Népszabadság, 1971. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

2 AZ ASSZUÁN­I AVATÓÜNNEPSÉG Podgornij és Szádot beszéde A nagygyűlésen mondott be­szédében Podgornij szovjet ál­­­lamfő rámutatott, hogy az asz­­szuáni nagy építkezés az egyip­tomi nép valódi nemzeti felsza­badul­ását jelképezi, és példaké­pe két állam: a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság önzetlen és gyümölcsöző együtt­működésének. — Az Egyesült Arab Köztár­saság — folytatta a szónok — haladó reformjaival, a gyarmati rendszer, a cionizmus és a reak­ció elleni határozott harcával, a békeszerető államok iránti köze­ledés és barátság politikájával érzékeny csapásokat mér az im­perializmus pozícióira, forradal­masító hatással van sok afrikai és ázsiai országra. Podgornij rámutatott, hogy az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt összes arab területről, a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatá­nak feltétlen végrehajtása, to­vábbá a közel-keleti népek, köz­tük a Palesztinai arabok törvé­nyes jogainak tiszteletben tartá­sa az a reális program, amelynek alapján megteremthető az igaz­ságos és tartós béke ebben a tér­ségben. A szónok hangoztatta, hogy a Szovjetunió változatlanul az Arab-Kelet népeinek hű barátja. Anvar Szadat beszédében mél­tatta a Szovjetuniónak a gát épí­téséhez nyújtott hatalmas segít­ségét, s szembeállította ezzel az Egyesült Államok magatartását: az amerikai kormány nemcsak az asszuáni­ gát építéséhez nyújtandó, segítségre tett ígéretét szegte meg, hanem a későbbiekben el­lenséges álláspontra helyezkedett Egyiptommal szemben. Az ame­rikai politika veszélyezteti az arab nemzet törekvéseit a békés fejlődésre és az új élet építésére. Anvar Szadat ezután az aláb­biakban foglalta össze az EÁK ál­láspontját a közel-keleti konflik­tust illetően: 1. Igazságon alakuló békét kö­vetelünk, igazi békét, mert sok a problémánk, amelyet csak békés viszonyok között lehet megoldani. 2. Nem vagyunk hajlandók be­letörődni területeink­ megszállásá­ba. 3. Elfogadtuk a Biztonsági Ta­nács határozatát abban a meggyő­ződésben, hogy a világ e fontos részében keletkezett komoly vál­ság igazságos megoldásának ele­meit tartalmazza. 4. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéhez fordultunk, hogy a nemzetközi jogon és a nemzetközi törvényeken alapuló rendezést kö­veteljünk. Szívesen fogadtuk a négy nagyhatalom szerepét, mert úgy véljük, hogy mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, különleges felelősséget vi­selnek. 5. Békét akarunk, ha meg lehet teremteni, de­ mindenekelőtt terü­leteink felszabadulását, népünk akaratának megvalósítását köve­teljük. 6. Palesztina népe nem csupán menekülttábor. Nép, amelynek megvannak a­ nemzeti jogai. Meg­vannak a problémái is. Nem csu­pán arról van szó, hogy emberba­ráti magatartást kell tanúsítani iránta. A politikai lét kérdése is fennforog itt, a szó teljes értelmé­ben. Az avatás után Podgornij és Szadat visszatért Asszuánba. Itt a két államférfi szálláshelyén aláírták az asszuáni hidroener­­getikai rendszer építésének si­keres befejezéséről és üzembe he­lyezéséről szóló szovjet—egyip­tomi nyilatkozatot.­­ . Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin üdvözlő táviratot küldött az Egye­sült Arab Köztársaság vezetőihez, Anvar Szadathoz és Mahmud Favzihoz, az asszuáni gátrendszer üzembe helyezése alkalmából. Helikopterek és hadihajók Súlyos izraeli kommandótámadás Libanon ellen Helikoptereken és hadihajókon szállított izraeli rohamcsapatok péntekre virradóra megtámadták Libanont és 40 kilométer mély­ségben az országba hatoltak, el­érték Szarafand városát, s lőni kezdték a város térségében levő Palesztinai menekülttáborokat. A libanoni kormány péntek reggeli hivatalos bejelentése sze­rint a harcok éjfél után kezdőd­tek és négy óra hosszat tartot­tak. Az agressziónak két halálos és hét sebesült áldozata van. A támadó izraeli csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek. Az El Fatah bejrúti irodájának­­ péntek reggeli közleménye beje­lentette, hogy csapatai felvették a harcot és visszaűzték az ellen­séges helikoptereket, megakadá­lyozva, hogy elérjék a Paleszti­nai­ ellenállók fő támaszpontját. Az agresszió ügyében rendkí­vüli ülést tartott a libanoni mi­nisztertanács, s meghallgatta a fegyveres erők főparancsnokának beszámolóját a katonai helyzet­ről. Hivatalos közlés szerint Li­banon az agresszió miatt tiltako­zik a Biztonsági Tanácsnál, a tanács összehívását azonban nem kéri. (MTI) UPI-telefoto: Pillanatkép az izraeli kommandóakcióról. A jordániai kormányon múlik az ellenállókkal kötött egyezmény sorsa A jordániai hatóságok és a Pa­lesztinai ellenállók között szerdán aláírt egyezményt követően a leg­felsőbb arabközi ellenőrző bizott­ság Jordániában ismét folytatja tevékenységét —­ jelentette be Ahmed Helmi tábornok, a bizott­ság katonai megfigyelőcsoportjá­­nak vezetője. A két fél a katonai megfigyelő­csoport felügyelete alatt hozzálá­tott az egyezmény előírásainak végrehajtásához. Jordániában az élet mindinkább visszatér megszo­kott medrébe — mondta a tábor­nok —, de hozzáfűzte, hogy az üz­letek­ és főiskolák többsége még mindig zárva van. Hivatalos közlés szerint a pa­lesztinai ellenállók és a jordániai hadsereg közötti legutóbbi össze­tűzéseknek 60 halálos és sebesült áldozata van. Jasszer Arafat, az El Fatah ve­zetője kijelentette, hogy a leg­újabb ammani egyezmény tartós­sága a jordániai csapatok maga­tartásától függ, miután a történte­kért is őket terheli a felelősség. A palesztinai ellenállóknak az a szándékuk, hogy ragaszkodjanak a szerződés előírásaihoz, ugyan­úgy, mint ahogyan az eddigi szer­ződésekkel kapcsolatban is tették. Arafat felhívta a figyelmet, hogy a CIA amerikai kémszerve­zetnek ugyanúgy szerepe volt a legutóbbi jordániai események­ben, mint a szeptemberi polgár­­háborúban. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1971. január 16, szombat Munkafelajánlások Lengyelországban Péntek délután plenáris ülést tartott a Lengyel Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa. Az ülés elfogadta Ignacy Logasowins­kinak, a tanács elnökének lemon­dását és megválasztotta a Len­gyel Szakszervezeti Szövetség köz­ponti tanácsának elnökévé Wla­­dyslaw Kruczeket, a LEMP PB tagját, a rzeszowi vajdasági párt­­bizottság eddigi első titkárát. Lengyelországban továbbra is folytatódnak­­ a munkafelajánlá­sok. A lengyel kohászok kollektí­váinak képviselői Katowicéban nagygyűlést tartottak s kijelentet­ték: az ország több mint 200 ezer kohászati dolgozója szocialista kötelezettségvállalásokkal támo­gatja a LEMP új vezetőségének politikáját. A lengyel­ bányászok azt vál­lalták, hogy az idén 900 ezer ton­na szenet termelnek terven felül, így a lengyel széntermelés 1971- ben eléri a 145 millió tonnát. (MTI) El-Zajjat eszmecseréje U Thanttal és Jarringgal Golda Meir és Rogers tv-nyilatkozata El Zajjat, az EAR képviselője az ENSZ színhelyén külön-külön megbeszélést folytatott Jarringgal és U Thanttal; az