Népszabadság, 1972. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 31. szám
6 NÉPSZABADSÁG 1972. február 6. vasárnap JÖN A FÜTI! Amint berobogunk a bicskei járási tanácsi hivatal és a vele egy épületben levő iskola udvarára, a gyerekek kórusban kiáltják: — Jön a FÜTI! " A gimnázium igazgatójának is így jelenti be érkezésünket az adminisztrátor, és ezzel fogad Estélyi Gyula, a járási pártbizottság titkára is. Filmesek vannak nála, a szövetkezeti demokráciával kapcsolatos vitát rögzítik filmszalagra, de a titkár készségesen invitálja beljebb vendégeit. — A FÜTI úgy robbant bele az életünkbe, mint valami rakéta. S a XX. század embere fejet hajt a rakéták előtt. A FÜTI emberei, Siványi József igazgató, Cseke Ernő párttitkár és Németberta László főkönyvelő nem először járnak Estélyi Gyulánál. Gyors karriert futott közös vállalkozás pecsételte meg barátságukat. A FÜTI, vagyis a Fővárosi Építőipari Üzemgazdasági és Ügyviteltechnikai Iroda nemcsak hoszszú nevű, de nagyon sok gondú vállalat is. Az építőipar, elsősorban a tanácsi építőipar részére terveznek szervezési megoldásokat és végeznek gépi adatfeldolgozást. Dolgozóinak 75 százaléka nő, az adat-előkészítést, a programozásokat szinte kivétel nélkül nők végzik. Nagy figyelmet, ügyességet és szakmai tudást igénylő munka. Alapfeltétel az érettségi bizonyítvány. — Pesten már nem kaptunk ilyen lányokat, fojtogatott a munkaerőhiány — magyarázza a FÜTI igazgatója. Mi legyen a lányokkal? Egy újsághirdetésből tudták meg, hogy a mányi termelőszövetkezet 30 asszony részére megfelelő foglalkozást keres. — Robogtunk Mányra — mondja Siványi József —, de ott kiderült, hogy csak alkalmankint foglalkoztathatnánk a tsz 30 asszonyát, amikor a kertészetben nincs tennivalójuk. S nekünk különben is könnyű kezű, a bonyolult gépek kezelésére alkalmas emberek kellenek, akik élethivatásnak tekintik az általunk felajánlott munkát. A tsz elnöke azonban nem hagyta annyiban a dolgot, a FÜTI embereit elvitte Estélyi Gyulához, mondván: ne engedjük ki a járásból ezt a kecsegtető lehetőséget. — Kedvesebb vendégeket nem is hozhatott volna — idézi fel az első találkozás emlékét a járási pártbizottság titkára. — Tőlünk 12 ezer nő jár el dolgozni. Ipart nem telepíthetünk, szövetkezetünket a főváros közelsége gépesített gazdálkodásra készteti. Mi legyen asszonyainkkal, lányainkkal? A sok kátyúba jutott családi élet az egyik legfájóbb gondunk. Különösen az érettségizett lányokkal nem tudtunk mit kezdeni. Tatabányára, Budapestre járnak be dolgozni, de ezt a szülők nem szeretik. Sok tehetséges fiatal kallódott el a múlt években. — Tanulóink 80 százaléka lány — egészíti ki a járási pártbizottság titkárának szavait Karádi Imre, a gimnázium igazgatója. — Fájt a szívünk, ha végzett kislányainkat tengődni láttuk. S különben is nagy gondunk volt a heti kétórai gyakorlati foglalkozással. Mit kezdjünk vele, mi volna a legokosabb? Valami értelmes dolgot kerestünk, aminek a gyerekek az életben is hasznát veszik. S akkor jön a FÜTI és felajánlja, hogy megfelelő feltételek esetén egy gépcsoportot lehozna Bicskére, és 80 érettségizett lánynak biztos kenyeret, igényes életpályát biztosítana. Emberi gondokon könnyíteni Megfelelő feltételek, épület, jó elhelyezés kellettek. A drága gépeket akárhová nem tehetik. Ha valamit nagyon akarnak, mégiscsak van megoldás. A járási tanácsi hivatal egy általános iskolával szorong társbérletben, régi málladozó épületben. De van az udvaron három, szép kis szoba, a tanácsiak klubja, olvasószobája. Legyen az a FÜTI ideiglenes otthona, amíg az új épület el nem készül. Számítástechnika nagy Intenzitással A gimnázium igazgatója egy negyedikes és egy harmadikos lányosztályban közvélemény-kutatást tartott, volna-e kedvük megtanulni a számítástechnika alapelemeit. Itt a lehetőség, hogy Bicskén jó munkát kapjanak. A gyerekek még nem tudták, mit kíván majd a FÜTI, de az új feladat izgalmasnak ígérkezett. A budapesti vállalat egy percig sem késlekedett. 