Népszabadság, 1971. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA - VASÁRNAPI ÉS HIRDETÉSI MELLÉKLETTEL - 32 OLDAL ,­SRA: 1,20 FT 1971. május 23. vasárnap A MAI­YAN­ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyam, 120. szám Államunk és az ifjúság Hazánkban minden második állampolgár harminc éven aluli, vagy éppen csak hogy belépett a harmincadik évébe. Oktatási in­tézményeink nappali tagozatán csaknem egymillió-hétszázezer fiatal tanul, szakmunkás-utánpót­lásunk 85 százaléka minden év­ben a legfiatalabb korosztályból kerül ki. Villamosmérnökeink fe­le, közgazdászaink egyharmada az utóbbi években szerzett diplo­mát. E rövid felsorolás is bizo­nyítja, hogy társadalmunk egé­szében is fiatal, nem beszélve ar­ról, hogy céljaink, a szocializmus építése, számarányánál is na­gyobb súlyt, jelentőséget ad a fiatal nemzedéknek. Amikor államunk és az ifjúság viszonyát vizsgáljuk, látnunk kell, ifjúságunknak vannak problé­mái, és egyes fiatalokkal a tár­sadalomnak is akad gondja, de a nagy többséget illetően a magunk nevelte ifjúság szorgalmasan ta­nul, becsületesen dolgozik, saját boldogulásának távlatait el sem tudja képzelni a szocializmus nél­kül. Az ifjúság nemcsak készül az életre, hanem már maga is tevékeny részt vállal az építés­ből. Nálunk az állam, a társada­lom és az ifjúság céljai és alap­vető érdekei azonosak. A munkásállam fennállása óta hatalmas szervező és mozgósító munkát végzett a fiatal nemze­dék képzéséért, munkába állítá­sáért, művelődéséért. Megszaba­dította az ifjúságot a korábbi fia­tal generációkat sújtó létbizony­talanságtól, lehetővé tette az if­júság széles tömegei számára a politikai jogok gyakorlását. Sok­szor saját lehetőségeinek megfe­szítésével áldoz népünk, álla­munk az ifjúságra. Akadnak azonban a fiataloknak olyan különleges érdekei, igényei is, amelyek kielégítése időről időre elkerülte az állam figyel­­m­ét, megoldásukhoz csupán moz­galmi feltételeket próbáltunk te­remteni. Nem volt kielégítő pél­dául a fiatalok bevonása a köz­életbe, képviseletük demokra­tikus fórumainkon, nem fejlődött megfelelően a diáksport, az if­júsági turizmus, a klubmozgalom. Pártunk Központi Bizottsá­gának tavaly februári ifjúság­­politikai határozata tehát nem véletlenül foglalt állást amellett, hogy növelni kell az állami szer­vek, a kormány, a minisztériu­mok és a tanácsok szerepét az if­júság szocialista nevelésének szervezésében, az ehhez szükséges feltételek megteremtésében. A kormány már 1970 májusában a különböző állami szintű ifjúsági munka koordinálására, ellenőr­zésére és a kezdeményezések ki­dolgozására létrehozta az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácsot, mint saját ifjúságpoli­tikai szervét. Ebben az a meg­gondolás vezette, hogy az ifjúság fejlődése olyan bonyolult ellent­mondások, annyira sajátos körül­mények között­­­egy végbe, hogy a problémák megoldását szerve­ző munkával, állami feladatként, hivatali kötelességből is segíteni kell. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács rövid fennállá­sa óta több ízben véleményezte a készülő ifjúsági törvényt, kezde­ményezte és irányította az új, magas szintű jogszabálytervezet­ről a széles körű társadalmi vi­tát. Olyan fontos, a fiatalok szé­les rétegét érintő kérdéseket tű­zött napirendre, mint a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmá­nyi segítése, a pályaválasztási ta­nácsadás fejlesztése. Létreho­zott több tárcaközi bizottságot, amelyeknek feladata a diáksport, az ifjúsági turizmus, a fiatalok