Népszabadság, 1975. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL • ÁRA: 1,20 FT 1975. június 1., vasárnap \ \IV­.V\1I S/JMIAUSTA M V IVK,Í S ÍRÁ |!T KÖZPONTI LAPJA XXXIII. évfolyam 127. szám Milliók véleménye A 352 választókerület képvise­lőjelöltjeinek névsorát találja az olvasó a következő oldalakon. Mindannyian felfedezünk benne ismerősöket , közéletünk vezető személyiségeit és szűkebb pát­riánknak jelöltjét, aki bírja bizal­munkat, akivel a jelölőgyűlésen már találkozhattunk, s akitől meg­választása esetén a következő or­szággyűlési ciklusban érdekeink képviseletét várjuk. A névsor is sokat elárul államéletünk mély demokratizmusáról, a társadalom legszélesebb rétegeinek képvisele­té­ről A pártban vezető tisztséget be­töltő elvtársak és a pártonkívü­­liek, meggyőződéses materialisták és egyházi személyek, munkások, parasztok, értelmiségiek következ­nek egymás után. A jelölőgyűlé­seken nem az udvariasság mon­datta el az érdemeket, a jelöltek életrajzának szárazon ismertetett adataira is fölfigyelt a hallgató­ság: a hivatástudat, a szorgalom, a tehetség formálta ezeket az élet­­utakat. A barátok, az ismerősök kiegészítő megjegyzései tették tel­jessé a képet, mutatták meg a sze­mélyiségre jellemző vonásokat. A névsor tehát nem okoz meg­lepetést. Így akartuk. Magyaror­szág felnőtt lakossága diktálta a neveket. Azokét, akik egy-egy vá­lasztókörzet, egy-egy foglalkozás, gondolkodásmód képviseletén kí­vül a közügyek, az országos kér­dések iránt is fogékonyak. Azokét, akik felelősségteljesen vállalhat­ják a megbízatást, akik az átla­gosnál többet tesznek majd a Ha­zafias Népfront választási felhí­vásában is megfogalmazott fel­adat megoldásáért, amelyet idéz­ni ezúttal is tanulságos, hiszen útmutató: „Hatalmas történelmi feladat áll előttünk, a fejlett szo­cialista társadalom megteremtése. Legfőbb törvényhozó testületünk megválasztása előtt a Hazafias Népfront e feladat vállalására, e cél elérésére szólítja fel hazánk minden állampolgárát. Az a cé­lunk, hogy a munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség és minden más társadalmi réteg szoros szö­vetségére, alkotó együttműködésé­re, cselekvő hazaszeretetére tá­maszkodva tovább erősítsük tár­sadalmunk szocialista vonásait.’’ A héten rendezett választási nagygyűlések már éreztették az alkotó együttműködésre való tö­meges hajlandóságot. A gyűlések iránt megnyilvánuló nagyfokú ér­deklődés, az előadók és a felszó­lalók feszült figyelemmel­ kísért párbeszéde biztos ígéret arra, hogy a jelöltek — posztjuk betöltésé­hez — nemcsak a választók bizal­mát, de támogatását is megkap­ják. S e támogatás pedig nagyon is szükséges az előttünk álló hatal­mas feladat, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Teen­dőiket csak közösen, képviselők és képviseltek összefogásával tudjuk végezni. A gyűléseken újabb és újabb közéleti tehetségek bukkannak fel, pedig tudjuk, nem könnyű a nyilvános szereplés, nem könnyű több száz, több ezer ember előtt fontosat, érdekeset mondani. Ezek a hozzászólásaikkal most felfede­zett állampolgárok e fórumokon ugyancsak szószólói a társadalmi haladásnak, a szocializmus építé­sének. Szavaik hitelét pedig az adja, hogy rendre a példásan dol­gozók közül kerülnek ki. Kris­tálytiszta logika szerint: a cselek­vő emberben lehet indíték a se­gítő vélemény kimondására. Jó, hogy mind többen érzik nemcsak joguknak, de kötelessé­güknek is a véleménynyilvánítást. Ennek persze alapfeltétele a tisz­ta politikai légkör és a társadal­mi felelősségérzet megbecsülése. Amit a gyűléseken a közbetapso­­lás, az egyetértő bólintás fejezett ki: „Ezt mondtam, így mondtam volna én is”. A gyűléstermeken kívül a gyárakban, az intézmé­nyekben, a szövetkezetekben ugyanezeket az embereket fogad­ják el hangadónak. A milliókat foglalkoztató esz­mecsere legfőbb ismérve az őszin­teség, a nyíltság. Az utóbbi évek eredményeinek, gondjainak szám­bavételekor is, a tervek, a célok megfogalmazásában is. Nagyszerű eredményekről és felemelő célok­ról beszélhetnek a választási gyű­lések szónokai, hangsúlyozva, hogy a sikert eddig sem adták ingyen, és ezután is erőink, képességeink