Népszabadság, 1974. november (32. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

2 Schmidt nyugatnémet kancellár hazautazott a Szovjetunióból Helmut Schmidt, az NSZK kan­cellárja csütörtökön befejezte szovjetunióbeli látogatását. A nap folyamán a kancellár, Hans-Diet­­rich Genscher külügyminiszter és a kíséret tagjai Kijevből repülő­gépen hazautaztak. A kancellár és kísérete csütörtökön az esti órákban Hamburgba érkezett. Mint ismeretes, a tárgyalások eredményeként szerdán szovjet M­NSZK megállapodást írtak alá Moszkvában. A TASZSZ ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: A Szovjetunió kormánya és a Né­met Szövetségi Köztársaság kor­mánya között létrejött megálla­podás előirányozza az ipari ko­operáció fejlesztését és az együtt­működés kiszélesítését a nyers­anyag- és az energiatermelés te­rületén. A két ország szervezetei­nek ebben az együttműködésben való részvétele egyebek között szabadalmak, licencek átadását, gépek és gépi­ berendezések szál­lítását jelentheti. A két állam képviselői évente legkevesebb egy ízben hol Bonn­ban, hol Moszkvában találkoznak a megállapodás teljesítésének el­lenőrzése céljából. Az 1971. szeptember 3-án meg­kötött négyoldalú megállapodás­nak megfelelően ez a megállapo­dás a megszabott előírásoknak megfelelően Nyugat-Berlinre is vonatkozik. (MTI) HÍRMAGYARAZÓINK ÍRJÁK Moszkva: Kapunyitás új lehetőségeknek (Moszkvai tudósítónktól.) „Folyamatosság” — ez volt a kulcsszó a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozón, és ez nyitotta meg a dokumentumokban is tük­röződő új lehetőségek kapuját. Moszkva és Bonn párbeszéde — a kancellári poszton bekövetke­zett változás óta is — a szerző­désben rögzített alapokon folyta­tódik. A realitások tudomásul vé­tele lényeges és kedvező változá­sokat hozott Európában. Mi több, a Brezsnyev és Schmidt aláírásá­val ellátott közös nyilatkozat hangsúlyozza: a két fél mindent elkövet avégett, hogy az európai enyhülés és együttműködés ten­denciája a földrész életének ál­landóan ható tényezője legyen. Ezen az elvi alapon születtek a szovjet—nyugatnémet tárgyalá­sok eredményei, amelyek politi­kailag is, a gazdasági együttmű­ködést tekintve is, számottevőek. Először is a szovjet vezetők elfo­gadták a bonni meghívást — a csúcsszintű dialógusnak tehát folytatása lesz. Emellett­ intéz­ményesítették, hogy a külügymi­niszterek rendszeres konzultációs kapcsolatban legyenek egymás­sal. Ezek korántsem formális mozzanatok, amikor mind az eu­rópai biztonsági értekezlet, mind a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lások kapcsán — hogy csak föld­részünk e két időszerű kérdését említsük — a még nyitott kérdé­sek megoldásán dolgoznak. A tárgyalások egyszersmind igazol­ták azt is, hogy éppen a vonat­kozó négyhatalmi megállapodás tiszteletben tartása az, ami lehe­tőséget nyújt a Nyugat-Berlinnel összefüggő gyakorlati problémák áthidalására. A moszkvai tárgyalásokon alá­írtak egy hosszú távú kormány­közi megállapodást is, amelynek arányaiból ízelítőt ad a csúcsta­lálkozóval egyidőben a 2000. évig kötött — sorrendben immár har­madik — ,,acélcsőért földgázt” megállapodás. S. P. Bonn: Gyümölcsöző politikai hétköznapok (Bonni tudósítónktól.) A szovjet—nyugatnémet tár­gyalások mérlegét józan bonni politikai körök az előzetes ter­vekkel és várakozásokkal össze­vetve vonják meg. E körökben figyelmen kívül hagyják a jobb­oldal elfogadhatatlan és irreális követelőzéseit, agresszív ultimá­tumait a Nyugat-Berlinről szóló egyezmény önkényes felülvizsgá­lására és „újraértelmezésére”. Schmidt kancellár azt mondta Moszkvába indulása előtt, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsola­tokban a látványos aktusokról át kell térni a gyümölcsöző politikai hétköznapokra, amilyenek a szov­jet—amerikai és a szovjet—fran­cia együttműködést jellemzik. Akik így tekintik a moszkvai megbeszéléseket, azok nem csa­lódtak várakozásukban. „Az idei NSZK—szovjet konzultáció tár­gyilagosan, ezáltal persze barát­ságosan folyt le — írja a konzer­vatív nagytőke lapja, a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung. A szovjet—nyugatnémet kap­csolatok jelenét és