Népszabadság, 1974. augusztus (32. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

2 ÁLLÁSFOGLALÁSOK A CIPRUSI MEGÁLLAPODÁSRÓL (Folytatás az 1. oldalról.) Elhangzottak az első hivatalos állásfoglalások a görög és a török fővárosban is. A nyilatkozatok tükrözik az eltérő érdekeket. Karamanlisz görög miniszterel­nök jóváhagyólag nyilatkozott a háromhatalmi tárgyalások ered­ményeiről. Szavai szerint a genfi megállapodás kiindulópontja le­het a ciprusi kérdés olyan igaz­ságos rendezésének, amely bizto­sítaná a térség békéjét. Ankarában megelégedéssel fo­gadták a „genfi nyilatkozatot”. Ecevit miniszterelnök hangoztat­ta: „Úgy vélem, hogy rendkívül pozitív eredményt értünk el. Tö­rökország a tárgyalóasztalnál megerősítette azt, amit fegyveres erői értek el Cipruson.” Callaghan brit külügyiminiszter szerdán az alsóház ülésén beszá­molt a genfi tárgyalásokról. El­ismerte, hogy a Genfben aláírt nyilatkozat „nem tökéletes doku­mentum”. Úgy véli azonban, le­hetővé tette Görögország és Tö­rökország számára, hogy vissza­lépjen a háborús szakadék szélé­ről és lehetőséget ad a tartós bé­ke eléréséhez vezető második fontos szakaszra való áttérésre. Callaghan megjegyezte: a ciprusi stabilizációs intézkedések ideigle­nes jellegűek. A Londonban tartózkodó Maka­­riosz ciprusi elnök óvatos fenn­tartással fogadta a genfi nyilat­kozatot. Kijelentette: örömére szolgál, hogy a genfi tárgyalások tűzszüneti megállapodást ered­ményeztek, ami véget fog vetni a vérontásnak és a további szen­vedéseknek. „Egyúttal nem mondhatom el, hogy elégedett lennék a megállapodás teljes tartalmával. Annak legfontosabb részében — a török csapatok Ciprusról történő kivonását ille­tően — a megállapodás nagyon homályos. Mindenesetre remélem, hogy az egyezmény az első lépés lesz a Biztonsági Tanács július 20-i határozatának teljes egészé­ben történő megvalósításában.” Washingtonban a Fehér Ház rövid nyilatkozatban üdvözölte a genfi megállapodást. Warren helyettes szóvivő hangoztatta, hogy az Egyesült Államok meg­ítélése szerint a genfi nyilatko­zat fontos lépés a ciprusi béke helyreállítása felé. A NATO legfőbb politikai tes­tülete, az Észak-Atlanti Tanács üdvözölte a ciprusi problémával foglalkozó­­ genfi háromhatalmi megállapodást. Hafez Asszad szíriai elnök kedd este az Arab Újságíró Szövetség IV. kongresszusának megnyitó­ján mondott beszédében síkra­­szállt a ciprusi alkotmányos rend helyreállítása mellett. „Cip­rus függetlenségének és szuve­renitásának elismerése nélkül csak nő a térségünk és az egész világ békéjét fenyegető veszély” — mondotta az elnök. (MTI) Egyiptom hármas találkozót szervez Szíria és a PFSZ részvételével Izrael nem hajlandó lemondani a megszállt területekről Egyiptom meghívta Abdel Ha­­lim Khaddam szíriai külügymi­nisztert és a Palesztinai Felszaba­­dítási Szervezet képviselőit az arab politika összehangolásáról Kairóban folytatandó hármas tár­gyalásokra­­, jelentette ki szer­dán Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter. Fahmi közölte, hogy Egyiptom a következő fő pontokat javasolja a megbeszélé­sek napirendjére: az arab politi­ka összehangolása a genfi közel­­keleti békekonferencia felújítása előkészületeinek keretében; a ter­vezett palesztin állam létrehozá­sával kapcsolatos kérdések meg­vitatása; a Palesztin Felszabadí­­tási Szervezet önálló képviselete a genfi konferencián, és a jordá­­niai fronton a csapatszétválasz­tás problémája. Hafez Asszad szíriai elnök ked­den Damaszkuszban az Arab Új­ságíró Szövetség kongresszusán kijelentette: a palesztinai nép egyetlen törvényes képviselőjé­nek a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet tekinti. Izrael szerdán ismét megerősí­tette hogy egy Egyiptommal kö­tendő jövőbeni békeszerződés ke­retében sem hajlandó lemondani a Sinai-félsziget déli részéről. Haim Bar Lev kereskedelem- és iparügyi miniszter azt mondta, hogy „Sharm el Sejk városa és az azt övező körzet rendkívül fontos Izrael biztonsága számára. Ezért Izrael nem