Népszabadság, 1976. február (34. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

A spanyol ellenzék elítéli Arias Navarro kormányprogramját A Demokratikus Tanács és a Demokratikus Összetartás koordi­nációs bizottsága szombaton Mad­ridban közzétette e két ellenzéki szervezet három közös nyilatko­zatát. Az első nyilatkozat elítéli Arias Navarro január 28-i beszédét. A miniszterelnököt a „reakciós erők szóvivőjének” nevezi, akinek cél­ja az immár elkerülhetetlenné vált demokratikus változtatások késleltetése. „Arias Navarro za­varos reformista ígéretei gyakor­latilag érintetlenül hagyják a rendszer hatalmi szerveit. A be­szédből világossá vált, hogy bi­zonyos miniszterek reformista ál­lásfoglalása nem más, mint köd­függöny, amely senkit sem té­veszthet meg” — hangoztatja a nyilatkozat, és felszólítja Spa­nyolország lakosságát: fokozza harcát a demokratikus szabadság­­jogok kivívásáért. A második nyilatkozatban a két ellenzéki szervezet támogatá­sáról biztosítja a dolgozó töme­gek harcát. Rámutat, hogy a kor­mány gazdasági politikája a dol­gozó osztályok alapvető érdekeit sújtja, s ezért a társadalmi ösz­­szeütközésekért, a kormányt ter­heli a felelősség. A harmadik nyilatkozat a de­mokratikus nézeteik hangoztatása miatt letartóztatott kilenc katona­tiszt magatartását méltatja, és fel­szólítja az ország haladó erőit, hogy követeljék azonnali szaba­don bocsátásukat. Nyilvános kongresszusra ült össze péntek este Madridban a spanyol kereszténydemokrata cso­portosulások 300 képviselője. A polgárháború vége, azaz 1939 óta először fordul elő, hogy illegali­tásban működő ellenzéki pártok nem titokban tartják tanácskozá­sukat. A kongresszuson az elnöki tisztséget José Alaria Gil Robles, a köztársasági kormány egykori minisztere tölti be. (MTI) A spanyol munkásbizottságok közzétették száz szakszervezeti vezető nevét­ ­ PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL . A spanyolországi munkásbizott­ságok elhatározták, hogy közzéte­szik száz vezetőjük nevét. A mun­kásbizottságok ezzel elő akarják segíteni a demokratikus szakszer­vezeti jogokat, amelyeket négy évtized óta megtagadnak tőlük. A száz szakszervezeti vezető, a fran­­cóista törvények fennállása elle­nére, állást foglal a szakszerveze­ti szervezkedés szabadsága és a demokratikus politikai szabadság­­jogok mellett. A „százak” dönté­sét Madridban M­arcellino Ca­­rr­acho és több más szakszervezeti vezető sajtóértekezleten jelentet­te be. Közölték, hogy a száz szak­­szervezeti vezető Andalúzia, Ara­gónia, Astúria, a Baleári- és a Kanári-szigetek, Katalónia, a Baszkföld, León, Navarra, Valen­cia és Madrid munkásbizottságait képviseli. A sajtóértekezleten ismertették a „százak” manifesztumát: a fel­hívás kéri a spanyol közvéle­ményt, szálljon síkra a szabad­ságjogok kivívása mellett. Mint a L’Humanité megállapít­ja, a munkásbizottságok harcával szolidáris a kommunista párt, a demokratikus ellenzék, a Demok­ratikus Tanács, valamint a De­mokratikus összetartás nevű párt­szövetség.­ A portugál kormány állást foglal a földreform folytatása mellett A portugál kormány szombaton közzétett nyilatkozatában síkra­­szállt „a társadalmi igazságosság, a demokrácia és az ország mező­­gazdasági fejlődésének érdekeit szolgáló földreform folytatása mellett”. A közleményt néhány órával azután tették közzé, hogy Azeve­­do miniszterelnök fogadta a föld­­birtokosok képviselőit. Megbeszé­lésükön arról volt szó, milyen eszközökkel lehet elkerülni a fe­nyegető mezőgazdasági válságot. A földreformot ellenző birtokosok azzal fenyegetőztek, hogy meg­akadályozzák a főváros élelmi­szer-ellátását, ha a kormány nem tesz eleget a földkisajátítások megszüntetésére vonatkozó köve­telésüknek. Portugáliában a tavaly elfoga­dott földreformtörvény eredmé­nyeként az állam egymillió hek­tár földet sajátított ki, s azt az ország déli részén élő nincstelen