Népszabadság, 1975. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-25 / 121. szám

* ASTRARIUM - PLANETÁRIUM Az égitestek látszólagos mozgását, a csillagos ég jelenségeit gépi berendezés­sel szemléletessé tenni régi vágya a tu­dósoknak, feltalálóknak. Bonyolult órá­kat, művészi kivitelű éggömböket készí­tettek, amelyek a szemlélőnek megmu­tatták, hogyan kering a Hold a Föld kö­rül és a Kopernikusz előtti időkben azt, miként kering a Nap a Föld körül. Ak­kor még nem tudták, hogy fordítva van, a Föld járja körül egy esztendő alatt a Napot. Egy itáliai orvosprofesszor, Giovanni Dondi, akinek hobbyja a csillagászat és mechanika vo­lt, a XIV. században cso­dás szépségű szerkezetet készített az égitestek mozgásának bemutatására, ké­szülékét astrariumnak nevezték. Dondi Padovában és Firenzében orvosi egyete­men tanított, később Velencébe és Pa­­viába került, ott is halt meg 1389-ben. A neves professzor évekig tartó ter­vező- és műhelymunkával érdekes mű­vet alkotott, melynek szerkezetét ponto­san leírta úgy, hogy minden részletében ismerjük. Műve másfél méter magas ko­vácsolt vaskeretben elhelyezett bronz­ból, rézből, acélból való tengelyek, fo­gaskerekek, emelők, kapcsolók stb. so­kaságából állott. Akárcsak a mai inga­órákat, leereszkedő súly hajtotta, a súly gyors lefutását vízszintes­­ síkban ide­­oda perdülő rúd — gátlómű — fokoza­tossá tette, ezért ketyegő hangot adott. A fogaskerékrendszer naptárkereket forgatott, ez a hónapokat, napokat je­lezte. Számlapokon az égitestek látszó­lagos mozgását lehetett követni. Ez a földközepű — geocentrumos — világké­pet tükrözte. A szerkezetet a feltaláló jó barátja, Petrarca olasz költő is lát­ta, ő írásában „órá”-nak nevezte. Dondi halála után az astrarium rozs­dásodott, pusztult. Ilyen állapotban lát­ta Leonardo da Vinci, a nagy művész­mérnök is, aki sok részletét lerajzolta. A XVI. században V. Károly mint spa­nyol király — ki hinné — műkedvelésből órákkal foglalkozott. Látta Dondi mű­vét és műszerészt keresett, aki megja­vítja. Talált is, Gianele Torrianót, aki azt ígérte, hogy az elromlott szerkezet helyett nagyobbat, még bonyolultabbat készít. Torriano a király szolgálatába állt és vele ment Spanyolországba, ahol Juliano Torriano néven vált nevessé. Torriano valóban nagyszerű óramű­vet készített. Húsz évig tervezte és sok szakiparos bevonásával három és fél évig készítette. Bonyolultságára jellem­ző, hogy 1800 fogaskerék dolgozott ben­ne. Torriano közben más feladatokkal is foglalkozott, mozgó bábukat, automatá­kat készített és megépítette Toledóban a világhíres vízművet, ami a Tajóból fel­vitte­­a vizet a fellegvárba. Ennek épü­lete ma is megvan. Torriano tehát nem Dondi óráját — astrariumát — építette újjá, de annak sok elemét alkalmazta. Az ő rajzai, mű­ve azonban nem maradt meg, csupán a csodálok leírásából ismerjük. Dondi jegyzetei, rajzai és Leonardo vázlatai alapján az astrariumot modern finommechanikai műhelyben elkészítet­ték, a washingtoni Smithsonian intézet­ben, Londonban, Milánóban látható egy-egy készülék. Fényképét bemutat­juk. Sok más mechanikus, órásmester ké­szített még olyan szerkezeteket, ame­lyek az égi mechanizmust mutatták be. Ezeket a szerkezeteket planetáriumnak nevezték és nevezik ma is. Huszadik századi találmány a Zeiss­­planetárium. Ez már nem mechanizmu­sokkal, mozgó planétákat­ jelző fémla­pocskákkal mutatja be az égi jelensége­ket, hanem nagy kupola belső felületé­re kivetített fénypontokkal. Walter Bauersfeld, a Zeiss-művek főmérnöke tervezte és 1923 októberében mutatták be Jénában és napok alatt világhírűvé lett a Zeiss-planetárium. Képünkön egy régibb Zeiss-planetá­rium képét látjuk. Két gömb — az észa­ki és déli égboltozat kivetítésére — szol­gál. Ha