Népszabadság, 1970. november (28. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
2 A szovjet küldöttség támogatja az afroázsiai kompromisszumos javaslatot az ENSZ-ben Az angol külügyminiszter azonnali békeakciót sürget Az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitájában felszólalt Malik szovjet képviselő. Az afroázsiai országok és más el nem kötelezett államok küldöttségeinek határozati javaslata — ha nem is tartalmazza mindazokat a követeléseket, amelyeket a szovjet küldöttség véleménye szerint a közgyűlésnek Izraellel és pártfogóival szemben támasztania kell — leszögezi az ENSZ alapokmányo- I nak nagy fontosságú rendelkezé- seit, valamint a Biztonsági Tanács említett határozata mielőbbi végrehajtásának követelését. Ezért a szovjet küldöttség támogatja e javaslatot. Abba Eban izraeli külügyminiszter szombaton New Yorkban adott rádiónyilatkozatában ismét elutasította a 16 afroázsiai ország által az ENSZ közgyűlése elé terjesztett közel-keleti határozati javaslatot, amely — mint ismeretes — előirányozza a Jarring vezette közvetett béketárgyalások feltétel nélküli felújítását. Londoni jelentés szerint Sir Alec Douglas-Home angol külügyminiszter szombaton délután Harrogate észak-angliai városban tartott politikai gyűlésen mondott beszédében a közel-keleti helyzettel foglalkozva azonnali békeakciót sürgetett, s figyelmeztetett arra, hogy ennek kudarca esetén további húszévi viszályra lehet számítani a világnak ebben a térségében. Izraelnek vissza kell vonulnia az 1967. évi hatnapos háború előtt fennállt határok mögé, s fel kell adnia a Golan-magaslatokat. Viszonzásképpen — sürgette Home —, az Izraellel szomszédos országoknak hozzá kell járulniuk a hivatalos békeállapot megteremtéséhez. A brit külügyminiszter végül Gunnar Jarring közel-keleti békemissziójának mielőbbi felújítását sürgette. „Ha elmulasztjuk az alkalmat e misszió felújítására, akkor további húsz vagy még több évig viszállyal és a nagyhatalmak közötti konfrontáció növekvő veszélyével találhatjuk szemben magunkat e térségben”. Kairói tudósítónk jelentése szerint az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitáját kommentálva az Egyptian Gazette c. egyiptomi lap megállapítja, hogy most amerikai küldött pénteki felszólalása után már csak a legelszántabb optimista remélheti a Jarlingmisszió felújítását a november 5-i tűzszüneti határidő előtt. Yost beszéde és az általa tett javaslatok nyomán felvetődik a kérdés: mikor kezdődik újra az amerikai—izraeli bombázás és pusztítás? Az idézett vezércikk kiélezett formában ad hangot annak az általános felháborodásnak és heves bírálatnak, amellyel most amerikai küldött közgyűlési felszólalását és az afroázsiai határozati javaslattal szemben benyújtott amerikai tervezetet fogadták Kairóban. Egyoldalú ENSZ-határozat Korea meghívása kérdésében Az ENSZ 1. számú Politikai Bizottságában befejeződött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea képviselőjének meghívásával foglalkozó vita. A bizottság 93 szavazattal 31 ellenében és 25 tartózkodás mellett korábbi, nyíltan diszkriminációs határozatát ismételte meg. Dél-Koreát meghívták a Koreával kapcsolatos kérdések ENSZ- vitájára, a KNDK-nak viszont azt a feltételt szabták, hogy csak az ENSZ „illetékességének” elismerése után kaphat meghívást. Ezzel gyakorlatilag megkövetelik a KNDK-tól, hogy a meghívásért cserében ismerje el a dél törvénytelen megszállását az ENSZ zászlaja alatt. (MTI) Mégsem érte szívszélhűdés Ne Vint? A volt burmai elnök visszatérési kísérletei Ellentmondó hírek érkeznek Burmából Az AFP francia hírügynökség bangkoki jelentése szerint Rangoonban, a burmai fővárosban teljes hírzárlatot rendeltek el. A főváros stratégiai pontjain harckocsikkal megerősített katonai egységek foglalnak állást. A jelentés nemcsak hogy megerősíti azt az előző hírt, hogy Ne Vin államfő szívszélhűdés következtében