Népszabadság, 1974. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-01 / 1. szám

O 1973. a nemzetközi enyhülés éve volt Politikusok, államférfiak megállapításai az új esztendő küszöbén Az új esztendő küszöbén veze­tő politikusok, államférfiak nyi­latkozatokban, beszédekben érté­kelték a múlt év fejleményeit. Az alábbiakban ezekből adunk összefoglalót. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára rádió- és televíziós beszédében köszöntötte a Szov­jetunió népeit. Kiemelte, hogy az 1973. esztendőt jelentős sikerek fémjelzik, amelyeket az SZKP, a szovjet állam a szocialista or­szágokkal együtt ért el a béke megszilárdításáért, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósításáért vívott harcban. — Végre megszűnt a vietnami háború — mondotta. — Jó irány­ban változik az európai politikai légkör. Tovább erősödtek azok a baráti szálak, amelyek összeköt­nek bennünket a testvéri szocia­lista országokkal és valamennyi békeszerető állammal. Hazánk aktívan hozzájárul az izraeli ag­resszió által sújtott arab népek törvényes jogainak védelméhez, a közel-keleti tartós és igazságos béke megszilárdításának ügyéhez — hangoztatta az SZKP főtitká­ra. Leonyid Brezsnyev kiemelte a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok, valamint más államok kö­zött folytatott tárgyalások és meg­kötött egyezmények jelentőségét, majd a többi között kifejtette: " Sok erőfeszítésre van még szükség, hogy tartósan biztosíta­ni lehessen az államok széles kö­rű együttműködését, vissza tud­juk verni az agresszív erők kísér­leteit, a nemzetközi enyhülés el­lenségeinek cselszövéseit, ame­lyekkel a saját céljaikra próbál­ják kihasználni az itt-ott még meglevő konfliktushelyzeteket. Mi azonban derűlátóan tekintünk a jövőbe. Willi Stoph, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államtaná­csának elnöke újévi­ üdvözlő üze­netében megállapította: még job­ban megerősödött a szocialista né­met állam. Még jobban elmélyült az NDK testvéri szövetsége a Szovjetunióval, és ez „új erőt ad nekünk, megengedi, hogy maga­biztosan nézzünk a jövő elé”. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára újévi üdvözletében megállapította, hogy a népgazdasági eredmények szempontjából jó esztendő volt az 1973-as év, új sikerek születtek az ország gazdasági és kulturális életében. Ludvík Svoboda hadseregtábor­nok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke újévi rádió- és tv-beszédében megállapította, hogy 1973-ban növekedett és to­vább szilárdult a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzet­közi tekintélye és helyzete. Cseh­szlovákia aktív békepolitikát foly­tat, és a többi szocialista ország­gal együtt a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés elmé­lyítésén fáradozik — mondotta. Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, az államta­nács elnöke kijelentette: Bulgária 1973-ban jelentős lépéseket tett a Bolgár Kommunista Párt X. kong­resszusán hozott határozatok megvalósításában. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke han­goztatta, hogy az 1973-as év új si­kereket hozott a soknemzetiségű jugoszláv társadalom egységének további megszilárdításában. Be­fejeződött az ország új alkotmá­nyának kidolgozása, szervezeti és eszmei vonatkozásban lényegesen megerősödött a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az államtanács elnöke megelégedés­sel szólt azokról a sikerekről, amelyeket Románia dolgozói a népgazdaság, a tudomány, a kul­túra, a művészet fejlesztésében, a dolgozók anyagi és szellemi szín­vonalának emelésében értek el. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hu­­ráljának elnöksége és a miniszter­­tanács újévi üzenetében megálla­pítja, hogy Mongólia ipari válla­latai, építőipara, közlekedése, hír­közlése, a kereskedelem és a kom- s munális intézmények határidő előtt teljesítették 1973. évi tervü­ket. Tan Dúc Thang, a Vienami De­mokratikus Köztársaság elnöke újévi üzenetében kiemelte annak a felszabadító harcnak a jelentő­ségét, amelyet a vietnami nép ví­vott az amerikai agresszorok el­len és amelynek győzelmét az 1973. januári párizsi békemegálla­podás jelezte. Tan Dúc Thang méltatta a Dél­vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya, a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front igazságos küzdelmét, vala­mint az Északon folyó építőmun­ka eredményeit. A Rodong Színműn, a Koreai Munkapárt lapja közölte Kim Ir Szennek, a Koreai Munkapárt KB főtitkárának, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság­­elnöké­nek újévi üzenetét. „Az új esz­tendőben határozott erőfeszítése­ket fogunk tenni az ország füg­getlen és békés újraegyesítéséért” — hangoztatta Kim Ir Szen. Újévi rádió- és tv-beszédében Georges Pompidou francia állam­fő megígérte, hogy 1974-ben min­dent elkövetnek egy esetleges nagyarányú munkanélküliség megelőzésére. Az 1973. évi gazda­sági expanzió után a kilátások most kevésbé fényesek — vallot­ta be az elnök. — Új lendületet kell adni az európai enyhülési politikának 1974-ben — jelentette ki szilvesz­teri televíziós beszédében Willy Brandt nyugatnémet kancellár. A nyugatnémet kormányfő összegez­te az 1973-as esztendő eredmé­nyeit és szembeszállt azokkal, akik az év közben támadt nehéz­ségek láttán borúlátóan ítélték meg a helyzetet. (MTI) Egyiptom és Izrael katonai szakértői folytatták genfi megbeszélésüket A genfi Nemzetek Palotájában szerdán ismét összeültek az egyip­tomi és az izraeli katonai szakér­tők, hogy harmadízben tanácskoz­zanak fegyveres erőik szétválasz­tásáról — jelenti az AFP. Az egyiptomi küldöttséget Taha el-Magdub dandártábornok, az iz­raelit pedig Mordechaj Gur ve­zérőrnagy vezeti. A tanácskozáson Ensio Siilasouo tábornok, a Kö­zel-Keleten állomásozó ENSZ-csa­­patok főparancsnoka elnököl. Kairói tudósítónk írja: Egyip­tomi megítélés szerint kritikus szakaszba jutottak az ENSZ égi­sze alatt folytatódó katonai tár­gyalások. Az izraeli kormánynak most kell bizonyságot adnia igazi szándékairól, most kell állást fog­lalnia a csapatszétválasztás elvei­ről, gyakorlati kivitelezéséről és feltételeiről. A választások ürü­gye nem teszi lehetővé a további időhúzást. A szélsőjobboldal felé tolódnak el Izrael parlamenti erőviszonyai Golda Meir pártja várhatóan 5-6 képviselőt veszít Hétfőn Izraelben a több mint kétmillió választásra jogosult ál­lampolgár mintegy nyolcvan szá­zaléka járult az urnák elé. A 120 parlamenti mandátumra 21 külön­böző párt és csoportosulás pályá­zott, a döntő harc azonban a Gol­­da Meir által vezetett munkáspárt és a szélsőjobboldali Likud párt­­szövetség között folyt. A csaknem 1 200 000 polgári sza­vazat összeszámlálása után Golda Meir pártja 39,9 százalékot, a szél­sőjobboldali párttömörülés, a Li­kud pedig 27,4 százalékot mond­hat magáénak. Hátravan még a mintegy kétszázezer katona sza­vazatának összeszámlálása. A számítógépes előrejelzés alap­ján várhatóan 5—6 mandátumos veszteség elé néző munkáspárt ed­digi fő koalíciós partnere, a nem­zeti vallási párt valószínűleg egy­­gyel növeli parlamenti mandátu­mainak számát. A koalíciónak fontos jobboldali párt kedden hi­vatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben a megszállt arab terü­letek annektálását támogatta. A választások pozitív vonása viszont, hogy az Izraeli Kommu­nista Párt 53 ezer szavazatot ka­pott, és így az eddigi három he­lyett négy képviselőt küldhet a knesszetbe. Mint Meir Wilner, a párt központi bizottságának főtit­kára elmondotta, az izraeli kom­munisták választási sikere annak köszönhető, hogy nemcsak a kö­zel-keleti válság békés rendezésé­re, hanem a társadalmi-gazdasá­gi problémák megoldására is programot dolgozott ki. A megalakítandó új kormány­nak Meir Wilner feltette a kér­dést: vajon elhatározza-e végre magát reálisabb