Népszabadság, 1971. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

1991. november 27. szombat 4,6 millió hízott sertést vásárolnak fel az idén. Felkészülés a karácsonyi és szilveszteri forgalomra Tájékoztató az Állatforgalmi és Húsipari Trösztnél (Tudósítónktól.) A felvásárlás idei alakulásáról, az ellátásról, a feldolgozóipar és a mezőgazdasági üzemek kapcso­latáról tartott tegnap sajtó­tájé­kozta­tót Bankó Antal, az Állat­forgalmi­­és Húsipari Tröszt ve­zérigazgatója. Elmondta: az év végéig 4,6 millió hízott sertést vásárolnak fel, 1,6 millióval töb­bet, mint tavaly. Minden jel ar­ra mutat, hogy a mostani 624 ez­res kocaállomány stabilizálódik, s ez lehetővé teszi, hogy jövőre mintegy 5 millió hízott sertést vásároljanak meg. Sajnos, a megnövekedett hízott­­sert­és-term­el­és gondokkal is jár. A felvásárlással ugyanis nem tar­tott lépést a feldolgozói kapacitás bővülése, s ezért szükség van rá, hogy ahol lehet, jövőre a vágó­­hidakon bevezessék a második műszakot, így a mostaninál fél­millióval több sertést tudnak majd levágni és feldolgozni. A termelés növekedése lehetővé teszi, hogy a terveknek megfele­lően alakuljon a fogyasztás, s ja­vuljon a forgalomba hozott tő­kehúsnál a sertéshús aránya. A húsipar az idén alaposan felkészült az év végi megnöveke­det­t forgalomra. Felmérték az előzetes igényeket, megállapod­tak a fővárosi, valamint a me­gyei tanácsok kereskedelmi­­ osz­tályaival az ünnepek előtti szál­lítások­ban. Budapesten a kará­csony előtti héten a heti átlagon felül 1200 mázsa füstölt húst szállítanak az üzletekbe. Ugyan­csak 1200 mázsa kocsonyahúst is forgalomba hoznak. Már hozzá­láttak a többi öt csemege debre­ceni és gépsonka gyártásához is. Tavaly 1800 mázsa virslit szállí­tottak a budapesti üzletekbe és a vendéglátóiparnak. Az idén 2400 mázsa virslit gyártanak ka­rácsonyra és újévre, s ebből a tavalyi 1200 mázsához képest az idén 1700 mázsát a közértek kapnak. A­z Állatforgalmi és Húsipari Tröszt mindent megtesz azért, hogy a s­ert­ésh­italal­ás­i kedv to­vábbra is fennmaradjon. Szep­tember közepétől mintegy 300 ezer süldőt, malacot vettek át, s kedvezményes lehetőségek mel­lett­­­dlták tovább a nagyüzemi hizlaldákba, kisebb részét expor­tálták. A süldő- és malacpiac megnyugtató képet mutat, az árak emelkedő tendenciájúak, mindez arra enged következtetni, hogy a meglevő kocaállomány nem csökken. A sertéstartási kedv további fenntartásának feltétele a zavartalan takarmányellátás. Az idei gabona- és kukoricater­més, s a szükséges megfelelő im­port lehetővé teszi, hogy a kö­vetkező esztendőben továbbra is sok hízott sertést adjon a mező­­gazdaság. Gondot okoz, hogy a felvásá­rolt sertések átlagsúlya az idén 118 kg körül alakult. Zsírosak a sertések, pedig hazánkban a leg­utóbbi években a fiatal sertések­ből származó zsírtalan, kalóriá­ban szegényebb, ám fehérjében gazdag hús iránt növekedett meg a kereslet. Ezért a tröszt a kö­vetkező esztendőben az alacso­nyabb súlyú sertéseket kedvezőbb áron vásárolja meg. Az új intéz­kedés lényege, hogy a fehér hús- és húsjelllegű hízott sertések ed­dig 105 kilós alsó súlyhatára 95 kilogrammra csökken. A terme­lőknek tehát nem kell 105 kiló­ra hizlalniuk a jószágaikat, hogy megkapják érte a kilónkénti 23 forintos felvásárlási árat; már a 95 kilós hízóikért is megilleti őket. A felső súlyhatár 125 kiló­ról 115 kilóra csökken, úgy, hogy a 115 kilón felüli sertésekért 1 forinttal alacsonyabb árat fizet a felvásárló vállalat. Közlemény