haldoklik, hanem hozzáteszi hogy valószínűleg már meg is halt. Ugyancsak az AFP hírügynökség singapore-i tudósítója viszont úgy értesült, hogy Rangoonban semmi nem mutat politikai válságra. Tokiói jelentés szerint a japán külügyminisztérium ugyancsak arról értesült, hogy Rangoonban valójában semmi nem történt. A tokiói jelentés szerint a burmai forradalmi tanács elnöke szombaton átvette Kambodzsa burmai nagykövetének megbízólevelét és „jó egészségnek örvend”. A hírek mögött minden valószínűség szerint a volt burmai államfő, U Nu politikai manőverei húzódnak meg. U Nu, aki 1969 óta politikai menedékjogot élvez Thaiföldön, a legutóbbi napokban hirtelenében eltűnt Bangkokból és jelentések szerint a burmai—thaiföldi határ mentén tartózkodik. Utazását megelőzően fenyegető kijelentéseket tett arról, hogy ideiglenes kormányt alakít, nagy erejű rádióállomást létesít, s fegyveres „felszabadító harcot” kezd Ne Vin katonai rendszere megdöntésére. Ismeretes, hogy Thaiföldre való menekülése óta U Nu kapcsolatot tart fenn a Ne Vin-rendszer belső és külső ellenfeleivel. Az Új-Delhiben megjelenő Link című baloldali hetilap értesülései szerint U Nu az Egyesült Államokban az elmúlt évben tett látogatása során biztosította magának a CIA támogatását, pénzt és fegyvert. A lap szerint U Nu, mielőtt Bangkokba menekült volna, ahol az amerikai politikát hűségesen követő thaiföldi rendszer korlátlan segítségben részesíti, kapcsolatot létesített azoknak a nemzeti kisebbségeknek vezetőivel, akik a jelenlegi Ne Vinj rendszer nemzeti egységre törekvő politikája ellen lázadoznak. U Nu Burma egységes állami rendjének átalakítását és különleges jogokat ígért a nemzetiségeknek arra az esetre, ha támogatják. Az indiai lap értesülése szerint U Nu ígéretet tett arra, hogy ha viszszatér a hatalomba, visszaadja volt burmai és külföldi tulajdonosaiknak a mostani rendszer által államosított vállalatokat. NÉPSZABADSÁG 1970. november 1. vasárnap KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Tanzániában pénteken megtartották az elnöki, parlamenti és községi választásokat. Az eredményeket a jövő héten teszik közzé. (ADN) Angela Davis, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának tagja, akit az FBI a baloldal ellen indított kampányban vett őrizetbe, 250 ezer dolláros kártérítési keresetet nyújtott be New York városához, alaptalan és indokolatlan fogvatartás miatt. (UPI) Egy amerikai légitársaság Miamiból San Franciscóba tartó járatát Kubába térítették el. A gép pilótáját, Carl Greenwoodot immár harmadszor kényszerítették erőszakkal arra, hogy Kubába repüljön. (AFP) Kanada első diplomáciai képviselője, a Kínai Népköztársaságban J. M. Fraser, tegnap Pekingbe utazott, hogy megkezdje a diplomáciai misszió felállítását. (UPI) Gerard Smith, a hadászati fegyverkorlátozásról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások amerikai küldöttségének vezetője Helsinkibe érkezett. (AFP) Jan Marko csehszlovák külügyminiszter, aki hazája küldöttséget vezette az ENSZ-közgyűlésen, Raul Roa kubai külügyminiszter meghívására Havannába érkezett. (Reuter) A Baath-párt rendkívüli kongresszusa A Reuter és az AFP hírügynökségek egybehangzó — de nem hivatalos közlésre támaszkodó — jelentése szerint péntek este Damaszkusziján megnyílt a Baathpárt rendkívüli kongresszusa. A pénteki ülés két órát tartott, s a kongresszus szombaton folytatta munkáját. A tanácskozáson a Reuter értesülése szerint Nureddin Atasszi állam- és kormányfő, a Baath-párt főtitkára elnököl. Az eredeti tervek szerint a pártkongresszusnak hétfőn kellett volna megnyílnia. Damaszkuszból időközben olyan hírek érkeztek, hogy újabb delegációk bevárása végett került sor a halasztásra. (MTI) Bécs diplomáciai kapcsolatot tervez Pekinggel Rudolf Kirchschlager osztrák külügyminiszter szombati rádiónyilatkozatában utalt arra, hogy Ausztria esetleg diplomáciai