parasztok között osztotta szét. A kommunistaellenes bomba­­merényletek újabb hullámának felszámolására utasította a kor­mány pénteki ülését követően a rendőrséget, azzal, hogy a rend helyreállítására minden eszközt vegyen igénybe. A kommunista párt különben több ízben felhív­ta a figyelmet arra, hogy a ta­vasszal esedékes törvényhozási választásokat megelőző kampány­ban kifejtett tevékenységét az erőszakos cselekmények gátolják, s többször utalt arra, hogy a rendőrség nem lép fel határozot­tan a terrorral szemben. A portugál kereszténydemok­rata párt visszatér a politikai életbe — jelentették be pénteken egy lisszaboni sajtókonferencián. A forradalmi tanács tavaly meg­tiltotta, hogy a párt részt vegyen az április 25-én tartott alkotmá­­nyozó nemzetgyűlési választáso­kon, mert a párt akkori főtitkára belekeveredett a március 11-i jobboldali lázadásba. Ezeregyszáz küldött részvételé­vel szombat délelőtt elkezdődött a portugál demokratikus mozga­lom (MDP—CDE) nevű baloldali párt második országos kongresz­­szusa. (MTI) A szovjet törvények szavatolják a vallásszabadság gyakorlását Vlagyimir Kurojedov nyilatkozata az Izvesztyijának Az Izvesztyija pénteki száma közölte Vlagyimir Kurojedovnak, a Szovjetunió egyházügyi tanácsa elnökének cikkét, amelynek té­mája: a lelkiismereti szabadság érvényesülése a Szovjetunióban. A szerző a többi között rámutat: A Szovjetunióban senkit sem kényszerítenek arra, hogy akár hivő, akár ateista legyen, teljesít­se, vagy ne teljesítse a vallási elő­írásokat. Mindez minden állam­polgárnak saját lelkiismereti ügye. Kurojedov hivatkozik arra a válaszra, amelyet Pimen moszk­vai orosz ortodox pátriár­ka adott a Novosztyi szovjet sajtóügynök­ség tudósítójának a Szovjetunió­ban élő zsidók helyzetéről. Pi­men hangoztatta: „Minden vallá­si közösség egyenjogú helyzetben van az állammal szemben, mind­egyiknek megvan a maga önkor­mányzata. A Szovjetunióban több mint 20 ezer különféle egyházi intézmény működik: pravoszláv, római kato­likus, evangélikus, muzulmán, buddhista, baptista, adventista stb. templom és imaház, zsinagó­ga, férfi- és női kolostor. A vallá­si közösségek fel vannak jogosít­va arra, hogy papokat képezzenek a maguk számára. A Szovjetunió­ban 18 teológiai főiskola műkö­dik. A vallási központok kiadhat­nak egyházi irodalmat Országos és helyi kongresszusokat rendez­nek, értekezleteken vitatják meg az egyházon belüli kérdéseket, vá­lasztják meg vezető szerveiket. Az állam — a szovjet törvények­nek megfelelően — nem avatko­zik be a vallási közösségek belső tevékenységébe. A szovjet törvé­nyek szavatolják a lelkiismereti szabadság megvalósítását: külön­leges jogszabályok védelmezik a hívők, a vallási közösségek, és az egyházi alkalmazottak törvényes­­jogait az esetleges támadások el­len. A burzsoá hamisítóknak vála­szolva, a következőket írja: „tör­vények tiltják, hogy a hívők gyü­lekezeteit felhasználják a szovjet állam érdekei ellen irányuló po­litikai megnyilvánulásokra, hogy az állampolgári kötelezettségek teljesítésének megtagadására, a társadalmi-politikai életben való részvétel elutasítására bujtogassák a hívőket, hogy olyan szertartáso­kat végeztessenek velük, amelyek károsítják az állampolgárok egészségét. Mindez nem csorbítja a lelkiismereti szabadságot.” Nyugaton gyakran jelennek meg közlések olyan személyekről, akiket állítólag vallási meggyő­ződésük miatt ítéltek el. Mint a cikk szerzője hangsúlyozza, sem vallási, sem egyéb meggyőződé­séért nem büntetnek meg senkit. NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány Sorban Helsinkiben szombaton meg­kezdődött a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának két­napos ülése. Időszerű politikai kérdéseket vitatnak meg és érté­kelik a párt XVII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtását. (ADN) San Franciscóból szombaton el­indult az a menet, amelyet