Népszabadság, 1974. szeptember (32. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

2 Washington súlyos aggodalmai görög támaszpontjainak felmondása miatt | WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL | Washingtoni hivatalos körök­ben növekvő nyugtalansággal ta­nulmányozzák a görög kormány döntését, amely szerint kivonul a NATO katonai szervezetéből és saját kezelésébe veszi a görög föl­dön levő NATO- és amerikai tá­maszpontokat. A Fehér Házban bejelentették, hogy Karamanlisz görög minisz­terelnök üzenetet intézett erről Ford elnökhöz és a többi NATO- ország vezetőihez. Az üzenet in­formálja Görögország NATO- partnereit: „haladéktalanul visz­­szaállítja teljes szuverenitását a szárazföldjén, légterében és fel­ségvizein”. Közli továbbá, hogy el akarja kezdeni a tárgyalásokat a Görögországban levő idegen ka­tonai létesítmények jövőjéről. Washingtonban megállapítják, hogy Karamanlisz — aki mindig De Gaulle csodálója volt — pon­tosan azt a módszert alkalmazza, amelyet Franciaország, amikor 1966-ban kilépett a NATO kato­nai szervezetéből, s annak csak politikai szervezetében maradt bent. A Fehér Ház, a külügyminisz­térium és a Pentagon illetékesei most gondosan tanulmányozzák a helyzetet. Hírek szerint még min­dig nem mondtak le arról, hogy meggyőzzék Karamanliszt, vonja vissza elhatározását. Mivel erre most már kevés reményük van, a lapok meg nem nevezett forrá­sokra hivatkozva azt a reményt fejezik ki, hogy a hét amerikai — köztük nukleáris fegyverekkel el­látott — rakétakilövő-támaszpont és az öt amerikai távközlési és ra­darbázis, valamint a két NATO- bázis leszerelése és átadása hosz­­szú időt vesz igénybe (Franciaor­szág esetében egy évig tartott), és közben történhet valami. A „valami” alatt a Washington Post két dolgot ért. Az egyik: az Egyesült Államok hivatalos körei nem adták fel a reményt, hogy Athént — tehát esetleg már Ka­ramanlisz utódát — meg lehet győzni, vonja vissza határozatát. A másik: az izlandi példa. Az iz­landi kormány 18 hónappal ez­előtt bejelentette szándékát a kef­­laviki amerikai támaszpont bezá­rására. Az új, konzervatív veze­tés alatt álló koalíciós kormány most visszavonja az előző izlandi kormány határozatát. Vagyis úgy tűnik, Washingtonban nem zár­ják ki, hanem remélik a kor­mánycsere lehetőségét Görögor­szágban. A lapok megállapítják, hogy ha Görögország döntése miatt az Egyesült Államok elveszti tá­maszpontjait, ez az utóbbi idők, legnagyobb csapása lenne az ame­rikai katonai stratégiai tervekre, nem is szólva a támaszpontok építésébe fektetett sok milliárd dollárról. Emlékeztetnek rá, hogy mindez akkor következett be, amikor az Egyesült Államok leg­jobb úton volt a megegyezéshez a korábbi görög kormánnyal, a katonai juntával az amerikai tá­maszpontok további bővítéséről. Kovács István : Valószínűleg a vártnál rövidebb időn belül jelenti majd be a gö­rög kormány az általános válasz­tások időpontját — mondotta Ka­ramanlisz a szaloniki nemzetközi vásár megnyitása alkalmából el­hangzott beszédében. Hangsúlyoz­ta, hogy a ciprusi válság elhúzó­dása akadályozza az olyan „való­ságos és haladó demokrácia” megteremtését, amelyben az ösz­­szes görögök helyet kapnak. Görögország, noha kiválik a NATO katonai szervezetéből, Nyu­­gat-Európához fűződő politikai kapcsolatait fenn akarja tartani — mondta, majd kijelentette, hogy Görögország nem az amerikai né­pet hibáztatja, mert annak állás­pontja egészen más, mint kormá­nyának politikája. (AFP) Nicosiában eltemették az EOKA-terroristák áldozatát Szombaton nagy részvéttel te­mették el Nicosiában a pénteki politikai merénylet áldozatát, Do­­riosz Loizut, az EDEK központi bizottságának tagját, a párt ifjú­sági mozgalmának titkárát. Mint jelentettük, pénteken a ciprusi főváros központjában négy fegy­veres megtámadta Vasszosz Lisz­ Szaridesz ciprusi görög politikus gépkocsiját. Lisszaridesz, az EDEK elnöke, Makariosz érsek tanácsadója, csak