Népszabadság, 1972. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
2 Pakisztán kilépett a Brit Nemzetközösségből Bhutto Pekingbe érkezett a McNamara tárgyait Rahmán sejkkel Pakisztán vasárnap kilépett a Brit Nemzetközösségiből, miután Ausztrália és Ú Új-Zéland elismerte Bangla Desht és — jelentések szerint — Nagy-Britannia is a Bangla Desh Népi Köztársaság elismerésére készül. Bhutto pakisztáni elnök időközben Pekingbe érkezett, McNamara, a Világbank elnöke pakisztáni és indiai tárgyalásai után Daccába látogatott. A pakisztáni rádió vasárnap bejelentette: az ország kilép a Brit Nemzetközösségből, miután Pakisztánnak tudomására jutott, hogy Nagy-Britannia a Bangla Desh Népi Köztársaság elismerésére készül. Ausztrália és Új- Zéland (a Brit Nemzetközösség tagországai) hétfőn hivatalosan is elismerték Bangla Desht. Közvetlen ezután Kambodzsa is bejelentette, hogy diplomáciailag elismeri az új államot. A pakisztáni elnök hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett. Bhutto három hónap alatt immár másodszor látogat el Kínába. Legutóbb Jahja Khan volt elnök különmegbízottjaként járt Pekingben, 1971 novemberében. A pekingi repülőtéren a Kínai Népköztársaság kormányának magas rangú személyiségei — így Csou En-laj, az államtanács elnöke, Je Csieij-jing, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága katonai bizottságának alelnöke, I Li Hszien-nien, az államtanács alj elnöke és Csi Peng-fej külügyminiszter üdvözölték a pakisztáni köztársasági elnököt. Az indopakisztáni helyzettel kapcsolatos amerikai politikában bizonyos változás történt — jelentette ki Indira Gandhi, indiai miniszterelnök szombaton Ahmedabadban. Ez azonban mindaddig nem minősíthető lényeges változásnak, amíg az Egyesült Álla-mok el nem ismeri Bangla Desh létezését, s fel nem hagy az „erőegyensúly fenntartásának’ elavult koncepciójával — tette hozzá az indiai kormányfő. Bangla Desh fővárosának, Daccának két elővárosában meghatározatlan időre szóló kijárási tilalmat rendeltek el, miután a legutóbbi három napban véres öszszetőzések voltak a bengáliai és a nem bengáliai lakosság között. Az összecsapásnak több halálos áldozata volt. Bangladesh kormánya vizsgálóbizottságot nevezett ki a pakisztáni hadsereggel vívott harcok idején emberéletben és anyagiakban esett károk felmérésére. A bizottságnak április 30-ig kell jelentését elkészítenie. Robert McNamara, a Világbank elnöke pakisztáni tárgyalásait befejezve vasárnap Új-Delhibe érkezett. A Világbank elnöke hét-főn Bangladesh fővárosába, Dac- Icóba utazott, s háromnegyed órás megbeszélést folytatott Mudzsibur Rahman sejk miniszterelnökkel. (MTI) Malik indonéz külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy hazája elvben elismeri a Bangla Desh Népi Köztársaságot, s a hivatalos elismerés csak idő kérdése. Malik hozzátette: Pakisztán djakartai nagykövetségének 12 volt munkatársa, aki a független kelet-bengáliai állam oldalára állt, letelepedhet Indonéziában. (AP) KÖZEL-KELET A líbiai elnök váratlanul Szudánba érkezett Khadafi líbiai elnök hétfőn váratlanul Khartúmba érkezett, hogy Nimeri szudáni elnökkel tanácskozzék. A megbeszélések központi témája Szudán csatlakozása az Egyiptomot, Líbiát és Szíriát tömörítő Arab Köztársaságok Szövetségéhez. Szudán régebben azt jelezte, hogy a csatlakozásra valószínűleg az 1972-es esztendő első felében kerül sor. Nimeri szudáni elnök tavaly áprilisban részt vett a szövetség megalakításáról tartott tárgyalásokon, ám a Szudánban kialakult feszültség miatt a csatlakozást elhalasztotta. Khadafi elnök Khartúmba vezető útját rövid időre Kairóban megszakította és Anvar Szadat egyiptomi elnökkel tanácskozott. Hírek szerint a megbeszélésen az egyiptomi elnök küszöbön álló szovjetunióbeli útjáról volt szó. (MTI) Izrael újra területi igényeit hangoztatja