Népszabadság, 1975. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
* ASTRARIUM - PLANETÁRIUM Az égitestek látszólagos mozgását, a csillagos ég jelenségeit gépi berendezéssel szemléletessé tenni régi vágya a tudósoknak, feltalálóknak. Bonyolult órákat, művészi kivitelű éggömböket készítettek, amelyek a szemlélőnek megmutatták, hogyan kering a Hold a Föld körül és a Kopernikusz előtti időkben azt, miként kering a Nap a Föld körül. Akkor még nem tudták, hogy fordítva van, a Föld járja körül egy esztendő alatt a Napot. Egy itáliai orvosprofesszor, Giovanni Dondi, akinek hobbyja a csillagászat és mechanika volt, a XIV. században csodás szépségű szerkezetet készített az égitestek mozgásának bemutatására, készülékét astrariumnak nevezték. Dondi Padovában és Firenzében orvosi egyetemen tanított, később Velencébe és Paviába került, ott is halt meg 1389-ben. A neves professzor évekig tartó tervező- és műhelymunkával érdekes művet alkotott, melynek szerkezetét pontosan leírta úgy, hogy minden részletében ismerjük. Műve másfél méter magas kovácsolt vaskeretben elhelyezett bronzból, rézből, acélból való tengelyek, fogaskerekek, emelők, kapcsolók stb. sokaságából állott. Akárcsak a mai ingaórákat, leereszkedő súly hajtotta, a súly gyors lefutását vízszintes síkban ideoda perdülő rúd — gátlómű — fokozatossá tette, ezért ketyegő hangot adott. A fogaskerékrendszer naptárkereket forgatott, ez a hónapokat, napokat jelezte. Számlapokon az égitestek látszólagos mozgását lehetett követni. Ez a földközepű — geocentrumos — világképet tükrözte. A szerkezetet a feltaláló jó barátja, Petrarca olasz költő is látta, ő írásában „órá”-nak nevezte. Dondi halála után az astrarium rozsdásodott, pusztult. Ilyen állapotban látta Leonardo da Vinci, a nagy művészmérnök is, aki sok részletét lerajzolta. A XVI. században V. Károly mint spanyol király — ki hinné — műkedvelésből órákkal foglalkozott. Látta Dondi művét és műszerészt keresett, aki megjavítja. Talált is, Gianele Torrianót, aki azt ígérte, hogy az elromlott szerkezet helyett nagyobbat, még bonyolultabbat készít. Torriano a király szolgálatába állt és vele ment Spanyolországba, ahol Juliano Torriano néven vált nevessé. Torriano valóban nagyszerű óraművet készített. Húsz évig tervezte és sok szakiparos bevonásával három és fél évig készítette. Bonyolultságára jellemző, hogy 1800 fogaskerék dolgozott benne. Torriano közben más feladatokkal is foglalkozott, mozgó bábukat, automatákat készített és megépítette Toledóban a világhíres vízművet, ami a Tajóból felvittea vizet a fellegvárba. Ennek épülete ma is megvan. Torriano tehát nem Dondi óráját — astrariumát — építette újjá, de annak sok elemét alkalmazta. Az ő rajzai, műve azonban nem maradt meg, csupán a csodálok leírásából ismerjük. Dondi jegyzetei, rajzai és Leonardo vázlatai alapján az astrariumot modern finommechanikai műhelyben elkészítették, a washingtoni Smithsonian intézetben, Londonban, Milánóban látható egy-egy készülék. Fényképét bemutatjuk. Sok más mechanikus, órásmester készített még olyan szerkezeteket, amelyek az égi mechanizmust mutatták be. Ezeket a szerkezeteket planetáriumnak nevezték és nevezik ma is. Huszadik századi találmány a Zeissplanetárium. Ez már nem mechanizmusokkal, mozgó planétákat jelző fémlapocskákkal mutatja be az égi jelenségeket, hanem nagy kupola belső felületére kivetített fénypontokkal. Walter Bauersfeld, a Zeiss-művek főmérnöke tervezte és 1923 októberében mutatták be Jénában és napok alatt világhírűvé lett a Zeiss-planetárium. Képünkön egy régibb Zeiss-planetárium képét látjuk. Két gömb — az északi és déli égboltozat kivetítésére — szolgál. Ha a planetárium