hajlandó átadni ezt a területet”. Hasonlóan nyilatkozott szerdán Jichak Rabin izraeli miniszterel­nök is a Jordán folyó megszállt nyugati partjával kapcsolatosan. Az izraeli miniszterelnök parla­menti beszédében egyszersmind célzott rá, hogy Izrael a Jordá­niával kötendő békeszerződés ér­dekében hajlandó a Jordán folyó nyugati partja egy részének át­adására. (MTI) Választási komédia Rhodesiában A Rhodesiában kedden lebo­nyolított parlamenti választások a Ian Smith miniszterelnök ve­zette „Rhodesiai Front” várt győzelmét” hozták. A fehér te­lepes fajüldöző rezsim kormány­zó pártja megszerezte mind az 50 képviselői helyet, amelyet a 82 ezer fehér bőrű szavazónak tartanak fenn a parlamentben. A színes bőrűeknek fenntartott nyolc mandátum sorsát csak né­hány ezer szavazó döntötte el, miután a hatmilliónyi színes bő­rű lakosság óriási többségét ez­úttal is megfosztották a válasz­tói jogtól. További nyolc színes bőrű képviselőt a törzsfőnökök és a falusi elöljárók tanácsa je­lölt ki. (ADN) HÍRMAGYARAZÓNK ÍRJA: Most harmadszor rendeztek —­­ a Guardian szavaival élve — „választási komédiát” Rhodesiá­ban azóta, hogy a fajüldöző fe­hér telepesek kikiáltották „füg­getlenségüket”, deklarálták kü­lönállásukat az anyaországtól, Nagy-Britanniától. Az eredmény, Ian Smith „Rhodesiai Frontjá­nak” teljes sikere a választási komédiát megelőző évek és elem­zések ismeretében bizonyos volt. Bár ezúttal színre léptek olyan kisebb fehér telepes csoportosu­lások is, amelyek módosítást sür­getnek a Smith-kormány politi­kájában a színes bőrű lakosság­hoz való viszonyban. A válasz­tást bojkottálta a színes bőrűek legnagyobb ellenzéki csoportosu­lása, az Afrikai Nemzeti Tanács. Azt követően került sor erre, hogy Smith néhány hónappal ez­előtt „bőkezűen” még további hat parlamenti helyet ajánlott fel. A tanács elnöke, M­aze­re­wa püspök azonban vissza­utasította az enyhén szólva ne­vetséges javaslatot. A választási komédiát megelő­ző kampányban Smith magabiz­tosan, öntelten korteskedett és fényes kilátásokról beszélt. A rhodesiai belső helyzet ismerete és a nemzetközi események azonban aligha adnak okot erre. Az International Herald Tri­büne című amerikai napilap két tényezőre hívta fel a figyelmet: egyrészt arra, hogy a jól felsze­relt és a szomszédos fajüldöző Dél-Afrika támogatását élvező rhodesiai katonaság nem tudta felszámolni a lassan két éve tar­tó partizánháborút, másrészt — ez talán még fontosabb — a por­tugál fordulat hatására Rhode­siának hosszú közös határa van a portugál gyarmat Mozambik­­kal és az ország exportja és im­portja éppen a mozambiki ten­geri kikötőkből kiinduló vasút­vonalakon bonyolódik le. Hogy mennyire nem közömbös a Smith-kormány számára a mo­zambiki helyzet, azt mutatta rhodesiai különítmények részvé­tele a mozambiki partizánok el­leni harcban. Most, hogy mindinkább kör­vonalazódnak Lisszabon elképze­lései a gyarmati kérdés politikai rendezésére, nagy nyugtalanság tapasztalható Rhodesiában. A Frelimo vezette független Mo­­zambik ugyanis nyilván végre­hajtaná a Rhodesia ellen hirde­tett ENSZ-szankciókat és a vas­úti szállítás megakadályozásával veszélyeztetné a rezsim gazdasá­gi életét. Az sem kétséges, hogy egy ilyen Mozambik nevelné a fajüldöző fehér telepes rezsim ellen harcoló partizáncsoportok erejét, manőverezési lehetőségei­ket. Z. L NÉPSZABADSÁG 1974. augusztus 1., csütörtök KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány ionnán Rövid látogatásra a szovjet fő­városba érkezett Petr Mladenov, a Bolgár KP Politikai Bizottságá­nak póttagja, külügyminiszter. A repülőtéren a bolgár vendéget Rogyionov szovjet külügyminisz­ter-helyettes fogadta. (TASZSZ) A kétoldalú katonai vegyes bi­zottságban részt vevő DIFK-kül­­döttség július 29-én két jegyzéket küldött a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság elnökéhez. A jegyzékben erélyesen elítélik Saigon tűzszünetet sértő akcióit és hangoztatják: A Thieu-rezsim­nek és az Egyesült Államoknak kell viselnie a teljes