a planetárium nézőterén ülünk, szinte a szabadban érezzük magunkat. Ahogy a terem lassan elsötétedik és fel­ragyognak a csillagok, az alkonyat és éj­szaka közeledését érezzük. Látjuk a bolygók mozgást — gyorsítva — az ég­bolt több ezer esztendővel ezelőtti képét, vagy úgy, ahogy a jövő embere látja majd és még sok más izgalmasan érde­kes jelenséget. A magyar planetárium Budapesten a Népligetben fog felépülni, amely sok ta­nulsággal szolgál majd a nézőknek. Említsük meg, hogy a planetáriumok­ról nemrégiben szép könyv jelent meg Schalk Gyula tollából a Gondolat kiadá­sában. HORVÁTH ÁRPÁD Dondi astrariuma: Zeiss-planetárium. A pásztor, a tigris és a róka (Kirgiz mese)k­iengedte a pásztor a nyájat le­gelni, ő maga leheveredett egy arcsa­fa alá. Hirtelen azonban felriadt és egy tigrist pillantott meg maga előtt. Megragadta a botját és felugrott. Éppen csak készült a tigris, hogy az emberre vesse magát, de meglátta a bo­tot az ember kezében és megijedt, így néztek egymásra, egyik­ sem mert tá­madni. Éppen arra járt a róka. Látta a tigrist és a pásztort, észrevette, hogy félnek egymástól, ezt ki akarta használni a maga javára. Odasomfordált a tigrishez és így szólt hozzá: — Tigris bátyó, ne félj az embertől. Ugorj neki, kapd el a lábánál és edd meg egészséggel! — Ismerem a ravaszságodat...­­ — mondta a tigris —, de eszed nincs! Nem látod, hogy puskája van? Agyonlő azon­nal ... ne adj nekem ilyen tanácsot. — Akkor megyek a pásztorhoz és megkérdem, miért nem lőtt még agyon téged ... ha megvédelek, mit adsz ne­kem? — Amit csak kérsz — felelte a tigris. A róka odaoldalgott a pásztorhoz. — Apóka, apóka, miért álldogálsz tét­lenül? A tigris fel akar téged falni. De én beszéltem vele, hogy várjon egy ke­veset. Ha megvédelek, mit adsz nekem? — Amit csak kérsz — mondta a pász­tor. — Nem kérek sokat. Engedd meg,­­hogy egy kicsit megharapjam a lába­dat ... " A pásztor beleegyezett. Futott a róka vissza a tigrishez. — Tigris bátyó, te sokáig fogsz élni. Megbeszéltem a pásztorral, hogy nem lő agyba, csak menekülj­ gyorsan. Ha még egyszer találkozik veled — véged! Megörült a tigris a hírnek.­­ Futott vissza a róka az emberhez. — Nem felejtetted el, hogy mit ígér­tél? — Nem — válaszolt a pásztor és tar­totta a lábát. De a róka éppen csak készült, hogy beleharapjon, hatalmasat ordított. A róka megijedt. — Mi volt az? — kérdezte riadtan. — A kutyák bennem — felelte a pásztor. — A télen mifelénk nagy volt az éhség. Én magam is éheztem, így hát kénytelen voltam két kutyakölyköt megenni. Azok megnőttek bennem és most ők ordítottak, mert megérezték a szagodat... jó lesz, ha vigyázol! A róka még jobban megijedt. — Nekem most vissza kell mennem a tigrishez ... addig tartsd vissza a ku­tyáidat. Ha visszajövök, ellátom a baju­kat! — Rendben van, eredj, csak siess! — mondta a pásztor és nagyot nevetett a markába. Mert a róka elmenekült, visz­­sza se nézett, örült, hogy megmentette az irháját... Fordította ANTALFY ISTVÁN A MEGFEJTÉS—NYERTESEK A május 18-i számunkban megjelent ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Fényes Adolf, Zádor István, Simon Ferenc — Petten­­koffen. Jutalmat kapnak: Béla Gyula, Kalocsa; Biskopics Éva, Nagy­kanizsa; Bognár Klára, Baja; Böhm Erika, Esztergom; Buzafalvi Dénes, Miskolc; Dulai Katalin, Lénárddaróc; Gombos Judit, Kis­kunfélegyháza; Hun József, Gyoma; Istvándi János, Szentgáloskér; Király Bea, Szombat­hely; Kurják Ágnes, Nógrádkövesd; Lucza Edit, Szentes; Makó Imre, Csongrád; Molnár Mária, Eger; Molnár Sándor, Kenézlő; Rási Árpád, Szandaszőlős; Szabó József, Gyön­­gyössolymos; Szabó Zsolt, Tiszakanyar; Szedniák Béla, Vámosgyörk; Urbán Magdol­na, Sajószentpéter; Vidovszky Imre , Bala­­tonboglár; Wurst Erzsébet, Nagymányok; Be­­lics Judit, Horváth Kálmán, Nováky Hajnal­ka, Perczel József és Róbert, Pertics Péter, Rabi Ilona, Túri Gabriella, Urbán Márta, Bu­dapest. KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: ?. A modern magyar festőművészet egyik vezető mestere, Kossuth-díjas, érdemes művész. 