Népszabadság, 1973. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

Teljes mértékben ki kell használni a szovjet­ hantid együttműködés lehetőségeit Közlemény Brezsnyev és Marchais moszkvai találkozójáról Moszkvában közleményt adtak ki arról, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Mo­skvában találkozott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával, aki a Szovjetunió megalakulásá­nak 50. évfordulójával kapcsola­tos ünnepségekre érkezett a szov­jet fővárosba. Elvtársi véleménycserét folytat­tak a békéért és a kollektív biz­tonságért vívott harc időszerű kérdéseiről, valamint az SZKP és az FKP baráti kapcsolatai tovább­fejlesztésének kérdéseiről. Megállapították, hogy az SZKP­­ és az FKP határozottan és feltétel nélkül elítéli az Indokínában foly­tatódó amerikai agressziót és tel­jes szolidaritásáról és támogatá­sáról biztosítja Vietnam hős né­pét. A felek hangoztatták, hogy nagy jelentőségű a Szovjetunió és Franciaország barátsága és együtt­működése, s teljes mértékben ki kell használni a sokoldalú szovjet —francia együttműködés fejlesz­tésének nagy lehetőségeit. A találkozót a testvéri barátság légköre és az összes megvitatott kérdésben való nézetazonosság jellemezte. (TASZSZ) Megkezdődött a lengyel gazdaságirányítási rendszer reformjának végrehajtása (Varsói tudósítónktól.) Lengyelország nagy jelentőségű társadalmi ás gazdasági esemé­nyekkel lépett az új esztendőibe. Ezek közül kiemelkedik a gazda­sági reform megindítása: január 1-gyel megkezdték a gazdaságirá­nyítási és tervezési rendszer töké­letesítésére hozott rendelkezések gyakorlati alkalmazását. A reformintézkedéseket az or­szág 30 nagy gazdasági egységé­nél vezették be. Ezek az egyesü­lések és kombinátok a lengyel ipar összes termelésének több mint 20 százalékát adják, s össz­­munkásainak körülbelül 15 szá­zalékát foglalkoztatják. Ha a rész­leges reform beválik, újabb ipar­­vállalatokra is kiterjesztik. A lengyel part- és alkum­ve­zetés a legutóbbi két évben meg­különböztetett figyelmet fordított a beruházási tevékenység megja­vítására. Ennek jegyében most életbe lépett a beruházási ciklusok lerövidítéséről szóló kormányha­tározat. E szerint a termelő léte­sítmények építési és üzembe he­lyezési idejét az eddigihez képe­st közel egynegyedével le kell rövi­díteni. Szociális, kulturális és tudomá­nyos területen is sok új rendel­kezést hozott az új év. Emelték különböző munkás- és értelmiségi rétegek fizetését. Érvényben hagy­ták az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot, amely erede­tileg csak 1971—72-re szólt. Márkus Gyula Izrael diplomáciai kudarcai Afrikában Niameyben kiadott közlemény szerint a Niger Köztársaság kor­mánypártja, a Niger Haladó Párt nemkívánatosnak minősítette az izraeli diplomáciai képviselet to­vábbi jelenlétét az országban.­­ Szolovjov, a TASZSZ kommen­tátora ezzel kapcsolatban megál­lapítja, hogy az izraeli diplomá­cia számára 1972 a sikertelensé­gek esztendeje volt. A Tel Aviv-i kormányférfiak még ki sem he­verték azt a sokkot, amelyet az az ugandai döntés idézett elő, hogy megszakítják a diplomáciai viszonyt Izraellel, és máris több afrikai ország utasította ki az iz­raeli képviseletet. Közvetlenül Uganda után a Csád Köztársaság, a Kongói Népi Köztársaság és a Niger Köztársaság jelentette be, hogy megszakítja a kapcsolatokat Tel Avivval. Ha az elmúlt esztendő egyálta­lán nem megnyugtató az izraeli diplomácia számára, akkor még kevésbé megnyugtatóak kilátásaik az új évre. Erősödik az afrikai népeknek az arab országok népei­vel való szolidaritása, az afrikai népek ugyanis az imperializmus „trójai falovának” tekintik az iz­raeli diplomáciai képviseleteket. Fegyveres összetűzés az iráni—iraki határon Az