Népszabadság, 1975. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

FOLYTATÓDOTT HELSINKIBEN AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET HARMADIK SZAKASZA (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar kormány meggyőző­dése, hogy a békés egymás mel­lett élés, a népek közeledése és barátsága feltételezi, egyben le­hetővé is teszi az államok ter­mékeny együttműködését a tu­dományok, a közoktatás, a kul­túra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az em­beriség javát szolgáló együttmű­ködésnek ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űr­hajók kiválóan véghezvitt közös programja. A magyar társadalom az em­beri kultúra minden valódi érté­két a sajátjának tekinti. Az egye­temes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban megvaló­sítjuk, amikor Dante, Shakes­peare, Moliére, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy példányszámban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhető­vé tesszük mindenki számára. Mi hívei vagyunk az emberek közötti kapcsolatok, a nemzetkö­zi turizmus fejlesztésének, az uta­zás, a világot­látás további kön­nyítésének. A Magyar Népköztár­saságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki be­csületes szándékkal érkezik hoz­zánk. Szocialista és nem szocia­lista országok viszonylatában egyaránt jelentős kétoldalú turiz­must bonyolítunk le. A tízmil­liós lélekszámú Magyarországra évente több mint nyolcmillió kül­földi látogató érkezik, és három­milliónál több magyar állampol­gár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyítja, hogy híve a kulturális együttműködés, az információk, a személyi for­galom bővítésének, minden olyan ésszerű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsönös, jobb megismerését. E téren is csak ak­kor és úgy lehet további, előre­vezető lépéseket tennünk, ha köl­csönösen tiszteletben tartjuk a partner országok szuverén jogait, törvényeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, közösen kidolgozott okmányunk is igényel minden részvevő államtól. A kulturális együttműködés, az információk cseréje kapcsán je­lentkeznek különösen az ideoló­giai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, különböző ideoló- i giájú pártokat, különböző politi­kai rendszerű országokat képvise­lünk. De világos, nem azért jöt­tünk össze, hogy elfogadjuk egy­más ideológiáját vagy állami po­litikai rendszerét. Népeink, ame­lyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy a valóban­­ létező ideológiai és politikai különbsé­gek ellenére szót értsünk, össze­fogjunk, és megállapodjunk azok­ban a közös tennivalókban, ame­lyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biztonság le­gyen, hogy az államok, az orszá­gok hasznosan együttműködjenek a közös érdekű dolgokban né­peink javára. Elfogadjuk az értekezlet okmányát Elnök elvtárs! Tisztelt küldöttek! Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet mostani, harmadik szaka­száig eljutottunk. Sok tanácsko­zás, vita van mögöttünk, harcol­nunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nemcsak hívei, ellen­zői is vannak. A gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, bé­késebb világ korszakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzde­nek a jövőben is a jó ügyért, ak­kor a holnap feladatait is meg­oldjuk. A magyar kormány az értekez­­­­­et okmányával egyetért, kül­­­­döttségünk azt megbízatásának­­ megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érde­kelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtelt utat, s megvizs­gálja a teendőket. Szeretném biz­tosítani önöket arról, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a béke­szerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet nemes céljai va­lóra váljanak. Köszönöm figyelmüket i geseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a bé­ke megszilárdítása érdekében. Né­pünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az­ európai biztonsági és együttműködési értekezlet sike­rét, mivel a tanácskozás munká­jában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a részt vevő országok által közö­sen elért eredményeket, s külö­nösen nagy jelentőséget tulajdo­nítunk az aláírásra kerülő doku­mentumnak. A tanácskozás megrendezésé­ben és alapvető állásfoglalásai­ban a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése elvének alátámasz­tását látjuk. Az államközi kap­csolatok alapelveiről szóló nyilat­kozat bizonyítja az államhatárok és az államok területi épsége sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt je­lenti, hogy a részt vevő államok egyszer s mindenkorra lemonda­nak mindenféle területi követelés­ről. Tanácskozásunk az enyhülés eredménye, s kétségtelenül hoz­zájárul e fontos folyamat továb­bi elmélyüléséhez. Az államközi kapcsolatok alapelveit meghatá­rozó döntéseinknek elő kell segí­teniük a tartós béke megterem­tését. A gazdasági kapcsolatokra vo­natkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alapjának kibővíté­sét, a kereskedelem szabad fej­lődését, az ipari és tudományos­műszaki együttműködést. A tanácskozásnak a kulturális cserére és egyéb kapcsolatokra vonatkozó döntéseit mindenek­előtt a jóakarat és a kölcsönös bi­zalom érdekében kell alkalmaz­nunk. Gustáv Husík: Igazságosan rendezzük a nemzetközi vitás kérdéseket Az európai biztonsági konfe­rencia csütörtök délelőtti ülésé­nek első szónoka, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlo­vák köztársasági elnök többek között kijelentette: " Ez az első alkalom a történe­lemben, amikor Európa megra­gadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennállanak politikai, gazdasági, ideológiai és társadal­mi különbözőségek. Az európai népek békeerőfeszí­téseiben a szocialista országok közössége, amelynek Csehszlová­kia szilárd tagja, jelentős és mind erősbödő tényező. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió be­töltött, nagyra értékeljük a Szov­jetunió békepolitikáját. Egyszers­mind elismeréssel­ adózunk azok­nak a reálisan gondolkodó erők­nek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politi­kusoknak, akik az európai orszá­gok közötti megértés megvalósí­tására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agresz­­szió származott abból, hogy visz­­szaéltek a hatalommal, erősza­koskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlo­vákia hitleri megszállása, Len­gyelország lerohanása, a Francia­­ország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második vi­lágháborúnak mindezek­­a borzal­mai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szavatolá­sa megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és ki­iktassuk az európai országok kö­zötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből ítéljük meg ennek a konferenciának a jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy meg­fogalmazza és megerősíti azokat az alapelveket, amelyek szabá­lyozzák az európai országok kö­zötti kapcsolatokat, a területi in­tegritás és a politikai realitások elismerésének alapján. Gustáv Husák befejezésül han­goztatta : — Közös feladatunk most abban áll, hogy ezeket az alap­elveket konkrét lépésekkel és in­tézkedésekkel a gyakorlatban is megvalósítsuk. Feladatunk, hogy szünet nélkül tovább mélyítsük az enyhülést, kiiktassuk és felszá­­­­moljuk a háború veszélyének po­­­­tenciális melegágyát, igazságosan rendezzük a még meglevő nemzet­közi vitákat, elismerve és tiszte­letben tartva minden egyes nép­nek a függetlenséghez való jogát és végül, hogy megteremtsük a kollektív biztonsági rendszert és a katonai enyhülést Európában. Edward Gerek: Tanácskozásunk az enyhülés eredménye A csehszlovák küldöttség veze­tője után Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a lengyel küldöttség vezetője szólalt fel, a többi között hangsúlyozta: " A béke rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig- Országunk, szövetsé­ Giscard d'Estaing: A cél Európa biztonsága A délelőtti ülés következő szó­noka Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a brit és a nyugatnémet kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a hel­sinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Berlin­­re is. A francia államfő mindenek­előtt azt a kérdést vetette fel, mi is tulajdonképpen a célja a biz­tonsági értekezletnek és az ott aláírásra kerülő záróokmánynak? Mint mondotta, a cél Európa biz­tonsága. — Ez azt jelenti — foly­tatta —, hogy elsősorban Európá­val kell foglalkozni. — Ezután feltette a kérdést: vajon realisták és őszinték vagyunk-e, amikor Európáról és az enyhülésről be­szélünk? Válaszolva a saját maga által feltett kérdésekre, hangoztatta: — Csupán az a tény és az a mód is, ahogyan ezt az értekezletet meg­szervezték, bizonyítja az enyhü­lés szellemét, amely mindnyájun­kat előbbre visz. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentősége az, hogy a Finlandia-palota nagyter­mében harmincöt részvevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. Kezdettől fogva biztosítva volt, hogy a részt vevő országok a teljes egyenjogúság alapján tevékenykedhetnek, akár kicsinyek, akár nagyok, akár tag­jai valamilyen szövetségnek, akár nem. Ezáltal a történelemben el­ső ízben vált lehetségessé, hogy egy ilyen konferencián a semle­ges és az el nem kötelezett or­szágok is hallassák szavukat. A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra — mondotta a francia államfő. Befejezésül Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet az enyhülés több mint tízesztendős folyamatát koronáz­za meg. — Ahhoz, hogy tovább lépjünk — mondotta —, pozitívan kell viszonyulnunk a záróok­mányban foglaltakhoz. Francia­­ország a legnagyobb komolyság­gal veszi a vállalt kötelezettséget. Teljesíti a záróokmányban fog­laltakat. Giscard de Esteing után Leo­­nyid Brezsnyev, a szovjet küldött­ség vezetője emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár—Brezsnyev találkozó Az MSZMP KB első titkárának látogatása Rekkonennél és megbeszélései más küldöttségek vezetőivel Amint arról lapunk első olda­lán már beszámoltunk, az euró­pai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának má­sodik napján is folytatódtak a kétoldalú eszmecserék, amelyek sorában kiemelkedő jelentőségű a magyar és a szovjet küldöttség vezetőjének megbeszélése. A találkozóra a Finlandia-pa­­lotában került sor, és azon részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügyminiszte­re, valamint Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnö­ke is. A beszélgetésen, amely szí­vélyes légkörben zajlott le, a fi­gyelem középpontjában az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdések álltak. Az eszmecsere során mindkét részről megelégedéssel szóltak az MSZMP és az SZKP, valamint