nézőterén ülünk, szinte a szabadban érezzük magunkat. Ahogy a terem lassan elsötétedik és felragyognak a csillagok, az alkonyat és éjszaka közeledését érezzük. Látjuk a bolygók mozgást — gyorsítva — az égbolt több ezer esztendővel ezelőtti képét, vagy úgy, ahogy a jövő embere látja majd és még sok más izgalmasan érdekes jelenséget. A magyar planetárium Budapesten a Népligetben fog felépülni, amely sok tanulsággal szolgál majd a nézőknek. Említsük meg, hogy a planetáriumokról nemrégiben szép könyv jelent meg Schalk Gyula tollából a Gondolat kiadásában. HORVÁTH ÁRPÁD Dondi astrariuma: Zeiss-planetárium. A pásztor, a tigris és a róka (Kirgiz mese)kiengedte a pásztor a nyájat legelni, ő maga leheveredett egy arcsafa alá. Hirtelen azonban felriadt és egy tigrist pillantott meg maga előtt. Megragadta a botját és felugrott. Éppen csak készült a tigris, hogy az emberre vesse magát, de meglátta a botot az ember kezében és megijedt, így néztek egymásra, egyik sem mert támadni. Éppen arra járt a róka. Látta a tigrist és a pásztort, észrevette, hogy félnek egymástól, ezt ki akarta használni a maga javára. Odasomfordált a tigrishez és így szólt hozzá: — Tigris bátyó, ne félj az embertől. Ugorj neki, kapd el a lábánál és edd meg egészséggel! — Ismerem a ravaszságodat... — mondta a tigris —, de eszed nincs! Nem látod, hogy puskája van? Agyonlő azonnal ... ne adj nekem ilyen tanácsot. — Akkor megyek a pásztorhoz és megkérdem, miért nem lőtt még agyon téged ... ha megvédelek, mit adsz nekem? — Amit csak kérsz — felelte a tigris. A róka odaoldalgott a pásztorhoz. — Apóka, apóka, miért álldogálsz tétlenül? A tigris fel akar téged falni. De én beszéltem vele, hogy várjon egy keveset. Ha megvédelek, mit adsz nekem? — Amit csak kérsz — mondta a pásztor. — Nem kérek sokat. Engedd meg,hogy egy kicsit megharapjam a lábadat ... " A pásztor beleegyezett. Futott a róka vissza a tigrishez. — Tigris bátyó, te sokáig fogsz élni. Megbeszéltem a pásztorral, hogy nem lő agyba, csak menekülj gyorsan. Ha még egyszer találkozik veled — véged! Megörült a tigris a hírnek. Futott vissza a róka az emberhez. — Nem felejtetted el, hogy mit ígértél? — Nem — válaszolt a pásztor és tartotta a lábát. De a róka éppen csak készült, hogy beleharapjon, hatalmasat ordított. A róka megijedt. — Mi volt az? — kérdezte riadtan. — A kutyák bennem — felelte a pásztor. — A télen mifelénk nagy volt az éhség. Én magam is éheztem, így hát kénytelen voltam két kutyakölyköt megenni. Azok megnőttek bennem és most ők ordítottak, mert megérezték a szagodat... jó lesz, ha vigyázol! A róka még jobban megijedt. — Nekem most vissza kell mennem a tigrishez ... addig tartsd vissza a kutyáidat. Ha visszajövök, ellátom a bajukat! — Rendben van, eredj, csak siess! — mondta a pásztor és nagyot nevetett a markába. Mert a róka elmenekült, viszsza se nézett, örült, hogy megmentette az irháját... Fordította ANTALFY ISTVÁN A MEGFEJTÉS—NYERTESEK A május 18-i számunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Fényes Adolf, Zádor István, Simon Ferenc — Pettenkoffen. Jutalmat kapnak: Béla Gyula, Kalocsa; Biskopics Éva, Nagykanizsa; Bognár Klára, Baja; Böhm Erika, Esztergom; Buzafalvi Dénes, Miskolc; Dulai Katalin, Lénárddaróc; Gombos Judit, Kiskunfélegyháza; Hun József, Gyoma; Istvándi János, Szentgáloskér; Király Bea, Szombathely; Kurják Ágnes, Nógrádkövesd; Lucza Edit, Szentes; Makó Imre, Csongrád; Molnár Mária, Eger; Molnár Sándor, Kenézlő; Rási Árpád, Szandaszőlős; Szabó József, Gyöngyössolymos; Szabó Zsolt, Tiszakanyar; Szedniák Béla, Vámosgyörk; Urbán Magdolna, Sajószentpéter; Vidovszky Imre , Balatonboglár; Wurst Erzsébet, Nagymányok; Belics Judit, Horváth Kálmán, Nováky Hajnalka, Perczel József és Róbert, Pertics Péter, Rabi Ilona, Túri Gabriella, Urbán Márta, Budapest. KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: ?. A modern magyar festőművészet egyik vezető mestere, Kossuth-díjas, érdemes művész. 