felelősséget a párizsi békemegállapodás meg­sértésének minden következmé­nyeiért. (WNA) Ausztrália és a Koreai NDK megállapodott egymással a dip­lomáciai kapcsolatok felvételében — közölte szerdán Canberrában az ausztráliai külügyminiszter. Az ausztráliai fővárosban beje­lentették, hogy a két állam kö­zötti diplomáciai kapcsolatok lé­tesítéséről intézkedő közös köz­leményt Djakartában írták alá. (AP) Először jelent meg két hónap óta nyilvánosság előtt Csou En­­laj miniszterelnök. A kínai ál­lamtanács elnöke szerda este je­len volt azon a banketten, ame­lyet a hadsereg napja alkalmából adtak Pekingben. Csou En-laj május vége óta távol maradt a nyilvánosságtól és hírügynöksé­gek tudni vélték, hogy szívroha­ma volt. (MTI) A Közös Piac gondjairól tanács­kozik Koppenhágában Jacques Chirac francia miniszterelnök. Chirac szerdán érkezett Koppen­hágába a dán kormány meghívá­sára 18 órás hivatalos látogatás­ra. (Reuter) Újabb bonni mesterkedések a környezetvédelmi hivatal ügyében­ ­ BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Felcserélni az okot a következ­ménnyel — ez ma Bonn jól fel­ismerhető taktikája abban a pro­paganda-hadjáratban, amellyel a nyugatnémet közvéleményt a Szovjetunió és az NDK ellen akarja hangolni a Nyugat-Ber­­linben törvénytelenül létesített környezetvédelmi szövetségi hi­vatal ügyében. Az ok, amely a mostani nézet­különbségeket kiváltotta, az, hogy az NSZK egy kormányzati szer­vet létesített Nyugat-Berlinben, saját felségterületén kívül, és ez­zel súlyosan megsértette a Nyu­­gat-Berlinről szóló négyhatalmi szerződés betűjét és szellemét. A következmény: az NDK megta­gadta a hivatal törvénytelenül tevékenykedő személyzetétől a tranzitutak használatát, amelyet a két német állam egymás közti szerződése szabályoz. A Német Szövetségi Köztársaság hivatalos szervei és propagandájának irá­nyítói azonban csak a tranzit­szerződésen vélnek „sérelmeket” felfedezni, a négyhatalmi szerző­dés bonni részről való megsérté­sét azonban tagadják, igyekeznek­­ agyonhallgatni, és a három nyu­­­­gati hatalommal folytatott, elő­zetes konzultációkra hivatkozva, próbálják igazolni. Ez volt a vezérmotívuma a bonni kormány szerdai ülésének is, amelyen a szabadságon levő Helmut Schmidt helyett Gen­­scher alkancellár, külügyminisz­ter elnökölt. Mint Bölling állam­titkárnak, a kormány szóvivőjé­nek szerdán újságírók előtt tett nyilatkozatából kiderül, Bonn szeretné magától elhárítani a fele­lősséget, és a szerződéseknek ma­ga által kialakított, sajátos értel­mezését rá kívánja kényszeríteni az NDK-ra, egyúttal elvitatja a jogot az NDK-tól, hogy a szuve­renitáson alapuló jogaival éljen. Bonn álláspontjának tarthatatlan­sága azon is lemérhető, hogy egy­­időben és összekapcsolva követeli a környezetvédelmi hivatal sze­mélyzetének akadálytalan közle­kedését és az NDK tranzitútjain nyugatnémet állampolgárok által elkövetett, NDK-ellenes bűncse­lekmények (kémek ki- és bejutta­tása, embercsempészés és így to­vább) üldözésének megszünteté­sét. Ez nyilvánvaló beavatkozás az NDK belügyeibe. A Szovjet­unió és az NDK elleni propagan­dakampány másik, nem is tit­kolt célja, hogy újabb akadályo­kat torlaszoljanak fel az általá­nos nemzetközi enyhülés útjába. A Szovjetunió és az NDK maga­tartását a törvénytelen szövetsé­gi hivatal ügyében már jó előre „szakítópróbának”, „próbakőnek” igyekeztek az NSZK-ban beállí­tani, először a négyhatalmi szer­ződés, aztán a tranzitszerződés, ma pedig már az európai bizton­sági konferencia ügyében is. Bonn most azt szeretné, hogy amennyiben az NDK kitart intéz­kedéseinek következetes végre­hajtása mellett, a három nyugati hatalomnak a Szovjetunióra gya­korolt „nyomásával” a NATO ottawai állásfoglalásaira támasz­kodva, együttesen próbálják meg törvényesnek elfogadtatni a tör­vénytelenül Nyugat-Berlinbe te­lepített szövetségi hivatalt. C. Tóth Béla A berlini szovjet nagykövetség állásfoglalása Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország NSZK-beli nagykövete