kapcsolatokat létesít a Kínai Népköztársasággal. Kijelentette: véleménye szerint a világbéke helyreállítására irányuló bármiféle törekvés elképzelhetetlen anélkül, hogy tekintettel lennénk a Kínai Népköztársaságra. Beszélt ezenkívül a kínai piac jelentőségéről is, mint olyan okról, amely az osztrák— kínai hivatalos kapcsolatok felvételét indokolja. (AP) tt Dionne Elmúlt a harci kedv „Azelőtt azért indultunk akcióba, hogy öljünk. Most a katonák azzal a gondolattal indulnak, hogy védjék magukat” — mondta egy amerikai gyalogosegység századosa a Le Monde című francia lap cikke szerint. — „Régebben az akcióink jelszava ez volt: harcolni és tisztogatni. Manapság katonáink megelégednek egy kör leírásával.” Ugyanannak az egységnek egyik hadnagya szerint azelőtt a nap teljesen a harcnak volt szentelve. Most táborban töltik az időt, levélírással és fürdéssel a bombatölcsérekben, éjjel pedig csapdákat állítanak. Most az első lövésre a tüzérséget hívják segítségül. „Miért lyukasztatnánk ki értelmetlenül bőrünket.” A hadbíróság parancsmegtagadás és kábítószer-használat miatt hozott ítéleteinek száma növekszik. Október első két hetében az említett egységnél egy katonát elítéltek négyhónapi kényszermunkára, mert megtagadta a harcba szólító parancsot. Kilenc másik ítéletet a tisztek parancsainak megtagadása és a tisztek bántalmazása miatt hoztak, de gyakoriak az ítéletek több hónapos, engedély nélküli távolmaradásért és kábítószerek terjesztéséért. A tisztek szerint a kábítószer-fogyasztás mind komolyabbá válik a Vietnamban levő amerikai egységeknél. Gromiko és Scheel találkozójának bonni és nyugat-berlini visszhangja Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja péntek este televíziós beszédében kijelentette, hogy Gromiko szovjet és Scheel nyugatnémet külügyminiszter találkozója a két állam kapcsolatainak fejlődését bizonyítja. A nyugatnémet kormányfő hozzátette, hogy a legutóbbi napok politikai tevékenysége, nevezetesen Gromiko egyesült államokbeli és nagy-britanniai láto-gatása hozzájárul a berlini probléma megoldásának előmozdításá-hoz. A nyugat-berlini lapok első oldalon közlik a Gromiko—Scheel ■ találkozóról szóló tudósításokat. A Berliner Morgenpost és a Telegraf vezércikkben méltatja a találkozót. A konzervatív Morgenpost kisebbíteni igyekszik a találkozó jelentőségét. Az SPD-hez közelálló Telegraf pozitívan értékeli a két külügyminiszter pénteki megbeszélését és hangoztatja: A szovjet—nyugatnémet szerződés aláírása óta kedvezően alakultak a két ország közötti és a kelet— nyugati kapcsolatok. A lap ezzel kapcsolatba hozza az NDK és az NSZK közötti dialógus felújítását is, majd megállapítja: „A nyugatberlini probléma rendezésének a négy nagyhatalom általános megegyezésén kell alapulnia. A megegyezés gyakorlati megvalósítása azonban elképzelhetetlen az NDK közreműködésenélkül.” (MTI) A nyugatnémet külügyminiszter varsói útja előtt Párizsban tárgyal Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter hétfőn Párizsba utazik, ahol megbeszéléseket tart francia kollégájával, Maurice Schumann külügyminiszterrel — jelenti az AFP bonni tudósítója. E látogatásnak, amelynek időpontját már hetekkel ezelőtt kitűzték, s amely beleilleszkedik az 1963. évi francia—nyugatnémet együttműködési szerződésben elhatározott rendszeres konzultációk keretébe, kivételes jelentőséget kölcsönöz az, hogy közvetlenül Gromiko szovjet és Scheel nyugatnémet külügyminiszter pénteki frankfurti találkozója után tartják meg. Így Maurice Schumann lesz az első nyugati politikus, aki „első kézből tájékozódhat” a Gromiko—Scheel-találkozó eredményeiről. A nyugatnémet diplomácia vezetője Párizsból Varsóba utazik a lengyel—nyugatnémet szerződés megkötésével kapcsolatos zárómegbeszélésekre. Párizsból jövet, repülőgépe hétfőn délután „csak technikai okokból” száll le a bonn-wahni repülőtéren, majd továbbindul a lengyel fővárosba. A francia hírügynökség bonni tudósítója megfigyelőket idézve azt írja, hogy Scheel és Schumann eszmecseréjének homlokterében európai problémák lesznek. (AFP) Befejeződött a JKSZ első konferenciája Tito záróbeszéde (Belgrádi tudósítónktól.) Szombat este befejezte munká-ját a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének I. országos konferenciája. A konferencia határozatot fogadott el az ország politikai, gazdasági helyzetéről és a JKSZ ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint jóváhagyta a párt mezőgazdasági politikáját. Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke zárszavában hangoztatta, hogy a konferencia realisztikusan, pontosan, alkotó módon vizsgálta az ország további fejlődése szempontjából nagy fontosságú kérdéseket. „Olyan helyzetben vagyunk, amikor az idő ellenünk dolgozik, s ezért nagy erőfeszítésekkel, gyorsan meg kell oldani problémáinkat” — mondotta Tito, s visszautasított minden olyan állítást, amely szerint a jugoszláv „önigazgató szocialista társadalom válságba került”. Hangoztatta: Jugoszlávia a problémák ellenére óriási eredményeket ért el. Tito sürgette a megszilárdítási program végrehajtását. Kifejtette, hogy az olyan intézkedések, mint az árak befagyasztása, ideiglenes jellegűek, az áremelkedések megállítását szolgálják, de ugyanakkor negatív hatásuk is van. A JKSZ elnöke felszólított mindenkit, hogy támogassák a jugoszláv kormány tevékenységét. Gyorsan ki kell dolgozni a legmagasabb fórumok átszervezésének részleteit, s ezzel párhuzamosan végre kell hajtani az alkotmány kiegészítését is. „Óriási munka áll előttünk” — mondotta. Thieu fenyegeti a semleges Vietnam híveit Ngo Dinh Diem uralma megdöntésének hetedik évfordulója alkalmából a saigoni parlament két háza együttes ülést tartott, amelyen Thieu elnök másfél órás beszédet mondott. A hadihelyzettel foglalkozva azt állította, hogy csapatai két-három év alatt „a harcmezőkön aratott győzelem révén szerzik meg a békét”. Az elnök éles kirohanást intézett azok ellen a dél-vietnamiak ellen, akik az ország semlegességéről és egy esetleges koalíciós kormány létrehozásáról beszélnek. A saigoni elnöki hivatal szóvivője nem sokkal Thieu beszédének elhangzása után közölte, hogy a nemzeti ünnep alkalmából meghirdetett amnesztia keretében 1865 politikai foglyot bocsátottak szabadon vagy csökkentették büntetésük időtartamát. New York-i jelentés szerint Vincent Hartman százados és Robert Lee hadnagy, az amerikai 9. hadosztály tisztjei ellen korábban vádat emeltek, mivel ez év májusában egységüknek parancsot adtak, hogy nyissanak tüzet egy dél-vietnami falu egyik lakóépületére, amelyben békés polgárok tartózkodtak. A Mekong deltájában lefolyt incidens során többen meghaltak és megsebesültek. Pénteken a Georgia államban levő Fort Benning-i haditámaszpont parancsnoksága közölte, hogy a két tiszt ellen a vádat „a bizonyítékok elégtelensége miatt” elejtik. (TASZSZ) Fellángoltak az utcai csaták Észak-Írországban Szombatra virradó éjjel több mint hatórás utcai harc tört ki Belfastban, Észak-Írország fővárosában. Este 11 óra körül katolikus tüntetők megütköztek a brit hadsereg egységeivel, házilag készített bombákkal és benzinespalackokkal dobálták meg az angol tengerészgyalogosokat. A hadsereg páncélautókat küldött a katolikus negyedbe. Éjjel egy óra után ismeretlen forrásból géppuskatűz zúdult a páncélautókra. Több katona megsebesült, a polgári sebesültek száma ismeretlen. Véres zavargások voltak Londonderry városában is, ahol Ian Paisley lelkész, a szélsőséges protestáns uszító (egyébként parlamenti képviselő) mondott beszédet. Paisley azzal izgatta hallgatóságát, hogy a belfasti kormány „elárulta a protestantizmust és felesleges engedményeket tesz a pápistáknak”. Hallgatói kőzáport zúdítottak egy katonai őrállásra; a tüntetők közül kilencet letartóztattak, több sebesülés történt. (MTI)