Népszabadság, 1975. december (33. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

1975. december 7., vasárnap NÉPSZAB­ADSÁG Álarccal a szenátus előtt Magas, eléggé elhízott, fehér ál­arcos ember vonul be a szenátu­si bizottság termébe. Mielőtt le­ülne a bizottsággal szemben levő asztalhoz, kézfelemelve esküszik, hogy az igazat, csakis az igazat fogja vallani. Az álarc viselését a bizottság engedélyezte neki, hogy elrejthesse kilétét azok elől, akik vallomása, korábbi tanúskodása miatt esetleg bosszút állnának rajta, múltját, régi nevével együtt maga fedi fel, új neve és lakhe­lye azonban személyes biztonsága miatt titokban marad. Régi neve Gary Th­omas Rowe, volt FBI-ügynök, a fajüldöző Ku- Klux-Klan szervezetben tevékeny­kedett, informálta megbízóit a Klán tevékenységéről. De mint ki­derült, ez nem a fajüldöző szer­vezet elleni tevékenység volt. 1961-ben jelentette feletteseinek, hogy a fajüldöző szervezet táma­dásra készül a néger polgárjogi szervezet tüntetői ellen, de az FBI nem akadályozta meg a véres tá­madást, csak fotósokat küldött az esemény megörökítésére. Vagyis a Ku-Klux-Klanba beépült FBI a „semlegesség” álarcában a fajül­dözőknek nyújtott segítséget a ha­ladó polgárjogi mozgalom ellen. A Rosenberg-akták A fehér maszkos ember vallo­mása ezzel leemelte az álarcot az FBI törvénytelen tevékenységének töredékéről, amely szorosan kap­csolódik a törvénytelenségeknek ahhoz a láncolatához, amelyeket az egymást követő vallomástevők lepleztek le. A feltárt tények fel­sorolása már eddig is köteteket igényelne: a haladó vagy háború­­ellenes mozgalmak tagjainak meg­figyelése, zaklatása, lehallgatása, postájuk felbontása, erkölcsi le­járatásuk, több mint negyedszáza­don át százezrek, milliók életé­nek megkeserítése, vagy eseten­ként áldozatok fizikai megsemmi­sítése. Jelenleg újabb nyomozás fo­lyik például Martin Luther King meggyilkolása körülményeinek, valamint az „atomkémkedés” vád­jával elítélt és 1953 nyarán ki­végzett Rosenberg házaspár ügyé­nek felülvizsgálására. A Rosenberg házaspárt hamis tanúk, „álarcos” emberek vallo­mása és jelentése juttatta a vil­lamos székbe Abban az időben a kommunistaellenes hisztéria lét­­szükséglet volt a hatalmon levők számára a bel- és külpolitikájuk elfogadtatásához. Mint azóta ki­derült, az FBI akkori nagyhatal­mú főnökének, Hoovernek, beis­merő vallomásra volt szüksége, mert azzal bizonyíthatta volna a kémkedés tényét, és eloszlathatta volna a gyanakvók kétkedését is.­­ FBI-ügynököt záratott Rosenberg mellé a börtöncellába, hogy az utolsó pillanatban még „beisme­rő” vallomást szerezhessen. Kü­lön telefonvonalat biztosítottak erre az esetre a New York-i bör­tön és Washington között. De a vonal néma maradt, ezért az utol­só percekben el akarták érni, hogy előbb a feleségét végezzék ki, gondolván: a lelki tortúra majd vallomásra készteti a gyengébb idegzetűnek vélt férjet. De a be­ismerő vallomás elmaradt: Rosen­­bergék ártatlanok voltak. A sok tízezer oldalnyi Rosen­­berg-aktákat most a két árván maradt gyerek rendelkezésére bo­csátották. De kiderül-e