Népszabadság, 1974. november (32. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
2 Schmidt nyugatnémet kancellár hazautazott a Szovjetunióból Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja csütörtökön befejezte szovjetunióbeli látogatását. A nap folyamán a kancellár, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és a kíséret tagjai Kijevből repülőgépen hazautaztak. A kancellár és kísérete csütörtökön az esti órákban Hamburgba érkezett. Mint ismeretes, a tárgyalások eredményeként szerdán szovjet MNSZK megállapodást írtak alá Moszkvában. A TASZSZ ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: A Szovjetunió kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött megállapodás előirányozza az ipari kooperáció fejlesztését és az együttműködés kiszélesítését a nyersanyag- és az energiatermelés területén. A két ország szervezeteinek ebben az együttműködésben való részvétele egyebek között szabadalmak, licencek átadását, gépek és gépi berendezések szállítását jelentheti. A két állam képviselői évente legkevesebb egy ízben hol Bonnban, hol Moszkvában találkoznak a megállapodás teljesítésének ellenőrzése céljából. Az 1971. szeptember 3-án megkötött négyoldalú megállapodásnak megfelelően ez a megállapodás a megszabott előírásoknak megfelelően Nyugat-Berlinre is vonatkozik. (MTI) HÍRMAGYARAZÓINK ÍRJÁK Moszkva: Kapunyitás új lehetőségeknek (Moszkvai tudósítónktól.) „Folyamatosság” — ez volt a kulcsszó a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozón, és ez nyitotta meg a dokumentumokban is tükröződő új lehetőségek kapuját. Moszkva és Bonn párbeszéde — a kancellári poszton bekövetkezett változás óta is — a szerződésben rögzített alapokon folytatódik. A realitások tudomásul vétele lényeges és kedvező változásokat hozott Európában. Mi több, a Brezsnyev és Schmidt aláírásával ellátott közös nyilatkozat hangsúlyozza: a két fél mindent elkövet avégett, hogy az európai enyhülés és együttműködés tendenciája a földrész életének állandóan ható tényezője legyen. Ezen az elvi alapon születtek a szovjet—nyugatnémet tárgyalások eredményei, amelyek politikailag is, a gazdasági együttműködést tekintve is, számottevőek. Először is a szovjet vezetők elfogadták a bonni meghívást — a csúcsszintű dialógusnak tehát folytatása lesz. Emellett intézményesítették, hogy a külügyminiszterek rendszeres konzultációs kapcsolatban legyenek egymással. Ezek korántsem formális mozzanatok, amikor mind az európai biztonsági értekezlet, mind a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kapcsán — hogy csak földrészünk e két időszerű kérdését említsük — a még nyitott kérdések megoldásán dolgoznak. A tárgyalások egyszersmind igazolták azt is, hogy éppen a vonatkozó négyhatalmi megállapodás tiszteletben tartása az, ami lehetőséget nyújt a Nyugat-Berlinnel összefüggő gyakorlati problémák áthidalására. A moszkvai tárgyalásokon aláírtak egy hosszú távú kormányközi megállapodást is, amelynek arányaiból ízelítőt ad a csúcstalálkozóval egyidőben a 2000. évig kötött — sorrendben immár harmadik — ,,acélcsőért földgázt” megállapodás. S. P. Bonn: Gyümölcsöző politikai hétköznapok (Bonni tudósítónktól.) A szovjet—nyugatnémet tárgyalások mérlegét józan bonni politikai körök az előzetes tervekkel és várakozásokkal összevetve vonják meg. E körökben figyelmen kívül hagyják a jobboldal elfogadhatatlan és irreális követelőzéseit, agresszív ultimátumait a Nyugat-Berlinről szóló egyezmény önkényes felülvizsgálására és „újraértelmezésére”. Schmidt kancellár azt mondta Moszkvába indulása előtt, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban a látványos aktusokról át kell térni a gyümölcsöző politikai hétköznapokra, amilyenek a szovjet—amerikai és a szovjet—francia együttműködést jellemzik. Akik így tekintik a moszkvai megbeszéléseket, azok nem csalódtak várakozásukban. „Az idei NSZK—szovjet konzultáció tárgyilagosan, ezáltal persze barátságosan folyt le — írja a konzervatív nagytőke lapja, a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok jelenét és távlatait reálisan tekintő közvélemény álláspontját a Frankfurter Rundschau így fogalmazza meg: „Bonn és Moszkva számára most az a tét, hogy az eszmecserék folytatását ne engedjék a (nyugat-)berlini kérdés miatt zátonyra futni. Ezt a külpolitikailag egyedül helyes álláspontját Bonn-nak meg kell védenie a CDU és CSU belpolitiailag acsarkodó farkasaival szemben, bármilyen nehéz lesz is.” A szovjet—nyugatnémet konzultációk most elhatározott rendszeresítése, a szovjet vezetők újabb bonni meghívása, a kétoldalú szerződések, az együttműködés újabb megerősítése mind az NSZK, mind a Szovjetunió szempontjából hasznos. Az NSZK-ban — mint az Unsere Zeit, a Német Kommunista Párt lapja rámutat — enyhíti az energiaellátási gondokat, és biztosítja tízezrek munkáját. Szélesebb összefüggéseit tekintve, a két ország konszolidált kapcsolata egész Európa érdeke és az egyetemes béke megszilárdításának nagyon is fontos eleme. C. T. B. A Pravda cikke a szovjet—jugoszláv viszonyt mérgező nyugati sajtókoholmányokról A Pravda csütörtöki száma erélyesen visszautasítja a nyugati reakciós sajtóorgánumoknak a szovjet—jugoszláv viszony befeketítését célzó kísérleteit. Egyes bécsi lapok — a Kronen Zeitung, a Die Presse és a Kurier — olyan jelentéseket közöltek, amelyek szerint „a szovjet csapatok előrenyomultak” a jugoszláv határ felé. A Kurier a napokban továbblépett e rágalomhadjáratban, azzal a légből kapott állítással, hogy „szovjet ejtőernyősök már régóta hadgyakorlatokat folytatnak Belgrád közelében”. A Pravda emlékeztet a jugoszláv Vjesnik, „A Kurier ejtőernyőskacsája” című kommentárjára, amely a bécsi jobboldali lap koholmányára válaszol, s nemcsak frappánsan visszavág a rágalmazóknak, hanem a rosszindulatú sajtókampány hátterét is megvilágítja. Ez az akció a jugoszláv lap szerint egy régóta, jóllehet sikertelenül folyó Jugoszlávia-ellenes kampány része, mely a hazugság, a koholmány és a rágalom eszközével él, de ennél messzebbre is elmegy, mert fizetett terroristák befogadását és Jugoszláviába küldését is magában foglalja. A jugoszláv közvélemény szerint ez a „speciális háború” nemcsak Jugoszlávia ellen irányul, hanem meg akarja mérgezni az államok közötti kapcsolatok rendezésének javuló légkörét. A kampányhoz egyébként haladéktalanul csatlakozott a pekingi propagandagépezet is. A Zsenmin Zsipao terjedelmes cikkének alapját az imperialista propagandából vett koholmányok alkotják, lemeztelenítve a pekingi külpolitika valóságos céljait: akadályozni az enyhülést, viszályt kelteni a szocialista országok között — hangzik a Pravda állásfoglalása. Mit november izintek NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány tortán Az ENSZ-közgyűlés ciprusi vitájában csütörtökön Hollai Imre nagykövet, hazánk ENSZ-képviseletének vezetője ismertette a Magyar Népköztársaság álláspontját, rámutatott: elítéljük a Ciprusi Köztársaság független államisága elleni tevékenységet, amelynek az a célja, hogy a szigetet a NATO függvényévé tegye. (MTI) Moszkvában csütörtökön nyilvánosságra hozták annak a táviratnak a szövegét, amelyet a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága és a Kínai Államtanács intézett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségéhez és a Minisztertanácshoz. A távirat szövege így hangzik: Köszönjük a Kínai Népköztársaság megalakulásának 25. évfordulójával kapcsolatban tolmácsolt jókívánságokat. (TASZSZ) A bolgár nemzetgyűlés megszavazta a Todor Zsivkov által előterjesztett törvényjavaslatot, amely büntetőjogi mentességet biztosít mindazoknak, akik törvénytelen módon hagyták el az országot, de 1975 december végéig visszatérnek Bulgáriába. (MTI) Kissinger amerikai külügyminiszter befejezte tárgyalásait Daccában Mudzsibur Rahman bangladesi miniszterelnökkel és szerdán Bangladesből Pakisztánba érkezett. (Reuter) Szovjet tudósküldöttség tett látogatást az NSZK-ban Ovcsinnyikov akadémikusnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája alelnökének vezetésével. A delegációt a Német Tudományos