Népszabadság, 1974. szeptember (32. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-10 / 211. szám
4 EGYESÜLT ÁLLAMOK Konzílium — műtét előtt „Az amerikai gazdaság súlyosan beteg” — állapította meg a Chicago Tribüne. „Ez már a recesszió” — nevezte meg a betegséget Mike Mansfield szenátor. Ezeken a megállapításokon már senki sem vitatkozik. Nem is lehet. A hivatalos statisztikák szerint a nemzeti össztermelés az idén két, egymást követő évnegyedben visszaesett. A munkanélküliség meghaladta az 5,3 százalékot, az építőiparban a 11 százalékot. A legutóbb közzétett adatok szerint az Egyesült Államok 86,3 millió dolgozójából jelenleg 4,8 millió van munka nélkül. A szakszervezeti és a baloldali lapok vitatják, s lényegesen többre becsülik a munkanélküliek számát. Az infláció évi növekedése is meghaladta a 12 százalékot. A nagykereskedelmi árindex júliusban 3,7 százalékkal emelkedett, ami egy évre kivetítve meghaladja a 44 százalékot. Ez a legnagyobb emelkedés az 1973-ban megszüntetett árellenőrzés óta. A megélhetési költségek — tavaly júliustól az idén júliusig — 11,8 százalékkal nőttek, emellett az átlagbérek csak 5,5 százalékkal növekedtek, vagyis az utóbbi év a dolgozó tömegek helyzetének általános rosszabbodását hozta. Nyugtalan és bizonytalan a helyzet az értéktőzsdén is. Hivatalos jelentések szerint az év első felében 1500 vállalat jutott csődbe, ami 50 százalékos emelkedést jelez az előző évihez képest. Rekordról számol be az ország kereskedelmi mérlege is, hiszen júliusban 728 milliós deficittel zárt. Ez a harmadik legnagyobb kereskedelmi deficit az ország történetében. Nincs megállás De a jelenleginél még rosszabb helyzetre számítanak. A kormány gazdasági szakértői az ipari termelés, az építkezés, a tartós cikkek — például az autó — gyártásának további visszaesésével számolnak. Egyes szakértőik szerint a munkanélküliség év végére eléri a 6, jövőre a 7—8 százalékot. Nincs megállás az árak emelkedésében sem. A nagy tvállomások felmérést végeztek az Egyesült Államok legnagyobb városaiban az élelmiszerárak alakulásáról. Megállapították, hogy az idén márciustól augusztus végéig 20—25 százalékos élelmiszeráremelkedés volt. Ezekkel a problémákkal került szembe Gerald Ford. Azóta bejelentette, hogy szeptember 27— 28-án „belpolitikai csúcsértekezletet” tart az ország legjobb gazdasági szakembereivel. Ezt megelőzően személyesen konzultál a gazdasági, pénzügyi élet szakértőivel, a kongresszus és a szakszervezetek képviselőivel. Ez a konzultációsorozat a héten a gazdasági és társadalmi élet legkülönbözőbb területeinek képviselőiből álló tanácskozásokkal folytatódik egészen a „csúcsértekezletig”, amelyen a terveket összegezik és azután talán jelentős intézkedéseket is hoznak. Ne várjanak csodákat... A „talánt” azért kell hangsúlyozni, mert a csúcsértekezlet tervének bejelentése után a kialakult nagy várakozástól megijedve, a Fehér Ház közölte: „csodákat persze nem kell várni”. Az ország gazdasága sokkal betegebb — mondta a Fehér Ház egyik gazdasági szakértője —, semhogy egy csapásra meg lehetne gyógyítani. A mostani tanácskozássorozatot csak konzíliumnak kell tekinteni a beteg fölött, s utána majd elhatározzák, hogy milyen operációra van szükség. Több szakértő két-három évet jósol a „gyógyulás” bekövetkezéséig. Ez egyáltalán nem biztató a dolgozó tömegeknek, hiszen számukra sokkal sürgősebb lenne a hatásos gyógymód... A nagytőkések képviselői nem sürgetik a gyógyítást, mert számukra ez a helyzet igen jövedelmező. A kereskedelmi minisztérium legújabb statisztikája szerint a vállalati tiszta profit az év második negyedében 7 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest. Az első negyedév tiszta profitja viszont — átlagban — 23,1 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Fogatlan házőrző kutya Ford elnök közölte, hogy a legfontosabb teendő jelenleg az infláció megfékezése. Ehhez kérte „a nemzet áldozatvállalását”, a nadrágszíj meghúzását. Hogy a szövetségi kormány példáján