Népszabadság, 1975. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1975. augusztus 1., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXIII. évfolyam 179. szám AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET ZÁRÓSZAKASZÁNAK MÁSODIK NAPJA Kádár János és Leonyid Brezsnyev beszéde a helsinki tanácskozáson A bizalom légkörében folytatta munkáját a konferencia — Újabb kétoldalú eszmecserék A magyar és a szovjet küldöttség vezetőjének találkozója — Nyilatkozatok, állásfoglalások Kiküldött munkatársunk, Vajda Péter jelenti Helsinkiből. A finnóvárosban csütörtökön folytatta tanácskozását az európai biztonsági és együttműködési konferencia harmadik, zárószakasza. A nagy tanácskozás szünetében és a hivatalos ülések után további kétoldalú megbeszélésekre is sor került. A déli szünetben hivatalos, közös munkaebéden vett részt az amerikai, a francia, az angol és a nyugatnémet küldöttség vezetője. A kétoldalú diplomáciában fontos szerepet játszanak a szocialista országok legmagasabb szintű képviselői is. Ezt tükrözi a találkozók korántsem teljes listája: az MSZMP KB első titkára a nap folyamán megbeszélést folytatott Leonyid Brezsnyevvel, Todor Zsivkovval, Nicolae Ceausescuval, látogatást tett Urho Kekkonen finn köztársasági elnöknél. Hasonló, mozgalmas programja volt a többi baráti ország küldöttségvezetőjének, köztük Edward Giereknek, Erich Honeckernek, Gustáv Husáknak és Todor Zsivkovnak. Mindez azt bizonyítja, hogy a konferencia eredeti, fő célja mellett, kitűnő lehetőséget nyújt a kelet—nyugati kapcsolatok továbbfejlesztésére, a személyes diplomáciára. A konferencia második napjának első felszólalója Gustáv Husák, a csehszlovák küldöttség vezetője volt, a csütörtöki ülésen mondta el beszédét Leonyid Brezsnyev és Kádár János, a magyar küldöttség vezetője is. A magyar küldöttségvezető felszólalásakor Joszip Broz Tito elnökölt tenni a fegyveres összeütközésekkel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új világháború lehetőségének kiküszöbölése érdekében. Kormányunk úgy véli, további erőfeszítéseket kell tenni az általános leszerelés előmozdítására. Támogatunk minden komoly leszerelési törekvést, így támogatjuk a Szovjetunió javaslatát leszerelési világkonferencia összehívására. Üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak javulását, megállapodásukat és további tárgyalásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberiség fejlődésének jelen szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reális és elfogadható alternatívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése, a fegyverkezési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemében építi nemzetközi kapcsolatait, tevékenykedik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. KÁDÁR JÁNOS Európa történelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás Elnök elvtárs! Tisztelt küldöttek! A magyar közvélemény kezdettől fogva figyelemmel kísérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tevékenységét. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági értekezlet legfelsőbb szintű zárószakasza. A népek várakozásait, egy jobb jövő iránti reménységeit fejezi ki, és kétségtelen, hogy Európa történelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. A magyar küldöttség nevében tisztelettel köszöntöm a küldötteket, az értekezlet minden részvevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát, az értekezletnek teljes sikert kívánok. A Magyar Népköztársaság és a magyar nép nevében köszönetet mondok a Szovjetunió, valamennyi európai ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetőinek és kormányzatának, hogy felelősen hozzájárultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntöm fáradhatatlan, áldozatkész munkájukért nagyra becsült házigazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a Finn Köztársaság elnökét, a finn kormányt, Helsinki város vezetőit, a testvéri finn népet. Levontuk a tanulságokat Tisztelt küldöttek! Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna—Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötődik. Meggyőződésünk, hogy Európa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban így van ez a magyar nép esetében, amely évszázadokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson és megőrizze államát a fenyegető pusztulással szemben. Századunkban, az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyarország területe a korábbinak egyharmadára csökkent, a második világháborúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 százalékát és az ország romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa harminc évvel ezelőtt, az antifasiszta koalíció történelmi győzelmének és annak következtében, hogy a szovjet hadsereg, a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk területéről a Hitler-fasiszta megszálló hadakat, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenségét és állami szuverenitását, szilárdan és eltökélten halad maga választotta útján, s ma a fejlett szocialista társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Mindenki megértheti, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsága és együttműködése nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hosszú távú politikát, és a magyar nép életbevágó érdekeit fejezi ki. Tisztelt küldöttek! Közismertek az európai népek múltbeli szenvedései, a két világháború rettenetes pusztításai, az a tény, hogy a két világháború földrészünkön robbant ki. Mindezt, de legfőképpen azt figyelembe véve, hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konfliktus esetén eddig soha nem látott szörnyűséggel és pusztulással fenyegetik Európa és a világ népeit, minden ország felelős tényezőinek hatékonyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szilárd legyen. Úgy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemében végzendő további munkától függ népeink, földrészünk, Európa, és nem túlzás, ha azt mondjuk, nem kis mértékben az emberiség jövője. Az általunk képviselt népek reménye az, hogy az értekezlet jó munkát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járuljon hozzá az értekezlet sikeréhez. Igyekszünk a megbízásnak eleget tenni. Támogatunk minden leszerelési törekvést A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és aláírója volt az 1969-es budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekezlet összehívását. Szövetségeseinkkel együtt azóta is mindent megtettünk az értekezlet létrejöttéért. Képviselőink mindvégig részt vettek az előkészítő munkálatokban és a jelen értekezlet elé aláírásra beterjesztett okmány kidolgozásában. Tisztelt küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell Üdvözöljük a gazdasági együttműködés ajánlásait Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bonyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együttműködését szabályozó elvek rögzítését. Az értekezlet munkájában részt vesz 35 szuverén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem kötelezett országok, semleges államok. Az államok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erőszaktól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a többi alapelv tiszteletben tartása és gyakorlati érvényesülése megfelel a részvevő 35 különböző állam érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következetes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatainak a biztonsági értekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a politikai bizalmat, s ez megkönynyíti az európai fegyveres erők és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figyelembe vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműködésre kidolgozott ajánlásokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jövőben tovább szélesedjék. Úgy véljük, hogy általában az államok, s különösen a különböző társadalmi rendszerű országok politikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés. Magyarország kész a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszú távú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre mindazon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. MAI SZÁMUNKBAN: Az olvasóhoz (5. oldal.) Ülést tartott a Minisztertanács (5. oldal.) Újra fölfedeztük a Hortobágyot. (6. oldal.) Ajánlott levél a bizalmatlanság hasznavehetetlenségéről (6. oldal.) Könyvszemle (7. oldal.) A török basa Néhány szó a művészi élményről (7. oldal.) A magyar biológiai kutatás fejlődése Beszélgetés Straub F. Brúnó akadémikussal (8. oldal.) Jövő heti rádió- és tv-műsor (10. oldal.) A ciprusi tárgyalások harmadik fordulója Csütörtök délután Bécsben Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével megkezdődött a ciprusi kérdéssel foglalkozó értekezlet harmadik fordulója. A Hofburgban megnyílt tárgyalásokon a világszervezet főtitkárán kívül részt vett Glafkosz Kleridesz, a ciprusi görög és Rauf Denktas, a ciprusi török közösség képviselője. Waldheim kifejezte reményét, hogy a harmadik megbeszélés-sorozatban sikerül némi közeledést elérni. Hangoztatta, hogy a ciprusi probléma békés rendezéséhez megértésre van szükség mindkét részről. Utalt rá, hogy a bécsi konferencián mindenekelőtt a „hármas problémakörben” tartanak további megbeszéléseket. A „ciprusi kosárban” jelenleg a következő három megoldatlan kérdés van: 1. mi legyen a feladata és funkciója egy központi ciprusi kormánynak; 2. a népcsoportok földrajzi megosztottságának problematikája; 3. a menekültek helyzete. (MTI) Az emberi kultúra értékei közös kincseink Tisztelt küldöttek! Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az információk, az emberi kapcsolatok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések megoldására. A Magyar Népköztársaság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesztésére. (Folytatás a 2. oldalon.)