Népszabadság, 1975. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1975. augusztus 1., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXIII. évfolyam 179. szám AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET ZÁRÓSZAKASZÁNAK MÁSODIK NAPJA Kádár János és Leonyid Brezsnyev beszéde a helsinki tanácskozáson A bizalom légkörében folytatta munkáját a konferencia — Újabb kétoldalú eszmecserék A magyar és a szovjet küldöttség vezetőjének találkozója — Nyilatkozatok, állásfoglalások Kiküldött munkatársunk, Vajda Péter jelenti Helsinkiből. A finn­­óvárosban csütörtökön folytatta tanács­kozását az európai biztonsági és együttműködési konferencia harmadik, zárószakasza. A nagy ta­nácskozás szünetében és a hivatalos ülések után további kétoldalú megbeszélésekre is sor került. A déli szünetben hivatalos, közös munkaebéden vett részt az amerikai, a francia, az angol és a nyugat­német küldöttség vezetője. A kétoldalú diplomáciában fontos szerepet ját­szanak a szocialista országok legmagasabb szintű képviselői is. Ezt tükrözi a találkozók korántsem teljes listája: az MSZMP KB első titkára a nap fo­lyamán megbeszélést folytatott Leonyid Brezs­nyevvel, Todor Zsivkovval, Nicolae Ceausescuval, látogatást tett Urho Kekkonen finn köztársasági elnöknél. Hasonló, mozgalmas programja volt a többi baráti ország küldöttségvezetőjének, köztük Edward Giereknek, Erich Honeckernek, Gustáv Husáknak és Todor Zsivkovnak. Mindez azt bizo­nyítja, hogy a konferencia eredeti, fő célja mellett, kitűnő lehetőséget nyújt a kelet—nyugati kapcso­latok továbbfejlesztésére, a személyes diplomáciára. A konferencia második napjának első felszólaló­ja Gustáv Husák, a csehszlovák küldöttség veze­tője volt, a csütörtöki ülésen mondta el beszédét Leonyid Brezsnyev és Kádár János, a magyar kül­döttség vezetője is. A magyar küldöttségvezető fel­szólalásakor Joszip Broz Tito elnökölt­ tenni a fegyveres összeütközések­kel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új vi­lágháború lehetőségének kiküszö­bölése érdekében. Kormányunk úgy véli, további erőfeszítéseket kell tenni az álta­lános leszerelés előmozdítására. Támogatunk minden komoly le­szerelési törekvést, így támogat­juk a Szovjetunió javaslatát le­szerelési világkonferencia össze­hívására. Üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából megha­tározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak javulását, megál­lapodásukat és további tárgyalá­saikat a stratégiai támadó fegy­verek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberiség fejlődésének jelen szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reális és elfogadható alter­natívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tár­gyalások útján való rendezése, a fegyverkezési verseny megállítá­sa, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok­­ rendezett viszonya, a közös érde­kű kérdésekben az együttműkö­dés, a népek közeledése és barát­sága. A Magyar Népköztársaság en­nek tudatában és szellemében építi nemzetközi kapcsolatait, te­vékenykedik az Egyesült Nemze­tek Szervezetében, s közel hat­száz más nemzetközi szervezet­ben. KÁDÁR JÁNOS Európa történelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás Elnök elvtárs! Tisztelt küldöttek! A magyar közvélemény kezdettől fogva figyelem­mel kísérte és aktívan támogatta az európai biz­tonsági és együttműkö­dési értekezlet tevékeny­ségét. Történelmi jelen­tőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsá­gi értekezlet legfelsőbb szintű zárószakasza. A népek várakozásait, egy jobb jövő iránti remény­ségeit fejezi ki, és két­ségtelen, hogy Európa történelmének új, fontos lapját írja ez a tanács­kozás. A magyar küldöttség nevében tisztelettel köszöntöm a küldötteket, az értekezlet minden részvevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát, az értekezletnek teljes sikert kívánok. A Magyar Nép­­köztársaság és a magyar nép ne­vében köszönetet mondok a Szov­jetunió, valamennyi európai or­szág, az Amerikai Egyesült Álla­mok és Kanada vezetőinek és kormányzatának, hogy felelősen hozzájárultak az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let létrejöttéhez. Szívből köszön­töm fáradhatatlan, áldozatkész munkájukért nagyra becsült há­zigazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a Finn Köztársaság elnökét, a finn kormányt, Helsinki város vezetőit, a testvéri finn népet. Levontuk a tanulságokat Tisztelt küldöttek! Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanács­kozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna—Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötődik. Meggyőződésünk, hogy Európa minden népének legfőbb kíván­sága a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban így van ez a ma­gyar nép esetében, amely évszá­zadokon át a hadak útjának ke­reszteződ­ési pontján élt és mérhe­tetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson és megőrizze ál­lamát a fenyegető pusztulással szemben. Századunkban, az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyarország te­rülete a korábbinak egyharmadá­­ra csökkent, a második világhá­borúban, urai bűnéből a rossz ol­dalon vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 százalékát és az ország romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa harminc évvel ezelőtt, az antifasiszta koa­líció történelmi győzelmének és annak következtében, hogy a szovjet hadsereg, a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk terüle­téről a Hitler-fasiszta megszálló hadakat, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlensé­gét és állami szuverenitását, szi­lárdan és eltökélten halad maga választotta útján, s ma a fejlett szocialista