Népszabadság, 1975. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
FOLYTATÓDOTT HELSINKIBEN AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET HARMADIK SZAKASZA (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar kormány meggyőződése, hogy a békés egymás mellett élés, a népek közeledése és barátsága feltételezi, egyben lehetővé is teszi az államok termékeny együttműködését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az emberiség javát szolgáló együttműködésnek ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űrhajók kiválóan véghezvitt közös programja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliére, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy példányszámban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük mindenki számára. Mi hívei vagyunk az emberek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesztésének, az utazás, a világotlátás további könnyítésének. A Magyar Népköztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszonylatában egyaránt jelentős kétoldalú turizmust bonyolítunk le. A tízmilliós lélekszámú Magyarországra évente több mint nyolcmillió külföldi látogató érkezik, és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyítja, hogy híve a kulturális együttműködés, az információk, a személyi forgalom bővítésének, minden olyan ésszerű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsönös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy lehet további, előrevezető lépéseket tennünk, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk a partner országok szuverén jogait, törvényeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, közösen kidolgozott okmányunk is igényel minden részvevő államtól. A kulturális együttműködés, az információk cseréje kapcsán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, különböző ideoló- i giájú pártokat, különböző politikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egymás ideológiáját vagy állami politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy a valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogjunk, és megállapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biztonság legyen, hogy az államok, az országok hasznosan együttműködjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Elfogadjuk az értekezlet okmányát Elnök elvtárs! Tisztelt küldöttek! Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöttünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nemcsak hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, békésebb világ korszakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az értekezet okmányával egyetért, küldöttségünk azt megbízatásának megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtelt utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket i geseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a részt vevő országok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumnak. A tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásaiban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az államhatárok és az államok területi épsége sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a részt vevő államok egyszer s mindenkorra lemondanak mindenféle területi követelésről. Tanácskozásunk az enyhülés eredménye, s kétségtelenül hozzájárul e fontos folyamat további elmélyüléséhez. Az államközi kapcsolatok alapelveit meghatározó döntéseinknek elő kell segíteniük a tartós béke megteremtését. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alapjának kibővítését, a kereskedelem szabad fejlődését, az ipari és tudományosműszaki együttműködést. A tanácskozásnak a kulturális cserére és egyéb kapcsolatokra vonatkozó döntéseit mindenekelőtt a jóakarat és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaznunk. Gustáv Husík: Igazságosan rendezzük a nemzetközi vitás kérdéseket Az európai biztonsági konferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette: " Ez az első alkalom a történelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennállanak politikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Az európai népek békeerőfeszítéseiben a szocialista országok közössége, amelynek Csehszlovákia szilárd tagja, jelentős és mind erősbödő tényező. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió betöltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Egyszersmind elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agreszszió származott abból, hogy viszszaéltek a hatalommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, a Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak mindezeka borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből ítéljük meg ennek a konferenciának a jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy megfogalmazza és megerősíti azokat az alapelveket, amelyek szabályozzák az európai országok közötti kapcsolatokat, a területi integritás és a politikai realitások elismerésének alapján. Gustáv Husák befejezésül hangoztatta : — Közös feladatunk most abban áll, hogy ezeket az alapelveket konkrét lépésekkel és intézkedésekkel a gyakorlatban is megvalósítsuk. Feladatunk, hogy szünet nélkül tovább mélyítsük az enyhülést, kiiktassuk és felszámoljuk a háború veszélyének potenciális melegágyát, igazságosan rendezzük a még meglevő nemzetközi vitákat, elismerve és tiszteletben tartva minden egyes népnek a függetlenséghez való jogát és végül, hogy megteremtsük a kollektív biztonsági rendszert és a katonai enyhülést Európában. Edward Gerek: Tanácskozásunk az enyhülés eredménye A csehszlovák küldöttség vezetője után Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a lengyel küldöttség vezetője szólalt fel, a többi között hangsúlyozta: " A béke rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig- Országunk, szövetsé Giscard d'Estaing: A cél Európa biztonsága A délelőtti ülés következő szónoka Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a brit és a nyugatnémet kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Berlinre is. A francia államfő mindenekelőtt azt a kérdést vetette fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekezletnek és az ott aláírásra kerülő záróokmánynak? Mint mondotta, a cél Európa biztonsága. — Ez azt jelenti — folytatta —, hogy elsősorban Európával kell foglalkozni. — Ezután feltette a kérdést: vajon realisták és őszinték vagyunk-e, amikor Európáról és az enyhülésről beszélünk? Válaszolva a saját maga által feltett kérdésekre, hangoztatta: — Csupán az a tény és az a mód is, ahogyan ezt az értekezletet megszervezték, bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentősége az, hogy a Finlandia-palota nagytermében harmincöt részvevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. Kezdettől fogva biztosítva volt, hogy a részt vevő országok a teljes egyenjogúság alapján tevékenykedhetnek, akár kicsinyek, akár nagyok, akár tagjai valamilyen szövetségnek, akár nem. Ezáltal a történelemben első ízben vált lehetségessé, hogy egy ilyen konferencián a semleges és az el nem kötelezett országok is hallassák szavukat. A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra — mondotta a francia államfő. Befejezésül Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az enyhülés több mint tízesztendős folyamatát koronázza meg. — Ahhoz, hogy tovább lépjünk — mondotta —, pozitívan kell viszonyulnunk a záróokmányban foglaltakhoz. Franciaország a legnagyobb komolysággal veszi a vállalt kötelezettséget. Teljesíti a záróokmányban foglaltakat. Giscard de Esteing után Leonyid Brezsnyev, a szovjet küldöttség vezetője emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár—Brezsnyev találkozó Az MSZMP KB első titkárának látogatása Rekkonennél és megbeszélései más küldöttségek vezetőivel Amint arról lapunk első oldalán már beszámoltunk, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának második napján is folytatódtak a kétoldalú eszmecserék, amelyek sorában kiemelkedő jelentőségű a magyar és a szovjet küldöttség vezetőjének megbeszélése. A találkozóra a Finlandia-palotában került sor, és azon részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke is. A beszélgetésen, amely szívélyes légkörben zajlott le, a figyelem középpontjában az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdések álltak. Az eszmecsere során mindkét részről megelégedéssel szóltak az MSZMP és az SZKP, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak fejlődéséről. Délben Kádár János látogatást tett Urho Kekkonen finn köztársasági elnöknél. A szívélyes légkörű találkozón eszmecserét folytattak a két ország, a két nép kapcsolatainak és együttműködé- i sének széles köréről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezletről, továbbá más időszerű nemzetközi kérdésekről. A találkozón részt vett Paul Jyrkankallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. A Népszabadság tudósítója ara kérte Kádár Jánost, hogy nyilatkozzon a magyar sajtónak Kekkonen elnökkel folytatott megbeszéléséről. — Kekkonen úrhoz úgy jöttünk el, mint a magyar nép ismert, nagy és őszinte barátjához és mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet házigazdájához. Tisztelegni kívánunk, üdvözletét átadni és emlékeztetni Rekkonen elnök urat, hogy meghívása van és bármikor szívesen látjuk Magyarországon. Ezenkívül beszélgettünk gazdasági kapcsolataink aktuális kérdéseiről, s a nemzetközi problémákról is, amelyekkel együtt kell szembenéznünk — mondotta. Az MSZMP KB első titkára a nap folyamán találkozott dr. Gustáv Husákkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Köztársaság elnökével. A meleg, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a két szomszédos szocialista ország és a két párt kapcsolatainak fejlődéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Lubomir Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke is. A csütörtöki nap folyamán a magyar küldöttség vezetője megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökével, továbbá Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével is. Mindkét találkozón szóba kerültek az országaink közötti kapcsolatok, valamint a nemzetközi helyzet időszerű problémái. Az SZKP KB főtitkárának gazdag programja Találkozó Todor Zsivkovval, Gustáv Husákkal és nyugati államférfiakkal Az európai biztonsági konferencia zárószakaszának második napján Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a konferencia szünetében és a tanácskozást követően gazdag programot bonyolított le. A nap folyamán találkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárával, akivel az európai biztonsági konferenciáról folytatott eszmecserét és a testvéri barátság szellemében véleményt cserélt a szovjet—bolgár kapcsolatok fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről. Leonyid Brezsnyev megbeszélést folytatott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával is. A találkozón részt vett Andrej Gromiko és Lubomir Strougal. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a zárószakasszal összefüggő kérdésekről, a két ország és a két párt kapcsolatairól, az enyhüléssel kapcsolatos feladatokról volt szó. A kétoldalú megbeszélések sorában az SZKP KB főtitkára hoszszabb megbeszélést folytatott Pierre Trudeauval, a kanadai delegáció vezetőjével, majd Andrej Gromiko külügyminiszter jelenlétében találkozott Demirel török kormányfővel, akinek kíséretében volt Caglajangil török külügyminiszter is. A szovjet félhez közelálló körök szerint a tanácskozás témáján három kérdés szerepelt: az európai biztonsági értekezlet előrehaladása, a kétoldalú kapcsolatok ügye és más nemzetközi kérdések. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság delegációinak vezetői közös munkaebéden vettek részt, amelyen a fő téma a munkanélküliség, az infláció és az energiahelyzet volt. A megbeszélésen részt vevő delegációvezetőkhöz közelálló körök szerint a nyugat-európai országok kevésbé derűlátóan ítélik meg az amerikai gazdaság megélénkülésének jeleit, mint az amerikaiak. Giscard, Ford, Wilson és Schmidt hírek szerint megegyezett abban, hogy a nyugati világ sürgető gazdasági és pénzügyi problémáinak megvitatására nemzetközi konferenciát készítenek elő Japán bevonásával. A négyes eszmecsere részvevői kifejezték aggodalmukat a törökországi helyzet alakulása miatt, amely — mint mondják — veszélyezteti a NATO délkeleti szárnyának helyzetét. A törökországi amerikai támaszpontok kérdése állt Ford és Demirel megbeszéléseinek középpontjában is. A török fél a mostani körülmények között állítólag nem hajlandó felülvizsgálni az amerikai támaszpontok bezárására vonatkozó döntését. Demirel miniszterelnök azonban az újságírókkal folytatott beszélgetésében nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy az amerikai támaszpontok távolfelderítő radarállomásai tovább működhetnek. A török miniszterelnök azt is hozzátette, hogy Törökország igen nagyra értékeli a török—amerikai kapcsolatokat és a maga részéről mindent el fog követni, hogy azok ne romoljanak tovább. A kétoldalú találkozó sorához tartozik még, hogy Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára megbeszélést folytatott Leo Tindemans belga miniszterelnökkel, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök munkareggelin találkozott, míg Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere a Finlandia palotában nyugatnémet kollégájával, Hans-Dietrich Genscherrel folytatott hasznos eszmecserét.