politika folytatá­sára, szorgalmazza-e a gyors, bé­kés rendezést a közel-keleti vál­ság rendezéséről szóló békeérte­kezleten? Az izraeli kormány csak realista politikával biztosít­hat­ja­ magának a lakosság támo­gatását — mondta a főtitkár. (MTI) N­É­P­S­Z­A­B­A­D­S­Á­G 1974. január 3., csütörtök Elhunyt Versinyin főmarsall Hosszan tartó betegség után de­cember 30-án, 74 éves korában el­hunyt Konsztantyin Versinyin szovjet légi főmarsall. Versinyin részt vett a polgár­­háború küzdelmeiben. A második világháború idején több fronton ő irányította a szovjet légierőnek a fasiszták elleni hadiműveleteit. A háború utáni időszakban Versi­nyin állt a Szovjetunió légvédel­mének élén, hosszú ideig volt a légierő főparancsnoka, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterhelyet­tese. A haláláról szóló nekrológot Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin, va­lamint több más szovjet vezető és magas rangú katonai személyi­ség írta alá. (TASZSZ) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány aorfait A Biztonsági Tanácsban Szil­veszter­ napjával lelöli, Guinea, India, Panama, Szudán és Jugo­szlávia kétesztendős mandátuma. Helyüket január elsejével Belo­russzia, Kamerun, Costa­ Rica, Irak és Mauritánia foglalta el. További három ország jelentet­te be, hogy emeli nyersolajának exportárát. A kőolaj barrelen­kénti árát Líbia 18,76 dollárra, Nigéria 14,69 dollárra, Bolívia pe­dig 16 dollárra emelte. (Reuter) Ohira Maszajosi japán külügy­miniszter szerdán reggel eluta­zott Tokióból, hogy Hong Kong érintésével háromnapos látoga­tást tegyen a Kínai Népköztársa­ságban. A japán diplomácia ve­zetője, aki Csi Peng-fej kínai külügyminiszter meghívásának tesz eleget, ma délelőtt érkezik Pekingbe. (MTI) Fidel Castro Kuba sikereiről Kuba népe örömteli hangulat­ban ülte meg az ünnepeket: a szilvesztert és a forradalom győ­zelmének 15. évfordulóját. A zászlódíszben, fényárban és vi­rágesőben úszó főváros utcáin még a hajnali órákban is több tízezer ember rombázott. A rádió- és televízióállomások sugározták Fidel Castro beszédét, amelyet a győzelem évfordulójá­nak tiszteletére rendezett had­gyakorlat után mondott. A mi­niszterelnök az óévet a kubai nép történelmében a legsikere­sebb esztendőnek nevezte. Castro felidézte a kubai forradalom szá­mára nehéz időszakot, az impe­rializmus által vont gazdasági és politikai blokád idejét, amikor a Szovjetunió nyújtott önzetlenül segítő kezet, hogy Kuba forra­dalma kitarthasson. „Hazánk a szocialista közösség és mindenek­előtt a Szovjetunió szolidaritására támaszkodva halad előre, dolgo­zik, fejleszti gazdaságát, mind szilárdabb lesz politikai és kato­nai téren. Megnyugvással tekint­hetünk­ a jövőbe” — hangoztatta Fidel Castro. (MTI) Amerikai érdekeltségű bányatársaságot államosítottak Peruban A perui kormány vasárnap ren­deletet adott ki, amellyel állami tulajdonba veszi a Cerro de Pasco amerikai tőkeérdekeltségű bánya­­társaságot. A Velasco Alvarado köztársasági elnök és a kormány tizenhat tagja által aláírt rende­let értelmében Centromin-Peru néven állami társaság alakul az ország legnagyobb bányászati és finomító vállalkozásának irányí­tására. A Cerro de Pasco tárnáiból ta­valy 57 ezer tonna réz, 94 ezer tonna ólom, 189 ezer tonna cink, nagy mennyiségű bizmut, arany, ezüst és ritkafém került felszínre. (UPI) ­ PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Rendőri akciók a spanyol emigránsok ellen Franciaországban Franciaország demokratikus közvéleményében nagy megütkö­zést keltett, hogy — Franco fel­hívásának eleget téve — a fran­cia rendőrség a spanyol minisz­terelnök elleni merénylet kapcsán széles körű akciókat kezdett a baszk nemzeti kisebbséghez tar­tozó spanyol emigránsok ellen. A L’Humanité egyúttal közli Santiago Carrillónak, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárának a Mundo Obreróban megjelent