legjavának kihasználásával, áldo­zatos munkával juthatunk előre. Ezzel az őszinte hanggal áll har­móniában a hozzászólók ígére­­t biztató véleménye, a hallgatóság tetszésnyilvánítása. De nemcsak a jelenlevőké. Mert miközben országunk e fontos al­kotmányos aktusra, a választások­ra készül, az üzemekben, a szö­vetkezetekben, minden munkahe­lyen lendületesen dolgoznak a párt XI. kongresszusán kijelölt célok valóra váltásán. A mi vá­lasztási kampányunk ugyanis nemcsak szerénységével, sallan­goktól és üres ígérgetésektől men­tességével különbözik a tőke ér­dekeit szolgáló pártok nagy csin­­nadrattával szervezett választási hadjárataitól. Különbözik minde­nekelőtt abban, hogy jelölteknek és választóiknak egy a program­juk, és abban is, hogy e program valóra váltásán az egész nép mun­kálkodik. S amikor képviselője­löltek a gyűléseiken utalnak is rá, csak a munka, mégpedig a jobb munka teremt fedezetet az ország, a nép gazdagodását szolgáló ter­vekhez, mindenki érti, tudja: ha jobban dolgozik, biztos lehet, hogy a jólét növekedése nem marad el. A választási gyűléseken sem csak a szónokok fogalmazzák meg ezt az igazságot. A felszólalások­ban, a gyűléseket követő beszél­getéseken a napi, helyi feladatok nyelvére lefordítva ezrek és ezrek cserélnek róluk véleményt. Szóba kerülnek fejlődésünk ellentmon­dásai és velük együtt megfogalma­zódik a megoldás szándéka. Vá­lasztási rendszerünk mércéje — szoktuk mondani — az, hogy az országgyűlésbe milyen kérdések jutnak el, hogy a törvényalkotás mennyire veszi figyelembe a társa­dalom tényleges kívánságait. A je­löltek már megválasztásuk előtt tapasztalhatják, hogy a választó­­polgárok jól ismerik jogaikat, és élnek is velük. Közügynek minő­sülő kéréseket sorolnak, hozzátéve, megvalósításukért cselekedni is fognak. A majdani képviselők te­hát a személyes tapasztalás mellett sok száz ember összegező tapasz­talataiból meríthetnek. Szorosan kapcsolódnak körzetük szerteága­zó életéhez, és a kollektív böl­csesség teheti őket tájékozottá, ez ad majd számukra határozottsá­got az ország sorsára kiható dön­tések meghozatalakor. A három, és fél száz képviselő ily módon ad hangot milliók véleményének, ily módon foglalja majd törvénybe milliók akaratát. Mert biztosak le­hetünk benne, hogy az országgyű­lés következő ülésein is a változá­sokat érzékenyen követő, a fejlő­dést szolgáló törvényeket alkot. Maros Dénes Közzétették az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az orszá­gos választási elnökség legu­tóbbi ülésén benyújtotta az országgyű­lési képviselőjelöltek névsorát. A v­álasztási elnökség megvizsgálta a listán szereplő valamennyi jelölt jelölésének körülményeit és azt, hogy érvényesültek-e a törvényes előírások. Az országos választási elnökség megállapította, hogy va­lamennyi jelölt megfelel a törvé­nyes követelményeknek. A 352 országgyűlési választóke­rületben a lakosság 336 jelöltet állított. A képviselőjelöltek név­sorát lapunk 3—4—5. oldalán közöljük. Az illetékes választási elnökségek június 5-én falraga­szokon is a választók tudomására hozzák a képviselőjelöltek nevét. PORTUGÁLIA A szocialista párti miniszterek ismét részt vesznek a kormány munkájában Goncalves visszautasítja az ellenséges rágalmakat A Portugál Szocialista Párthoz tartozó miniszterek azonnali ha­tállyal ismét teljes mértékben részt vesznek az ideiglenes kor­mány munkájában — jelentette be szombaton a Fegyveres Erők Mozgalma legfelsőbb forradalmi tanácsának szóvivője. Az erről szóló döntés annak a több mint négyórás tanácskozás­nak az eredménye, amely pénte­ken délután zajlott le a legfel­sőbb forradalmi tanács és a szo­cialista párt küldöttsége között.