könnyebben sé­rült meg, de a volánnál ülő Do­­riosz Loizu életét vesztette. A gyászolók tüntető menetben vitték végig a meggyilkolt ifjúsá­gi vezető koporsóját a ciprusi fő­városon. A felvonulók plakátjai­kon elítélték az EOKA­B ter­rorszervezetet, az amerikai CIA-t, és Makariosz érsek visszatérését sürgették. Makariosz érsek, Ciprus törvé­nyes elnöke kijelentette, hogy Ciprust két szerencsétlenség sújt­ja: a törökök és az EOKA­ B ter­rorszervezet bűnöző tagjai. Az elnök szerint Törökország jelen­leg az erő pozíciójából indul ki. Konsztantin Karamanlisz gö­rög miniszterelnök biztosította Klerideszt, Ciprus ügyvezető el­nökét, hogy Athén a ciprusi kér­dés igazságos rendezéséig politi­kai, erkölcsi és anyagi támogatások­ban részesíti kormányát. Hozzá­fűzte, hogy Görögország Kleridesz kormányát a szigetország „egyet­len törvényes kormányaként” is­meri el. (MTI) „A kormány port hint a szemünkbe" Heves paraszttüntetések Franciaországban | PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL ! Franciaország mezőgazdasági vidékei hetek óta heves tünteté­sek színhelyei. Az elkevesedésnek az az oka, hogy a kormány me­zőgazdasági politikájában évek óta forszírozott termékek terme­lői ára annyira lecsökkent, hogy a parasztok nem találják meg számításukat, a kis- és közép­­gazdaságok ezrei mennek tönkre. E termékek fogyasztói ára köz­ben igen magas, sok esetben a termelői ár négy-ötszöröse. Az óriási különbség részben az adó, nagyrészt pedig a felduzzasztott közvetítő kereskedelem haszna. A köztársasági elnök nemrég fogadta a parasztok érdekképvi­seletének küldöttségét, és intéz­kedéseket ígért. E héten mondott tv-beszéde azonban, amelyben változatlanul csak ígért, mélysé­ges csalódást keltett. Fokozta ezt, hogy a földművelésügyi minisz­ter bejelentette: a Közös Piac mezőgazdasági minisztereinek szeptember 3-i ülésén semmi ér­demleges nem várható, a terme­lői árak problémáját csak a hó­nap végén tűzik napirendre. „Csak játszanak velünk és port hintenek a szemünkbe” —­ írja a kormányhoz intézett beadványá­ban a mezőgazdasági dolgozók szövetségének vezetősége. A tüntetések, most mindenütt fellángoltak. Marseille, Avignon, Bordeaux és más városok kör­nyékén, továbbá Korzikán, Bastia és Ajaccio között traktorokkal és szekerekkel eltorlaszolták az uta­kat. A gascogne-i Gers megyében a parasztok bevonultak a megyei tanács székházába, és azt tilta­kozásul órákra megszállták. Kor­zikán, ahol hat tüntetőt letartóz­tattak és Marseille-be szállítot­tak, különösen zaklatott a légkör. A parasztok érdekvédelmi szer­vezetei szeptember 13-ra orszá­gos tiltakozó akcióra adtak ki fel­hívást. F. F. NÉPSZABADSÁG 1974. szeptember 1., vasárnap Szadat új kormányt alakít (kairói tudósítónktól.) Szadat egyiptomi elnök beje­lentette, hogy a közeljövőben megválik a kormányfői tisztség­től és új miniszterelnököt nevez ki. Az Akhbar el-Jom úgy érte­sült, hogy két héten, belül meg­alakul az új kormány a jelenlegi első miniszterelnök-helyettes, dr. Abdel Aziz Higazi vezetésével. Bár az új kormányban lesznek személyi változások, a miniszte­rek többsége várhatóan a helyén marad. Miután Szadat elnök elfogadta a 74 éves dr. Mahmud Favzi al­­elnök lemondását, egyelőre bi­zonytalan az alelnöki poszt sor­sa. Egyes hírek szerint a másfél év múlva esedékes elnökválasz­tásig betöltetlen marad az alel­nöki szék, és közben úgy módo­sítják az alkotmányt, hogy az al­­elnököt együtt választják meg az elnökkel. Más értesülések szerint lehetséges, hogy az új alelnököt nyomban az alkotmánymódosítás után megválasztják. A tervezett alkotmánymódosí­tás egyébként lehetővé tenné, hogy több jelölt közül válasszák meg az ország elnökét és alelnö­­két. Mint emlékezetes, Nasszer halála után Szadat egyedüli je­löltként indult a népszavazáson. Bócz Sándor Jordániai jegyzék Jeruzsálem ügyében A jordániai kormány jegyzéket intézett Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárhoz Jeruzsálem jövőjéről — közölték ammani hivatalos források. Az okmány követeli, hogy hatálytalanítsák mindazokat az intézkedéseket, amelyeket Iz­rael 1967 óta Jeruzsálemmel kap­csolatban hozott, ezenkívül lépé­seket sürget, hogy valamennyi felekezet hívei akadálytalanul lá­togathassák a várost. A jegyzék ■másolatát továbbították a Bizton­sági Tanács tagjaihoz, az Arab Ligához, a Vatikánhoz, valamint az összes vallási szervezetekhez és intézményekhez is. A közeljövőben magas rangú jordániai küldöttség látogat a kü­lönböző arab országok fővárosai­ba, hogy kifejtse a jordániai kor­mány álláspontját Jeruzsálem kérdéséről. (AFP) K­ültölzi ESEMÉNYEK : néhány tortán A japán kormány megszüntette a tavaly decemberben életbe lép­tetett „kőolaj-szükségállapotot” és szabaddá tette a kőolaj- és energiafogyasztást. (MTI) Kurt Waldheim állapota, akit kedden gyomorhuruttal kórházba szállítottak, tovább javul, és az ENSZ főtitkára vasárnap elhagy­hatja a kórházat — közölte egy ENSZ-szóvivő. (AFP) Ford amerikai elnök szomba­ton Schlesinger hadügyminiszter­rel és Saxbe igazságügyminiszter­rel tanácskozott az amerikai tár­sadalom „vietnami háború ütötte sebeinek begyógyítását célzó” részleges és feltételes amnesztia­tervezetéről. (MTI) Amerikai katonaszökevényt tar­tóztattak le az USA határőrei ka­nadai területen. A 31 éves férfi 1968-ban tagadta meg a vietnami háborúban való részvételt, és Ka­nadában telepedett le. Az ottawai kormány felszólítására az Egye­sült Államok hatóságai kénytele­nek voltak visszaengedni foglyu­kat Kanadába. (TASZSZ) Kissinger amerikai külügymi­niszter péntek este feleségével együtt rövid üdülésre a Virgin­­szigetekre utazott. (AP) Norman Kirk új-zélandi mi­niszterelnök szívbénulás követ­keztében egy wellingtoni kórház­ban szombaton elhunyt. A kor­mányfő 51 éves volt, 1972 óta töl­tötte be tisztségét. (Reuter)­­ Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak elnöke szeptemberben Ivor Richard, Nagy-Britannia képvise­lője lesz. (AFP) Vendégünk, dr. Raul Roa Dr. Raül Roa, a Kubai Köztársa­ság külügyminisz­tere 1909. április 18-án született Havannában. Az ottani egyetemen közjogi és polgári jogi doktorátust szerzett. A ha­vannai egyetem közjogi ■ és társa­dalomtudományi fakultásán törté­nelemprofesszor. Az egyetemen tár­sadalomtant és társadalomfilozófiát oktatott és a fakultás igazgatója volt. Diákéveitől kezdve tevékenyen részt vett a kubai népnek a nem­zeti és társadalmi felszabadulásért vívott forradalmi harcában. Ma­­chado és Batista diktatúrái alatt üldözték, bebörtönözték, száműz­ték. A forradalmi kormánynak nagy­követe volt az Amerikai Államok Szervezeténél, 1959-től pedig a forradalmi kor­mány külügymi­nisztere. Tagja a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának. Dr. Raul Roa szé­les körű tudomá­nyos és irodalmi tevékenységet fejt ki. Irodalmi mun­kásságában elsősorban esszéíró. Cikkeinek, tanulmányainak gyűj­teménye felöleli az irodalom, a fi­lozófia, a szociológia és a politika számos területét. A folyóiratokban közölt sokk cikk, kritika, esszé mellett több kubai költő kötetét rendezte sajtó alá. Az NSZK kétmilliárd dollár hitelt nyújt Olaszországnak Szombaton a második hosszú, több órás megbeszéléssel befeje­­ződött az olasz—nyugatnémet kormányfői találkozó Rumor mi­niszterelnök és Schmidt kancel­lár között a Comói-tó partján. Schmidt délben elutazott Olas­­országból. A kétnapos találkozót, a felek gazdasági kérdéseiket vi­tatták meg, különös tekintettel a súlyos olasz gazdasági helyzetre. Áttekintették a Közös Piac idő­szerű problémáit, az inflációt és az egyéb tornyosuló nehézsége­ket,­ amelyek zavarokat okoznak a közös piaci gépezet működésé­ben. Végül értékelték a külpoli­tikai helyzetet, az európai biz­tonsággal és a földközi-tengeri térséggel kapcsolatos kérdése­ket. A kormányfői találkozó leg­kézzelfoghatóbb fejleménye: a nyugatnémet Szövetségi Bank valutatartalékaiból kétmilliárd