Népszabadság, 1972. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

A lyukas zokni olt egyszer egy lyukas zokni. Új korában nem akárki lehe­tett, mert előkelő anyagból készült és hetyke kék minták ékeskedtek rajta. De hát most már megöregedett. S mondom, volt raj­ta egy lyuk. Amolyan pöffeszkedő, caf­­rangos szegélyű. Bent lakott egy rozoga szekrény legrozogább fiókjának legal­ján. — Azért én szebb vagyok nálad — mondta a lyuk a zokninak. — Mi? — csodálkozott a zokni —, még hogy szebb! Mitől vagy szebb? — Mert átlátni rajtam — mondta a lyuk. — Ugyan — oktatta a zokni —, raj­tam éppen az a szép, hogy nem vagyok átlátszó, s nézd meg a gyönyörűséges kék mintáimat! — És piszkos is vagy — folytatta a lyuk fittyet hányva az oktatásb­a —, én bezzeg sohasem piszkolódom be. Ezen a zokni elgondolkodott. — Na ugye! — hangoskodott a lyuk —, te is belátod. Nem is méltányos, hogy én ilyen kicsi vagyok, te meg ilyen nagy. Fogta magá­t, nőtt egyet. Most már alig maradt valami a zokniból. Nagyobb volt a lyuk, mint a maradék zokni. — Teljesen tönkreteszel — siránkozott a zokni. — örülj, hogy ilyen gyönyörű lyuk­kal lakhatsz együtt — fölényeskedett a lyuk és még nagyobbra nőtt. — Jaj, megölsz — kiáltott a zokni és akkor a lyuk nagy pöffeszkedve akko­rára nőtt, hogy a zokniból nem maradt semmi. De ahogy eltűnt a zokni, úgy el­tűnt a lyuk is. Mert ha zokni nincs, lyuk sincs, így aztán a nem létező lyuk most si­ránkozhat a nem létező zokni­ után. LÁZÁR ERVIN V I SZAJHAGYOMANY-PALYAZATUNKRA ERKEZETT A TÖRÖK ES FEGYVERNEK Fegyvernek tízezer lakosú község Szolnok megyében. Még ötven eszten­dővel ezelőtt is így ijesztgették a szom­szédos falvak gyerekeit­. Fegyvernek — ne menj oda, megver­nek. Lakói régen telepedtek arra a hely­re, ahol akkor a Tisza folydogált Mene­déket biztosított számukra a véget nem érő nádas, a füzesek világa, ahol csak a lápi ember ismerhette ki magát. Halat adott a Tisza, az árterek sulymot bizto­sítottak, a föld pedig búzát, kölest ter­mett . " Úgy tudják, hogy nagyon edzett, ügyes, élelmes és rátermett emberek voltak az ősök, akik puszta kézzel nem­egyszer megküzdöttek akár a nádi far­kassal is. Ebben a kis utalásban sok igazság lehetett, hiszen Zsigmond király, később pedig Mátyás is innen vett ma­gához fegyvernököket. Oda pedig nem mindenkit vettek be! A község is innen vette nevét: fegy­­vernek — Fegyvernek. A magyar történelem nagy sorsfor­dulója, a mohácsi csata után nehéz idők következtek a fegyvernekiekre is. Nem volt könnyű a szolnoki vár közelségé­ben megmaradni, hiszen még Balaton­­szentmiklós is Törökszentmiklósra vál­toztatta nevét, pedig ott vár is volt! S mind a kettő szomszédnak számított. Többet futottak szegény fegyverne­kiek is, mint amennyit otthon lehetitek, mert jött a defterdár, az adószedő — szinte egymásnak adták a kilincset. A fegyvernekiek megsokallták a dol­got A vízimolnár tanácsára — András­nak mondják a nevét — egy nagy halat vittek ajándékba a szolnoki basának. — De jó gyermekei vagytok a fényes­­séges padisának, Allah nyújtsa hosszúra életét — örvendezett a basa. És mert jó kedve volt, megkérdezte, hogy milyen kívánságuk volna. — Egy kérdésünk van, nagy hatalmú basa. Arra szeretnénk választ kapni: hányszor kell nekünk évenként adót fi­zetni? — Egyszer, gyermekeim — hangzott a válasz —, persze, akkor nem keveset! De ha tiszteletetekből futja, mindig nyitva áll előttetek ajtóm, bármennyi­szer is jönnétek. — És ha kétszer vagy háromszor je­lentkeznek az adóért? — kérdezték a fegyverneki küldöttek. — Akkor járjatok el úgy, ahogyan most is eljártatok. Mindenesetre én büszke szeretnék lenni rátok, gyerme­keim ! A fegyvernekiek