­­ A szocialisták — mint a szó­vivő közölte — ígéretet tettek az MFA-nak, hogy teljes mértékben együttműködnek vele a szocialis­ta társadalom felépítésében. A Legfelsőbb Forradalmi Tanács — mint a szombati bejelentés hírül adja — „elismeri, hogy bizonyos torzulások vannak az ország po­litikai életében, amelyeket felül kell vizsgálni és korrigálni kell”. A felek egyetértettek abban, hogy a demokratikus tevékenységet meg kell erősíteni és be kell tar­tani a forradalmi törvényeket, hogy ily módon biztosítani lehes­sen a forradalom előrehaladását. Mint ismeretes, a Portugál Szo­cialista Pártot a kabinetben kép­viselő Mario Soares és Salgado Zenha több nap óta bojkottálta a kormány tevékenységét, tiltako­zásul a Republika című lap meg­jelenésének akadályozása miatt. A két miniszter csupán szerdán volt jelen a kabinet ülésén, ami­kor a napirenden Angola szere­pelt. Több mint kétórás sajtókonfe­renciát tartott szombat délután Brüsszelben Goncalves portugál­­ miniszterelnök, aki részt vett az­­ Észak-atlanti Szövetség csúcsérte­­­­kezletén. Goncalves ismételten elutasítot­­­­ta a Portugáliával szemben han­goztatott rágalmakat, visszautasí­totta a vádakat. Rámutatott: — Azok között, akik most a szerve­zetben és azon kívül olyan han­gosan aggodalmaskodnak a de­mokratikus fejlődést állítólag fe­nyegető veszélyek miatt, sokan vannak olyanok, akik évtizedeken át igen jól megfértek a Salazar­­féle fasiszta diktatúrával vagy a görög katonai juntával. A portu­gál demokráciát nem fenyegeti veszély. (MTI) Véget kell vetni Namíbia megszállásának Megkezdődött a Biztonsági Tanács vitája A Biztonsági Tanács pénteken megkezdte a namíbiai helyzet megvitatását. A kérdés napirend­re tűzését az tette szükségessé, hogy a Dél-afrikai Köztársaság nem teljesítette azokat a koráb­bi ENSZ-határozatokat, amelyek kimondták: a dél-afrikai hatósá­gok által Namíbiában bevezetett faji elkülönítő rendet fel kell szá­molni, ki kell onnan vonni a dél­afrikai csapatokat, és a terület igazgatását az ENSZ közvetítésé­vel át kell adni Namíbia népé­nek. Sam Nujoma, a Délnyugat-af­rikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke beszámolt arról, hogy a pretoriai kormány törvényellenes, önkényuralmi intézkedésekkel próbálja elnyomni a namíbiai nemzeti felszabadító mozgalmat. Politikájának igazi célja, hogy Namíbiát etnikai alapon mester­ségesen feloszlassa. Ez a politika sérti Namíbia területi egységének és feloszthatatlanságának az ENSZ által is elismert elvét. Rupiah Banda, az ENSZ Na­míbia Tanácsának elnöke hang­súlyozta, hogy a Dél-afrikai Köz­társaság semmibe veszi az ENSZ-et, a Biztonsági Tanácsot és a nemzetközi jogot, nem haj­landó eleget tenni azoknak a fel­hívásoknak, amelyek szerint meg kellene szüntetni Namíbia tör­vénytelen megszállását. Az ENSZ afrikai csoportjának szóvivője hangsúlyozta: az afri­kai országok Namíbia megszállá­sát agressziós cselekménynek te­kintik és felszólítják a világszer­vezetet, hogy teljesítse történel­mi küldetését a namibiai nép felszabadításával kapcsolatban. A Biztonsági Tanács hétfőn folytatja a namíbiai helyzet megvitatását. (TASZSZ) SZOVJET HAJÓ A SAIGONI KIKÖTŐBEN Mint már jelentettük, az utóbbi napokban több szovjet élelmi­szer-szállító hajó érkezett a saigoni kikötőbe. Képünkön­ kirak­ják a Tolja Sumov nevű hajó rizs- és lisztszállítmányát. Tanácskozás a béke-világmozgalom feladatairól Stockholmban szombaton meg­nyílt a Béke-világtanács elnöksé­gének rendkívüli ülésszaka. A tanácskozáson 60 ország küldött­sége és számos nemzetközi szer­vezet képviselője vesz részt. Az ülésszak legfőbb témája a fegy­verkezési hajsza megszüntetésé­ért és a leszerelésért vívott harc. Romes Csabidra, a BVT főtitká­ra az ülésen kijelentette: az új nemzetközi légkör kedvező felté­teleket teremtett a leszerelésért, a nemzetközi enyhülés visszafor­díthatatlanná tételéért folytatott társadalmi tevékenységhez. A háromnapos ülésszakon a részvevők plenáris ülések, illetve négy bizottsági ülés keretében megvitatják a béke hívei moz­galmának jelenlegi feladatait. (TASZSZ) If­r. Tim­ár Mátyás­lberlinl Dr Dr. Tímár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, a magyar S NDK gazdasági és műszaki-tudo-­­ mányos együttműködési bizottság­­ magyar tagozatának elnöke a bi­­­­zottság soron következő üléssza­kára Szombaton Berlinbe utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repü­­l­­őtéren megjelent Rödönyi Ká­ I­­oly közlekedés- és postaügyi mi­­­­niszter, valamint dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője; jelen volt Gerhard Rei­­nert, az NDK budapesti nagykö­vete.

Next