a teljes igazság? Hírek szerint ugyanis már az első lapozgatás után lát­szik: meglehetősen hiányosak az akták. Elnököket is zsaroltak... Eb­ből kitetszik, hogy nemcsak az akták gyártásában, eltünteté­sében is nagy rutinnal rendelke­zik az FBI. Ezt bizonyítja a sze­nátusi bizottságnak az a kihallga­tása is, amely során Hoover öt­ven éven át volt titkárnője el­mondta, hogyan semmisítették meg főnöke halála után annak speciális iratgyűjteményét. Mint hírlik, Hoover magángyűjteménye alkalmas volt valamennyi számot­tevő amerikai zsarolására, bele­értve az elnököket is. A már feltárt törvénytelensé­gek miatt teljesen megrendült a közvélemény bizalma a Warren­­bizottság jelentésében is, amely szerint Oswald egyedül gyilkolta meg Kennedy elnököt. Újabb vizs­gálatok felfedték Oswald szemé­lyes és levelezési kapcsolatát az FBI helyi szervezetével. Kennedy meggyilkolása után azonban az FBI megsemmisítette a bizonyíté­kokat, s „megfeledkeztek” tájé­koztatni a Warren-bizottságot is Oswalddal tartott kapcsolatukról. Félrevezették a bizottságot, hagy­ta is magát, vagy valami más mű­hiba történt ? A jelentéseket és a vezetők szavahihetőségét megkér­dőjelező közvélemény az új vizs­gálatoktól várja az igazság kide­rítését, vagy legalábbis új tények megismerését. Az amerikai közvélemény azon­ban már olyan mértékben bizal­matlan, hogy nem elégszik meg bármilyen kivizsgálással. Martin Luther King néger polgárjogi ve­zető meggyilkolása körülményei­nek újravizsgálását az igazságügy­­miniszter az FBI-ra bízta. King özvegye és a polgárjogi mozgalom vezetői azonban ellenzik az „FBI önvizsgálatát”. Mert joggal tarta­nak az eltussolástól.. Bizalmatlan­ságuk azon alapszik, hogy az FBI hat éven át figyeltette, zaklatta és névtelen levélben öngyilkosságra szólította fel Kinget, akit végül is meggyilkoltak. Magános gyilkos­nak kiáltották ki James Earl Rayt, aki jelenleg már tölti 99 évi bör­tönbüntetését. Ray nem egyedül cselekedett, mint ahogy Oswald sem — mondják az új vizsgálatot követelők. Ahol a kór bezárul De a különböző törvénytelen ak­ciókban közvetlenül részt vevő, most vallomást tevő titkosrend­őrök is azzal védekeznek, hogy nem egyedül, nem saját elhatáro­zásukból cselekedtek. Feletteseik­től, azok pedig magasabb főnö­keiktől kaptak utasítást, azokat viszont kongresszusi bizottságok vagy bizottsági vezetők ellenőriz­ték, és több esetben miniszteri, al­elnöki, sőt elnöki szintről kaptak biztatást vagy utasítást a tör­vénytelenségek elkövetésére, nem­zetbiztonsági okokra, a rendszer védelmére hivatkozva. S a kör itt zárul be ... Washington, 1975. december. Kovács István Elkészült a Nyugati pályaudvar rekonstrukciójának első szakasza Csütörtöktől helyreáll a régi közlekedési rend Az ígért határidőnél korábban befejeződött a Nyugati pályaudvar rekonstrukciójának első szakasza, a tetőszerkezet bontása, amivel egyidőben fedett peronokat épí­tettek a csarnok vágányaihoz. Megnyitják a körúti bejáratokat is, és ezzel ismét helyreáll a régi közlekedési rend a pályaudvaron. A MÁV Vezérigazgatóságának tájékoztatása szerint