iráni hadsereg egységei a leg­utóbbi három nap alatt több ízben támadást intéztek az iraki határ­őrség alakulatai ellen. Az össze­csapásokban két iraki katona meghalt, négyen megsebesültek, — közölte kedden Bagdadban egy katonai szóvivő. A közlemény szerint az iráni egységek először vasárnap nyitot­tak tüzet az iraki határőrökre, akik a tüzet viszonozták. Hétfőn Iránból páncélozott járművek ha­toltak be iraki területre, ha a ha­tárőr-alakulatok megfutamították őket. Hasonló incidens zajlott le kedden hajnalban is. (VIA) Újabb összecsapás az izraeli és a szíriai légierő között Szíriai és libanoni területre ha­tolt be kedden az izraeli légierő.­­ Egyiptomban a diákmegmozdu­lások nyomán támadt feszültség egyelőre nem csökken. Izraeli és szíriai harci repülő­gépeik csaptak össze kedd délben Faraya körzetében, 30 kilométerre keletre a libanoni—szíriai határtól — közölte egy szíriai katonai szó­vivő, hozzáfűzve: az összecsapás­ban egy szíriai és egy izraeli gé­pet találat ért. Bejrúti hírek sze­rint Szíria egyébként lezárta légi­terét a polgári járatok elől. Más, ugyancsak a libanoni fővárosból származó jelentések szerint, izraeli repülőgépek kedd délután libano­ni területen levő Palesztinai me­nekülttáborokat is bombáztak. Mint kairói tudósítónk, Becz Sándor jelenti, vasárnap Szadat, egyiptomi államfő elnökletével meg­tartotta első ülését az orszá­gos harci bizottság, amely — mint a végrehajtó, a törvényhozó és a politikai szervek vezetőiből alakí­tott testület — teljhatalmú ható­ságként irányítja az ország har­ci felkészítését. Az első ülésen megvitatták az általános hadvi­selési stratégiát, valamint a belső front mozgósítására kidolgozott intézkedését. A bizottság egyebek között elhatározta, hogy sürgősen összeállítják és a parlament elé terjesztik a katonai költségvetés tervét. Az egyiptomi államvezetésnek továbbra is súlyos gondokat okoz­ az a belső politikai feszültség, amely a kairói és az alexandriai diákmegmozdulások nyomán ala­kult ki. A kairói egyetemeken fo­ganatosított letartóztatások a til­takozó tüntetések újabb hullámát indították el. Hétfőn zavarkeltés vádjával le­tartóztatták a kairói amerikai egyetem három hallgatóját, akik gépkocsikból röplapokat szórtak a város utcáin. A röplapok arra buzdítják a diákokat, hogy kezde­ményezzenek újabb akciókat .......... 11­­ .i’11,"" 11 ............ " ■ MMSMMMi m. januári VIETNAM Aláírni a b­ékeegyezményt A vietnami nép hősi ellenállá­sa és a hatalmas­­méretű nem­zetközi tiltakozó mozgalom meg­hátrálásra kényszerítette az ame­rikai agresszort: a tizenkét napon át folytatott terrortámadások­­után az Egyesült Államok tengeri és lé­giereje beszüntette a VDK bom­bázását a 20. szélességi fok fö­lött. Ez volt a­­ vietnami fél szab­ta feltétele annak, hogy folytat­ni lehessen a párizsi bizalmas megbeszéléseket. Kedden már meg is kezdődt­ek­ a szakértői szin­tű tárgyalások, s a tervek szerint január 8-án Le Duc Tho és Kis­­singer ismét találkozik Párizsban. Ezekkel az eseményekkel a vietnami háború egyik legkegyet­lenebb, az agresszorokra nézve egyik legszégyenletesebb szaka­sza zárult le. A csaknem két hé­tig tartó, rendkívül súlyos bom­bázások hatalmas károkat okoz­tak emberéletben és anyagiakban egyaránt. Az amerikai légierő minden addiginál szabadabb ke­zet kapott a terrorbombázások végrehajtásának Az esztelen rom­bolás és pusztítás bevallott poli­tikai célja az volt, hogy megtör­jék a vietnami nép erkölcsi ere­jét, ellenállását és engedményekre kényszerítsék a párizsi tárgyalá­sokon. Ez a cél és módszer már jól is­mert a vietnami háború eddigi történetéből. Számtalanszor kipró­bálták, de még soha és most sem vezetett eredményre. A mostani próbálkozás meg éppen olyan ku­darccal