béke-­­ nyugatnémet szerződésre, amely világtanács főtitkára megállapít • jelentékeny szerepet tölt be a tattá, hogy az 1970-es esztendőben­­ nemzetközi feszültség enyhítése­­jelentősen bővült és erősödött a ’ ben. nemzetközi békemozgalom belő- i — A mostani nemzetközi hely­lgása és ereje. Az imperialista zetben — emelte ki végezetül Ao­­erők azonban fokozzák agresszív , mes Csandra — a Béke-világra­­tevékenységüket és ezzel élezik a nácsra váró feladatok rendkívül nemzetközi helyzetet,­­ jelentősek. Az élet azt mutatja, Csandra ezzel kapcsolatban , hogy a békemozgalom manapság utalt az amerikai csapatok kam-­j már a nemzetközi élet olyan kam­­bodzsai inváziójára, az amerikai­­­ponense, amelyet az imperializ­­imperialisták és az izraeli agresz­­mus és a háború elleni küzdelem­­szerok nyílt arabellenes összeesé­s­ben nem lehet többé figyelmen küvésére, valamint az Egyesült I kívül hagyni. (TASZSZ) ÚJ LAKÓHÁZAK VÁRPALOTÁN A képen látható lakóházak szerelését tavasszal kezdték meg az építőmunkások. A lakók még az év vége előtt beköltözhetnek az új lakásokba. (Kéri Dániel felvétele)

Next