eszmecserék tartalmáról nem adtak ki közle­ményt. Közben a CBS amerikai televí­ziótársaság sugározta azt a nyi­latkozatot, amelyet Golda Meir izraeli miniszterelnöktől kapott. Meir asszony ismét kijelentette, hogy Izrael nem vonul vissza a megszállt arab területekről, amíg létre nem jön a béke, és nem haj­landó visszatérni az 1967-es hábo­rú előtti határokra. Egyébként visszautasította azt a javaslatot is, hogy a négy nagyhatalom sza­vatolja a közel-keleti államok ha­tárait. Ebben a helyzetben New York-i diplomáciai megfigyelők arra szá­mítanak, hogy a Biztonsági Ta­nács még január végén összeül a közel-keleti helyzet megvitatásá­ra. Rogers amerikai külügymi­niszter ugyancsak a CBS televí­ziónak úgy nyilatkozott, hogy a Jarring-missziónak „van bizonyos esélye a sikerre” és természetes­nek minősítette, hogy „a felek” kemény tárgyalási pozíciókból in­dulnak ki és nem tesznek enged­ményeket az érdemi megbeszélé­sek megkezdése előtt. Azok előre­haladása esetén azonban szerinte négyhatalmi keretek között kon­zultálni lehetne a négy nagyhata­lom fentebb említett és Golda Meir által elutasított közel-keleti békefenntartó erőinek felállításá­ról. Közben pénteken az Egyesült Államokba utazott Aron izraeli miniszterelnök-helyettes. Útja — mint kijelentette — az Izraelnek szánt segélyalapok gyűjtésével­ függ össze. (MTI) Scheel sajtóértekezlete Mainzban Scheel bonni külügyminiszter pénteken sajtókonferenciát tar­tott Mainzban. Hangoztatta: A bonni kormány úgy folytatta az elmúlt évben keleti politikáját, hogy azzal az ellenzék is egyet­érthet. Ezzel kapcsolatban figye­lemre méltó — fűzte hozzá —, hogy a CDU—CSU nem kötelezte el magát negatív irányban a moszkvai és a varsói szerződések kérdésében. Az NDK-val folyó eszmecseréről szólva Scheel alá­húzta: 25 év mulasztásait nem lehet néhány nap alatt pótolni. Schröder a szovjet külügyminisztériumban Schröder volt bonni külügymi­niszter, a Bundestag külügyi bi­zottságának elnöke csütörtökön csaknem két órán át tárgyalt Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettessel a moszkvai külügyminisztériumban. Megbeszélésükön jelen volt Va­­lentyin Falin, akit most neveztek ki bonni nagykövetté és dr. Hel­mut Allardt, a bonni kormány moszkvai nagykövete. Schröder péntek este Lenin­­grádba utazik, ahol két napot tölt. (MTI) Külföldi események­­ néhány sorban Az NDK a csehszlovák gazdasá­gi vegyes bizottság január 13-tól 15-ig tartott 12. ülésszakáról köz­leményt adtak ki. Az ülésszakon a delegációkat Mittag, az NSZEP PB tagja, a KB titkára és Ha­­mouz csehszlovák miniszterelnök­helyettes vezette. (MTI) Prágában az idei évre, vala­mint a következő ötéves tervidő­szakra szóló megállapodást írtak alá, amely szerint a Szovjetunió villamos energiát ad el Csehszlo­vákiának. Ennek értelmében az ötödik ötéves tervben az ukrán erőművekből 4,4 milliárd kilo­wattórát szállítanak Csehszlová­kiába. (MTI) Londonban közleményt adtak ki pénteken a szovjet—angol tu­dományos-műszaki és kereskedel­mi-gazdasági együttműködés ál­landó kormányközi bizottságának január 12. és 15. között megtar­tott első ülésszakáról. Megálla­podtak: kívánatos a szovjet—an­gol kereskedelem bővítése és a közös tudományos kutatómunka megvalósítása. (TASZSZ) Grecsko marsall, szovjet hon­védelmi miniszter január 25—29- ig hivatalos látogatásra Finnor­szágba utazik a finn hadügy­minisztérium meghívására. (MTI) A bolíviai kormány bizottságot alakított új, demokratikusabb al­kotmánytervezet kidolgozására. A bizottság élére