eltávoztak. Némi ké­telyeik ugyan voltak a basa szavainak értelmezésében. De hát majd csak akad­nak okos emberek a fegyvernökök utó­dai között is. És amikor az adószedők a következő évben másodszor is megjelentek náluk, kereken megtagadták az adó újabb megfizetését. Hivatkoztak a basára, ar­ra pedig nagyon nyomatékosan, hogy már egyszer eleget tettek kötelezettsé­güknek. Mikor pedig ez sem használt, rette­netesen megverték a két adószedőt, akik átkozódva és bosszúért lihegve hagyták el a falut. Mindenki nagyon elégedett vollt, csak András, a molnár gondolt aggodalom­mal a következményekre. — Előzzük meg az adószedőket — ad­ta tanácsként a falunak. Csónakra szálltak és megint egy nagy hallal érkeztek meg a szolnoki vár falai alá. A basa megismerte őket. — Na, hasznát vettétek-e a tanács­nak? — kérdezte. Amikor elmondták a történetet, hosz­­szasan elgondolkodott. (Bizonyosan az is eszébe jutott, hogy az adószedők a saját szakállukra dolgoztak.) — A szavaimat csak félig értelmezté­tek helyesen. Mától kezdve úgy lesz, hogy nálatok csak egyszer szednek adót, de akkor háromszorosan! • * — Ha ez így lesz, elfelejtem mostani viselkedéseteket, amelyért egyébként a lófarok járna! — így lesz, hatalmas basa, de akkor add ki embereidnek ezt a megállapo­dást. A basa ezt te megígérte, mert az aján­dék sokkal nagyobb volt,­ a többszöri adónál is. A fegyvernekieken pedig rajta ma­radt: Fegyvernek, ne menj oda, meg­vernek! MOLNÁR KÁROLY tanár ■ RtA JANIK0VS7KV tvA 37 RAJTOLTA: R£0ER tAsUó Amikor megvettem a perselyes pénzemből a pipadohányt, a nyugalmazott bácsi is mondta, hogy kár volt, mert ő már leszokott­­­a pipáról, de még köhög, és ezért Ingyen is elvihetem a Hektort sétálni,! * ha már úgy v­an—* u is- w w megszerettük egymást. t tudom,a Hektor mit mesélhetett rólam otthon, de anyukám még este is a húsz forintot mesélte apukámnak, aki szerencsére nem haragudott, mert azt mondta, hogy legalább egyvalaki élelmes a családban. A szünetben kerestem húsz forintot,­ mert a nyugalmazott bácsi megkért, hogy sétáltassam, a Hektort, amíg ő köhög. A Hektort mindig külön kellett sétáltatnom, mert nemcsak én félek tőle, hanem a Pacsitacsi is, de ő még húsz forintot se köp érte.­­ Amikor anyukám megtudta, hogy én a Hektárért pénzt fogadtam el, akkor azt mondta, hogy szégyelljem magam, és azon a pénzen pedig azonnal pipadohányt veszek a nyugalmazott bácsinak*­sm­ert anyukám nem tudta, hogy azon a pénzen én krinolint vettem a Hektornak,­ hogy ne morogjon, Én nem KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Mesebeli cső­m­­aszerszám. 12. Megforetott, kö­rültekintő. 14. Város Vas me­gyében. 15. Vízinövény. 17. A napam párja. 18. Méretre vág. 20. Betűt böngész. 23. A. N. 24. Mesebeli boszorkányok közle­kedési eszköze. 27. Közlekedési terület. 29. 3071 méter magas hegycsúcs Szudánban. 30. Éne­ke. 32. Megfelelő ismeretanyag­gal rendelkezik. 35. Az egyik oldal. 36., Elad. 39. Értékesítem. 41. Gonosz mesealak. FÜGGŐLEGES: 1. Az egyik futásnem az atlétikában. 2. Nagy múltú budapesti sport- egyesület. 3. Az asztalin vegy­­jele. 4. Régi épületmaradvány. 5. Földet ss művel. 6. Azonos más­salhangzók. 7. ... Sámuel (1770 —1825) nyelvész, tanár, iroda­lomtörténész. 8. Terület mér­tékegység. 9. Római ötvenhat. 10. Tengeri ragadozó hal. 11. Mesebeli gyümölcs. 13. Mereví­tő szerkezet. 16. Úttörőköszön­­tés. 19. Az 1848-as szabadság­­harc legendás hírű tábornoka. 20. Szagló­­szerv. 21. Van­­ keverve. 22. Dunántúli fo­lyó. 25. Hegység Ázsiában. 26. Játékszer. 28. Nagyobb kirándulás. 31. Folyó Olaszország­ban. 33. Sűrű hal, növényzet. 34. Föld ellen­téte. 37. Ételízesítő. 38. Törökországi autók nemzetközi jelzése. 