december 11-én, csütörtökön 0 órától az angyalföldi, a rákosrendezői, a rákospalota—újpesti, a zuglói, va­lamint a Kőbánya-alsó vasútállo­másokra ideiglenesen kihelyezett vonatok ismét a Nyugati pálya­udvarról indulnak, illetve oda ér­keznek — a június­­ óta érvényes hivatalos menetrend szerint. A munkálatok folytatása miatt azonban a péntekenként 17.25 órakor Nyíregyházára és 18.40-kor Záhonyba induló vonat a buda­pesti józsefvárosi pályaudvarról indul, oda érkezik vasárnapon­ként 23.05-kor a nyíregyházi, hét­főnként 2.50 perckor a kisvárdai vonat. Mikor menjünk fodrászhoz? Vasárnap... A fodrászüzlet fél kilenckor nyit. A lányok csinos fehér munkaköpenyekben ülnek a tükrös asztalok előtt, halkan szól a rádió, cseng a telefon, beszél­getnek. Egy hang az üzlet végé­ből: „Ki kér kávét?” Aztán megisszák a kávét, ol­vasgatnak, beszélgetnek. Arról, hogy mi van otthon. Egyikük me­séli: „A férjem főz ma ..A má­sik férfi­ sajnálkozással mondja: „Anyuhoz megyünk ebédelni a sráccal...” A harmadik kolléga­nő is nyilatkozik: „Alig várom, hogy hazaérjek, még ma délután be kell vasalnom a ruhákat.” Tíz óra után toppan be az első vendég. — Egy sütést, drágám! Mondja, nem jött még az Incike? Tudja, az az öreg barátnőm. Itt beszél­tem meg vele a találkozót... — Ilyenek a vasárnapok — mondja Nagy Lászlóné, a Buda­pesti Állami Fodrászat Rákóczi úti 16-os üzletének dolgozója. — Órákig elüldögélünk, nincs sem­mi munka, legfeljebb egy fésülés vagy sütés, vendégek inkább csak déltájban, egy-másfél órával a zárás előtt jönnek, amikor már megfőzték az ebédet. Egy-egy hét­köznapon ötszáz-hatszáz forint a teljesítményem, vasárnap jó, ha kétszáz forint. Semmi értelme en­nek a nyitvatartásnak, csak kín­lódunk, az utóbbi időben munka sincs — legfeljebb panaszkönyvi bejegyzések. Udvariatlanok, nyűgösek Szőnyi Lászlóné, az üzlet veze­tője hozza a panaszkönyvet. Eb­­­­ben csak vasárnapi dátummal szerepelnek beírások. A panasz­­kodók azt teszik szóvá, hogy 11 után a fodrásznők már nem vál­lalnak nagyobb munkát, hogy ud­variatlanok, „nyűgösek”. És van egy olyan bejegyzés is, amelyben egy budai orvos azt teszi szóvá, hogy fél egykor nem vállaltak manikűrözést, pedig ... Grósz Lászlóné fodrász elmond­ja, hogy különösen azóta, amióta bevezették a szabad szombatot az Állami Fodrászatnál is, nehéz ez a szolgálat­. A vasárnapi szolgá­lattal járőr héten szombatonként 12 órát kell bent lenniük. Szom­bat-vasárnap tétlenül üldögélnek, mert megváltozott már a forga­lom szerkezete, a budapesti nők inkább hét elején járnak fodrász­hoz, nem pedig szombaton, vasár­nap. — Ebben az üzletben majdnem mindenkinek vannak gyerekei — mondja Wachtel Lászlóné kozme­tikus. — A családos asszonyok számára nagy megterhelés ez a hosszú szombat és a vasárnap, mert bizony nehezen tudják a gyerekeket elhelyezni és üresjá­ratnak érzik, szinte kínzásnak a tétlenséggel járó ittlétet. Pénzt nem keresnek, vendég alig akad. Most már hónapok óta szakszer­vezeti taggyűléseken, párttaggyű­lésen, termelési tanácskozáson, a vállalat minden fórumán felve­tették, hogy rendezni