1971. február 4-én láköltöztettek egy üzemrészt Bicskére. Egyelőre csak 40 lány részére, mivel az ideiglenes otthonban nem fiér el több gép. Már ez is nagy segítség mind a torcskeieknak, minnd a vállalatnak. Az új üzem megoldlhatatlanak látszó emberi gondokon könnyített. Bánfalvi Ernőné Budapestre, a Belokannisziba járt dolgozni, de a gyerekek miatt otthon kellett maradnia, a fizetés viszont nagyon hrányzott. A FÜTI utána ment Bicskére s Bánfalviné most művezető az adat-előkészítőben. Hasonlóan oldódott meg Zolta Tliborné gondja is. Jelenleg két műszakban 32 lány, fiatalasszony dolgozik a kis áram gépeivel. Tisztaság, rend, fegyelem jellemzi a munkát. — A mi lányaink karriernek, szerencsének tartják — mondja Lukács István, a gépcsoport vezetője —, hogy itt dolgozhatnak, s hogy egyévi gyakorlat után 1700 —1800 forintos keresethez juthatnak. Schweeninger Anna Százból jár ide dolgozni. — Nagyon szeretek itt lenni — mondja anélkül, hogy egy másodpercre is megszakítaná a munkát. — Verseny van a lányok között — magyarázza Lukács István. — S Anna, aki minden ideg- s szálával érzi a gépbillentyűit, 170 százalékos eredményével az üzem éllovasa. Megfeszített, nagy figyelmet követelő munka ez. Kétóránként jólesik a pihenő, a hideg üdítő ital és néhány falat a tízóraiból. S közben a gimnáziumiban a már említett negyedikes és harmadikos lányok a számítástechnika alapelemeivel ismerkednek. Lukács István a tanár és nagyon népszerűek a magyarázatai. Számolni és gondolkodni tanítja a gyerekeket. Hogy a számítástechnika jelenébe és jövendőjébe is bepillanthassanak, elvitte őket tanulmányi kirándulásra is a Statisztikai Hivatalba, ahol a hagyományos és az elektronikus gépekkel megismerkedtek. — Az adat-előkészítés ugyan még nem számítástechnikai feladat — magyarázza a tanári katedrán is jól helytálló szakember —, de az új üzemben majd rutinprogramozást is végzünk, s ez már komolyabb erőpróba lesz. — S érettségi után mind a 29 negyedikest munkáiba állítaná a FÓTI? — Az új üzemiben már igen! — feleli Siványi József. — Nem mindnyájan választják ezt a pályát, szükség lesz a következő osztályokra is, de máris bőven van érdeklődő. — A más hiivatásira készülők is sokat nyernek a két gyakorlati órával — vélekedik a gimnázium igazgatója. — A szemléletüik érezhetően reálisabbá, a gondolkodásaik logikusabbá vált. Szoboszlai Kati mondja: — Én könyvtárosnak készülöik, de ott is hasznát veszem majd a gyakorlati órákon tanultaiknak. A modern könyvtárakban—is mind nélkülözlhetetlenbb kellék a számítógép s a jártasság a rendszerekben. így vert tanyát Bicskén a FÜTI, így honosított meg egy ízig-vérig mai szakmát ott, ahol a hagyományos lehetőségek már kimerültek és így kapott cserébe tehetséges, fiatal munkatársakat. Most negyven, de a hamarosan elkészülő új üzemben már 80 érettségizett fiatal nő végezhet kedvére való munkát és kapcsolódhat be egy korszerű vállalat korszerűen gondolkodó közösségébe. Kékesdi Gyula Egy évvel ezelőtt nyílt meg Bécsben a Mayseder Gasse 2. szám alatt a budapesti Mátyás pince ikervendéglője. Útba indítását, majd a további lépéseket Papp Endre irányította, aki 21 éve vezetője a budapesti Mátyás pincének. Most, több mint egyévi bécsi munkája után hazatért. Bécsi vendéglátóipari tapasztalatairól beszélgettünk. Veszteséges vendéglőtől a telt házig — Nem örültem a hírnek, hogy Bécsben Mátyás pincét létesítsünk, elleneztem — mondja. — Arra gondoltam, miért „exportáljuk” a magyar Mátyás pincét? Legyen ez csak a mi specialitásünk! De meggyőztek arról, hogy téves az „elméletem”, a bécsi Mátyás pince idegenforgalmi érdek, adjon ízelítőt a magyar vendéglátóipar kultúrájáról, sejtesse, hogy érdemes Magyarországra utazni, már csak élményt adó ízek kedvéért is. Meggyőztek. A bécsi feladat nem volt könynyű a magas színvonalú bécsi vendéglátóipar melllett. Különlegeset kellett produkálni. „Étel, hangulatteremtés, figyelmesség tekintetében egyaránt” — mondja Papp Endre. A pincérek 