Népszabadság, 1970. november (28. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1.20 V* NÉPSZABADSÁG 1970.november 22.vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXVIII.évfolyam,274.sem (MELLÉKLET) Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése a X. kongresszus küldötteinek KÖSZÖNTJÜK PÁRTUNK X. KONGRESSZUSÁT! Holnap megkezdi munkáját a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa. Pártunk legfelsőbb szintű testületének kül­detése, hogy áttekintse és össze­gezze azt a nagy és eredményes munkát, amit a magyar nép, a kommunisták vezetésével, a IX. kongresszus óta végzett, majd ha­tározataiban megadja a szocialis­ta építőmunka folytatásának ve­zérfonalát. A kongresszus tanács­kozását pártunk mintegy 670 ezer tagjának, a szocializmust építő emberek milliós seregének bizalomteljes várakozása, a test­vérpárok képviselőinek szemé­lyében pedig a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom megtisztelő figyelme kíséri. 1970 hazánk felszabadulása 25. és Lenin születése 100. évfordu­lójának dátuma is. Ez a két év­forduló sajátos hátteret ad pár­­­tünk X. kongresszusának. Nem­csak jelképes összefüggés ez, ha­nem mély és érdemi. Lenin és a leninisták vágtak új, széles utat a történelmi fejlődésnek, és ne­gyedszázaddal ezelőtt a magyar nép is ezen az úton jutott a sza­badság, a szocializmus felépítése lehetőségének birtokába. Eredmé­nyeink annak a küzdelemnek eredményei, amelyet a lenini zászló alatt vívtunk, hogy gyü­mölcsözően alkalmazzuk viszo­nyainkra a marxizmus—leniniz­­mus nemzetközi érvényű tanítá­sait. Nem látványos, ünnepélyes kül­sőségek dísze-fénye vonzza vala­mennyiünk figyelmét a kongresz­­szusra. Ahogyan pártunk minden­napi munkáját végzi és a forma­litásokat kerülve, a munka lénye­gére összpontosít, úgy a X. kong­resszus is a teljesítmények ellen­őrzésének és a feladatok kijelölé­sének fóruma lesz. Kongresszu­sunk munkájának alapja az a bizalom és megbecsülés, ami ezért az odaadó és önzetlen szolgálatért a pártot övezi. A X. kong­resszus körül így van együtt az ország, a szocializmust építő tár­sadalom, a mérlegkészítés fele­lősségében éppúgy, mint a meg­határozandó feladatok vállalásá­ban. Ez a munkastílus, az érdemi kérdéseikre való összpontosítás jellemezte a X. kongresszus több hónapon át tartó előkészületeit is. A taggyűléseken, a pártértekezle­teken, valamint a különféle tár­sadalmi fórumokon több mint 200 ezer kommunista és párton kívüli aktivista pártos elkötelezettséggel, szocialista felelősséggel és tárgy­­szerűséggel tárgyalta meg a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveit, vett részt eredmé­nyeink felmérésében, társadalmi viszonyaink elemzésében, fejlődé­sünk problémáinak megvitatásá­ban. Ennek eredményeként a X. kongresszus küldöttei az egész párttagság, a dolgozó emberek vé­leményének ismeretében tanács­kozhatnak és foglalhatnak állást a kongresszus elé terjesztett kérdé­sekben. Az előkészítésnek ez a fo­lyamata, a kongresszus állásfog­lalásainak ilyen széles körű megalapozása hívan tükrözi a pártdemokrácia, a szocialista de­mokrácia fejlődését is. -­­­Ezenfelül még egy új momen­tum is elősegíti a kongresszusi küldötteik tájékozódását és felké­szültségét. Pártunk gyakorlatában először, a küldöttek a mandátu­mukkal együtt kézhez kapták a Központi Bizottság, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság elő­zetes írásbeli jelentését. Ez a két jelentés rendkívül sok informá­ciót, tényt és adatot tartalmaz. Lehetővé teszi pártunk négyéves munkájának, hazánk szocialista fejlődésének áttekintését. Lehető­vé teszi, hogy a küldöttek érté­kelhessék a helyi tapasztalatokat, egybevetve ezeket a fejlődésünk­re és viszonyainkra általános ér­vénnyel jellemző tényekkel. Pár­tunk Központi Bizottsága a kong­resszusi előkészületek során min­den feltételt megteremtett ahhoz, hogy a X. kongresszus ebben az értelemben is eredményesen tel­jesíthesse küldetését. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a küldöttek valamennyien tuda­tában vannak e küldetés jelentő­ségének. Annak ellenére, hogy a X. kongresszus feladata nem egy befejezett fejlődési szakasz lezá­rása, nem egy új fejlődési sza­kasz megnyitása, a szocialista építés folyamatának rendkívül fontos pontjához érkeztünk. Az előző, IX. pártkongresszus a szo­cializmus teljes felépítését jelölte ki pártunk és társadalmunk mun­kájának céljául. Ezzel elindította azt a folyamatot, amelynek vég­eredménye a maga teljességében és gazdagságában megépült szo­cialista társadalom lesz. Ennek a nagy műnek megalkotásán dol­gozunk a IX. kongresszus óta, és ezt folytatjuk tovább. Az előző kongresszus óta eltelt négy év rendkívül fontos és tanulságos volt az egész folyamat továbbvi­tele és végső sikere szempontjá­ból. Arra a kérdésre, amit min­den számvetésünk alkalmával magától értetődően felteszünk: hogyan tovább? — elsősorban a most lezáruló négyéves időszak tapasztalataiban van a válasz. Párttagságunk már hónapokkal ezelőtt megkezdte e tapasztalatok összegezését, a soron következő helyi teendők megállapítása mel­lett véleményét nyilvánította az országos kérdésekről is. A X. párt­­kongresszus alapvető hivatása, hogy mindebből levonja a társa­dalmi érvényű általános tapaszta­latokat, és munkaprogrammá for­málja pártunk és népünk szá­mára.­­ Párttagságunk a kongresszusi irányelvek vitája során, sokolda­lúan és határozottan kinyilvání­totta véleményét az elmúlt négy esztendő munkájáról, nagyra ér­tékelte eredményeit, jóváhagyta eddig követett politikánkat. A párttagság egyszersmind csatla­kozott a Központi Bizottság­nak a kongresszus elé terjesz­tett javaslatához, hogy pártunk és népünk nagy társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítéséért végzett munka ma­gasabb szinten való folytatása le­gyen. Ebben az állásfoglalásban lényegében benne van a válasz arra a kérdésre: hogyan tovább? Az eddig kivívott nagy eredmé­nyekre támaszkodva, a legutóbbi négy év során megteremtett új, jobb feltételek birtokában, a munka pozitív és kedvezőtlen ta­pasztalataiból egyaránt okulva, magasabb színvonalú munkával vigyük előbbre a szocialista viszo­nyok fejlődését a társadalmi te­vékenység minden területén. Mely alapvető teendőkből épül­jön fel a megkezdett munka ma­gasabb színvonalon való folyta­tását képviselő társadalmi prog­ram, hogyan dolgozhatunk még hatékonyabban céljainkért — ezekre a kérdésekre a kongresz­­szus hivatott válaszolni, akárcsak azokra a problémákra, amelyek fejlődésünk folyamatában, nem utolsósorban ennek árnyékában is felvetődtek. Amint a kongresszusi irányelvek hangsúlyozzák: a párt nem áll meg történelmi útján, szakadatlanul­ kutatja a szocializ­mus fejlődése során napirendre kerülő új feladatok helyes megol­dását Ebben van a X. kongresz­­szus küldetésének lényege is. Ugyanezzel jellemezhetjük a párt­tagság­ és a szocializmust építő társadalom várakozását is, ame­lyet a X. kongresszus munkájá­hoz fűz. A kongresszus: párti­órum. De amint már régóta, dolgozó né­pünk számára ezúttal is magától értetődő, hogy a kongresszus nem a párt belügye, hanem olyan po­litikai esemény, amely az egész társadalmat, a társadalom minden tagjának ügyét-dolgát érinti. A kongresszusi teremben hétfő reg­geltől az ország vezető pártjának küldöttei tanácskoznak. Az útra­­való, amit az őket megválasztó pártszervezetektől kaptak, mun­kahelyük, lakóterületük közvéle­ményét is magába foglalja, dol­gozó népünk véleményét. A kongresszus határozatait és út­mutatását az egész dolgozó nép várja. Hiszen ahogyan a kongresz­­szusi számvetés az egész magyar nép alkotómunkájának gyümöl­cseit