Golda Meir nyilatkozata a New York Timesnak (Kairói tudósítónktól.) Miközben Waldheim ENSZ-főtitkár és Jarring ENSZ-megbízott azon fáradozik, hogy rávegye Izraelt a megszállt arab területek kiürítésére, Golda Meir, a New York Timesnak adott vasárnapi interjújában kijelentette, hogy Izrael nem hajlandó feladni a Sínai-félsziget keleti részét, a Golan-magaslatokat és Jeruzsálemet, továbbá módosításokat kíván végrehajtani az izraeli-jordániai határvonalakon. Ami a Sínai-félszigetet illeti, Golda Meir Sharm Ek-Sheik és a hozzákapcsolódó területek bekebelezésére gondol. Az Al Ahram katonai szerkesztője által körülhatárolt térség háromezer négyzetkilométert tesz ki, déli része ásványi kincsekben gazdag, az északi részpedig mezőgazdasági termelésre alkalmas terület. Golda Meir az expanziós tervekről szólva megállapította, hogy a területi igények megfogalmazásakor csupán Izrael minimális biztonsági érdekeit vették figyelembe. Miután egyetlen arab állam sem vetheti alá magát az izraeli expanziónak, nyilvánvaló, hogy a közel-keleti válság politikai megoldása ezen az alapon nem lehetséges. Izraelnek a közvetett tárgyalások feltételeként előzetes kötelezettséget kell vállalnia a megszállt arab területek teljes kiürítésére. Erre Golda Meir kormánya nem hajlandó, sőt durván bírálja Jarringot, aki szerintük túlságosan mereven ragaszkodik a decemberi közgyűlési határozat előírásaihoz. Az izraeli kabinet vasárnapi ülésén ismét elhalasztották a döntést a Szuezi-csatorna megnyitásával kapcsolatos amerikai javaslatokról. Mint ismeretes, az Egyesült Államok közvetett tárgyalásokat indítványoz az érdekelt felek között. Izrael magatartása tehát igazolja az új egyiptomi kormánynak azt a törekvését, hogy a belső front általános megszilárdításával felkészíti az országot a felszabadító harc megvívására. A felkészülés két síkon folyik. Míg a kormány a hadigazdálkodás bevezetésére, a polgári védelem fejlesztésére tesz intézkedéseket, addig az Arab Szocialista Unió vezetősége akcióprogramot dolgoz ki a tömegek politikai felvilágosítására és mozgósítására. Vasárnap ülést tartott az ASZÚ főtitkársága és megvitatta a legsürgetőbb politikai feladatokat. A legutóbbi diákmegmozdulásokról szólva Szajed Marei első titkár hangoztatta, hogy az ASZU-nak be kell töltenie azt a politikai űrt, amely egyfelől a politikai vezetés, másfelől a diákok között támadt. El kell érni — mondotta —, hogy az ASZÚ szabad fórummá váljék a társadalom valamennyi rétege számára. Bócz Sándor A CSU ellenterve A szélsőjobboldali Keresztényszociális Unió (CSU) elnöksége hétfőn hivatalosan előterjesztette a szovjet—nyugatnémet szerződésre vonatkozó ellentervezetet. Az ellentervezet egyrészt csak általános elveket szögez le, és „békés megoldást” sürget a „határok és demarkációs vonalak” miatt támadt viták kiküszöbölésére, másrészt az NDK létéről és az Odera—Neisse-határ végérvényességéről tudomást sem véve, az „egész Németországgal megköttendő békeszerződéstől” teszi függővé a „német kérdés, beleértve a német határok végleges rendezését”. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1972. február 1. kedd KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK a némián is, torban Az ellenzéki pártok bojkottja mellett újabb hétéves időszakra a Malgas Köztársaság elnökévé választották a neokolonialistákkal rokonszenvező Tsirananát, aki egyetlen jelöltje volt az elnökválasztásnak. (MTI) A djakartai rendőrség elektromos gumibotokkal oszlatott szét hétfőn egy diákcsoportot, amely hat napja tartott ülősztrájkot a rendőrkapitányság előtt. A diákok azellen tiltakoztak, hogy két héttel ezelőtt több társukat és egy újságírót letartóztattak. (AP) . Hajtóvadászatot indított a brazíliai rendőrség a múlt héten baloldali személyek ellen. A razziákon a rendőrök hatvan embert tartóztattak