kellene a helyzetet, rövidíteni a szombati nyitvatartást és megszüntetni a vasárnapit. Ezzel a vállalat párt- és szakszervezeti bizottsága és gazdasági vezetése is egyetért, hisz a forgalomszámlálásból, köz­vélemény-kutatásból, gazdaságos­­sági számításokból kiderült, hogy nincs igény Budapesten erre. Sok fórumot­­megjártak, de még biz­tosat ma sem tudnak arról, mi lesz, milyen intézkedés várható. — Sok kolléganőtől halljuk, akik a szövetkezeteknél dolgoz­nak, hogy ők már szombaton négykor zárnak, vasárnap pedig nem nyitnak ki — mondja Gulyás Gézáné fejmosó. — Itt van pél­dául a Keletinél az a nagy üzlet. Ott ki­tették már a táblát az új nyitvatartásról. Nem tudom, a mi vállalatunk miért nem tesz valamit,­ hisz jóformán csak nők dolgoznak a fodrászatokban. Azt hangoztatják, hogy könnyíteni kell az asszonyok munka- és élet­­körülményein, de hiába szólunk, kérünk, nem változik semmi. Ma­rad a szombat reggel 6-tól este 6-ig tartó műszak, aztán pedig oda a vasárnap is. Vágó György, a Budapesti Ál­lami Fodrászat igazgatója ismeri a fodrásznők panaszait, a nyitva­­tartással kapcsolatos gondokat.­­ A vállalat 112 üzletében 2450 -en dolgoznak, 90 százalékban nők, felerészben 30 éven aluli asszonyok. Hosszú évek után most a fodrászatban is munkaerő­­hiánnyal küszködünk, mert 300 dolgozónk van szülési szabadsá­gon. Gondjainkat súlyosbítja, hogy 1957 óta Budapesten válto­zatlan a nyitvatartási rend. Hét­köznapokon 15 órán és szomba­tonként 12 órán át állunk a ven­dégek rendelkezésére. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy ha a fod­­rásznő elkezdett fésülni, berakni, a munkát természetesen­­ befejezi akkor is, ha áthúzódik a zárás utánra. Tizenhat üzlet — Vasárnaponként 16 üzletünk tart nyitva Budapesten, a legfor­galmasabb csomópontokon, a bel­ső és a külső kerületekben — mondja Barát Ferencné, a válla­lat üzemeltetési osztályának ve­zetője. — Nyáron reggel 7 órától 12 óráig, télen pedig fél 9-től 1 óráig. Ez a nyitvatartás 400 dol­gozónkat érinti. Joggal elégedet­lenkednek. Felméréseink igazol­ják panaszaikat. A szombati for­galom tíz százaléka sem esik a délutáni órákra, vasárnaponként pedig elenyésző a bevétel. Tizen­hat nyitva tartó üzletünkben a múlt vasárnap 16 345 forint 50 fillér volt a forgalom. Ez átlagos hétköznapon viszont — egy-egy műszakban — 80 ezer forint. Te­hát érzékelhető, hogy nem sok budapesti keresi fel vasárnap, illetve szombaton délután üzle­teinket. Pedig Csepelen a Tanács­ház téren, az Árpád-híd pesti hídfőjénél, a Jászai Mari téren, a József Attila lakótelepen, a Rákóczi úton, a Boráros téren levő nagy üzleteink vannak nyitva. Amikor a jelenlegi, még ma is érvényben levő nyitvatartási ren­det meghatározták, az éjjel-nap­pal közért valóban éjjel-nappal nyitva volt, az áruházak várták a vásárlókat vasárnap is. Azóta sok minden megváltozott, csak a fod­rászok nyitvatartási rendje nem. S az érv: ez olyan szolgáltatás, amelyről­­nem mondhat le egy vi­lágváros. — A világváros és a szolgálta­tás fogalomkörhöz hadd mondjak annyit — fűzi tovább a gondolat­menetet Csák Zoltán, az