távlatait reá­lisan tekintő közvélemény állás­pontját a Frankfurter Rundschau így fogalmazza meg: „Bonn és Moszkva számára most az a tét, hogy az eszmecserék folytatását ne engedjék a (nyugat-)berlini kérdés miatt zátonyra futni. Ezt a külpolitikailag egyedül helyes ál­láspontját Bonn-nak meg kell vé­denie a CDU és CSU belpoliti­­ai­­lag acsarkodó farkasaival szem­ben, bármilyen nehéz lesz is.” A szovjet—nyugatnémet konzultá­ciók most elhatározott rendszere­sítése, a szovjet vezetők újabb bonni meghívása, a kétoldalú szerződések, az együttműködés újabb megerősítése mind az NSZK, mind a Szovjetunió szem­pontjából hasznos. Az NSZK-ban — mint az Unsere Zeit, a Német Kommunista Párt lapja rámutat — enyhíti az energiaellátási gon­dokat, és biztosítja tízezrek mun­káját. Szélesebb összefüggéseit te­kintve, a két ország konszolidált kapcsolata egész Európa érdeke és az egyetemes béke megszilárdí­tásának nagyon is fontos eleme. C. T. B. A Pravda cikke a szovjet—jugoszláv viszonyt mérgező nyugati sajtókoholmányokról A Pravda csütörtöki száma eré­lyesen visszautasítja a nyugati reakciós sajtóorgánumoknak a szovjet—jugoszláv viszony befe­­ketítését célzó kísérleteit. Egyes bécsi lapok — a Kronen Zeitung, a Die Presse és a Kurier — olyan jelentéseket közöltek, amelyek szerint „a szovjet csapatok előre­nyomultak” a jugoszláv határ fe­lé. A Kurier a napokban tovább­lépett e rágalomhadjáratban, az­zal a légből kapott állítással, hogy „szovjet ejtőernyősök már régóta hadgyakorlatokat folytatnak Belg­­rád közelében”. A Pravda emlékeztet a jugo­szláv Vjesnik, „A Kurier ejtőer­nyőskacsája” című kommentár­jára, amely a bécsi jobboldali lap koholmányára válaszol, s nem­csak frappánsan visszavág a rá­galmazóknak, hanem a rosszindu­latú sajtókampány hátterét is megvilágítja. Ez az akció a jugo­szláv lap szerint egy régóta, jól­lehet sikertelenül folyó Jugoszlá­­via-ellenes kampány része, mely a hazugság, a koholmány és a rágalom eszközével él, de ennél messzebbre is elmegy, mert fi­zetett terroristák befogadását és Jugoszláviába küldését is magá­ban foglalja. A jugoszláv közvé­lemény szerint ez a „speciális há­ború” nemcsak Jugoszlávia ellen irányul, hanem meg akarja mér­gezni az államok közötti kapcso­latok rendezésének javuló légkö­rét. A kampányhoz egyébként ha­ladéktalanul csatlakozott a pe­kingi propagandagépezet is. A Zsenmin Zsipao terjedelmes cik­kének alapját az imperialista pro­pagandából vett koholmányok al­kotják, lemeztelenítve a pekingi külpolitika valóságos céljait: aka­dályozni az enyhülést, viszályt kelteni a szocialista országok kö­zött — hangzik a Pravda állás­foglalása. Mit november iz­­intek NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány tortán Az ENSZ-közgyűlés ciprusi vi­tájában csütörtökön Hollai Imre nagykövet, hazánk ENSZ-képvi­­seletének vezetője ismertette a Magyar Népköztársaság állás­pontját, rámutatott: elítéljük a Ciprusi Köztársaság független ál­lamisága elleni tevékenységet, amelynek az a célja, hogy a szige­tet a NATO függvényévé tegye. (MTI) Moszkvában csütörtökön nyil­vánosságra hozták annak a táv­iratnak a szövegét, amelyet a Kí­nai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága és a Kínai Államtanács intézett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségéhez és a Mi­nisztertanácshoz. A távirat szöve­ge így hangzik: Köszönjük a Kí­nai Népköztársaság megalakulá­sának 25. évfordulójával kapcso­latban tolmácsolt jókívánságokat. (TASZSZ) A bolgár nemzetgyűlés megsza­vazta a Todor Zsivkov által elő­terjesztett törvényjavaslatot, amely büntetőjogi mentességet biztosít mindazoknak, akik tör­vénytelen módon hagyták el az országot, de 1975 december végéig visszatérnek Bulgáriába. (MTI) Kissinger amerikai külügymi­niszter befejezte tárgyalásait Dac­­cában Mudzsibur Rahman bang­ladesi miniszterelnökkel és szer­dán Bangladesből Pakisztánba ér­kezett. (Reuter) Szovjet tudósküldöttség tett lá­togatást az NSZK-ban Ovcsinnyi­­kov akadémikusnak, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája al­­elnökének vezetésével. A delegá­ciót a Német Tudományos Kuta­tó Társaság hívta meg. (TASZSZ) Államosítási