Kutató Társaság hívta meg. (TASZSZ) Államosítási tervek Portugáliában A portugál fővárosiban nyilvánosságra hozták a politikai pártok alakítását szabályozó törvény szövegét. A törvény teljes szabadságot biztosít politikai pártok alakítására, azzal a feltétellel, hogy a szervezet legalább ötezer, 18 évet betöltött tagot számlál. A pártoknak tilos bármilyen címen támogatást elfogadni autonóm állami szervektől, külföldi magánszemélyektől, illetve vállalatoktól. A portugál államosítási tervekről nyilatkozott az MTI Lisszabonba kiküldött tudósítójának, Síma Endrének Torres Campos portugál ipari és energiaügyi államtitkár. Elmondta, hogy ezekben a napokban tárgyal a minisztertanács a villamosenergia-termelés és -elosztás államosításáról. Részben és fokozatosan állami ellenőrzés alá akarják vonni a kőolajipart, a bányákat és a kohászati kombinátokat is. A kormány máris korlátozta a Shell és a Mobil nemzetközi olajtrösztök forgalmát. A bányák közül csak azokat államosítják, amelyek a hazai termelés szempontjából döntőek. A kohászatban pedig a kormány arra fog törekedni, hogy a magántőkével szemben erősítse a már meglevő állami, illetve vegyes vállalatok pozícióit. (MTI) Véget ért a hágai túszok négynapos drámája Csütörtök hajnalban véget ért a Hága melletti Scheveningen börtönében a túszok drámája. Tengerészgyalogosokból álló különleges egység hatolt be a börtön kápolnájába, ahol négy fellázadt rab szombat este óta fogva tartotta túszait. Az akció egyetlen puskalövés nélkül ment végbe, a lázadók letették a fegyvert, a túszoknak sem esett bántódásuk. A lázadást egy palesztin géprabló, két holland köztörvényes bűnöző és egy algériai születésű, francia állampolgárságú rab hajtotta végre. Az emberrablók követelték, hogy repülőgépen elhagyhassák az országot, de a hatóságok szerint egyetlen állami sem volt hajlandó befogadni az egész csoportot (MTI) Algéria nemzeti ünnepén Algéria két évtizede, 1954. november 1-én történelmének fordulópontjához érkezett: ezen a napon kezdődött meg a fegyveres küzdelem a francia gyarmatosítók ellen, az évszázados idegen uralom felszámolásáért. A kolonialisták azt remélték, hogy gyorsan elfojtják a nemzeti felszabadítási harc fellobbant lángját. A gyengén felfegyverzett ellenálló csoportokkal szemben bevetették a legmodernebb haditechnikát, a hírhedt idegenlégionisták és ejtőernyősök állig felfegyverzett, jól kiképzett egységei tűzzel-vassal próbálták szétzúzni a felkelést, véres terrorral megfélemlíteni a gyűlölt idegen elnyomás ellen harcba szállt tömegeket. Az algériai nép szabadságvágyát azonban nem fojthatta el a terror. A hősi harc, amely rövidesen átterjedt az egész országra, több mint hét éven át tartott. Csaknem egymillióan estek áldozatul a gyarmatosítók elleni háborúban. 2695 véres nap után a Nemzeti Felszabadítási Front, az FLN vezetésével az algériai nép végül győzedelmeskedett elnyomóin, létrejött az évali egyezmény és 1962 szeptemberében, 132 évi gyarmati elnyomás után megalakult a szabad, független Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság. A fiatal algériai állam megalakulása óta aktív, antiimperialista és antikolonialista külpolitikát folytatva a fejlődő országok tekintélyes képviselőjévé vált. Következetes és haladó politikai irányvonalával jelentős szerepet játszik az arab világban is. Széles körű és gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki a szocialista országokkal — köztük hazánkkal —, amelyek már a felszabadító harc kezdetétől minden területen támogatták és támogatják az algériai népet. Algéria népének a szabadságáért vívott hosszú, nehéz harcát csakúgy, mint áldozatkész munkáját hazája felvirágoztatásáért őszinte rokonszenvvel kísérte és kíséri figyelemmel az egész haladó emberiség. Nemzeti ünnepén újabb sikereket kívánunk ahhoz a munkához és küzdelemhez, amelynek célja a nép érdekeit szolgáló társadalom felépítése. * Algéria nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, a Nemzeti Felszabadítási Front forradalmi tanácsa elnökét, a