le, közülük hármat nyomban kivégeztek. Az őrizetbe vetteket gerillatevékenységgel vádolják. (AP) Megsértette a KNDK légiterét január 28-án egy Dél-Koreából felszállt amerikai repülőgép. Ez a tizedik ilyen jellegű provokáció, amióta Dél-Koreában két hónappal ezelőtt kihirdették a rendkívüli állapotokat. (AFP) A mexikói rendőrség letartóztatta azt a két személyt, aki 1971. szeptember 21-én elrabolta és csak 3 millió peso váltságdíj ellenében bocsátotta szabadon Julio Hirschfeld Almadát, az öszszes mexikói repülőterek főigazgatóját. (UPI) ötvenkét éves korában, szívroham következtében vasárnap elhunyt Mahendra Bir Bikram Sah Déva, nepáli király, aki 1955-ben lépett trónra. Az általa meghirdetett pozitív semlegességi politika jegyében 1956-ban diplomáciai kapcsolatot létesített a Szovjetunióval, 1959-ben kihirdette az ország első alkotmányát, s kiírta az első általános választásokat. Az elhunyt uralkodót fia, a 27 éves Birendra herceg követi a trónon. (MTI) Ciprusra érkezett vasárnap dr. Roberto E. Guyer, az ENSZ különleges politikai ügyekkel megbízott főtitkárhelyettese, hogy a kormány és a ciprusi görög és török közösség képviselőivel a szeptemberben megszakadt tárgyalások újrafelvételéről tanácskozzék. Az ENSZ-főtitkárhelyettes Ciprusról Athénba, majd Ankarába látogat. (AFP) Guatemala ismételt tiltakozására a brit kormány hozzájárult, hogy visszavonja haditengerészeti és szárazföldi egységeit Brit- Honduras koronagyarmatról, ahol a legutóbbi napokban hadgyakorlatokat tartottak. (MTI) A VDK kilencpontos béketerve (Folytatás az 1. oldalról.) A dél-vietnami ideiglenes kormány a közelmúltban Dél-Vietnam egyik felszabadított térségében ülést tartott, és ezen megvitatta a felszabadító háború mostani helyzetét — jelenti a Reuter. Az ülésről kiadott közlemény hangoztatja, hogy a felszabadító háború mindaddig folytatódik, amíg ki nem vonják az amerikai és csatlós csapatokat, és össze nem omlik a saigoni rezsim. Heves fegyveres összecsapások zajlottak le,hétfőre virradó éjszaka a kambodzsai kormánykatonaság és a partizánok között Phnom Penh városától 30 kilométernyire — közölte hétfőn a Phnom Penh-i hadvezetőség. Az amerikai B—52-es légi erődök folytatják két hete tartó támadássorozatukat Dél-Vietnamban; hétfőre virradó éjszaka négy helyen bombáztak. Egy kötelék a fegyvermentes övezet déli részén hajtott végre szőnyegbombázást, egy másik az a Shau völgyében, kettő pedig a leggyakrabban bombázott helyen, a központi fennsíkon. A fegyvermentes övezet mentén egyébként második napja folytatódnak a harcok a népi erők és a saigoni kormánycsapatok között. Harci tevékenységről érkezett hír Saigontól délnyugatra, a Mekong deltájából is. Westmoreland tábornok, az Egyesült Államok szárazföldi hadseregének vezérkari főnöke hétfőn, Kambodzsában, Thaiföldön és Dél-Vietnamban tett látogatásának befejeztével, Saigonból hazautazott Washingtonba. Ellsworth Bunker, az Egyesült Államok saigoni nagykövete viszont ma utazik Washingtonba. A saigoni amerikai nagykövetségen közölték, Bunker — az amerikai elnök kínai látogatása előtt — az indokínai helyzetről fog tárgyalni Nixonnal. (MTI) Az amerikai nép nem támogatja Nixon indokínai politikáját Clifford cikke a New York Timesban (Washingtoni tudósítónktól.) Clark Clifford, az Egyesült Államok volt hadügyminisztere, aki Muskie-nak, a demokrata párt potenciális elnökjelöltjének külpolitikai tanácsadója, a New York Timesban megjelent cikkében élesen támadja Nixon nyolcpontos „titkos” javaslatát, s a bizalmas tárgyalások egyoldalú nyilvánosságrahozatalát. Clifford megállapítja, hogy a Nixon-beszéd napja „szomorú nap volt az ország számára”. „Nixon elnök ragaszkodása a tűzszünet követeléséhez, s az új választások terve ismét tükrözi: fenn kívánja tartani az amerikai elkötelezettséget Indokínában” — írja. Clifford