a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 32. üléséről A KGST mezőgazdasági állan­dó bizottsága november 15. és 19. között a Német Demokratikus Köztársaságban, Drezdában tar­totta 32. ülését. Az ülésszak mun­kájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. A bizottság megvitatta a KGST 25. ülésszakának, a KGST végrehajtó bizottsága 24. és 25. ülésének határozataiból eredő fel­adatokat, egyebek között azt, hogy miképpen lehetne megfelelő intéz­kedésekkel továbbfejleszteni a tagállamok közötti mezőgazdasági együttműködést és a szocialista gazdasági integrációt. A bizottság megvizsgálta a mezőgazdasági ku­tatásoknál kialakult együttműkö­dési formákat, jóváhagyta a tudo­mányos-műszaki kutatások prog­ramtervezetét, amely egy­ebek kö­zött a műtrágyák felhasználásá­nál, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés termelési folyama­tainak gépesítésénél, a villamosí­tásnál és az automatizálásnál ter­vez közös munkát. A bizottság megvizsgálta, ho­gyan lehetne a mezőgazdasági nö­vényi kultúrák nemesítési mun­káit tovább szakosítani és ezzel kapcsolatban elmélyíteni a koope­rációt. Jóváhagyták a KGST-tagálla­­mok mezőgazdaságában alkalma­zott műanyagok távlati minőségi követelményeit és elfogadták a mező- és erdőgazdasági gépek nemzetközi vizsgálati rendjének szabályzatát is. A bizottság elfogadta a jövő évi munkatervét is. A bizottság ülése alatt a dele­gációk több mezőgazdasági és ipari üzemet tekintettek meg. Az ülés meleg baráti légkörben folyt le. (MTI) Tovább javult Budapesten az influenzahelyzet Elhalasztják a gyermekbénulás elleni védőoltásokat Csütörtökön 12 293 influenzás megbetegedést jelentettek a fő­városban, mintegy két és fél ezer­rel kevesebbet, mint az előző na­pon - tájékoztatta az MTI mun­katársát a fővárosi KÖJÁL jár­ványügyi osztálya. A szövődmé­nyes esetek száma ugyan szintén csökken, aránya viszont emelke­dett: az előző napi 481-hez ké­pest 475 volt. Ez arra figyelmez­tet, hogy a járvány visszahúzó­dása idején sem lehet félvállról venni az influenzát, mert ilyen­kor viszonylag gyakoribbak a komplikációk. Az iskolai tanulók körében úgy látszik gyorsabban csökken a megbetegedések aránya, mint a felnőttek között. A szerdai 8,5 százalékkal szemben csütörtökön már csak a diákok 7,6 százaléka hiányzott. Az influenzajárvány miatt egyelőre elhalasztották a decem­ber elején esedékes, gyermekbé­nulás elleni védőoltásokat. ZK magnetofonok kaphatók a szaküzletekben és az áruházakban, OTP hitelre is. AZ ÉV VÉGÉIG MINDEN KÉSZÜLÉKHEZ AJÁNDÉKSORSJEGYET KAP. NYER A VÁSÁRLÁSNÁL - NYERHET A SORSOLÁSNÁLI MÉ­PSZABADSÁG Próbaidőn az új típusú Ganz-Mávag motorvonat (Tudósítónktól.) Műszaki dokumentációjában a „BA—001” nevet viseli a Ganz- Mávag új típusú motorvonata. Az eddigi konstrukcióktól főként abban különbözik, hogy hatszáz lóerős motorját a kocsi alatt he­lyezték el — ettől nagyobb lett az utastér, s minthogy súlypontja is lejjebb került, megnőtt a sta­bilitása — a kanyarokban na­gyobb biztonsággal közlekedik. Az első — óránként százkilo­méteres végsebességgel közleke­dő prototípust — még a nyáron bocsátották próbaútjára. Eddig mintegy hatezer kilométert tett meg sikerrel, a legkülönbözőbb pálya­viszonyok között. A második próbakocsi — amely már 140 kilométeres végsebessé­get ér el — a napokban indult az első üzembiztonsági próbára a gyárból. Ennek sikeres lebonyo­lítása után a két kocsit hazai út­vonalakon állítják majd forgalom­ba. Mintegy ötvenezer-százezer kilométeres próbautaztatás után, újabb vizsgálatnak vetik alá a mozdonyokat, s az így szerzett tapasztalatok figyelembe vételé­vel kezdik sorozatgyártásukat. ICf ti fi t*.