a le­szerelés és a társadalmi igazsá­gosság támogatása érdekében szervezett az Egyesült Államok több társadalmi szervezete. A menet létrejöttét támogató politi­kai és közéleti személyiségek kö­zött van Benjámin Spock, Ralph Abernathy és sokan mások. (TASZSZ) A január 23-i kínai atomrob­bantásból keletkezett radioaktív felhő Japán fölé ért, s emiatt a legutóbbi két napon jelentősen növekedett az országban a leve­gő, a por s az esővíz radioaktivi­tása. A tokiói lapok kiemelik: mindez nyugtalanságot és tilta­kozást kelt országszerte. A japán kormány s különféle szervezetek többször is sürgették a kínai atomrobbantások beszüntetését, Peking azonban nem veszi figye­lembe a tiltakozásokat. (MTI) Véget ért Frankfurtban a yorki nemzetközi leszerelési fórum ne­gyedik előkészítő munkaértekez­lete. Romes Csandra, a Béke­világtanács főtitkára tájékoztatta a munkacsoportot, hogy a konfe­rencia megrendezése az angol ha­tóságok magatartása folytán ve­­szélybe került. A brit belügymi­nisztérium ugyanis a napokban megtagadta a beutazási engedélyt a fórum nemzetközi végrehajtó bizottságának több tagjától, akik az előkészületek megszervezésére utaztak volna Londonba. (MTI) Az Egyesült Államok thaiföldi légitámaszpontjának egyikét szombaton átadta a thaiföldi kor­mánynak. A két ország megálla­podása értelmében az Egyesült Államok március 20-ig kivonja a fegyveres erőit az ország terüle­téről. (Reuter) Az indiai kormány szombaton közvetlenül az államelnök fenn­hatósága alá rendelte a dél-indiai Tamil Nadu állam közigazgatását. Egyidejűleg feloszlatták az állam helyi parlamentjét. A hivatalos közlemény szerint Tamil Nadu ál­lamban a legutóbbi időszakban olyan helyzet állt elő, amelyben a helyi kormányzat nem volt képes az ország alkotmányának előírá­saival összhangban tevékenyked­ni. (MTI) 1996. február 1., vasárnap A szovjet népgazdaság megvalósította a kilencedik ötéves terv céljait Közzétették az 1975-ről szóló statisztikai jelentést A Szovjetunió központi sta­­­­tisztikai igazgatóságának szomba­ton közzétett jelentése szerint a kilencedik ötéves terv befejező évében, 1975-ben a Szovjetunió ipara túlteljesítette termelési ter­vét. A mezőgazdaság a kivétele­sen­ rossz időjárási viszonyok miatt kevesebbet termelt, mint az előző évben, de az összterméké százalékkal meghaladta az előző ötéves terv átlagát. Az ipari termelés a Szovjet­unióban 1975-ben 7,5 százalékkal nőtt a tervezett 6,7 százalék he­lyett. Az ipari átlagnál gyorsab­ban fejlődött a vegyipar, az olaj­feldolgozó ipar, a gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar. A mezőgazdasági össztermék értéke 90 milliárd rubel volt, ez 12 százalékkal haladja meg az előző ötéves terv átlagát. A rend­kívül kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt azonban a gabonater­més csak 140 millió tonna volt, s más terméseredmények is elma­radtak a tervezettől. A nemzeti jövedelem 1975-ben 362 milliárd rubel volt, egy év alatt 14 milliárd rubellel emelke­dett. Ennek az összegnek mintegy négyötödét fordították népjóléti célokra. A lakosság reáljövedelme egy év alatt 4,2 százalékkal emel­kedett. Az ötéves terv egészére vonat­kozó hivatalos kimutatás még nem készült el, de mint a statiszt­­­tikai igazgatóság közleménye megállapítja, az előzetes adatok szerint a kilencedik ötéves terv alapvető társadalmi-gazdasági cél­jait megvalósították. (MTI) Sikeresen fejlődött a bolgár népgazdaság 1975-ben Bulgáriában a közlekedési és adatszolgáltatási minisztérium közzétette a bolgár népgazdaság 1975. évi fejlődésének főbb ada­tait. A jelentés szerint 1975-ben Bulgária nemzeti jövedelme 1974- hez képest körülbelül 9 százalék­kal emelkedett. Az állami és a szövetkezeti ipar termelése 9,9 százalékkal növekedett, az építő­ipar 5,7 százalékkal, a teherszál­lítás 13,4 százalékkal teljesítette túl az 1974 évi szintet. A kiske­reskedelmi