művelődési lehetőségeinek fej­lesztése, a pályakezdők helyzeté­nek vizsgálata. E bizottságok lét­rehozásával nem az értekezletek számát kívánta szaporítani, ha­nem biztosítani akarta az e kér­désekben a közeljövőben várha­tó kormányintézkedések megfele­lő előkészítését. Mivel az igények — tegyük hozzá: jogos igények — gyakran meghaladják jelenlegi lehetősé­geinket, a megoldási javaslatok egy része hosszabb távú végre­hajtást feltételez majd. Mind a jelenlegi gondok megoldása, mind pedig a távlati elképzelések ki­munkálása nagy fokú tudomá­nyosságot kíván, ezért a tanács irányításával megkezdődött a tu­dományos ifjúságkutatás meg­szervezése is. Több­­minisztérium vezető testülete napirendre tűzte a tárcájához tartozó dolgozó fia­talok helyzetét, és konkrét in­tézkedési terveket fogadott el. Az ifjúságpolitikai célok megvalósí­tásáért kormányunk intézkedett, hogy az Országos Ifjúsági és Ok­tatási Tanács rendelkezésére köz­ponti alapot, a tanácsoknak pe­dig helyi pénzügyi alapokat biz­tosítsanak. A fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítá­sáért az új lakástörvény ked­vezményeket ad a családalapító fiataloknak és folyamatban van a fiatal házasok vállalati támoga­tása módozatainak kidolgozása is. Hatálytalanították a kezdő szakemberek munkabérének megállapításáról szóló korábbi rendeletet, s így lehetővé válik a kezdők magasabb bérbesorolá­sa. A legutóbbi országgyűlési kép­viselő- és tanácstagi választáso­kon a lakosság minden eddiginél több fiatalt tüntetett ki bizalmá­val, országgyűlésünkben jelenleg huszonegy 30 éven aluli képviselő foglal helyet. Mindez azt bizonyítja, hogy ter­jed, erősödik az ifjúság munká­ját és magatartását pozitívan megítélő szemlélet, az a felisme­rés, hogy nem elég csupán lelke­sedni a fiatalokért. Tennivaló­ink java azonban még hátravan. Akadnak m­ég hivatalok, ame­lyek nem keresik, vagy nem ta­lálták meg feladatukat az ifjú­ságért, vezetők, akik arra számí­tanak, hogy senki sem fogja szá­mon kérni tőlük azt, mit tettek a párt és a kormány határozatai­nak végrehajtásáért. És vannak felnőttek, akik szocialista elveink megsértésével a fiatalok szemé­ben kompromittálják társadal­munkat. Tisztázni kell tehát, hogy amikor az állam feladatairól be­szélünk az ifjúság nevelésében, ez nemcsak az állami intézmé­nyekre, hanem minden egyes ál­lampolgárra is vonatkozik. A ma­ga helyén ugyanis minden állam­polgár, akár mint szülő, mint hi­vatásos nevelő, munkahelyi ve­zető, akár mint egyszerűen „csak” felnőtt — példamutatással, fele­lősséggel tartozik szolgálni az if­jú nemzedék fejlődését, így öt­vöződik egybe az állam jogszabá­lyokban, a gazdasági intézkedé­sekben megnyilvánuló gondosko­dása az ifjúságért érzett társa­dalmi méretű felelősséggel. A mi államunk abban is a szocializmus építésének haté­kony eszköze, hogy tartalmasabb emberi élet lehetőségeihez juttat­ja a fiatalokat. Ezért a célért jog­gal elvárhatja az ifjú nemzedék­től, hogy nagyobb felelősséggel vegyen részt maga is saját sor­sának alakításában. Nádor György az­ Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára A KÁNIKULA UTÁN ITT AZ ENYHÜLÉS Nem tett kárt a mezőgazdaságban a nagy meleg és a szárazság Teljes ütemben az öntözőberendezések — Jól halad a szála* takarmányok betakarítása és a növényápolás* — Jégeső a Dunántúlon Szombaton megtört ugyan a májusi kánikula heve, de azért in­dokolt a kérdés: vajon nem síny-­­­li-e meg a mezőgazdaság a szá­razságot?