tartalmazza, a további fel­adatokat is valamennyien, közös munkával fogjuk valóra váltani. Népünk tudatában van annak, hogy a X. kongresszus döntései meghatározó hatást gyakorolnak majd további fejlődésünkre. A lenini úton haladva, népünk, kommunista pártjának vezetésé­vel történelmi vívmányokat har­colt ki és igen nagy lépéseket tett az anyagi, a technikai, a kulturá­lis, általában az emberi felemel­kedés nagyszerű, szocialista távla­tai felé. Mindez azt igazolja, hogy jól választottunk, amikor a lenini utat választottuk. A X. kongresz­­szus megmutatja, hogyan halad­junk tovább ezen az úton,, latba vetve minden erőnket és tehetsé­günket a szocializmus teljes fel­építéséért. Külföldi delegációk érkeztek a pártkongresszusra Pénteken megérkeztek az első külföldi vendégek az MSZMP X. kongresszusára. A Kubai Kommunista Párt kül­döttsége Fabio Grobart, a köz­ponti bizottság tagja vezetésével, tagjai: Luis Alvarez, a Matanzas megyei bizottság szervező titká­ra és Floeral Chomón Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete; a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának küldöttsége Andreasz Fantisz főtitkárhelyettes vezeté­sével, tagja: Michalisz Puburisz, a politikai bizottság tagja; Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége Bert Pearce, a politikai bizottság tag­ja, a párt walesi szekciójának tit­kára vezetésével, tagja: Daniel Lyons, a végrehajtó bizottság tag­ja, a londoni városi pártbizottság tagja, Írország Kommunista Pártjá­nak küldöttsége Michael O'Rior­­dan főtitkár vezetésével, tagja: Hugh Murphy, a politikai bizott­ság tagja; a Német Kommunista Párt kül­döttsége Herbert Mies alelnök ve­zetésével, tagjai: Kurt Erlebach, az elnökség tagja és Günter Weiss, a központi ellenőrző bi­zottság tagja; San­ Marino Kommunista Párt­jának küldöttsége, amelyet Vin­­censo Peditt­, a központi bizottság tagja vezet, s tagja: Guiseppe Renzi, a központi bizottság tagja, a Francia Kommunista Párt kül­döttsége Francois Billoux, a poli­tikai bizottság tagja vezetésével, tagja: Raymond Treppo, a köz­ponti bizottság tagja, a Renault­­gyári pártszervezet titkára; a Török Kommunista Párt kül­döttsége Yakub Deihir, a központi bizottság első titkára vezetésével, tagja: Dursun Kaya, a központi bizottság munkatársa; a Spanyol Kommunista Párt kül­döttsége, amelyet Ignacio Gailego, a végrehajtó bizottság tagja, a titkárság tagja vezet; a delegáció tagjai: Manuel Delicado, a végre­hajtó bizottság tagja, Melquesider Rodriguez, a központi bizottság tagja. A vendégeket a Ferihegyi repü­lőtéren Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, a Központi Bizott­ság tagja, a budapesti pártbizott­ság titkára, Nemeslaki Tivadar, dr. Orbán László, Sándor József, a Központi Bizottság osztályveze­tője, Somos­czi Gábor, Szirmai Je­nő, Tömpe István, a Központi Bi­zottság tagjai, Gál László, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagja fogadták. (MTI) SJissíitzspéi fíullít­­siról m tüntök k­i Jisytint il­i.vszí*r Közös közlemény a látogatásról és a tárgyalásokról Ihsan Sabri Caglayangil, a Tö­rök Köztársaság külügyminiszte­re, aki Péter János külügyminisz­ter meghívására hivatalos látoga­tást tett Magyarországon, szombat délben elutazott Budapestről. A török külügyminiszter és a kíséretében levő személyiségek búcsúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Marjai József és Hollai Imre külügyminiszter-he­lyettesek, Zágor György, hazánk ankarai nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több más vezető beosztású munkatársa. Ott volt Ismail Soysal, a Török Köz­társaság budapesti nagykövete. (MTI) (A látogatásról kiadott közös közleményt és a Caglayangil saj­tóértekezletéről szóló tudósítást a 3. oldalon közöljük.) Caglayangil és Péter János a Ferihegyi repülőtéri

Next