tervek Portugáliában A portugál fővárosiban nyilvá­nosságra hozták a politikai pártok alakítását szabályozó törvény szö­vegét. A törvény teljes szabadsá­got biztosít politikai pártok ala­kítására, azzal a feltétellel, hogy a szervezet legalább ötezer, 18 évet betöltött tagot számlál. A pártoknak tilos bármilyen címen támogatást elfogadni autonóm ál­lami szervektől, külföldi magán­személyektől, illetve vállalatok­tól. A portugál államosítási tervek­ről nyilatkozott az MTI Lissza­bonba kiküldött tudósítójának, Sí­m­a Endrének Torres Campos por­tugál ipari és energiaügyi állam­titkár. Elmondta, hogy ezekben a napokban tárgyal a miniszterta­nács a villamosenergia-termelés és -elosztás államosításáról. Rész­ben és fokozatosan állami ellen­őrzés alá akarják vonni a kőolaj­ipart, a bányákat és a kohászati kombinátokat is. A kormány már­is korlátozta a Shell és a Mobil nemzetközi olajtrösztök forgal­mát. A bányák közül csak azokat ál­lamosítják, amelyek a hazai ter­melés szempontjából döntőek. A kohászatban pedig a kormány ar­ra fog törekedni, hogy a magán­tőkével szemben erősítse a már meglevő állami, illetve vegyes vállalatok pozícióit. (MTI) Véget ért a hágai túszok négynapos drámája Csütörtök hajnalban véget ért a Hága melletti Scheveningen börtönében a túszok drámája. Tengerészgyalogosokból álló kü­lönleges egység hatolt be a bör­tön kápolnájába, ahol négy fellá­zadt rab szombat este óta fogva tartotta túszait. Az akció egyet­len puskalövés nélkül ment vég­be, a lázadók letették a fegyvert, a túszoknak sem esett bántódá­­suk. A lázadást egy palesztin gép­rabló, két holland köztörvényes bűnöző és egy algériai születésű, francia állampolgárságú rab haj­totta végre. Az emberrablók kö­vetelték, hogy repülőgépen el­hagyhassák az országot, de a ha­tóságok szerint egyetlen állami sem volt hajlandó befogadni az egész csoportot (MTI) Algéria nemzeti ünnepén Algéria két évtizede, 1954. no­vember 1-én történelmének for­dulópontjához érkezett: ezen a napon kezdődött meg a fegyveres küzdelem a francia gyarmatosítók ellen, az évszázados idegen ura­lom felszámolásáért. A kolonialisták azt remélték, hogy gyorsan elfojtják a nemzeti felszabadítási harc fellobbant lángját. A gyengén felfegyverzett ellenálló csoportokkal szemben bevetették a legmodernebb hadi­­technikát, a hírhedt idegenlégio­­nisták és ejtőernyősök állig fel­fegyverzett, jól kiképzett egysé­gei tűzzel-vassal próbálták szét­zúzni a felkelést, véres terrorral megfélemlíteni a gyűlölt idegen elnyomás ellen harcba szállt tö­megeket. Az algériai nép szabad­ságvágyát azonban nem fojthat­ta el a terror. A hősi harc, amely rövidesen átterjedt az egész or­szágra, több mint hét éven át tar­tott. Csaknem egymillióan estek áldozatul a gyarmatosítók elleni háborúban. 2695 véres nap után a Nem­zeti Felszabadítási Front, az FLN vezetésével az algériai nép végül győzedelmeskedett elnyo­móin, létrejött az éval­i egyez­mény és 1962 szeptemberében, 132 évi gyarmati elnyomás után megalakult a szabad, független Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság.­­ A fiatal algériai állam megala­kulása óta aktív, antiimperialista és antikolonialista külpolitikát folytatva a fejlődő országok te­kintélyes képviselőjévé vált. Kö­vetkezetes és haladó politikai irányvonalával jelentős szerepet játszik az arab világban is. Szé­les körű és gyümölcsöző kapcso­latokat alakított ki a szocialista országokkal — köztük hazánkkal —, amelyek már a felszabadító harc kezdetétől minden területen támogatták és támogatják az al­gériai népet. Algéria népének a szabadsá­gáért vívott hosszú, nehéz harcát csakúgy, mint áldozatkész mun­káját hazája felvirágoztatásáért őszinte rokonszenvvel kísérte és kíséri figyelemmel az egész hala­dó emberiség. Nemzeti ünnepén újabb sikereket kívánunk ahhoz a munkához és küzdelemhez, amelynek célja a nép érdekeit szolgáló társadalom felépítése. * Algéria nemzeti ünnepe alkal­mából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo­­sonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Huari Bumedient, az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság elnö­két, a Nemzeti