növelje a nemzetet, bejelentette: az 1975-ös állami költségvetés 305 milliárdos kiadási összegét 300 milliárd alá szorítják. Erre az első intézkedés már meg is történt: október 1-én vált volna esedékessé három és fél millió kormányalkalmazott és katona fizetésének 5,5 százalékos emelése. Az elnök intézkedést kért, hogy ezt a fizetésemelést csak január 1-től hajtsák végre. Ezzel 700 millió dollárt fognak megtakarítani. Elrendelte továbbá a szövetségi kormány alkalmazottai számának csökkentését 40 ezer fővel. A Fehér Ház szóvivője szerint ezzel több mint 300 milliót takarítanak meg. Létrehozták az ár- és bérellenőrzési tanácsot, ami hatalom nélküli ellenőrzést gyakorolhat a „túlzások” ellen. Emiatt a lapok már el is nevezték „fogatlan házőrző kutyának”. Ezek az intézkedések nem kis meglepetést okoztak azután, hogy az elnök közölte, a megtakarításoknál egyetlen minisztérium költségvetése, a Pentagoné sem lesz szent és sérthetetlen. De mégsem a fegyverkezési kiadásoknak, hanem az alkalmazottak fizetésének csökkentésével kezdte. Tehát itt is a nagytőkések járnak jól, akik továbbra is élvezhetik a fegyverkezésből származó magas profitot. Az elnök külön kéréssel fordult a szakszervezetekhez, hogy nadrágszíjhúzással, a bérkövetelések mérséklésével járuljanak hozzá az inflációellenes harchoz. És ez a kérés abban az időben hangzik el, amikor a szakszervezetek megkezdik a tárgyalásokat a tőkésekkel a lejáró kollektív szerződések megújításáról. A tőkésekhez viszont eddig még senki sem fordult, hogy mondjanak le a soha nem látott nagyságú profitjuk legalább egy részéről. Őket nem kérték „áldozathozatalra”. Ilyenkor a nagytőke észrevétlenül kiesik a „nemzet” fogalmából, amelyet áldozatra szólítanak. Ki fizeti meg az árat? A mind súlyosabb helyzetben az áldozatot vállaló dolgozó tömegek és a hasznot húzó tőkések között növekszik az ellentét, fokozódik a harc. A feszültség és az igazságtalanság már olyan nagy, hogy az AFLACIO szakszervezet osztálybékét hirdető és gyakorló vezetői is meggondolásra intik a tőkéseket és a politikai vezetőket. A munkások, közülük is a jelenleg legharcosabb réteg, a bányászok és a textilesek, határozott sztrájkharcot folytatnak követeléseik teljesítéséért. Augusztusban 730 sztrájkot jegyeztek fel az Egyesült Államokban. A munkaügyi minisztérium szerint ez év első felében 29,45 millió munkanap esett ki a termelésből sztrájk miatt, szemben az 1972-es 27,07 és az 1973-as 27,95 millió munkanappal. A sztrájkmozgalom erősödése világosan jelzi, az amerikai munkások nem akarnak beletörődni, hogy a „nagybeteg gazdaságot” csak az ő költségükön, az ő terhükre gyógyítgassák, miközben a nagytőke a „műtéten” is óriási haszonra tesz szert. Washington, 1974. szeptember. Kovács István \ i; V S/AB A D S A < 1974. szeptember 10., kedd MAGYAR — SZOVJET TUDOMÁNYOS - MŰSZAKI RENDEZVÉNYEK Ünnepi megnyitó a Technika Házában G. V. Alekszenko professzor előadása (Tudósítónktól.) Hétfő délután a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából ünnepélyes ülésen nyitották meg az MTA és az MTESZ által szervezett, egy hónapig tartó magyar —szovjet tudományos-műszaki rendezvénysorozatot. Az ünnepségen megjelent dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az MTESZ elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Klézl Róbert, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára. Ajtai Miklós megnyitójában méltatta a negyedszázados együttműködés eredményeit. Hangsúlyozta: a rendezvénysorozat feladata, hogy áttekintse az együttműködés kézzelfogható sikereit, és egyben ösztönözzön új, mélyebb kapcsolatok teremtésére a magyar és szovjet tudósok között. Az együttműködés módjáról szólva kiemelte, hogy főként távlati tudományos és kutatási terveink céljaival összefüggő feladatokat kell előtérbe helyeznünk oly módon, hogy emellett támogassuk a szervezetek, kutatóintézetek, üzemek közötti közvetlen kapcsolatokat is. — Reméljük — mondotta Ajtai Miklós —, hogy néhány fontos területen, ahol