­­ Az aggódás érthető. Az elmúlt, hét második felében az ország egyes vidékein hullott több-ke­vesebb csapadék nem enyhítette sem a hőmérsékletet, sem a talaj­­­vízhiányát. A jelentések szerint­­ a szárazság eddig még sehol sem­­ okozott károkat, de ha a csapadék­­hiány tovább tartana, visszavetné a szépen, erőteljesen fejlődi őszi­­ kalászosokat és a kapásokat. Me­­­­zőgazdasági üzemeink, ahol erre­­ lehetőségük van, mesterségesen pótolják a csapadékot. Az országban mindenfelé, szin­te éjjel-nappal teljes üzemben vannak az öntözőberendezések. A Hajdúságban a cukorrépát, a bur-­­­gonyát és a kukoricát védik a­­ szárazságtól. Békés megyében,­ ahol mintegy félszáz nagy telje­­e­sítményű öntözőberendezés mű­ködött a hét végén, még a lucer­nára és a vörösherére is juttat­nak mesterséges csapadékot. Bor­sodban mintegy 30 000 hold me­zőgazdasági termény kap rend­szeresen mesterséges esőt. So­mogyban főleg a kertészetekben öntöznek. __ Az egyik legtöbb munkáskezet foglalkoztató időszerű tennivaló­nak, a szálas takarmányok beta­karításának kifejezetten kedvez a mostani időjárás. Mezőgazdasági üzemeink alaposan ki is használ­ták ezt a lehetőséget. Somogyban a termőterület több mint 50 szá­zalékán befejezték a lucerna első kaszálását, s jól halad ez a mun­ka az ország más vidékein is. Hajdú-Bihar megyében az idén 10 mázsás átlagot adott a lucerna első kaszálása, s a minősége is ki­váló. Jót tesz a forróság a szinte szemlátomást fejlődő alföldi sző­lőnek is. A hőségben nem táma­dott a peronoszpóra sem. A meg­előző védekezést ennek ellenére mindenütt megkezdték. A növényápolás tovább folyta­tódott a múlt héten. Egyelik a cu­korrépát, s kapálják, sőt helyen­ként már töltögetik is a burgo­nyát. A legkorábban bevetett ku­koricatáblákon ugyancsak dol­goznak a növényápoló brigádok. Az aratási előkészületek megkez­déséről is befutottak az első je­lentések. Szombat délelőtt már valame­lyest enyhült a meleg, s az észak­­nyugati országrészt délben elérte az esőt, zivatart hozó front. Mint­hogy ez 500 kilométer széles sáv­ban nyomul előre, lassan eléri az egész országot. Sopronban délben heves zivatar volt és mogyoró­­szem nagyságú jégeső vert. A vi­har délután Győrt is elérte. A nö­vényzetben csak elvétve okozott jelentékeny pusztítást. Hevessé­gére jellemző, hogy Sopronban 22-ről 14 fokra, Szombathelyen 25-ről 19-re mérséklődött a me­leg. A meteorológiai előrejelzés sze­rint a kiterjedő front nem hoz országos esőzést, inkább helyi zá­porokra, zivatarokra lehet számí­tani. A hőmérséklet pedig az év­szaknak megfelelő lesz: hajnalban 11—16, napközben 22—27 fok kö­zött. Élénk énleklöjtés­ az első üzletkötések a kicsilapesti Nemzetközi Vásáron Szombaton már kora reggel nagy közönség várta a vásár ka­puinak megnyitását, és késő estig birtokba vette a pavilonokat, a vásárváros utcáit; a vendéglők is­­ hamarosan zsúfolásig megteltek.­­ Noha szombat nem volt hivata­­los szakmai nap (ezek sora csak­­ hétfőn kezdődik a szerszámgép-­­ ipar, a kőolaj- és gázipar, vala­mint a jármű- és garázsipar be­mutatóival, tárgyalásaival), a pa­vilonok bokszaiban élénk tárgya­lások indultak a különböző or­szágok ipari és kereskedelmi szakemberei között. Az első meg­állapodások is megszülettek. Telt ház volt a tóparton, a Kül­földiek Klubjában is, ahol a partnerek az első, főképp infor­matív jellegű megbeszéléseiket tartották. Itt is sok elismerést le­hetett hallani a vásár gazdag ki­állítási anyagáról. (Részletes tudósításaink az 5. oldalon.) Légi felvétel a Budapesti Nemzetközi Vásárról. (Mikó László felvétele.)

Next