Állami Fodrászat főmérnöke —, hogy az Intercontinentalban a nyitás ide­jén az első hetekben vasárnap is kinyitották a fodrászatot, de a szálloda vezetősége szólt, hogy nincs rá szükség, a szállóvendé­gek ezt nem igénylik. Egyébként például Prágában, Berlinben vagy Bécsiben szombat déltől hétfő dé­lig nincs fodrász. Kérik, engedélyezzék A tényekhez tartozik az is, hogy a Royal Szállóban négy éve bezárták a fodrászatot vasárnap­ra, a Margitszigeti Szálló nem kéri, a Gellértbe pedig csak ut­cáról „esik be” egy-egy vendég a fodrászüzletbe. — Most kérjük a kerületi ta­nácsok ipari osztályaitól — tájé­koztat Vágó György igazgató —, hogy január 1-től tekintsenek el a vasárnapi nyitvatartásitól, s ve­gyék tudomásul, hogy szombaton üzleteink négy órakor zárnak. Reméljük, megkapjuk az enge­délyeket a­z új nyitvatartási rend­hez. A fővárosi szövetkezeteknek 600 fodrászüzletük van. Közülük 25—30 tart nyitva vasárnap is. Pogány István, a Budapesti Szol­gáltató KISZÖV elnöke elmond­ta, hogy a szövetkezetek is fel­mérték a szombati és a vasárna­pi forgalmat. Megállapították, hogy hét végén nincs olyan ará­nyú igény a fővárosban erre a szolgáltatásra, mint amennyi a nyitva tartó bolt. A szövetkezetek szerint is áttolódott a fodrászüz­letekben a csúcs a hét elejére, s ma már több költséggel jár az üz­letek nyitvatartása, mint ameny­­nyi tényleges bevételt hoz. Épp ezért a szövetkezetek is kérik a kerületi tanácsokat, hogy járul­janak hozzá a vasárnapi nyitva­tartás megszüntetés­éhez és a szombati négyórai záráshoz. A fürdőkben vasárnap is nyitva tar­tanak a fodrászatok, mert ott van forgalom. Mikor járunk a fodrászhoz? A felmérések, a tapasztalatok sze­rint nem szombaton négy órakor és általában nem is vasárnap dél­előtt. Dolecskó Kornélia Vasárnapi pillanatkép. (Kéri Dániel felvétele.) 11 Megkezdődött a VII. téli egyetem Harkányban (Tudósítónktól.) A TIT Baranya megyei szerve­zetének sikeres rendezvénysoro­zata minden évben a harkányi nyári és téli egyetem, valamint a Pannónia augusztusi szövetkezet­­politikai találkozó. A hazai és külföldi hallgatóság — átlag 600 —700 részvevő — megkedvelte a harkányi találkozókat, e sajá­tos művelődéspolitikai fórumo­kat. A kétszer kéthetes kurzuso­kon kiváló szakemberek tarta­nak ismeretterjesztő előadásokat, társadalom- és gazdaságpolitikai vitafórumokat, megyei vezető politikusok ismertetik pártunk politikájának helyi megvalósulá­sát. A tegnap megnyílt kéthetes, de­cember 19-ig tartó harkányi téli egyetem voltaképpen a nyári egyetem folytatása, nagyrészt is­métlése azok számára, akik el­foglaltságuk miatt nyáron nem tudtak eljönni. De a téli egyetem sajátossága, hogy sok szó esik itt a dél-baranyai felszabadító har­cokról, amelyekben a 2. Ukrán hadsereg oldalán az 1. bolgár hadsereg és a jugoszláv népfel­szabadító hadsereg is rész­t vett. A téli egyetem programját gaz­dagítják helyismereti kirándulá­sok is, a hallgatók ismerkednek Pécs kulturális, művészeti és tu­dományos életével, amelyben külön színfolt a nemzetiségi po­litika és a hagyományok tanul­mányozása.

Next