Népszabadság, 1973. július (31. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
2 SANTIAGOBAN TELJES A NYUGALOM (Folytatás az 1. oldalról.) Végül felhívta a dolgozókat, hogy folytassák a termelőmunkát és éberen védelmezzék a népi hatalmat. Miközben a chilei elnök beszédét tartotta, terrorista elemek dinamitos robbantást hajtottak végre a hadügyminisztérium előtt, a tömeggyűlés színhelye közelében. A merényletnek nem volt sebesültje. Késő éjjel a képviselőház elé terjesztették a kormány törvényjavaslatát az ostromállapot kihirdetéséről. E törvénytervezet nagyobb hatalmat biztosítana a köztársasági elnöknek. A javaslatot a kormány nevében előterjesztő E Spinoza belügyminiszter hangsúlyozta, hogy jó idő óta a kormányellenes összeesküvések légköre uralkodik az országban, és meg akarják semmisíteni az alkotmányos intézményeket. Rámutatott, hogy a pénteki katonai puccsot vezető tiszt tudta, hogy nincs egyedül. — Mögötte nyilván mások is vannak — mondotta a belügyminiszter és utalt rá, hogy több polgári személy keresett menedéket külföldi követségeken. A javaslat azonban nem rendkívüli, hanem csak úgynevezett egyszerű sürgősséget kapott, és így végig kell majd mennie a törvényhozási bizottságok útvesztőin. Amikor emiatt a Népi Egységhez tartozó képviselők „meddig, meddig még, fasiszták?” kiáltásokkal fejezték ki méltatlankodásukat, Domingo Godoy, a jobboldali Nemzeti Párthoz tartozó képviselő cinikusan így kiáltott vissza: „Amíg Djakarta el nem következik!” A Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatban bélyegezte meg a katonai puccskísérletet. A nyilatkozat hangsúlyozza: ki akarták robbantani a polgárháborút. Ez az akció — állapította meg a Chilei KP nyilatkozata — a Chille-ellenes összeesküvő rohamnak a része. Nem lehet nem észrevenni, hogy közvetlen felelősség terheli a történtekért a Nemzeti Pártot vezető csoportot, a „Haza és Szabadság” bűnös bandáit, az uszító sajtót és a rádiókat — hangoztatja a nyilatkozat. A párt az antifasiszta egység megszilárdításának különös fontosságára hívja fel a figyelmet és megemlékezik a hadsereg szilárd magatartásáról, amellyel leverték a puccskísérletet. A Chilei Kommunista Párt nyilatkozata végül kijelenti, hogy támogatja az elnök intézkedéseit a hazaellenes erők elnyomására, és éberségre hívja fel a munkásosztályt, a népet, hogy legyen mindig készenlétben az esetleg szükséges harci megmozdulásokra. Árkus István Az uruguayi katonaság erőszakkal távolította el a sztrájkolókat a gyárakból Az uruguayi kormány péntek este felszólította az üzemet megszállva tartó munkásokat, hogy szombatig hagyják el a termelőhelyeket. Nestor Bolentini belügyminiszter közölte: ha a kormány követelését a sztrájkolók nem teljesítik, a hatóságok „megteszik a szükséges intézkedéseket”. Mint ismeretes, az országos sztrájkot a haladó szakszervezeti szövetség, a CNT hirdette meg, miután szerdán Bordaberry elnök jobboldali katonatisztek nyomására feloszlatta a parlamentet. Szombatra virradó éjszaka a sztrájkolók megszakították a főváros víz- és áramellátását is. Az ország gazdasági élete lényegében megbénult, nem jelennek meg az újságok, nincs tömegközlekedés. Szombat délelőtt, amikor helyi idő szerint 10 órakor lejárt a belügyminiszter által adott ultimátum, az uruguayi rendőrség és katonaság egységei megkezdték a sztrájkoló munkások erőszakos eltávolítását a megszállt gyárakból. A karhatalom megjelent a montevideói egyetemen is, hogy kiürítse az épületeket a sztrájkoló diákoktól. Az első jelentések szerint a katonai és rendőri akció nem ütközött komoly ellenállásba. A legfrissebb jelentések szerint Montevideo fontosabb pontjait továbbra is megszállva tartják a hadsereg páncélosai. (MTI) Ultrabaloldali gerillaszervezet két tagját tartóztatták le Argentínában Hector Campora perónista politikus elnökké történt