kifejti: az amerikai nép a fegyveres erők azonnali kivonását követeli, s ennek megfelelően Nixon kötelessége, hogy olyan tervet terjesszen be Párizsban , amely valóban megegyezéshez vezethet. E terv szerint az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, hogy 1. a megegyezést követően hat hónap alatt minden amerikai fegyveres erőt és személyzetet kivon Dél-Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából. 2. Az amerikai fegyveres erők mindenfajta szárazföldi, légi és hacitengerészeti tevékenységét megszünteti Dél-Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában. A Clifford-terv, amely nagy feltűnést keltett, nem tartalmaz semmiféle kötelezettségvállalást a Thieu-rendszer átmentésére, s bár az amerikai fegyveres, erőknek a harcból való kivonását irányozza elő, nem foglal magába kikötéseket általános tűzszünetre vonatkozóan. E terv azt tükrözi, hogy Nixonnak, múlt heti akciójával, s a „nagyágyú” Kissinger „nyilvános bevetésével” sem sikerült az amerikai közvéleményt saját diplomáciai lépései mögé felsorakoztatnia. Vajda Péter A Biztonsági Tanács afrikai ülésszaka Napirenden a dél-afrikai kolonianzimus és a faji megkülönböztetés A Biztonsági Tanács hétfői ülésén Zaire külügyminisztere megbélyegezte Portugáliát, mert fegyveres erővel próbálja elnyomni Angola, Mozambik és Portugál Guinea függetlenségi harcát. Ezután arról beszélt, hogy a rhodesiai fehér kisebbség megfosztja az afrikai lakosságot törvényes jogaitól, és a Dél-afrikai Köztársaság folytatja embertelen apartheidpolitikáját. Uganda külügyminisztere megbélyegezte a brit rhodesiai megállapodást, majd felszólította a Biztonsági Tanács tagjait, hogy vessenek véget a pretoriai rendszer Namíbia felett gyakorolt uralmának, és követeljék a nyugati hatalmak részéről Dél-Afrikának nyújtott támogatás beszüntetését. Tanzánia külügyminisztere felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy az ENSZ-ből távolítsa el Dél-Afrika, valamint Portugália képviselőit, és nyújtson sokoldalú támogatást a gyarmati kizsákmányolás ellen küzdő afrikai népek felszabadító harcának. A Kínai Népköztársaság képviselője a Biztonsági Tanács fórumát ezúttal is szovjetellenes kirohanásokra használta fel. Elhunyt Zaharov marsall Elhunyt hétfőn, életének 74. évében Matvej Zaharov, a Szovjetunió marsallja. Matvej Zaharov 1898-ban született, paraszti családban. 1917 áprilisában belépett a Vörös Gárdába, és részt vett a Téli Palota ostromában, később a Szovjetunió marsallja lett. A polgárháború idején közvetlenül részt vett Cáriein hősies védelmében, a Nagy Honvédő Háborúban több front vezérkari főnöke volt. A második világháború után huzamosabb ideig volt a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese. Kétszer tüntették ki a Szovjetunió Hőse címmel, több szovjet érdemrend és érdemérem birtokosa volt. A Zaharov marsall haláláról kiadott nekrológot Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, több más szovjet vezető és neves hadvezér írta alá. (TASZSZ) Feszültség Dél-Afrikában Gyorsan romlik a helyzet a Namíbia (Délnyugat-Afrika) északi részén fekvő félautonóm Ovamboföldön. Hírügynökségek jelentése szerint a biztonsági erőkkel történt összecsapásban vasárnap öt afrikai életét vesztette, további öt pedig súlyosan megsérült. Fokvárosi hivatalos közlések szerint az ovambói afrikaiak felégettek egy falut és megtámadták a kivezényeltrendőröket, viszont minden arra vall, hogy a rendőrség ismét fegyverekkel akarta szétkergetni azokat a munkásokat, akik a munkaviszonyukat szabályozó törvénykönyv önkényes rendelkezései miatt tiltakoztak. A gyarmatosító dél-afrikai kormány újabb rendőri alakulatokat küldött az ovamboföldi „zavargások” elfojtására. Hivatalos közlés beszámol arról is, hogy az ovambói tiltakozók közül sokakat letartóztattak. (MTI)