dollár összegű kölcsönt nyújt az Olasz Központi Banknak, amely összeg fedezetéül az olasz bank aranytartalékainak egy részét he­lyezi letétbe. A kölcsön az első konkrét alkalmazását jelenti an­nak az elvi megállapodásnak, amelyet a tízek kötöttek a kö­zelmúltban a hollandiai Zeist­­ben, s amely a szabad piaci ár­hoz közeli értékelés alapján lehe­tővé teszi a központi bankok aranytartalékainak mozgósítását. A kölcsön időtartama két év. Ha az olasz bank addig nem fizeti vissza a kétmilliárd dollárt, vég­leg át kell engednie a letétbe he­lyezett aranyat. A hatalmas összegű kölcsön a tavasszal felvett hasonló összegű amerikai kölcsönnel együtt jó­részt fedezi Olaszország fizetési mérlegének idei hiányát. A nyu­gatnémet kancellár ígéretet tett arra is, hogy az NSZK támogatni fogja Olaszország kérését egy kö­zös piaci hosszú lejáratú valuta­­kölcsön iránt. (MTI) A TASZSZ válasza Ford elnöknek a Diego Garcia-i támaszpont ügyében A TASZSZ hírügynökség írja szombati kommentárjában: Ford­ elnök legutóbbi sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy tá­mogatja az Indiai-óceánban levő Diego Garcia amerikai katonai támaszpont kibővítését. Nyom­ban hozzáfűzte, hogy ebben sem­miféle kihívást sem lát a Szov­jetunióval szemben, amely az Indiai-óceán térségében már há­rom jelentős haditengerészeti taktikai támaszponttal rendelke­zik. A TASZSZ kommentátora meg­állapítja: sajnos, az elnököt hely­telenül tájékoztatták. Az Indiai­óceán térségében ugyanis egyet­lenegy szovjet haditengerészeti támaszpont sincs. Ezzel össze­függésben talán érdemes említést tenni W. Colbynek, a CIA igaz­gatójának legutóbbi beszámolójá­ról, amelyet a szenátus katonai bizottságának adott. A New York Times jelentése szerint Colby a szovjet katonai jelenlétet az In­diai-óceánon „viszonylag cse­kélynek” minősítette, és annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Indiai-óceánon tartózko­dó szovjet erők végső szintje at­tól függ, hogy az Egyesült Álla­mok milyen erőket irányít ebbe a térségbe — írja a TASZSZ kom­mentátora. Az amerikai hadügyminiszté­rium vezetői arra számítanak, hogy ennek a támaszpontnak a létrehozásával kétszeresére emel­hetik az amerikai tengeralattjá­rók tartózkodási idejét az Indiai­óceánon. A haditengerészeti tá­maszpont építését 1976-ban sze­retnék befejezni. Ismeretes azonban, hogy a Pentagon tervei az amerikai kongresszus részéről komoly el­lenállásba ütköztek, egyszersmind az Indiai-óceán térségében fekvő országokon is végighömpölygött a tiltakozás hulláma. Palesztin felhívás az arab államokhoz Kairói tudósítónk jelentése szerint a szombati Al Ahram is­mertette a Palesztina­ Felszaba­dítás! Szervezet végrehajtó bi­zottságának damaszkuszi üléséről kiadott közleményt. A doku­mentum hangoztatja, hogy a PFSZ valamennyi Palesztinat arab törvényes képviselője. Ez válasz a júliusi egyiptomi—jor­dániai csúcstalálkozóról kiadott közös közleményre, mely szerint Jordánia nem az egész Palesz­tinai nép, hanem csupán az or­szág határain kívül élő paleszti­­naiak képviselőjeként ismeri el a Palesztinai Felszabadítási Szerve­zetet. A szervezet elutasítja a jordá­niai—izraeli csapatszétválasztás tervét és kijelenti, hogy a palesz­­inai föld bármely felszabadított részén létre kell hozni a Paleszti­nai kormányt. A közlemény felkéri az arab államokat, hogy az ENSZ-köz­­gyűlés új ülésszakán kezdemé­nyezzék a palesztinai probléma önálló napirendi témaként való megvitatását. A szovjet lapok ismertették Jasszer Arafatnak azt a nyilatko­zatát, amelyet a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet vezetője a Sum­ Palesztinia című hetilapnak adott a Szovjetunióban és több más szocialista országban tett lá­togatásáról. Arafat a látogatás jelentőségéről szólva hangsúlyoz­ta, hogy az fontos állomás a pa­lesztin mozgalom történetében, és fordulópontot jelent a Szovjet­unióhoz és a szocialista országok­hoz fűződő kapcsolataikban.

Next