Mercado állammi­nisztert nevezték ki. La Pazban közzétették: a kormány 3,6 millió dollárt követel az amerikai Gulf Oil cég 1969-ben államosított vál­lalatától. (TASZSZ) II. Hasszán rendszerének meg­döntésére törő államcsínykísérle­tet hiúsítottak meg Marokkóban — közölte a rabati rádió. (Reu­ter) Befejeződött Kirchschlager oszt­rák külügyminiszter lengyelorszá­gi látogatásának hivatalos része. (MTI) Az OKB taglétszáma 1 023 770, 1970-ben 41 700 tag lépett a párt soraiba — jelenti az Unitá, a párt központi lapja. (MTI) Szívesség? „Pentagonese” — így emle­getik az Egyesült Államokban a Pentagon szakmai zsargonját. Ez az a bizonyos tolvajnyelv, amely arra hivatott, hogy a jól megválasztott szavak hatásos csengésének művi hangfalával elnyomja egyebek között a vietnami háború nyers valósá­gának fájdalmasan harsány hangjait. A „Pentagonese’­ egyik példája a „defoliation”, magyarul „levéltelenítés” is, amely — mint Anthony Lewis írta a minap az International Herald­ Tribune-ban — arra szolgál, hogy „elleplezze egy lerombolt ország és a halottak valóságát”. Lewis egy tudományos testü­let, az American Association for the Advancement of Scien­ce jelentését kommentálva ju­tott az idézett következtetésre. Ez a jelentés pedig egyebek között az alábbi adatokat tar­talmazza az Egyesült Államok dél-vietnami vegyi hadviselé­sének következményeiről. Az 1962 óta folytatott „le­véltelenítés” Dél-Vietnam ér­tékes mangroveerdő-állomá­­nyának egyötödét elpusztította. A vegyi „kezelés” következté­ben azonban nemcsak az erdők semmisültek meg,­ hanem a csatlakozó övezetekben is erő­teljesen pusztít az erózió. Pénzben — csupán a faanyag értékét mérve — 500 millió dollár a kár. Ami azonban pénzben kifejezhetetlen: az amerikai vegyi hadviselés 600 ezer embert fosztott meg amúgy is szerény élelmezésétől, főképp a rizstől. Az akció em­beréleteket is követelt, sőt az amerikai tudományos testület adatai szerint a vegyszerper­metezést követően emelkedett a torzszülöttként világra jövő gyermekek száma. Ennek előrebocsátása nélkül lehetetlen volna megítélni a Pentagon hivatalos szóvivői nyilatkozatának már-már kép­telen cinizmusát. A szóvivő, Jerry W. Friedheim ugyanis nem csupán vitatni próbálta a tudományos testület megállapí­tásait, hanem azt mondta, hogy az amerikai hadsereg vegyszer­akciójából a dél-vietnami pa­rasztok — még profitáltak (!) is. Szó szerint idézzük: — Az erdők egy részének lombtalanítását követően köny­vig­ebbé vált a kitermelés, a fa­anyag elszállítása. Egyúttal a parasztoknak módjuk nyílt ar­ra, hogy az utak mentére te­lepítsék konyhakertjeiket s így könnyebben megközelítsék a városokat. A Pentagon szóvivőjének­­ okoskodása szerint tehát az Egyesült Államok a rendkívüli arányú — és gyilkos — termé­szetpusztítással tulajdonkép­pen szolgálatot tett a dél-viet­nami lakosságnak. Lehet, hogy a végén még­­ pénzt is köve­tel érte. Ismert európai értelmiségiek Angéla Davis megmentéséért Sok ismert európai értelmiségi — mint az Unitá közölte — fel­hívással fordult az amerikai köz­véleményhez, s aggodalmát fe­jezte ki Angéla Davis sorsa miatt, akit Kaliforniában halál­­büntetés fenyeget. A felhívás szerzői felszólították a közvéle­ményt: tiltakozásul akadályozza meg a folyamatban levő igazság­talan aktust és adja vissza, a sza­badságot Angela Davisnek. A felhívást többek között Rolf Hochhuth, Elsa Morante, Pjotr Kapica, Ernst Bloch, Heinrich Böl, Lukács György, Fischer Annie, Lengyel József és még sokan mások írták alá. (MTI)

Next