12. A veszélyt kerülő. 14. Férfinév. 15. Kapni szeretne. 16. Kegyetlenségből hírhedt római császár. 17. A. E. 19. József idegen hangzású be­ceneve. 20. Másszat. 22. Mutató­névmás. 23. Festőművész, Kos­­suth­-díjas, érdemes művész. 27. Fogat egyik szótagja. 28. Elő­adódik, kerül. 30. Szellemes, ötletes. 33. EEE... 34. Férfi­ruhadarab az ókori Rómában. 36. Összecsengés a verssorok végén. 37. Maró folyadék. 39. Rajongó tisztelet, szeretet. FÜGGŐLEGES: 1. övezet, körzet. 2. Igás háziállat. 3. Ál­lóvíz névelővel. 4. R. O. 5. Hi­tegette, félrevezette. 6. Az allu­­minium vegyjele. 7. Igen ango­lul. 8. Megfontolt, körültekin­tő. 9. Földművelő eszköz. 10. Sok személyből álló gyüleke­zet. 11.­Vigyáz, óv. 13. Vissza, időegység. 18. Testvér nélküli gyerek. 20. Az aszitatin vegyjele. 21. A száj kiszáradását gátló kenőcs. 23. Város Cseh­szlovákiában. 24. Teljes. 25. Juttat. 26. Úszó, vízilabdázó, 1906-ban az athéni olimpiai baj­nokcsapat tagja (József). 27. A magyar fes­tészet egyik legjelentősebb alakja. 29. Szaru­képződmény, állatok lábán. 31. Római két­ezer-egyszáz. 32. Több folyónk szabályozásá­nak tervét elkészítő mérnök (Ferenc). 34. Nagyobb edény. 35. G. A. 38. Véka páratlan betűi. 40. M. O. Beküldendő: a vízszintes 2., 23. és a függő­leges 27., valamint a különálló sor, festőmű­vésznő, aki az év jelentős részében­ a szent­endrei művészidőben dolgozik. (A különálló sorba a keresztrejtvény azo­nos számú kockáinak betűit kell beírni.) T. D. Vihar Béla: Séta a botanikus kertben ARANYVESSZŐ Aranyvessző, talán száz! Zöld mezőben aranyház. Aranyvesszők szép sora, indiai pagoda. Aranyvessző, aranyszál, trónszékén ül a király. CSILLAGSZEM Csillagokként földre szálltunk. Most az égbe visszavágyunk. Bensőnkben egy kínt hordozunk: mindig ott jó, hol nem vagyunk. SZÁZSZORSZÉP Dicsérjen e kis költemény: díszgomb a pázsit köntösén. KANKALIN Csillagos aranytál, kankalinok csokra. Tündérlányok mosakodnak benne hajnalonta. PIPACSOK Szép piros huszárok kardot suhogtatnak. Turbános törökök búzában surrannak. Amott kis Erzsike kendőt köt fejére, majd bekanyarodik egy tarka mesébe. Hőbányászat A régi időben a „bányászat” szónak szűkebb jelentése volt mint manapság. Akkoriban az emberek csak szilárd anyagokat bányásztak: érceket, szenet és köveket. Századunkban az olajbányászok már folyékony anyagot, és vele együtt sok­szor légnemű anyagot (földgázt) is ki­termelnek. Az ilyenfajta bányászat nem aknákkal és tárókkal, hanem kutakkal dolgozik. Még érdekesebb módja a bányászat­nak, amikor nem is a kibányászott anyagra van szükségünk, hanem a föld belsejében felhalmozott hőmennyiségre. Ennek felszínre hozásával foglalkozik a hőbányászat. Magyarországon ma már elég jelenté­keny hőbányászat folyik. A föld mélyé­ből meleg vizet hoznak fel. De a fő cél itt nem a vízszerzés, hanem az, hogy a víz hőkészletével házakat fűtsünk vagy üvegházakat melegítsünk. Külföldön sok helyen villamos ener­giát is fejlesztenek a föld mélyéből származó meleg gőz segítségével. A leg­híresebb ilyen erőmű Larderallóban, Olaszországban működik. A. L. NEVEKBŐL KÖLTŐ CSABA, EGYED, EMESE, ETELE, JUDIT, LÍDIA, TERÉZ, TÜNDE. Az alább felsorolt személyneveket ír­játok be a nagy kör sugaraiba úgy, hogy a harmadik kis körökbe kerülő betűk az óramutató járásának irányába össze­olvasva ismert költőnk vezeték- és sze­mélynevét adják megfejtésül. Megfej­tésként ezt a nevet küldjétek be. NÉPSZABADSÁG ♦ VASÁRNAPI MELLÉKLET

Next