végződött, amelyre még nem volt példa a „furkósbot-poli­­tika” történetében. A Nixon-admi­­nisztráció látványos katonai, po­litikai és erkölcsi vereséget szen­vedett. Erkölcsi vereséget olyan vonatkozásban, hogy a nemzetkö­zi sajtó és jelentős — amerikai és nyugat-európai — politikai kö­rök szószegéssel vádolták Nixont, mert megtagadott egy közösen kidolgozott egyezménytervezetet, majd kegyetlen szőnyegbombá­­zá­­sal akarta megváltoztatott ál­láspontjának elfogadására bírni a vietnami felett De a­ háborúk történetének leg­­kegyetlenebb bombázásai sem törté­k­ meg a vietnami népet. A VDK modernizált légelhárításával méltó fogadtatásban részesítette a fé­­­kalózokat: tizenkét nap alatt lelöltek — az eddig a sebezhetet­­lenség hírében állt — harminc­négy B—52-es repülőerődöt és öt legmodernebbül felszerelt F—­111- es repülőt, és fogságba ejtettek sok amerikai pilótát. Ehhez ha­sonló katonai veszteség még nem érte az amerikai légierőt a vietna­mi háború folyamán. A bombá­zások beszüntetéséről szóló dön­tés meghozatalánál bizonyára je­lentős súllyal esett latba a VDK- nak — különösen az erősödő szovjet segítség révén — sokat fejlődött légelhárítása iránt meg­növekedett amerikai tisztelet. A nemzetközi tiltakozó mozga­lom, amely a felújított bombázá­sokat fogadta, egyértelműen je­lezte az Egyesült­­Államok elszige­telődését még szövetségesei köré­ben is. Hiába szisszent fel és til­takozott a hivatalos Washington a svéd miniszterelnök bírálatára, amely a náci barbársággal vetette egybe az amerikai tenorbombá­zásokat, az elítélő tiltakozások nem szűntek. A tiltakozók között ott voltak a magyar dolgozók, a szocialista közösség országai, az ausztráliai dokkmunkások, a fran­cia baloldali mozgalom képvise­lői, VI. Pál pápa, az amerikai szenátorok és a békéért küzdő erők. A bombázások megszünte­téséről­ hozott döntésnél különö­sen nagy súllyal szerepelt Brezs­­nyevnek, az SZKP főtitkárának figyelmeztetése, amely szerint a Nixon-kormány a vietnami bom­bázással és az egyezménytől való visszalépéssel veszélyezteti a szovjet—amerikai kapcsolatok jö­vőjét és a nemzetközi enyhülés lehetőségeit. A világ figyelmeztetése és a ka­tonai veszteségek meghátrálásra késztették Nixont. Már ki tudja hányadszor, ismét leckét kapott a vietnami realitásokból: a viet­nami háborút befejezni, a békét helyreállítani csakis tárgyalások útján lehetséges. A békés útter­ve már készen van: a vietnami és az amerikai fél közösen dol­gozta fei még októberben, s Nixon a VDK kormányfőjéhez írt leve­lében véglegesnek ismerte el ezt a tervezetet, így már csak egy feladat van hátra: aláírni a közö­sen kidolgozott egyezményt, hogy 1973 a háború befejezésének és a béke helyreállításának éve lehes­sen Vietnamban és Indokínában. Kovács István Szolidaritási gyűlés n/­i'ij év illlji napján Bensőséges szolidaritási gyű­lésre került sor újév napján a SZOT rózsadombi üdülőjében A SZOT szociálturisztikai irodájának szervezésében hazánkba látoga­tott mintegy 400 olasz szakszer­vezeti turista találkozott a Viet­nami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének képviselőivel. A lelkes hangulatú gyűlés végén Degli Innocenti, a CGIL központi bizottságának tagja, az ETLI al­­elnöke az olasz turistacsoport ne­vében 500 ezer líra ajándékot nyújtott át a vietnami nép meg­segítésére. TSZ- MOZGALOM Ellenőrzés zárszámadáskor Törvény írja elő, hogy a ter­melőszövetkezet működését és gazdálkodását maga a tagság el­lenőrzi. Kívülálló szervek csak jogszabályban megállapított ha­táskörükön belül végezhetnek el­lenőrzést a tsz-ben. Vállalatok­nak és vállalati szerveknek nincs a termelőszövetkezetekre kiterje­dő ellenőrzési joguk. Ezek a ren­delkezések megfelelnek a terme­lőszövetkezeti önállóság és