70 százaléka, a szakácsok 95 százaléka magyar. Sikerült a bécsi gourmand-ok meghódítása? — erről nem kérdezem a visszatért szakembert, a számak ismeretesek: naponként 1200—1400 adag étel fogyott el, a 450 személyes vendéglőben csak előzetes telefonrendelés révén lehet asztalt kapni. KIADÓI TERVEK AZ EMLÉKÉVRE Könyvészeti ritkaságok, tanulmányok, dokumentumkötetek a Petőf-évforduló alkalmából A halhatatlan életműhöz, Petőfi eszméihez méltó módon emlékezik meg könyvkiadásunk Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról. Az emlékév alkalmat kínál arra, hogy a forradalmár költő hagyatéka még teljesebben közkinccsé váljon. Könyvkiadásunk nagy — szívesen vállalt — feladata a Petőfiéletmű és a különböző irodalomtörténeti munkák megjelentetése. A Szépirodalmi Kiadónál lát napvilágot a Mezőfi Károly Petőfikutató hagyatékából összeállított kötet; a munka eddig még nem publikált tanulmányokat ad közre. A kiadó — a Magyar Helikonnal közösen — 12 Petőfi-verset jelentet meg faximile formában. A verscsokorhoz Juhász Ferenc írt előszót. A versek és az előszó kéziratban és nyomtatásban is olvashatók a szép kiállítású kötetben. Újra megjelennek a poéta öszszes művei — ezúttal a költő szóhasználatával — Petőfi Sándor minden verse címmel. A jövő év jelentős könyvének ígérkezik a Petőfi világa, amely művészi fotókkal idézi fel a korabeli Magyarországot, tájait, épületeit, használati tárgyait; ezenkívül még meg nem jelent Petőfi-kéziratokat is közöl. A bibliofil igénnyel készülő kötet képeit neves fotóművészek — köztük Sára Sándor, Balla Demeter, Korniss Péter — készítik és Illyés Gyula szépirodalmi ,„képmagyarázata” teszi teljessé a kiadvány értékét; szerkesztésében közreműködik Nyilassy Vilma, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa. A Kossuth Kiadó is rangos feladatának tekinti Petőfi-művek kiadását. Irodalomtörténészek csoportja Pándi Pál vezetésével többek között olyan témákat dolgoz fel, mint Petőfi és a francia forradalom; a Tízek Társasága; Petőfi és a nacionalizmus; Petőfi és Heine; a Nemzeti dal elemzése. A szerzői kollektíva átfogóan, a legkülönbözőbb oldalakról közelít tanulmánykötetében a Petőfi-életműhöz, Hunyady József Viharmadár című regényes életrajza az olvasók legszélesebb körének, elsősorban az ifjúságnak szól. Marlinkó András Petőfi nyomában című összeállítása a költő életének főbb állomásait dokumentáló okiratokból, naplókból, levelekből kommentárok segítségével mutatja be. A kiadó könyvészeti ritkaságként az olvasók kezébe adja az Apostol miniatűr kiadását. A Magvető Kiadó a poétáról írott kritikákból, levelekből, versekből, emlékezésekből közöl válogatást Csanádi Imre Petőfi koszorúi című antológiájával. A dokumentumértékű gyűjtemény képet ad a költő értékelésének történetéről: a korabeli, majd a századforduló kritikáin, a Nyugat tanulmányain keresztül napjainkig követi nyomon a sokrétű, szerteágazó Petőfi-irodalmat. Fekete Sándor Mezítláb a szentegyházban című kötetében azokat a tanulmányait adja közre, amelyek néhány vitatott Petőfi-kérdésről, a költő koráról és kortársairól szólnak. Nagy jelentőségű munka a Pándi Pál—Pálmai Kálmán szerzőpár Petőfi Sándor monográfiája, amely a Nagy magyar írók sorozatban a Gondolat Kiadónál jelenik meg. A 12—14 éves korosztály számára a Móra Kiadó jelenteti meg az Iskolai színpad sorozatban a Petőfi Sándor című füzetet, amely az iskolák felsőtagozatos tanulóinak nyújt segítséget az iskolai ünnepélyek és egyéb műsoros alkalmak megrendezésében. . A Művészeti Alap Kiadó Petőfi Sándor 17 szerelmes versét Fleich Károly illusztrációával adja ki. A kiadás érdekessége, hogy a keskeny formátumú kötet miniatűr változata is elkészül. Emlékest a budapesti Lengyel Kultúrában A budapesti Lengyel Kultúra és a Magyar Írók Szövetsége február 10-én, csütörtök este fél 7 órai kezdettel, Wladyslaw Broniewski költő halálának 10. és születésének 75. évfordulója alkalmából emlékestet rendez a Lengyel Kultúra Nagymező utcai