Felszabadítási Front forradalmi tanácsa elnökét, a minisztertanács elnökét. Kairói és ammani vélemények a rabati csúcstalálkozó hatásáról Rabatban és Ammanban újabb nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyek állást foglalnak a rabati csúcstalálkozón felmerült kérdé­sekben. Ezek a nyilatkozatok is érzékeltetik, hogy a tanácskozá­son nem sikerült minden problé­mát megoldani. A térség főváro­saiban folytatódik a közel-keleti válsággal kapcsolatos diplomáciai tevékenység. Kairói tudósítónk, Bócz Sándor jelenti: Szadat egyiptomi elnök elutazása előtti rabati sajtóérte­kezletén megerősítette, hogy nem lehet szó arról, hogy csupán az egyiptomi fronton valósítsák meg az újabb izraeli csapatkivonást. A kairói Al Akhbar úgy véle­kedik, hogy a rabati csúcs ered­ményeként rövidebbé és világo­sabbá vált a Genfbe vehető út. Az AFP jelentése szerint Husz­­szein jordániai uralkodó szerdán rádió- és tévébeszédében foglal­kozott a palesztin kérdésben szü­letett rabati megállapodással. Mint mondotta, országa „támogat­ni fogja a Palesztinai Felszabadí­tási Szervezetet jövőbeli kötele­zettségeinek teljesítésében mind nemzeti, mind nemzetközi szin­ten”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is otthont kíván adni minden Palesztina­nak, aki­k nemzeti jogainak elvesztése­ nélkül jordániai állampolgár kí­ván maradni. Az uralkodó utalt rá, hogy „kormánya továbbra is vállalja a Jordán folyó nyugati partján a polgári közigazgatás pénzügyi fenntartását és az otta­ni lakosság anyagi támogatását”. A Pravda csütörtöki számában megjelent az arab államfők rabati csúcsértekezletével foglalkozó cikk megállapítja: a találkozó egyik eredménye, hogy áthidalják a Jordánia és a PFSZ között a kö­zel-keleti rendezés ügyében fenn­állt nézetkülönbséget. A rabati csúcstalálkozó megerősítette, hogy az érintett arab kormányok ké­szek részt venni a Közel-Kelettel foglalkozó genfi konferencián, mihelyt egybehangolták állás­pontjukat a PFSZ-szel, valamint a két nagyhatalommal, mint a Biztonsági Tanács által hozott ha­tározatok garantálóival. (TASZSZ) Szélesedik a spanyol diktatúra ellenzőinek tábora Dolores Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke a Prav­da tudósítójával folytatott beszél­getése során kijelentette: „A Spa­nyolországból érkező hírek azt bizonyítják, hogy fokozódott a Franco-rezsim terrorja az egyre erősödő demokratikus mozgalom­mal szemben.” Mint a Spanyol Kommunista Párt elnöke elmondotta, a ható­ságok a kommunistákra, a mun­kásbizottságok aktivistáira mérik csapásaikat, minthogy bennünk látják a munkás- és demokra­tikus mozgalom élcsapatát, a dol­gozók érdekeiért vívott küzdelem legkitartóbb harcosait. A diktatú­ra igyekszik börtönrácsok mögé zárni a munkásosztály és a lakos­ság más rétegeinek a rezsim ellen fellépő legjobb képviselőit. Dolores Ibarruri hangsúlyozta, hogy Spanyolországban erősödik és szélesedik a diktatúra ellen ví­vott harc. A francóizmus ellen ma már nemcsak a dolgozók lépnek fel, hanem a legkülönbözőbb tár­sadalmi és politikai erők is, bele­értve a burzsoázia és a katolikus egyház képviselőit, holott nemré­giben ezek a rétegek még a re­zsim támaszát jelentették. Ilyen körülmények között a megtorlások fokozódása a rezsim gyengesége bizonyítékának tekint­hető. A francóizmus válságának elmélyülését elősegítette az euró­pai helyzet fejlődése is — első­sorban a portugáliai és a görögor­szági diktatórikus rezsim bukása — mondotta Ibarruri. Henry Winston a színes bőrűek jogainak elismertetéséért Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja, valamint a „faji és politikai megtorlások ellen har­­­coló országos szövetség” szerdai közös sajtóértekezletén Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának országos elnöke kijelentette, hogy a szocia­lizmusért folyó harc egyik igen fontos része ma az a küzdelem, amelyet az Egyesült Államokban élő néger lakosság és más nemze­ti kisebbségek törvényes társadal­mi jogaik elismertetéséért folytat­nak. Mint közölte, országszerte nagy tiltakozó hadjárat indul az észak-karolinai néger lakos­ság jogaiért harcoló aktivisták törvénytelen üldözése ellen. (TASZSZ)

Next