társadalmat építi. Tör­ténelmünkből mi levontuk a szük­séges tanulságokat. Mindenki megértheti, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, bizton­sága, barátsága és együttműködé­se nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos tör­ténelmi tapasztalatokon nyugvó, hosszú távú politikát, és a magyar nép életbevágó érdekeit fejezi ki. Tisztelt küldöttek! Közismertek az euró­pai népek múltbeli szen­vedései, a két világhá­ború rettenetes pusztítá­sai, az a tény, hogy a két világháború földrészün­kön robbant ki. Mindezt, de legfőképpen azt fi­gyelembe véve, hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konfliktus ese­tén eddig soha nem lá­tott szörnyűséggel és pusztulással fenyegetik Európa és a világ népeit, minden ország felelős té­nyezőinek hatékonyan hozzá kell járulniuk ah­hoz, hogy az utóbbi idő­ben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szilárd legyen. Úgy véljük, hogy az eu­rópai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemében vég­zendő további munkától függ né­peink, földrészünk, Európa, és nem túlzás, ha azt mondjuk, nem kis mértékben az emberiség jövő­je. Az általunk képviselt népek reménye az, hogy az értekezlet jó munkát végez és a jövendő a bé­ke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járuljon hozzá az értekezlet sikeréhez. Igyekszünk a megbízásnak eleget tenni. Támogatunk minden leszerelési törekvést A Magyar Népköztársaság ren­díthetetlen híve a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezde­ményezője és aláírója volt az 1969-es budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biz­tonsági értekezlet összehívását. Szövetségeseinkkel együtt azóta is mindent megtettünk az érte­kezlet létrejöttéért. Képviselőink mindvégig részt vettek az előké­szítő munkálatokban és a jelen értekezlet elé aláírásra beter­jesztett okmány kidolgozásában. Tisztelt küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell Üdvözöljük a gazdasági együttműködés ajánlásait Az értekezlet okmánya az euró­pai biztonság sok és bonyolult kérdését tárgyalja. A magyar kül­döttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együttműködését szabályozó el­vek rögzítését. Az értekezlet mun­kájában részt vesz 35 szuverén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem kötelezett országok, semle­ges államok. Az államok kapcso­latait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erőszak­tól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a többi alap­elv­­ tiszteletben tartása és gya­korlati érvényesülése megfelel a részvevő 35 különböző állam ér­dekeinek, biztosítja a békét. Be­tartásukkal száműzhetjük földré­szünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Nép­­köztársaság kész ezeknek az el­veknek következetes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatainak a biztonsági értekezlet által tör­ténő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a politikai bizalmat, s ez megköny­­nyíti az európai fegyveres erők és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figye­lembe vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a ke­reskedelmi együttműködésre ki­dolgozott ajánlásokat is. Magyar­­ország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági munka­­megosztásban. A Magyar Népköz­­társaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is ab­ban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jövőben tovább szélesedjék. Úgy véljük, hogy ál­talában az államok, s különösen a különböző társadalmi rendsze­rű országok politikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsö­nösen előnyös gazdasági együtt­működés. Magyarország kész a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszú távú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre mind­azon országokkal, amelyek ma­guk is érdekeltek ebben. MAI SZÁMUNKBAN: Az olvasóhoz (5. oldal.) Ülést tartott a Minisztertanács (5. oldal.) Újra fölfedeztük a Hortobágyot­­. (6. oldal.) Ajánlott levél a bizalmatlanság hasznavehetetlenségéről (6. oldal.) Könyvszemle (7. oldal.) A török basa Néhány szó a művészi élményről (7. oldal.) A magyar biológiai kutatás fejlődése Beszélgetés Straub F. Brúnó akadémikussal (8. oldal.) Jövő heti rádió- és tv-műsor (10. oldal.) A ciprusi tárgyalások harmadik fordulója Csütörtök délután Bécsben Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elnök­letével megkezdődött a ciprusi kérdéssel foglalkozó értekezlet harmadik fordulója. A Hofburg­­ban megnyílt tárgyalásokon a világszervezet főtitkárán kívül részt vett Glafkosz Kleridesz, a ciprusi görög és Rauf Denktas, a ciprusi török közösség képvise­lője. Waldheim kifejezte reményét, hogy a harmadik megbeszélés-so­rozatban sikerül némi közeledést elérni. Hangoztatta, hogy a cip­rusi probléma békés rendezéséhez megértésre van szükség mindkét részről. Utalt rá, hogy a bécsi konferencián mindenekelőtt a „hármas problémakörben” tarta­nak további megbeszéléseket. A „ciprusi kosárban” jelenleg a kö­vetkező három megoldatlan kér­dés van: 1. mi legyen a feladata és funkciója egy központi ciprusi kormánynak; 2. a népcsoportok földrajzi megosztottságának prob­lematikája; 3. a menekültek hely­zete. (MTI) Az emberi kultúra értékei közös kincseink Tisztelt küldöttek! Az­ értekezlet előkészítése so­rán sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlá­sok kidolgozása az európai or­szágok kulturális együttműködé­sére, az információk, az emberi kapcsolatok bővítésére és bizo­nyos humanitárius kérdések meg­oldására. A Magyar Népköztársa­ság kész az e kérdésekre vonat­kozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesztésére. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next