a de­mokratikus belső igazgatás alap­vető elveinek. Ugyanezekből az elvekből következik viszont, hogy nagy felelősség hárul a tsz ellen­őrző bizottságára, amely a tag­ság megbízásából az említett fontos jogot gyakorolja. Kifejezésre jut ez abban is, hogy zárszámadásról az ellenőr­ző bizottság jelentése nélkül nem határozhat a közgyűlés. Nélküle nem hagyhatja jóvá a tsz vagyo­ni helyzetéről és gazdálkodási eredményéről készített mérleget, a jövedelemkimutatást és a jöve­delem felhasználására tett javas­latot. Kötelessége az ellenőrző bizottságnak az is, hogy évente legalább egyszer adjon számot munkájáról a közgyűlésnek. Meghonosodott és általános gyakorlat, hogy ennek a felada­tának is a zárszámadó közgyűlé­sen tesz eleget az ellenőrző bi­zottság. A legutóbbi évek tapasz­talatai azt mutatják, hogy bár a korábbiakhoz képest alaposab­bak, tartalmasabbak ezek az el­lenőrző bizottsági jelentések, mégis akadnak köztük felszíne­sek, formálisak. Előfordult az is, hogy a bizottság elnöke a köny­veléstől vagy máshonnan készen kapott jelentést olvasott fel a közgyűlésen. Még gyakoribb volt az az ennél egy fokkal jobb, de kielégítőnek semmiképpen sem tekinthető megoldás, hogy a je­lentés megelégedett az év köz­ben megtartott pénztári, raktári ellenőrzések és a leltározás ta­pasztalatainak felsorolásával. Ennél sokkal többre hivatott az ellenőrző bizottság. Meg kell győződnie arról, hogy rendben van-e a közös vagyon kezelése, az elszámolás a tagokkal, jól haj­tották-e végre a közgyűlés hatá­rozatait s hogyan intézték a vi­tás ügyeket. Különösen nagy gon­dot kell fordítania annak ellenőr­zésére, hogy betartották-e a szö­vetkezetben az alapszabályt és a jogszabályokat. Nincs a termelő­­szövetkezetnek olyan ténykedése, ügye, munkaterülete,­­ amelynek megvizsgálására ne lenne jogo­sult az ellenőrző bizottság. S ha szükséges, akkor a bizottság a tsz költségére szakértőt is bevonhat a vizsgálatba. A törvények és a rendeletek nem sorolják fel mindazt, ami­nek az ellenőrzése nélkülözhetet­len és hasznos a termelőszövetke­zetben. Kézenfekvő azonban, hogy a lehetőségek hasznosítása, a tsz-től függő termelési költsé­gek alakulása, a munkarend és­­fegyelem, az ésszerű takarékos­ság s a közösség pénzének hova­­fordítása is olyan kérdés, amelyre kiterjed a jól működő ellenőrző bizottság figyelme. Az ellenőrző bizottság nem az elnök vagy a vezetőség, hanem a közgyűlés alá rendelt szerv, a termelőszövetkezet egyik legfon­tosabb intézménye. Rendeltetésé­nek akkor felel meg jól, ha eh­hez méltó jelentést terjeszt zár­számadáskor a közgyűlés elé. Gulyás Pál .N­ihisiiii'ri Saotnok at !'i/ye éleim is a erijaadnstit­ ti­ró­l Dr. Dimény Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter­­és a minisztérium néhány vezető munkatársa kedden Szolnokon a megye élelmiszer-gazdaságának helyzetéről és az új év terveiről tájékozódott. Dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titká­ra és Fodor Mihály, a megyei ta­nács elnöke elmondotta, hogy a megye szarvasmarha-tenyésztési programját elkészítették, az üze­mek pedig részletes fejlesztési tervüket 1973-ban dolgozzák ki. A program végrehajtásához azon­ban jelentősebb támogatásra van szükség. Különösen a gyenge ka­tegóriába tartozó tsz-ek anyagi alapjai nem biztosítják a szarvas­marhaprogram végrehajtását. Szolnok környékén, a Jászságban és Tiszafüreden főképp a tejter­melés, egyéb helyeken a húster­melés fejlesztését tűzték ki célul. Foglalkoztak a tsz-ek vezető­­gárdájának erősítésével is. A me­gyében — különösen a kedvezőt­len adottságú tsz-eknél — eddig nem sikerült megoldani a vezető­gárda megerősítését. Ezért fontos feladat, hogy erőteljesebben tá­mogassák a letelepedni szándéko­zó szakembereket.

Next