hagyományaink vannak és jó szakembereink, olyan eredményeket tudunk elérni, amelyekkel segíthetjük szovjet barátaink műszaki-tudományos fejlődését. A megnyitó után G. V. Alekszenko professzor, a műszaki tudományok doktora, a Szovjetunió Minisztertanácsa Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának elnökhelyettese tartott előadást A tudomány és a technika fejlesztésének fő irányai a Szovjetunióban címmel. Ismertette azt a számottevő fejlődést, amelyet a Szovjetunióban a tudomány és a technika területén elértek. Elmondta, hogy jelenleg több mint egymillió tudományos munkatárs és egyetemi oktató dolgozik, közülük 300 ezren szereztek tudományos fokozatot. A tudományos káderek száma a Szovjetunióban tízévenként megkétszereződik. A KGST-ről szólva kiemelte, hogy annak tevékenysége, a tudomány területén kifejtett közös erőfeszítések összehangolása és az eredmények felhasználása hozzájárult a termelés műszaki színvonalának emeléséhez és a gazdasági fejlődés ütemének gyorsulásához. Alekszenko professzor foglalkozott a szovjet tudomány kimagasló eredményeivel a világűr, a Hold és a Naprendszer bolygóinak kutatásában, az űrkísérletek nagy jelentőségű gyakorlati alkalmazásával a hírközlésben, valamint a természeti kincseknek a műholdak segítségével történő kutatásában. Szólt a fizikai kutatások eredményeiről, közöttük a lézertechnika alkalmazásáról, valamint a nukleáris fizika alkalmazási területeiről. A gépipar műszaki fejlődésével kapcsolatban kiemelte, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak alatt a Szovjetunióban 25 ezer új konstrukciójú gépet, berendezést és műszert gyártattak le, az elavult berendezéseket fokozatosan kivonják. A termelés műszaki-tudományos színvonalának emelése szempontjából nagy jelentőségű — mondotta — a technológiák korszerűsítése, a gyártás automatizálása és a szervezési, vezetési módszereknek a fejlesztése a számítástechnika alapján. Előadásának második felében sokoldalúan elemezte a Szovjetunió villamosenergia-termelésének és -elosztásának helyzetét és a fejlődés további útját. A Szovjetunió villamos erőműveinek beépített teljesítménye jelenleg több mint 200 millió kilowatt, termelése pedig ebben az évben 975 milliárd kilowatt/óra, több mint Anglia, Franciaország, Olaszország és az NSZK termelése együtt. A Szovjetunióban jelenleg 50, egymillió kilowattnál nagyobb teljesítményű villamos erőmű működik. Az utóbbi években két különlegesen nagy teljesítményű vízi erőművet építettek fel, a 4,1 millió kilowatt teljesítményű bratszkit, a 6 millió kilowatt teljesítményű krasznojarszkit. Ezután a Szovjetunió európai részén működő, több mint 135 millió kilowatt teljesítményű és több mint 600 erőművet magába foglaló Egységes Energiarendszerről (EESZ) szólt. Elmondta, hogy a Szovjetunió energiarendszerei a világ kilenc országával vannak összeköttetésben, ezen belül a Béke-távvezeték útján a KGST hat tagországával. Az atomerőművekről megemlítette, hogy építésüknek a programja éppen húsz évvel ezelőtt a Moszkva közelében levő, 5 megawatt teljesítményű erőmű üzembe helyezésével kezdődött el. Ma már nagy teljesítményű atomerőmű működik Voronyezsiben, Belojarszkban, Leningrádban, a távoli északon és a Szovjetunió más területein is. A tudomány és a technika fejlesztésének igen fontos tényezője a szocialista országok együttműködése. A szovjet—magyar műszaki-tudományos együttműködés 25. évfordulóját ünnepelve meggyőződéssel mondható el, hogy ennek az együttműködésinek az eredményei mindkét nép érdekeinek megfelelnek — fejezte be tetszéssel fogadott előadását Alekszenko professzor. A rendezvénysorozat keretében ma erdészeti szimpozion, csütörtökön híradástechnikai nap lesz. Tudományos ülésszak a magyar atomerőművek jövőjéről (Tudósítónktól.) Csütörtökön és pénteken — egyesületük 25 éves jubileuma alkalmából — tudományos ülésszakot rendeznek a Technika Házában az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület atomtechnikai szakosztályába tömörült szakemberek. Az