a napok­ban nyilatkozatot tett közzé, s ebben megkísérlik igazolni a kör­nyezetvédelmi szövetségi hivatal Nyugat-Berlinben történt jogel­lenes felállítását. A nyilatkozat hangoztatja, hogy e hivatal mun­katársai számára „nem szabad megtiltani az NDK összekötő út­jainak használatát”. A Szovjetunió berlini nagy­kö­vetsége ezzel összefüggésben szükségesnek tartja hangoztatni, hogy a környezetvédelmi szövet­ségi hivatal nyugat-berlini felál­lítása olyan lépés, amely a négy­oldalú megállapodás megsértésé­re irányul. A következményeket ezért teljes mértékben a kezde­ményezőknek kell viselniük. Aki nem tartja be a megállapodást, nem formálhat igényt arra, hogy élvezze a megállapodásból faka­dó előnyöket. Ez teljes mérték­ben vonatkozik a hivatal mun­katársainak átutazására, vagyon­tárgyainak és dokumentációinak szállítására az NDK összekötő út­jain. A szovjet nagykövetség a leg­teljesebb mértékben osztja és tá­mogatja az NDK-nak ebben a kérdésben vallott állásfoglalását. (ADN) A Scinteia nyugati lapok rágalmairól A Scinteia, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságának lapja „Kit szolgál az ilyenfajta beállítás?” címmel szerkesztőségi megjegyzéseket fűz azokhoz a közleményekhez, amelyek a ro­mán ipari vállalatoknál történt szerencsétlenségekkel kapcsolat­ban jelentek meg a Daily Mail és a Daily Express című angol lap­ban. Az olvasó joggal teszi fel a kér­dést, hogy kit szolgál az ilyen tendenciózus beállítás, amelynek célja: lejáratni a Román Kom­munista Párt marxista-leninista nemzeti politikáját, eltorzítani azt a testvéri barátságot, amely Romániát fűzi a Szovjetunióihoz és más szocialista országokhoz­, írja a Scinteia. A termelő tevé­kenységben, még az olyan orszá­gokban is, amelyek régi hagyo­mányokkal és általános magas szakmai színvonallal rendelkez­nek, történnek szerencsétlenségek és ezek általában az elővigyázat­lanság következményei. Más okokra visszavezetni ezeket, aho­gyan az említett közleményekben történt, nemcsak az igazság el­torzítása, hanem bujtogatás is a diverzióra. Csodálkozást kelt — írja a Scinteia —, hogy némely lapok így torzítják el a tényeket. Hiszen a társadalom helyes tájékoztatá­sa­­ a jobb megismerés és a né­pek közötti közeledés egyik fon­tos útja. A csodálkozás annál is indokoltabb, mert az ilyenfajta fogások ellentmondanak a nap­jainkban végbemenő alapvető fo­lyamatoknak, amikor a nemzet­közi közvélemény síkraszáll a kölcsönös megértés és a népek köztli­ barátság mellett, a népek közúti ellenségeskedés minden megnyilvánulása ellen, az együtt­működésért és az enyhülésért. (TASZSZ) Börtönbüntetésre ítélték E­hrrichmant, Nixon elnök volt belpolitikai tanácsadóját A washingtoni körzeti bíróság szerdán húsz hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélte John Ehrlichmant, Nixon elnök egykori belpolitikai főtanácsadó­ját a Lewis Fielding pszichiáter rendelőjébe való betörésben ját­szott szerepéért, és kétrendbeli hamis tanúzásért. Ugyancsak a betörésben ját­szott szerepéért Gordon Liddy volt jogtanácsos egytől három évig terjedő börtönbüntetést ka­pott. A betörés tulajdonképpeni vég­rehajtóit, Bernard Barkert és Eugene Martinezt három eszten­dei felfüggesztett börtönbüntetés­sel sújtották. Fielding lakásába 1971. szep­tember 3-án törtek be, hogy ter­helő adatokat szerezzenek Daniel Ellsberg — a Vietnamra vonat­kozó Pentagon-papírok kiszivá­rogtatója — ellen, akinek Fiel­ding volt a kezelőorvosa. Ehrlichman szeptember 9-én ismét bíróság elé áll, ezúttal a Watergate-ügy elpalástolásának vádjával.­ Patrick Buchanan Nixon elnök tanácsadója szerda délben közöl­te: ,,aktív megfontolás” alatt áll az a javaslat, hogy Nixon elnök felkérje a képviselőházat az elle­ne beterjesztett vádemelési tör­vényjavaslat vita nélküli egyhan­gú jóváhagyására. Buchanan ma­gyarázata szerint „a Fehér Ház­ban senki sem akarja nehéz hely­zetbe hozni a republikánus kép­viselőket azzal, hogy megpróbálja visszatartani őket az elnök elleni szavazástól”. (MTI)

Next