a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió testvéri kap­csolatainak fejlődéséről. Délben Kádár János látogatást tett Urho Kekkonen finn köztár­­s­­asági elnöknél. A szívélyes lég­­­­körű találkozón eszmecserét foly­­­­tattak a két ország, a két nép­­ kapcsolatainak és együttműködé- i sének széles köréről, továbbfej­lesztésének lehetőségeiről, vala­mint az európai biztonsági és együttműködési értekezletről, to­vábbá más időszerű nemzetközi kérdésekről. A találkozón részt vett Paul Jyrkankallio, a Finn Köztársaság budapesti nagyköve­te. A Népszabadság tudósítója ar­­­­­a kérte Kádár Jánost, hogy nyi­latkozzon a magyar sajtónak Kekkonen elnökkel folytatott megbeszéléséről. — Kekkonen úr­hoz úgy jöttünk el, mint a ma­gyar nép ismert, nagy és őszinte barátjához és mint az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet házigazdájához. Tiszte­legni kívánunk, üdvözletét átad­ni és emlékeztetni Rekkonen el­nök urat, hogy meghívása van és bármikor szívesen látjuk Ma­gyarországon. Ezenkívül beszél­gettünk gazdasági kapcsolataink aktuális kérdéseiről, s a nemzet­közi problémákról is, amelyekkel együtt kell szembenéznünk — mondotta. Az MSZMP KB első titkára a nap folyamán találkozott dr. Gustáv Husákkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárával, a Cseh­szlovák Köztársaság elnökével. A meleg, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a két szom­szédos szocialista ország és a két párt kapcsolatainak fejlődéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Lubomir Strougal­, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke is. A csütörtöki nap folyamán a magyar küldöttség vezetője meg­beszélést folytatott Todor Zsiv­­kovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkárával, a Bolgár Népköz­­társaság Államtanácsának elnö­kével, továbbá Nicolae Ceauses­­cuval, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével is. Mind­két találkozón szóba kerültek az országaink közötti kapcsolatok, valamint a nemzetközi helyzet időszerű problémái. Az SZKP KB főtitkárának gazdag programja Találkozó Todor Zsivkovval, Gustáv Husákkal és nyugati államférfiakkal Az európai biztonsági konferen­cia zárószakaszának második nap­ján Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a konferencia szünetében és a ta­nácskozást követően gazdag prog­ramot bonyolított le. A nap folyamán találkozott To­dor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárával, akivel az európai biztonsági konferenciáról folyta­tott eszmecserét és a testvéri ba­rátság szellemében véleményt cse­rélt a szovjet—bolgár kapcsolatok fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről. Leonyid Brezsnyev megbeszé­lést folytatott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával is. A talál­kozón részt vett Andrej Gromiko és Lubomir Strougal. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a záró­szakasszal összefüggő kérdésekről, a két ország és a két párt kapcso­latairól, az enyhüléssel kapcsola­tos feladatokról volt szó. A kétoldalú megbeszélések so­rában az SZKP KB főtitkára hosz­­szabb megbeszélést folytatott Pierre Trudeauval, a kanadai de­legáció vezetőjével, majd Andrej Gromiko külügyminiszter jelenlé­tében találkozott Demirel török kormányfővel, akinek kíséretében volt Caglajangil török külügymi­niszter is. A szovjet félhez közel­álló körök szerint a tanácskozás­­ témáján három kérdés szerepelt:­­ az európai biztonsági értekezlet előrehaladása, a kétoldalú kap­­­­csolatok ügye és más nemzetközi kérdések. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Német Szövet­ségi Köztársaság delegációinak vezetői közös munkaebéden vet­tek részt, amelyen a fő téma a munkanélküliség, az infláció és az energiahelyzet volt. A megbeszé­lésen részt vevő delegációvezetők­höz közelálló körök szerint a nyu­gat-európai országok kevésbé de­rűlátóan ítélik meg az amerikai gazdaság megélénkülésének jeleit, mint az amerikaiak. Giscard, Ford, Wilson és Schmidt hírek szerint megegyezett abban, hogy a nyugati világ sürgető gazdasági és pénzügyi problémáinak megvi­tatására nemzetközi konferenciát készítenek elő Japán bevonásával. A négyes eszmecsere részvevői kifejezték aggodalmukat a török­­országi helyzet alakulása miatt, amely — mint mondják — veszé­lyezteti a NATO délkeleti szár­nyának helyzetét. A törökorszá­gi amerikai támaszpontok kérdé­se állt Ford és Demirel megbe­széléseinek középpontjában is. A török fél a mostani körülmények között állítólag nem hajlandó fe­lülvizsgálni az amerikai támasz­pontok bezárására vonatkozó döntését. Demirel miniszterelnök azonban az újságírókkal folyta­tott beszélgetésében nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy az ameri­kai támaszpontok távolfelderítő radarállomásai tovább működ­hetnek. A török miniszterelnök azt is hozzátette, hogy Törökor­szág igen nagyra értékeli a tö­rök—amerikai kapcsolatokat és a maga részéről mindent el fog kö­vetni, hogy azok ne romoljanak tovább. A kétoldalú találkozó sorához tartozik még, hogy Erich Hone­­cker, az NSZEP KB első titkára megbeszélést folytatott Leo Tin­­demans belga miniszterelnökkel, Edward Gierek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök munkareggelin találkozott, míg Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere a Finlandia palo­tában nyugatnémet kollégájával, Hans-Dietrich Genscherrel folyta­tott hasznos eszmecserét.

Next