áruforgalom 8,2 száza­lékkal emelkedett. A mezőgazda­ság 7 százalékkal állított elő több terméket, mint 1974-ben. Bulgária külkereskedelmi for­galma tavaly 21,5 százalékkal emelkedett. Sikeresen teljesítették mind a szocialista, mind a tőkés­export előirányzatait. Az ország kivitelének több mint 80 százalé­ka került szocialista országokba. Bulgária 1975. évi turistaforgal­ma is tovább fejlődött. Tavaly 4 050 000 külföldi járt Bulgáriá­ban. Ez az előző évi adatot 231 ezerrel haladja meg. (MTI) Plénumot tartott az Ukrán KP Befejeződött a Moldovai KP XIV. kongresszusa (Moszkvai tudósítónktól.) Az­ Ukrán KP Központi Bizott­sága — Vlagyimir Scserbickij el­ső titkár előterjesztése alapján — jóváhagyta a köztársasági párt­­szervezet februári kongresszusára készült beszámolót. A plénum az ukrán pártkongresszus napirend­jére tűzte az SZKP KB ötéves népgazdaságfejlesztési irányelveit is, erről Alekszandr Ljasko, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke tart referá­tumot. Mint a Pravda jelenti, a plénum felmentette az Ukrán Kommunista Párt Központi Bi­zottságának másodtitkári funk­ciójából Iván Lutakot, akit a cserkasszki területi pártbizottság néhány nappal ezelőtt első titká­rául választott meg. A Moldovai Kommunista Párt XIV. kongresszusa szombaton Ki­­sinyovban befejezte munkáját. A küldöttek megvitatták a központi bizottság beszámolóját, valamint a Szovjetunió népgazdasága fej­lesztésének 1976—1980-ra vonat­kozó fő irányait, amelyeket Pjotr Paszkarj, a Moldovai SZSZK mi­niszterelnöke ismertette. A kongresszuson megválasztot­ták a párt vezető szerveit és az SZKP XXV. kongresszusának kül­dötteit. A Moldovai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára ismét Iván Bogyul lett. Ismét korlátlan anyagi eszközökkel befolyásolható az amerikai elnökválasztás A legfelsőbb bíróság eltörölte a korlátozó intézkedéseket Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága pénteken módosította a választások pénzügyeit szabályozó rendelkezéseket. Ismét lehetővé tette a korlátlan összegű „magán­hozzájárulásokat”. A republikánusok és a mögöt­tük álló tőkés körök megelége­déssel, a demokrata párt liberális jelöltjei elítélően nyilatkoztak a döntésről. A legutóbbi, 1972-es el­nökválasztási kampányban, amint Earl Warren a bíróság döntését indokolva felidézte, 50 millió fel­használt dollár mindössze 1200 személytől származott. Az akkor újjáválasztott Nixonnak adott pénzek ügyében máig folynak vizsgálatok. A Watergate-ügy utáni légkör­ben a demokrata többségű kong­resszus törvényt hozott, amely a többi között 1000 dollárban kor­látozta az egy személy által vala­mely jelölt támogatására fordít­ható összeget, és megszabták a je­löltek által felhasználható pénzek felső határát is, egyúttal állami forrásból biztosítottak fedezetet kiadásaikra. Az ellenzői által alkotmányelle­nesnek minősített törvény most került a legfelsőbb bíróság elé. A testület többségi szavazással úgy döntött: ki-ki továbbra is legfel­jebb 1000 dollárt adhat jelöltjé­nek, de „a jelölttel közvetlen kap­csolatban nem álló személyek és csoportok” korlátlanul költhetnek a nekik tetsző politikus vagy párt propagandájára. Egyúttal „a szó­lásszabadság­­jegyében a jelöltek is felhasználhatják magánvagyo­­nukat nézeteik népszerűsítésére”. Fred Harris, a baloldali demok­rata elnökjelölt „sajátos enged­ménynek” nevezte a konzervatív többségű bírói testület döntését, hiszen neki nincs vagyona, amit felhasználhatna. Ronald Reagan, a köztársasági jobbszárny jelöltje úgy vélekedett, hogy ,a bíróság „előnyösen döntött, a korlátozások irreálisak voltak”. Az új szabályozás tágra nyitja a kaput azelőtt, hogy a különbö­ző köztársasági és demokrata el­nökjelöltek mögött álló tőkés cso­portok óriási anyagi befektetések­kel befolyásolhassák a novemberi elnökválasztás máris zajló harcait, s e küzdelem kimenetelét. (MTI)

Next