nyi­latkozatát. Carrillo hangoztatja: a kommunista párt elítél minden merényletet. „A miniszterelnök meggyilkolá­sa — hangzik a nyilatkozat — minden jel szerint gondosan elő­készített provokáció, amelynek éppen az a célja, hogy jogcímet teremtsen a demokratikus moz­galmak elleni hajszára. A me­rénylet Madrid kormánynegyedé­ben, az amerikai és az angol nagy­­követség tőszomszédságában tör­tént, és állítólag heteken át készí­tették elő. A főváros legjobban őr­zött részében a rendőrség ezt nem fedezte fel, de néhány órával a merényletet követően — miután előbb egymásnak ellentmondó je­lentéseket adtak ki — a hatósá­gok már­­biztosan ismerték­ a merénylőket. A provokációra utal az is, hogy a merénylet pontosan azon a napon történt, amikor a szakszervezeti mozgalom vezetőit vésztörvényszék elé állították.” Fábián Ferenc Altamirano Kubában A Prensa Latina hírügynökség jelentette, hogy Kubában tartóz­kodik Carlos Altamirano, a Chi­lei Szocialista Párt főtitkára, a fasiszta katonai junta feketelis­tájának egyik legkeresettebb sze­mélyisége. Altamirano szerdán a dószemelvényről tekintette meg Havannában a kubai forradalom győzelmének 15. évfordulója tisz­teletére rendezett katonai felvo­nulást. (ADN) Szolzsenyicin új szovjetellenes könyve • ürügy a feszültség életőinek A TASZSZ kommentárja A TASZSZ hírügynökség szer­dán kommentárban foglalkozott Alekszandr Szolzsenyicin A Gu­­lag-szigetcsoport című új könyvé­vel, amelyet a szerző illegálisan juttatott el külföldre. Szergej Kulik, a szovjet hír­­ügynökség kommentátora emlé­keztet: olyan könyvről van szó, amelynek megjelenése az új esz­tendő küszöbén kitűnő ürügyet szolgáltatott mindazoknak, akik Nyugaton változatlanul keresik az alkalmat a nemzetközi feszültség élezésére, a népek közötti együtt­működés fejlődésének hátráltatá­sára, akik sem erejüket, sem pén­züket nem sajnálják, hogy vissza­térítsék a világot a „hidegháború” jeges útjára. A szovjetellenes propaganda számára ennek a könyvnek a meg­jelenése újév előtt ünnepi ese­ménynek számított. Az új könyv­ben — hangsúlyozza a TASZSZ kommentátora — Szolzsenyicin régi témáját fogalmazza újra: a háború utáni évek táborairól, az országot szerinte keresztül-kasul behálózó titkosszolgálatról, az ér­telmiségiek állítólagos üldözésé­ről, elmegyógyintézetben levő másképpen gondolkodókról ír, s rágalmak özönét zúdítja a szovjet népre. Csupán egy-két dologban lépett tovább, mint korábban. A szovjet hatalom befeketítésére tö­rekedve, Szolzsenyicin egészen odáig elmegy, hogy a cári rend­szert „liberálisnak”, a nép iránt „szeretetteljesnek” nevezi. A hit­leristák szerinte „kegyesek” és „megbocsátóak” volta­k Oroszor­szág és Kelet-Európa népeihez, amelyeket a Nyugat nem volt ké­pes megóvni a „szovjet megszál­lástól” ... A könyv — folytatja a TASZSZ kommentátora — különösen ka­póra jött az enyhülés ellenzőinek olyan pillanatban, amikor az év végi politikai mérlegkészítés ide­jén még a nyugati burzsoá sajtó is kénytelen volt elismerni a Szovjetunió hatalmas szerepét a nemzetközi politikai légkör javí­tásában, s nem tudta elhallgatni országunk kolosszális gazdasági és kulturális vívmányait sem. Szolzsenyicin írása ürügyet biztosított a nyugati reakció pro­pagandistáinak ahhoz, hogy meg­kíséreljék a szovjet valóság nya­kába varrni a kapitalizmusra jel­lemző fekélyeket és szervi bajo­kat. Szolzsenyicin úr — jelenti ki Kulik — önéletrajzában annak idején beismerte, hogy gyűlöli a szovjet rendszert, s mindent, ami szovjet, következésképpen a szov­jet népet is, amely soha nem is­merte és nem ismeri el szovjetel­lenes „koncepcióit”. Ennek a gyű­lölködésnek a terméke az új könyv , „a Gulag-szigetcsoport” is. A TASZSZ kommentátora vé­gül megemlíti, hogy a könyv iránti érdeklődés nehezen ma­gyarázható a regény irodalmi ér­tékeivel. Ezekről a nyugati recen­ziók szerzői egyetlen szóval sem tesznek említést.

Next