­ s ti fi*t**h riaiif/tfi rrtuzt’tmt ItUostiast@rt* magyarországi vízügy múltjának tárgyi emlékeit és dokumentu­mait gyűjtik össze és mutatják be. A múzeum előkészítésében tör­ténészek, levéltárosok, muzeoló­gusok és vízügyi szakemberek működnek közre. Felkutatják a magyarországi levél- és irattárak­ban található, vízügyi vonatkozá­sú dokumentumokat, összegyűjtik a vízügy történetével foglalkozó könyveket és kiadványokat. Az előkészítő munkából kiveszi ré­szét a tizenkét területi vízügyi igazgatóság is: Miskolcon és Nyír­egyházán máris bőséges anyagot gyűjtöttek, Szegeden nemrég kezdődött a gyűjtőmunka. Ugyancsak tervbe vették víz­ügyi szaklevéltár és fotóarchívum megszervezését; utóbbi össze­gyűjti majd valamennyi magyar vízügyi létesítmény és vízügy­­történeti emlék fényképét. (Tudósítónktól.) Vízügyi múzeum létesítését tervezik az illetékesek. Az új szakmai múzeumban, amely a tervek szerint Budapesten lesz, a CSALÁDTERVEZÉS Az eddigieken kívül újfajta fo­gamzásgátló is forgalomba kerül. A neve: Intrauterin, méhen belül alkalmazható fogamzásgátló, más-­­­képpen védőhurok. Hat éven át­­tartó klinikai kísérleteikkel, több ezer asszony tapasztalatainak alapján igazolták, hogy eléri a hasonló külföldi­­ védekezési esz­közök megbízhatósági szintjét. A fogamzásgátló tabletták, az Infe­­cundin és a BLsecurin változatla­nul a védekezés legkorszerűbb és a legmegbízhatóbb módszerének tekinthetők. Az új eszköz inkább azok számára készül, akik nem szedhetnek tablettát vagy idegen­kednek tőle. Az Intrantem­hez szakorvosi javaslatra, csakis kór­házi osztályokon lehet hozzájutni. Ennyit a legszükségesebb gya­korlati tudnivalókról, előzetes tá­jékoztatásul. A részletesebb is­mertetés, a széles körű propagan­da az orvosokra, a nővédelmi­ ta­nácsadókra és az egészségügyi fel­világosítás szakembereire vár. Már most is lehet hallani hango­kat, amelyek szerint az illetéke­sek ne új védekezési eszközökön törjék a fejüket, hanem a szülési kedv felkeltésének hatásosabb módszerei, ami önmagában véve kétségtelenül jogos követelmény. A családtervezés egyik sarka­latos pontja, hogy az utódok ne ,,véletlenül” jöjjenek a világra, hanem várják őket a szülők fel­­készülten és szeretettel. Ha elis­merjük és tiszteletben tartjuk a nők jogát annak eldöntésére, hogy kívánnak-e és mikor kívánnak gyermeket szülni, akikor egyidő­­ben legalább két kötelességünk adódik. Az egyik az, hogy társa­dalompolitikai intézkedésekkel — szülési szabadság, gyermekgondo­­zási segély, családi pótlék, bölcső­dék és óvodák — minél kedvezőbb lehetőségeket biztosítsunk a szü­letendő gyermekek számára. Más­felől pedig a nők jogának elisme­réséből logikusan következik, hogy a nem kívánt terhesség meg­előzésére is biztosítsunk legális lehetőségeket. A kérdés ugyanis nem az — és ezért nincs igazuk a fogamzás­gátlók ellenzőinek —, hogy a nők vagy tablettákat szednek, esetleg másképpen védekeznek vagy szülnek. Ilyen vagy-va­gy nincs. Ha a nők nem élnek a megelőző védekezéssel, ak­kor a legdraszti­­kusabb utólagos módszerhez fo­lyamodnak: a művi terhesség­­megszakí­táshoz. A tények a kö­vetkezőket bizonyítják: a legutób­bi hónapban kétszázezer Infecun­­din- és Bisecurin-csomagot vál­tottak ki (1969 végén havi 126 ez­ret, 1970-ben 170 ezret). Ezzel a növekedéssel párhuzamosan csök­kenni kezdett a művi vetélések száma, tavaly