beiktatása óta pénteken első alkalommal vettek őrizetbe politikai tevékenység miatt személyeket Argentínában. Mint egy rendőrségi szóvivő elmondotta, a trockista irányzatú szélsőséges Forradalmi Népi Hadsereg (ERP) két tagját tartóztatták le Cordobában. Az ERP a katonai diktatúra évei alatt egyéni terrorakcióval, hírhedt és kegyetlen rendőrtisztek, valamint a felszabadító mozgalmakat irtó titkosszolgálat ügynökeinek kivégzésével vált ismeretessé. Az ERP az idén nyolcvan személyt ejtett foglyul és hetvenet közülük magas váltságdíj fejében szabadon bocsátott. (MTI) Az Új-Kína most először adott hírt Brezsnyev amerikai és párizsi útjáról Az Új-Kína hírügynökség eddigi hallgatását megtörve pénteken 29 soros összefoglaló jelentést adott Leonyid Brezsnyev amerikai és franciaországi látogatásáról. Az összefoglaló semmiféle kommentáló vagy értékelő megjegyzést nem tartalmaz, felsorolja a részvevőket, a közös közleményből csak azt idézi, hogy Brezsnyev és Nixon a szovjet—amerikai kapcsolatokról tárgyalt, és kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket vitattak meg. A kínai ismertetés szerint a két fél „több” egyezményt írt alá, s ezek között megemlíti a SALT- tárgyalások irányelveire és a nukleáris háború megakadályozására vonatkozó megállapodásokat anélkül, hogy ezek lényegét vagy tartalmát közölné. Brezsnyev párizsi látogatásával az Új-Kína hat sorban foglalkozik, közölve, hogy Brezsnyev és Pompidou a francia—szovjet kapcsolatok perspektíváiról és a nemzetközi politika fontos kérdéseiről tárgyalt. A kínai hírközlés nem foglalkozik a Brezsnyev-utazás nemzetközi visszhangjával. Ugyanakkor a külföldi képviseletek számára szerkesztett News című hírbulletin, amely általában tükrözi a kínai belső tájékoztató kiadvány hangvételét is, hírügynökségi jelentések és lapkommentárok idézésével bő körképet adott a látogatásról. (MTI) A gyarmati kérdéssel foglalkozó ENSZ-bizottság Waldheim ne tárgyaljon tovább Namíbiáról a Dél-afrikai Köztársaság vezetőivel A gyarmati kérdés megoldására alakított különleges ENSZ-bizottság pénteken úgy döntött, hogy felszólítja Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát: szüntesse be tárgyalásait a Dél-afrikai Köztársaság vezetőivel Namíbiáról. A világszervezet főtitkára a Biztonsági Tanács 1972. februári határozata alapján tárgyalt korábban Hilgard Muller dél-afrikai külügyminiszterrel, hogy elősegítse Namíbia (Délnyugat-Afrika) népének önrendelkezését és függetlenségét. A gyarmati kérdéssel foglalkozó ENSZ-bizottság magáévá tette az ENSZ Namíbia-tanácsának és az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezletének álláspontját, amely szerint Waldheim tárgyalásai a dél-afrikai vezetőkkel károsak Namíbia népének érdekei szempontjából. A bizottság megállapította, hogy a Dél-afrikai Köztársaság hivatalos politikája semmit sem változott a dél-afrikai lakossággal szemben, továbbra is a katonai erő könyörtelen bevetésével elnyomják Namíbia népét, és nem biztosítanak önrendelkezést számára. (MTI) 1973. július 1., vasárnap NÉPSZABADSÁG Ceausescu befejezte bonni látogatását Nicolae Ceausescu román államfő befejezte ötnapos hivatalos NSZK-beli látogatását és szombaton visszaérkezett Bukarestbe. Ceausescu Bonnban Gustav Heinemann elnökkel és Willy Brandt kancellárral tárgyalt. A román államfő társaságában volt felesége, Elena Ceausescu is, akit a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága a közelmúltban választott be a Végrehajtó Bizottságba. A bonni tárgyalások eredményeként megállapodásokat írtak alá a gazdasági, kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés kiterjesztéséről, valamint román—nyugatnémet vegyes társaságok létrehozásáról. Ceausescu és Brandt úgynevezett közös ünnnepélyes nyilatkozatot írt alá az új típusú államközi kapcsolatok normáiról és