egyesület vezetői hétfő délelőtti sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy hazánk villamosenergia-felhasználása évenként nyolc-tíz százalékkal nő, vagyis tízévenként megkétszereződik, s ennek az igénynek a kielégítése ma már csak a hagyományos fűtőanyagokkal működő erőművek segítségével nem lehetséges. Ezért az ezredfordulóig épülő 20—25 ezer megawatt új erőművi kapacitás jelentős hányada: 12—18 ezer MW, atomerőmű lesz. Az atomerőmű-program megvalósítása sokoldalú felkészülést kíván. Ebbe kapcsolódtak be az ETE 1955-ben megalakult atomtechnikai szakosztályának tagjai, akik — szám szerint 220-an — hat bizottságban tanulmányozzák a külföldi tapasztalatokat, szakirodalmat, és tömörítik a kutatóintézetekben és másutt ezzel a kérdéssel foglalkozó szakembereket. A kétnapos tudományos ülésszakot Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes nyitja meg, a két bevezető előadást Lévai András akadémikus és Osztrovszki György akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke tartja Az atomenergia szerepe a világ távlati energiaigényének biztosításában, illetve A szocialista integrációból eredő tudományos kutatási és műszaki fejlesztési feladatok címmel. Ezután egész sor előadást vitatnak meg, melyeket több csoportba soroltak. KGST: Előrelépés az anyagi-műszaki ellátási együttműködésben Hazaérkezett Moszkvából az a magyar küldöttség, amely részt vett a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottságának alakuló ülésén. A küldöttség vezetője, dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az MTI munkatársának a többi között elmondotta, hogy az anyaggazdálkodásban a KGST-országok együttműködése eddig a tapasztalatcserével valósult meg. Ennek fóruma a kétévenként megrendezett anyagi-műszaki ellátási szimpozion volt, amelyet hasonló időközönként a jövőben is megrendeznek. A most megalakult bizottságban is a tapasztalatcsere lesz a fő munkamódszer, de a levonható következtetéseket ajánlásokba foglalják. Ezek azután a tervezési és szervezési munka során beépülnek az egyes országok gyakorlati gazdasági életébe. Ugyanakkor a bizottság néhány területen közvetlenül szervezi az országok közötti együttműködést. Az alakuló ülésen kidolgozták a bizottság ügyrendjét. Eszerint a testület ajánlásokat dolgoz ki például a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésére, a ráfizetéses anyagoknál az anyaghelyettesítésre, valamint az ésszerű készletgazdálkodásra. Foglalkozik a másodlagos anyagok és a hulladékok hasznosításával, együttműködést szervez a KGST-országok között az elfekvő anyagok és berendezések cseréjére. Meghatározza a korszerű raktárgazdálkodás átfogó rendszerét, ezen belül a raktárak optimális nagyságát, területi elhelyezését és komplex gépesítését. Vizsgálja a csomagolási rendszereket, ajánlásokat dolgoz ki a KGST-országok közötti forgalomban használatos göngyölegek, egységrakományok és konténerek tipizálására stb. A bizottság tevékenysége természetesen szorosan kapcsolódik a különböző KGST-szervezetek munkájához. Jubileumi ünnepség a Gödi Fészekben A Gödi Fészek alapításának 50. évfordulójáról vasárnap a munkásmozgalmi emlékműnél rendezett ünnepségen emlékeztek meg. Az ünnepségen megjelent dr. Orbán László kulturális miniszter, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára. Ott voltak sokan a Gödi Fészek egykori látogatói, a hajdani munkás-összejövetelek részvevői közül is. Baráth Endrének, Vác járási pártbizottsága első titkárának megnyitója után dr. Orbán László idézte fel a közös szórakozások, politikai megmozdulások emlékeit. Ezután dr. Alföldy Árpád, a budapesti KISZ-bizottság titkára köszöntötte a veteránokat, majd a párt-, a tanácsi szervek, a KISZ, a Partizán Szövetség, a volt MTE tagjai, a veteránok nevében helyezték el a megjelentek az emlékezés virágait a hajdani Fészek emlékművén. Az ünnepség sport- és kulturális rendezvényekkel folytatódott. Sokan tekintették meg a jubileum alkalmából megnyílt Fészek Sportmúzeum gazdag anyagát.