csaknem nyolc szá­zalékkal s várhatóan az idén is tovább tart ez a kedvező folya­mat. Viszont a különféle társa­dalompolitikai intézkedések révén megnőtt szülési kedv maradt a ré­gebbihez képest kedvező szinten, az élveszületések száma nem eseteben a megelőző védekezést választó nők számának növekedé­sével. Fokozatosan tehát nemcsak egyensúlyba került a művi veté­lések és a megelőző védekezéssel élő nők száma, hanem az idén először már több asszony váltotta ki a tablettát a gyógyszertárban, mint amennyi az AB-bizottságok­hoz fordult. Ismerve a művi be­avatkozások veszélyeit, ez a tény mindenképpen kedvezőnek érté­kelhető. Különösen, ha hozzá­vesszük azokat az erőfeszítéseket, amelyek az anya- és csecsemővé­­delem területén előbb-utóbb a tu­datos, felelősen vállalt­ terhessé­gek számának növekedéséhez ve­zetnek. Mert a fő cél nem vá­ztoz­hat és nem is változik: legyen minél több szeretettel várt gyer­mek. Árkus József ­ Több közérdekű, széles körben folytatott vizsgálat tapasztalatait vitatta meg a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság pénteki ülé­sén. A kormány 1970. május 10-i határozata alapján a népi ellen­őrzés felmérte a nők munkahelyi feltételeinek, szociális helyzeté­nek, valamint életkörülményeinek javítására hozott 1013/1970. számú kormányhatározat végrehajtásá­nak eddigi eredményeit. Illés Já­nos, a KNEB munkabizottságá­nak vezetője, a KSH társadalom­statisztikai főosztályának vezetője­­ terjesztette elő a vizsgálatról ké­­­­szült összefoglaló jelentést, amely összegezi a főváros és kilenc me­gye 205 vállalatánál és szövetke­zeténél szerzett tapasztalatokat. A vita alapján kiegészített jelentést a KNEB elnöke a kormány elé terjeszti. Dr. Csendes Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Közgaz­daságtudományi Intézetének fő­osztályvezetője, a KNEB tagja je­lentést terjesztett elő a sertés- és baromfihús termelésének, feldol­gozásának és forgalmazásának helyzetéről. A bizottság a jelen­tést elfogadta és az intézkedések­re illetékes szervekhez továbbítja. A KNEB megtárgyalta és elfo­gadta a vállalati termelési ko­operáció alakulásáról a gépipar 39 vállalatánál végzett vizsgálat­ról készült jelentést, és azt a kor­mány­ Gazdasági Bizottsága elé terjeszti. A bizottság elfogadta A dolgozók jogainak érvényesítése a társadalombiztosítási ügyekben című vizsgálatról adott tájékozta­tást, végül megtárgyalta a KNEB 1972 első félévi munkatervét. ÜLÉST TARTOTT A KNEB Jelentést terjesztenek a kormány elé a dolgozó nők helyzetének vizsgálatáról A Pjatnyickij Együttes szekszárdi beugrása A hazánkban tartózkodó Pjat­­nyic­­ij Együttes tagjai pénteken Szekszárd és a Sárköz nevezetes­,­ségeivel ismerkedtek. A szovjet művészek esti programjában a szekszárdi népi táncegyüttessel való találkozás szerepelt, közben azonban arról érkezett hír, hogy a veszprémi Petőfi Színháznak le kellett mondania a szekszárdi Ba­bits Mihály Művelődési Központ­ban péntek estére tervezett elő­adását. Madách Csak tréfa című színművét mutatták volna be, a színházi díszleteket szállító gép­kocsi azonban délután Öregszem­­cse határában karambolozott, s ezért az előadást későbbre kellett halasztani. A Pjatnyickij Együttes mentette meg a helyzetet: vállalkozott arra, hogy a veszprémi társulat helyett másodszor is bemutatja műsorát­­ a városban, így a nagy sike­ í­rű, világhírű műsort a művelő­­­­dési háznak az a 660 bérletese is­­ láthatta, akiknek jegye a péntek estére szóló színházi bemutatóra volt érvényes.

Next