minisztertanács elnökét. Kairói és ammani vélemények a rabati csúcstalálkozó hatásáról Rabatban és Ammanban újabb nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyek állást foglalnak a rabati csúcstalálkozón felmerült kérdésekben. Ezek a nyilatkozatok is érzékeltetik, hogy a tanácskozáson nem sikerült minden problémát megoldani. A térség fővárosaiban folytatódik a közel-keleti válsággal kapcsolatos diplomáciai tevékenység. Kairói tudósítónk, Bócz Sándor jelenti: Szadat egyiptomi elnök elutazása előtti rabati sajtóértekezletén megerősítette, hogy nem lehet szó arról, hogy csupán az egyiptomi fronton valósítsák meg az újabb izraeli csapatkivonást. A kairói Al Akhbar úgy vélekedik, hogy a rabati csúcs eredményeként rövidebbé és világosabbá vált a Genfbe vehető út. Az AFP jelentése szerint Huszszein jordániai uralkodó szerdán rádió- és tévébeszédében foglalkozott a palesztin kérdésben született rabati megállapodással. Mint mondotta, országa „támogatni fogja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet jövőbeli kötelezettségeinek teljesítésében mind nemzeti, mind nemzetközi szinten”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is otthont kíván adni minden Palesztinanak, akik nemzeti jogainak elvesztése nélkül jordániai állampolgár kíván maradni. Az uralkodó utalt rá, hogy „kormánya továbbra is vállalja a Jordán folyó nyugati partján a polgári közigazgatás pénzügyi fenntartását és az ottani lakosság anyagi támogatását”. A Pravda csütörtöki számában megjelent az arab államfők rabati csúcsértekezletével foglalkozó cikk megállapítja: a találkozó egyik eredménye, hogy áthidalják a Jordánia és a PFSZ között a közel-keleti rendezés ügyében fennállt nézetkülönbséget. A rabati csúcstalálkozó megerősítette, hogy az érintett arab kormányok készek részt venni a Közel-Kelettel foglalkozó genfi konferencián, mihelyt egybehangolták álláspontjukat a PFSZ-szel, valamint a két nagyhatalommal, mint a Biztonsági Tanács által hozott határozatok garantálóival. (TASZSZ) Szélesedik a spanyol diktatúra ellenzőinek tábora Dolores Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke a Pravda tudósítójával folytatott beszélgetése során kijelentette: „A Spanyolországból érkező hírek azt bizonyítják, hogy fokozódott a Franco-rezsim terrorja az egyre erősödő demokratikus mozgalommal szemben.” Mint a Spanyol Kommunista Párt elnöke elmondotta, a hatóságok a kommunistákra, a munkásbizottságok aktivistáira mérik csapásaikat, minthogy bennünk látják a munkás- és demokratikus mozgalom élcsapatát, a dolgozók érdekeiért vívott küzdelem legkitartóbb harcosait. A diktatúra igyekszik börtönrácsok mögé zárni a munkásosztály és a lakosság más rétegeinek a rezsim ellen fellépő legjobb képviselőit. Dolores Ibarruri hangsúlyozta, hogy Spanyolországban erősödik és szélesedik a diktatúra ellen vívott harc. A francóizmus ellen ma már nemcsak a dolgozók lépnek fel, hanem a legkülönbözőbb társadalmi és politikai erők is, beleértve a burzsoázia és a katolikus egyház képviselőit, holott nemrégiben ezek a rétegek még a rezsim támaszát jelentették. Ilyen körülmények között a megtorlások fokozódása a rezsim gyengesége bizonyítékának tekinthető. A francóizmus válságának elmélyülését elősegítette az európai helyzet fejlődése is — elsősorban a portugáliai és a görögországi diktatórikus rezsim bukása — mondotta Ibarruri. Henry Winston a színes bőrűek jogainak elismertetéséért Az Egyesült Államok Kommunista Pártja, valamint a „faji és politikai megtorlások ellen harcoló országos szövetség” szerdai közös sajtóértekezletén Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának országos elnöke kijelentette, hogy a szocializmusért folyó harc egyik igen fontos része ma az a küzdelem, amelyet az Egyesült Államokban élő néger lakosság és más nemzeti kisebbségek törvényes társadalmi jogaik elismertetéséért folytatnak. Mint közölte, országszerte nagy tiltakozó hadjárat indul az észak-karolinai néger lakosság jogaiért harcoló aktivisták törvénytelen üldözése ellen. (TASZSZ)