helyiségében. A költő életművét dr. Kovács Endre Kossuth-díjas irodalomtörténész méltatja, az ünnepi műsorban közreműködik Antal István zongoraművész, Kohut Magda és Kozák András színművész. MAGYAR ÍZEK BÉCSBEN Pedig a startot kedvezőtlen jelenségek előzték meg: ahol a bécsi Mátyás pince felütötte tanyáját, közvetlen előtte ugyancsak vendéglő működött, amelyet bezártak, mert ráfizetéses volt. A bácsi Mátyás pincének már első hónapja eredményes volt, pedig akkor még csak a sörözője nyíllt meg, ahol az étel-ital árakat 10—15 százalékkal alacsonyabban állapították meg, mint az egy hónappal később nyitó étterem árait. Ezzel megnyerték az első csatát. Aranyjelvényes törzsvendégek — Élmények? Gyakran megtörtént: belépett egy vendég, aki nagyon rég vagy sohasem járt Magyarországon, de elmesélte egy-egy magyar étel ízét, ezt szeretné, mert ő egyszer már fogyasztott ilyet, illetve a barátai sokat meséltek erről. Ha csak nem ütközött valami elháríthatatlan akadályba, elkészítettük, messziről néztem, amint szinte átszellemült arccal fogyasztja. Nagy élmény volt a törzsvendégek számának a gyarapodása, Bécsben októberben, novemberben már a vendégek 50 százaléka törzsvendég volt,és közülük számunkra a legkedvesebbek, akik családi, baráti ünnepségek alkalmával nálunk találkoztak. Szerintem ugyanis — és ez Budapestre is vonatkozik — azok tekinthetők „aranyjelvényes törzsvendégeknek”, akik ünnepi alkalmakkor is a mi vendéglőnknél kötnek ki. Mi tartozik még a figyelmesség címszó alá? A vendéglősnek nem szabad elfelejtenie, melyik asztalnál ült a vendég, aki igen jól érezte magát, mert ha majd újra visszatér, lehetőség szerint ugyanazt az asztalt szeretné. Persze ez Bécsben nehezebben ment, de lassanként a legtöbb vendég nevét, ízlését, kívánságait megismertem. — Már volt szó a hangulatról... Bácsi impressziók? — A magyar zene népszerűségéről — gondolom — felesleges szólnom. Ami érdekes és a legtöbb ország vendéglátóiparában, Bécsben is vitatkoznak róla: milyen teríték a hangulatosabb, a fehér-e vagy a színes? Én kitartok a fehér mellett, Bécsben is kitartottam emellett, mert a fehér nemcsak szép, de a tisztaságot is dokumentálja, és tisztaság nélkül nincs hangulat. 1. tarhonyás rostélyos 2. kolozsvári töltött káposzta — Bécsben milyen ételek aratták a legnagyobb sikert? — Speciális magyar étterem a miénk, így hát a lehetőség, szerint mindig Magyarországról érkezett húst, szárnyast, halat, zöldséget, fűszert, gyümölcsöt, bort használtunk, illetve adtunk a vendégeknek. A bácsi vendég nem megy be többé abba a vendéglőbe, ahol egyszer csalódott! Lehet, hogy rossz tanácsadó vagyok, de valahogy így kellene nálunk, itthon is... Ami közös a magyar és a bácsi vendégben: ha egyszer nagyon ízlik egy étel, nem akar ettől tágítani később sem, csak rábeszélésre hajlandó majdan másfajta ételt rendelni. Hogy mi fogyott, mi ízlett elsősorban? Körülbelül ez volt a rangsor: 1. tarhonyás rostélyos, 2. kolozsvári töltött káposzta, 3. szálka nélküli halételek (ez ismeretlen volt Bécsben), 4—5. házi disznótoros és paprikás csirke. De ismeretlen volt a túrós csusza is, a Jókaibableves is, sláger lett az Újházytyúkleves, s érdekes, hogy a bécsi gulyással, amelyet liszttel sűrítettek, erős harcot kellett vívnunk. Leveseink azért is arattak sikert, mert a legtöbb bácsi vendéglő levesport, konzervet használ. Egyébkánt zsírral főztünk, sütöttünk, a bácsi asszonyok-lányok ezt tudták, de nem féltek a hízástól. Valamit általában a bácsi vendéglátóiparról? Sokszínű! Éppen a specialitások miatt is. A bácsi Grinzing utánozhatatlan különlegesség, amit jól egészítenek ki a különböző országok éttermei: olasz, kínai, jugoszláv, román stb. vendéglők. Mit hoztam? Több kedvenc bécsi receptet, az egyik: főtt marhahús tormás almapürével. Jó néhány bácsi vendéglőben újabban magyar ételek kerültek rá az étlapra. Talán a tonnás almapürével körített marhahús és társai meg a budapesti vendéglőknek lesznek új sztárjai... György István