elveiről. (MTI) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK •Úó néhány dárban , Titónak, a JKSZ elnökének irányításával Brioni szigetén ülést tartott a pártelnökség végrehajtó irodája. A tanácskozáson az ország gazdasági helyzetéről és a hosszú távra szóló stabilizációs politika időszerű kérdéseiről volt szó. (MTI) Ulánbátorban szombaton ülést tartott a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága. A részvevők megvitatták a Mongol Népköztársaság munkaügyi törvénytervezetéről szóló előterjesztést, majd úgy döntöttek, hogy a törvénytervezetet a Nagy Népi Hurál elé terjesztik. (TASZSZ) A KNDK és Malaysia szombaton nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesített egymással. (TASZSZ) Pekingből a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazott az a román katonai delegáció, amely Ion Gheorghe vezérezredesnek, a nemzetvédelmi miniszter első helyettesének, a román fegyveres erők vezérkari főnökének vezetésével baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságba. (Új-Kína) Csou En-laj kínai miniszterelnök pénteken Pekingben fogadta David Rockefellert, az amerikai Chase Manhattan Bank elnökét. Rockefeller kilencnapos látogatáson tartózkodik a kínai fővárosban. (AFP) Al-Bakr iraki köztársasági elnök befejezte háromnapos hivatalos lengyelországi látogatását, és szombaton elutazott Varsóból. Szombaton Henryk Jablonski lengyel államelnök és Ahmed Haszszán Al-Bakr jelenlétében Kazimierz Olszewski miniszterelnökhelyettes és Taha Al-Dzsazravi iraki iparügyi miniszter kereskedelmi egyezményt írt alá. (MTI) ÉSZAK-ÍRORSZÁG A választás semmit sem oldott meg (Londoni tudósítónktól.) A csütörtökön lezajlott északírországi választások pontos végeredményét csak vasárnap hajnalra tudják elkészíteni, mert az arányos képviseleti rendszer alapján leadott szavazatok összesítése bonyolult és hosszadalmas munka. A részeredményekből azonban már szombat délután nyilvánvaló lett, hogy a közvetlen brit kormányzás 15 hónapja nem tudta lényegesen megváltoztatni a tartomány politikai arculatát. Az egyetlen változás: amíg a régi Stormont-parlamentben a brit torypárt észak-írországi szárnya, az unionista párt abszolút többséget élvezett, addig az új tartományi gyűlésben a jobboldalt két rivalizáló csoport, a Faulknerféle unionisták és a még tőlük is jobbra álló Craig Paisley-féle lojalisták fogják képviselni. Az ellenzék legerősebb pártja, a Szociális Demokrata Munkáspárt (SDLP) megőrizte szerény pozícióit, annak ellenére, hogy az IRA terroristái, a provók, a szavazólapok megsemmisítésére szólították fel a katolikus kisebbséget, és valóban sokan követték ezt a felhívást. Ilyenformán a provók — felelőtlen taktikájukkal — ismét az ír egység és függetlenség ellenségei kezére játszottak. Whitelawnak, az északír ügyek miniszterének most az lesz a feladata, hogy a pártiközi diplomácia rafinált eszközeivel kísérletet tegyen egy működőkés tartományi gyűlés és helyi adminisztráció létrehozására a Fehér Könyvben megígért „megosztott hatalom” elve alapján. Ez szinte lehetetlennek tűnik a jelen pillanatban, mert a lojalisták teljes egészében elutasítják, az unionista képviselők nagy része pedig csak „bizonyos feltételek mellett” hajlandó belemenni, hogy a kisebbség is részt vegyen az országrész igazgatásában. ötszázharmincegy halálos és több ezer sebesült áldozatot követelt az észak-írországi válság március 24-e, a közvetlen londoni kormányzás bevezetése óta. Mindezek után a helyzetben az a különösen tragikus, hogy az új tartományi gyűlés padsoraiban — ha egyáltalán összeül — lényegében ugyanazokat az arcokat látjuk majd, mint a levitézlett Stormontparlamentben. Ugyanolyan, ha nem még elvakultabb szenvedélyek kormányozták az embereket a választáson, mint amelyek az esztendők óta tartó véres eseményeket mozgatják. A torypolitika alapján kidolgozott