12. A veszélyt kerülő. 14. Férfinév. 15. Kapni szeretne. 16. Kegyetlenségből hírhedt római császár. 17. A. E. 19. József idegen hangzású beceneve. 20. Másszat. 22. Mutatónévmás. 23. Festőművész, Kossuth-díjas, érdemes művész. 27. Fogat egyik szótagja. 28. Előadódik, kerül. 30. Szellemes, ötletes. 33. EEE... 34. Férfiruhadarab az ókori Rómában. 36. Összecsengés a verssorok végén. 37. Maró folyadék. 39. Rajongó tisztelet, szeretet. FÜGGŐLEGES: 1. övezet, körzet. 2. Igás háziállat. 3. Állóvíz névelővel. 4. R. O. 5. Hitegette, félrevezette. 6. Az alluminium vegyjele. 7. Igen angolul. 8. Megfontolt, körültekintő. 9. Földművelő eszköz. 10. Sok személyből álló gyülekezet. 11.Vigyáz, óv. 13. Vissza, időegység. 18. Testvér nélküli gyerek. 20. Az aszitatin vegyjele. 21. A száj kiszáradását gátló kenőcs. 23. Város Csehszlovákiában. 24. Teljes. 25. Juttat. 26. Úszó, vízilabdázó, 1906-ban az athéni olimpiai bajnokcsapat tagja (József). 27. A magyar festészet egyik legjelentősebb alakja. 29. Szaruképződmény, állatok lábán. 31. Római kétezer-egyszáz. 32. Több folyónk szabályozásának tervét elkészítő mérnök (Ferenc). 34. Nagyobb edény. 35. G. A. 38. Véka páratlan betűi. 40. M. O. Beküldendő: a vízszintes 2., 23. és a függőleges 27., valamint a különálló sor, festőművésznő, aki az év jelentős részében a szentendrei művészidőben dolgozik. (A különálló sorba a keresztrejtvény azonos számú kockáinak betűit kell beírni.) T. D. Vihar Béla: Séta a botanikus kertben ARANYVESSZŐ Aranyvessző, talán száz! Zöld mezőben aranyház. Aranyvesszők szép sora, indiai pagoda. Aranyvessző, aranyszál, trónszékén ül a király. CSILLAGSZEM Csillagokként földre szálltunk. Most az égbe visszavágyunk. Bensőnkben egy kínt hordozunk: mindig ott jó, hol nem vagyunk. SZÁZSZORSZÉP Dicsérjen e kis költemény: díszgomb a pázsit köntösén. KANKALIN Csillagos aranytál, kankalinok csokra. Tündérlányok mosakodnak benne hajnalonta. PIPACSOK Szép piros huszárok kardot suhogtatnak. Turbános törökök búzában surrannak. Amott kis Erzsike kendőt köt fejére, majd bekanyarodik egy tarka mesébe. Hőbányászat A régi időben a „bányászat” szónak szűkebb jelentése volt mint manapság. Akkoriban az emberek csak szilárd anyagokat bányásztak: érceket, szenet és köveket. Századunkban az olajbányászok már folyékony anyagot, és vele együtt sokszor légnemű anyagot (földgázt) is kitermelnek. Az ilyenfajta bányászat nem aknákkal és tárókkal, hanem kutakkal dolgozik. Még érdekesebb módja a bányászatnak, amikor nem is a kibányászott anyagra van szükségünk, hanem a föld belsejében felhalmozott hőmennyiségre. Ennek felszínre hozásával foglalkozik a hőbányászat. Magyarországon ma már elég jelentékeny hőbányászat folyik. A föld mélyéből meleg vizet hoznak fel. De a fő cél itt nem a vízszerzés, hanem az, hogy a víz hőkészletével házakat fűtsünk vagy üvegházakat melegítsünk. Külföldön sok helyen villamos energiát is fejlesztenek a föld mélyéből származó meleg gőz segítségével. A leghíresebb ilyen erőmű Larderallóban, Olaszországban működik. A. L. NEVEKBŐL KÖLTŐ CSABA, EGYED, EMESE, ETELE, JUDIT, LÍDIA, TERÉZ, TÜNDE. Az alább felsorolt személyneveket írjátok be a nagy kör sugaraiba úgy, hogy a harmadik kis körökbe kerülő betűk az óramutató járásának irányába összeolvasva ismert költőnk vezeték- és személynevét adják megfejtésül. Megfejtésként ezt a nevet küldjétek be. NÉPSZABADSÁG ♦ VASÁRNAPI MELLÉKLET