Népszabadság, 1976. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
! Őrizzük a marxista-leninista elmélet tisztaságát Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállhatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. Így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista munkásmozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi hagyományainak és társadalmi viszonyainak figyelembevételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxistaKedden a tanácskozás a késő esti órákban is folytatta a munkát. Ekkor szólalt fel négy testvérpárt, a nyugatnémet, a belga, a svájci és a görög korrumnisták képviselője. Elsőként Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke mondta el hozzászólását. Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke — Az a tény, hogy hosszas előkészítések után és bizonyos kérdésekben felmerült nézeteltérések ellenére egy asztalnál ülünk és ezen az asztalon közös dokumentumtervezet fekszik, azt mutatja, hogy mi, kommunisták, tudatában vagyunk országunk munkásosztálya és népe iránti kötelességünknek, s hogy politikai tevékenységünket az egységre irányuló akarat határozza meg — hangoztatta Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke. Beszélt arról, hogy a berlini konferenciára abban az időben került sor, amikor a világon történelmi fordulat ment végbe a hidegháborútól a feszültség enyhülése felé, amikor elterjednek a békés egymás mellett élés elvei. A Német Kommunista Párt elnöke hangoztatta: sok minden valóra vált abból, amiért a kommunisták Európában és az NSZK- ban küzdenek, amiért a békeszerető erők harcolnak. Egyúttal emlékeztetett az NSZK és általában a NATO-országok erőfeszítéseire a fegyverkezés terén. Emlékeztetett rá: az NSZK-ban némelyek megkísérlik, hogy beavatkozzanak a szocialista országok belügyeibe. Beszélt a demokratikus jogok és szabadságjogok korlátozásáról, a jobboldali tendenciák erősödéséről az NSZK politikai és társadalmi életének valamennyi területén. Emlékeztetett rá, hogy a nyugatnémet reakciós körök pekingi vezetőkkel szövetkezve fordulnak a Szovjetunió és más szocialista országok ellen. — A német imperializmus agressziós és reakciós volta nem változott meg — hangoztatta Herbert Mies. Az NKP elnöke kijelentette: pártja következetesen, szilárdan fellép az európai kommunista mozgalom összeforrottságáért, síkraszáll amellett, hogy a szocialista és a kapitalista országok kommunista pártjai egyesítsék erőfeszítéseiket a közös célokért , a békéért, a demokráciáért, s a társadalmi haladásért vívott küzdelemben. Jean Terive, a Belga Kommunista Párt alelnöke — Pártunk nagy megelégedéssel veszi tudomásul, hogy létrejött az európai kommunista és munkáspártok konferenciája. Az a véleményünk, hogy az értekezlet hasznos lesz — jelentette ki a belga küldöttség vezetője, majd így folytatta: — Az előkészítő munka, az ottani viták hozzájárultak ahhoz, hogy felszínre hozzák a pártok előtt álló alapvető jelentőségű kettős kötelesség problémáját. Először is minden pártnak kötelessége, hogy harcát olyan politikai irányvonal alapján folytassa, amely megfelel az illető ország társadalmi, gazdasági és politikai feltételeinek, az ország és az ott uralkodó helyzet sajátosságainak. Másodszor: minden kommunista és munkáspártra az a feladat hárul, hogy együttműködését és internacionalista szolidaritását Marx, Engels és Lenin nagyszerű gondolatainak alapján folytassa és fejlessze, hogy minden pártnak a maga munkásosztálya és népe előtti felelősségét össze kell kötni a világ munkásaival, az összes haladó mozgalmakkal és az összes harcban álló népekkel való kölcsönös szolidaritással. A kapitalista Európa kommunista és munkáspártjai előtt álló feladatok a következőkben öszszegezhetők: élére kell állni a tőkés rend alapvető megváltoztatásáért folyó harcnak, vezetni kell azt, s meg kell világítani ennek a harcnak a jelentőségét. El kell oszlatni a tőkés renddel kapcsolatos illúziókat, hasznos és értelmes alternatívákat kell javasolni, s meg kell fékezni azokat az áramlatokat, amelyek felelőtlen, türelmetlen akcióikkal csak rontanának a harc esélyein — mondotta a Belga KP alelnöke. Jákob Lechleiter, a Svájci Munkapárt PB tagja, a KB titkára Jákob Lechleiter felszólalásában elmondotta, hogy a svájci nagytőkének, amely hosszabb ideig egyedülálló helyzetben volt a világon, napjainkban szembe kell néznie egyfelől a szocialista országok növekvő gazdasági hatalmával, másfelől pedig a kapitalista világ általános politikai és gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságával. A kapitalista világgal szorosan összekötött Svájcot, no A kedd késő esti tanácskozás felszólalói 2 BEFEJEZŐDÖTT AZ EURÓPAI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK TANÁCSKOZÁSA (Folytatás az 1. oldalról.) A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkésországok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkésországok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építőmunkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válaszsza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. Egyenjogúság és proletár internacionalizmus