erőtlen reformok szinte semmit sem oldottak meg: Észak-Írország válsággóc marad Nagy-Britannia testén a választás után is. Szabó L. István Nixon és a kongresszus kompromisszuma Csak augusztus közepén vonják meg az indokínai hadviselés pénzalapjait Az amerikai kongresszus és Nixon elnök kompromisszumot kötött az indokínai amerikai hadviselés kérdésében. A kompromiszszum lényege az, hogy a törvényhozás nem július 1-től, hanem csak augusztus 15-től kezdődően fosztja meg a kormányzatot az indokínai hadviselés pénzalapjaitól. A pótköltségvetés törvénytervezetéhez csatolt ilyen értelmű módosító indítványt a képviselőház és a szenátus is elfogadta, s a szenátus aláírásra már meg is küldte a törvényt az elnöknek. Mint Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke elmondotta, az így kialakult kompromisszum következtében augusztus 15. után a hadműveletekben való részvételre csak a kongresszus jóváhagyásával kerülhet sor. Hozzáfűzte még: a törvényhozás arra számít, hogy a haladékként kapott 45 napot a kormányzat nem használja fel a légi háború eszkalálására vagy az indokínai térség más területeinek bombázására. A szenátus egyúttal egyhangú szavazással olyan irányelvet fűzött a pótköltségvetési törvényhez, amely szerint a kongresszus külön jóváhagyása nélkül az Egyesült Államok nem fizethet jóvátételt a VDK-nak. A képviselőház pedig megszavazta azt a javaslatot, amelynek értelmében kongresszusi felhatalmazás nélkül Ázsiában, Európában, és Afrikában nem létesíthetők új amerikai támaszpontok. (MTI) A kambodzsai népi erők ostromgyűrűje Kompong Speu tartományi székhely körül A kambodzsai népi felszabadító fegyveres erők szombaton ostromgyűrűbe fogták Kompong Speu tartományi székhelyet, amely a fővárostól, Phnom Penhtől 45 kilométerre fekszik nyugatra. A szombat hajnalban elindított támadás következtében a kormánycsapatok meghátrálásra kényszerültek, és a felszabadító erők másfél kilométerre megközelítették a várost. A felszabadító erők a fővárosból észak és északkelet felé vezető 5-ös és 6-os számú országúton növelték az ellenőrzésük alatt álló szakaszok hosszát, míg a dél felé tartó 2-es és 3-as országutak elfoglalása után most már a közöttük húzódó területeket veszik sorra ellenőrzésük alá. Amerikai repülőgépek, közöttük B—52-es nehézbombázók szombaton a Phnom Penh körüli felszabadított területeket bombázták. (AP) Saigon akadályozza a fogolycserét A dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottságának fogolykérdésekkel foglalkozó albizottságában a június 16. és 27. között megtartott négy ülésen a saigoni fél hibájából egy tapodtat sem haladt előbbre a polgári és katonai foglyok átadásának kérdése. Nem sikerült dűlőre jutni azzal kapcsolatban sem, hogy meghívják a lengyel és a kanadai Vöröskereszt képviselőit, keressék fel a különféle fogolytáborokat — jelenti a dél-vietnami Felszabadulás hírügynökség. Ami a foglyok átadását illeti, a DIFK katonai küldöttsége olyan tervet terjesztett elő, amely szerint 1973. június 29. és július 7. között a DIFK átadja a saigoni félnek az összes fogva tartott saigoni katonai és polgári foglyot, míg saigoni részről hasonlóképpen járnak el, de mindenekelőtt azt a 242 katonai és 5081 politikai foglyot adják át, akinek nevét a korábbi fogolylistákon már feltüntették. A saigoni kormányzat küldöttsége közölte, hogy olyan utasítást kapott, hogy csak 500 polgári és 33 katonai fogoly átadásához járuljon hozzá. A fogolycsere elodázása érdekében a saigoni küldöttség különféle vitákat kezdeményezett a csere lebonyolításával és színhelyeivel kapcsolatban. A külföldi Vöröskereszt-küldöttségek meghívásának kérdésében a saigoni kormányzat olyan képtelen követelésekkel állt elő, amelyek révén gyakorlatilag visszautasította, hogy a meghívókat a június 13-i közös közlemény szellemében fogalmazzák meg. (VNA)