39. Kutya. 40. A. B. Beküldendő a vízszintes 2., 24., 41. és a függőleges 11., valamint a különálló sor, egy mesebeli varázseszköz neve. (A különálló sorba a keresztrejtvény azo­nos számú kockáinak betűit kell beírni.) T. D. Beküldési határidő: Január 15. A borítékra írjátok rá: Rejtvény. I MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Karácsonyi krimirejtvényünk helyes meg­fejtéséért a következőket jutalmazzuk: Budapestiek: Buda Sándor, Dáné Gyula, Dávid Bertalan, Fekete Ferenc, Fekete György Gerényi Viktor, Monos Emil, Per­­nyér István, Simon István. Vidékiek: Bajtai Sándor. Szeged: Bíró Zol­tán, Tótfalu; Cseh Zoltán, Nyíregyháza; Csendes Károly, Szolnok; Horváth Dénes, Gyúró; Horváth Ferdinánd, Rábahidvég; Iva­­nov Erzsébet, Kaposvár; Lóránt Ede Székes­­fehérvár; Mándi Sándor, Tisza­vasvári; Mező Sándor, Mezőlak; Nagy Árpád, Debrecen; Ozsvárt György, Debrecen; Pálfi József, Kun­hegyes ; Répási József, Taktaharkány; Szent­­miklósi István, Vokány; Szilágyi Imre, Bal­mazújváros. A január 1-i keresztrejtvény helyes meg­fejtése. Kéményseprő. Malacpecsenye. Szerencse­­patkó. — Lencsefőzelék. A sok ezer helyes megfejtés közül sorso­lással választjuk le a nyertesekét. Helyszűke miatt csak a jutalmazottak neveit közöljük. Megfejtéseiteket mielőbb adjátok postára! Címeteket a megfejtésen és a borítékon is tüntessétek fel. Címünk: Népszabadság gyer­mekrovata, Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Babják Gábor, Esztergom; Baracsi Miklós, Segesd; Barna Ilona, Kiskundorozsma; Csala Judit, Jászalsószentgyörgy; Czibere Éva, Nádudvar; Farkas Erika, Felsőtárkány; Ha­vasi István, Zalaapáti; Huszár Anna, Szany; Kiss Attila, Megyaszó; Luzsi József, Jászapá­­ti; Makszin László, Nagykálló; Molnár Éva, Kisvárda; Oláh Márta,­­Sárvár; Pusztaszeri János, Nagysáp; Szántó Márta, Dunafalva; Szőke József Lövő; Török Mónika, Nyerges­­újfalu; Vass Izabella, forráskút; Veres Er­zsébet, Egerfarmos; Csurák Ágnes, Sátoralja­újhely; Fekete Melinda Zagyvarékas; Már­kus Éva, Fehérgyarmat; Szujó Zsuzsa, Ci­bakháza; Bátki Sándor, Litvai Béla, Molnár Attila, Nagy Emőke, Henkel Ibolya, György Gabriella, Groszhaupt Margit, Budapest. Keressük a JA 00­00-t megfejtése A taxit a 3. képen látható rendőr és kocsitulajdonos találta meg, mégpedig a maszek Polski Fiat vászna alatt. Ez az egyedüli kocsi ugyanis, amelyiknek nem látszik az oldala, tehát ott van a taxi­sáv. Hátul nem mindegyik taxira festik rá a kockákat, tehát a kocsi fara látsz­hat, min­t a 8. rajzon. A tolvajok megfigyelték, hogy a gaz­dája­ nem használja a kocsit, mert a nagy hóban nem akar vele csúszkálni. Erre építették a tervüket. A lopott taxit a maszek kocsi helyére állították és rá­húzták a ponyvát, a fekete rendszám­­tábla helyett a maszek rendszámot sze­relték rá. A maszek Polski Fiatat dob­ták aztán szét és mint új alkatrészeket szerelték be hasonló, de régebbi kocsik­ba. Viszonylag biztonságban voltak, mert a rendőrség a taxit kereste. Ma­szek kocsiról szó sem volt mindaddig, amíg a karosszériáról tudomást nem szerzett a rendőrség. Csak a 3. számú képen látható kocsi lehet a taxi, mert csak annak az oldala nem látható. Mivel a többi kocsi olda­lán nincs taxijelzés, nem lehet más a taxi, csak az. Viszont egyikük feltétlen a taxi, mert a kocsik megvizsgálásakor találták meg a taxit. LÓUGRÁSSAL Ha az ábra betűit a sakkjátékból is­'­mert lóugrással­ megfelelő sorrendben összekötitek,­ a betűkből egy nagy ma­gyar tudós nevét olvashatjátok ki. Ezt a nevet kérjük megfejtésül. .. a r^..«T]Y -fp­­rttim _K J_ R[N]0 S D D S AMR C Ö S 0 A M u-'mi lAm­iplii « O NÉPSZABADSÁG ♦ VASÁRNAPI MELLÉKLET

Next