A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a Sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében; ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte, és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjetellenesség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden antimarxista és szakadár nézet felhasználásával gyengíteni. Egyetértünk a dokumentummal A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibe vevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmánytervezetet, és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a testvérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet, ha megkésve, de annál gyorsabb ütemben elérte a válság. — A Svájci Munkapárt — mondotta — olyan intézkedéseket kezdeményez, amelyek a gazdaságot fokozatosan a nép szolgálatába állítanák, korlátoznák a monopóliumok uralmát. A Svájci Munkapárt politikája arra irányul, hogy megteremtse a munkásosztály egységét és széles, monopóliumellenes frontot hozzon létre. Svájc semlegességével kapcsolatban különösen kiemelte az enyhülés, a leszerelés jelentőségét, a helsinki értekezlet pozitív szerepét. Hangoztatta, hogy a burzsoá sajtó viszont rendszeresen megkísérli elferdíteni a kis országok számára is oly fontos helsinki záróokmány értelmét. Hekilaosz Florakisz, a Görög KP első titkára : Az európai kommunista és munkáspártok legutóbbi konferenciája óta több mint kilenc év telt el. A mostani berlini konferencián pártunk, mint legális párt vesz részt — mondotta többek közt Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB első titkára. — A győzelmet pártunk és népünk 30 évi kemény harca előzte meg. Ezt a harcot a nemzetközi kommunista mozgalom és a világ haladó erőinek támogatásával vívtuk. Ezután kijelentette: a Pártunk azért támogatta kezdettől fogva a konferencia összehívásának a gondolatát, hogy az európai kommunista és munkáspártok erőfeszítéseinek egybehangolásával erősödjék a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért Európában vívott harc. Úgy véljük, hogy a konferencia dokumentuma megfelel ezeknek a céloknak. Pártunk erejéhez mérten mindent megtesz azért, hogy a dokumentum elvei megvalósuljanak. Ebből kiindulva a görög párt jövőbeni ideológiai és politikai tevékenységében, az amerikai imperializmus, a NATO, valamint a belső reakció ellen tovább folytatódó harcában nagy hangsúlyt fektet majd a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveinek védelmére. A görög párt is osztja a testvérpártok meggyőződését, hogy az egyes országok eltérő adottságai problémákat vetnek fel a szocialista átalakulásokhoz vezető úton. Azt is tdjuk, hogy az eltérő, problémák eltérő megközelítést követelnek meg. Tisztában vagyunk egyúttal azzal, hogy a múltban éppen a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei, valamint a közösen elfogadott akcióprogram tette lehetővé a forradalmi munkásmozgalom történelmi jelentőségű győzelmeit. Görögország kommunistái éppen ezért üdvözlik a testvérpártok kölcsönös megértéséhez vezető minden olyan lépést, amely előtérbe helyezi a közös harc ügyét, a közös stratégia kidolgozását. A Görög KP első titkára befejezésül hangoztatta: A görög nép a maga tapasztalataiból tudja, hogy a szovjetellenesség minden időben csak kárára volt hazájának. Ezért a görög kommunisták a szovjetellenességgel szemben vívott harcot a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc elengedhetetlen, szerves részének tekintik. A konferencia szerdai munkanapja Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének második napját, szerda reggel a soros elnök, Georges Marchais, az FKP KB főtitkára nyitotta meg. Ezután megadta a szót az első felszólalónak, Joszip Broz Titónak. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke Joszip Broz Tito beszédében kijelentette, hogy meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai: a kommunista és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilárdulásához, az európai általános, mindenoldalú együttműködés feljesztéséhez és az európai társadalmi haladáshoz. A világ mostani fejlődését erőteljesen jellemzi a kapitalista rendszer válsága, a régi ellentmondások halmozódnak, és újakat hívnak életre. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai és erkölcsi válság is egyúttal. Ebben az időszakban, amikor a kapitalista országokban a gazdagok még gazdagabbá, a szegények pedig még szegényebbé válnak, az a jelen parancsa, hogy a szocializmus és a demokrácia erőinek tovább kell fokozniuk harcukat. Korszakunkban mind erőteljesebb szerepet játszanak a dolgozó tömegek, s azok növekvő politikai öntudata. A dolgozók széles tömegeinek mind előnyösebben változó politikai hangulata arra kényszeríti az összes társadalmi erőket, hogy tüzetesen megvizsgálják saját álláspontjukat. A JKSZ elnöke a továbbiakban rámutatott, a függetlenségükért harcoló népek ma már behatoltak a nemzetközi porondra. Ezek a népek tovább folytatják igazságos harcukat a politikai emancipációért, a független és szabad nemzeti fejlődésért, a világ békéjéért és biztonságáért. A katonai tömbön kívül álló országok (Folytatás a 3. oldalon.)