Népszabadság, 1976. október (34. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
197. október 17., vasárnap NÉPSZABADSÁG KEFEMESE Volt egy suta és sete, nyeles fekete kefe, melyet mindig vállán hordott kéményseprő, hogy a kormot zsákba seperje vele. Ha látják a gyerekek, valamennyi nyekereg: — Nézzétek a meseszép, sete fekete kefét, milyen kócos, milyen borzas mint valami girhes ordas, szálkák szúrják a nyelét! Hogy ezt hallja a kefe, szomorúság lepi be, azért is, hogy nincs szeme, tükörbe sem lát bele, s hiába bölcs és öreg, nem sírhat könnygyöngyöket. „Ha letelik a napszak, otthon szegre akasztnak!” Folyton töpreng a kefe, hogy valamit tehet-e? Mint őszi fa levele, oly bánatos a kefe. Mert ő csúnya, fekete, csupa szálka a nyele, nem ihat és nem ehet, csúfolják a gyerekek, nem szitálhat, mint a rosta, nem szállhat fel villamosra, tetőn se fut macskaként, s hogyha más magasra lép, neki földön a helye, mert ő fekete kefe, húzzákvonják koromba, s hozzá az is goromba. . Mint kopasztott verebek, gubbaszt s nagyon kesereg, míg egyszer csak híre jár: szombat este csirkebál! így hirdeti egy ravasz, kapuszájú falragasz. Arra gondol a kefe: ez már az ő esete! Szomszéd fodrász jóbarát, megfésüli a haját, öreg szabó azt mondja: — Illenék rád a palást! — S így a cipész: — Én pedig készíthetek lábbelit! — Mint akit egy hibátlan divatlapból kivágtak, olyan puccos a kefe. Szem is káprázik bele! Érdeklődik a sete, hát a bálba mehet-e? S rávágja mind: — Miért ne? Te leszel a szívélyes bálkirálynő fivére! Mint a hold a rét felett, illegetve lépeget, s ilyen boldog a kefe nem is volt még sohase! Villamosra, buszra száll, kérdi: merre van a bál, ahol vidám táncosok lába, mint a láng, lobog, s mint bogárszárny, zizegve, finoman szól a zene. Mondják neki: jobbra térjen, ott a bál a Gomba téren! Más meg így szól: balra áttalálja a maskabált! Erre? Arra? Merre még? Végre hallja a zenét, oda is ér, be is lép, nem tolakszik, ne higgyék: idetévedt, itt termett, s nem tudja az illemet! Csak úgy jár-kel, nézeget, figyeli a népeket, hátha itt is akad még, ki nem látott gavallért. Lám, már észre is veszik, végigméri mindegyik, zene hallgat, áll a tánc. — Talán te is bálra vársz? — mondják neki kacagva, s néznek rá, mint kacatra. A kefe hebeg-habog: — Én a főkefe vagyok, és táncolni akarok — azaz inkább szeretnék. Próbáljatok szerencsét! — Táncolni, te? Hiszen még kéne ahhoz kilenc év, hogy lépni is megtanulj! Sete-suta, hujjujjujj! — Másik pedig így kiált: — Milyen bolond a világ, hogy ilyen is járhat bálba, kinek se szárnya, se lába, oly esetlen s úgy biceg, mint a sánta bíbicek! — Végül egy meg odalép, jól megnézi a kefét: — Ez mindennek teteje, hogy vendégünk — veszem észre — se nem kakas, se nem jérce, csak egy fekete kefe! Mintha villám fába vág: zűrzavarrá vált a bál, rikácsolnak szerteszét, csípik, marják a kefét, s hogyha tucatot leráz, kapaszkodik bele száz, s mint valami rossz macskát, fejük fölött forgatják, sűrű haját megtépve hajítják a szemétre. Ott ébred fel a kefe — vajon mi lesz most vele? Nyele sérült, haja tépett, hogy dolgozik a kéményben? Mit szól majd a gazdája, ha még egyszer meglátja? Tápászkodik, vánszorog — beteg légyként tántorog, utcák során sántikál. Ház tetején, nagy magasban, rányávog egy kóbor macska: — Hol a báli pántlikád? Hajnalodik. Fák alatt napsugarak játszanak. Végre otthon a kefe, kampósszegen a helye. Óra csörög keményen, kéményseprő felébred, s dúdol mindjárt, olyan víg. Reggelizik, mosakszik, míg eszébe jut az álma, s rohan rögtön a kamrába: vajon ott találja még, hű eszközét, a kefét? Ott találja, s mex baja, ép a nyele, a haja. Kémélyseprő mondja: — Jó, hogy az álmom nem való! Mert azt láttam mindenáron, hogy éjjel a csirkebálon... hogy is mondjam ? ... szóval téged éles csőrök jól megtéptek. Én meg szóltam: ejnye, te, öreg, fekete kefe, melyet mindig vállon hordok, vele kéményből a kormot seprem zsákomba bele, régi szerszám, szinte társam — csak még egyszer épen lássam! Újra boldog a kefe, hogy a vidám kéményseprő, ilyen szép és neki tetsző szavakkal beszél vele. Le a szegről, vállra át — elfelejti a baját. Pihentek is, aludtak, kezdődhet már a munka! Melegben vagy hidegben, utcán könnyen sietnek. Kéményseprős a kefe — szorgalmasan, egész évben sepregetnek a kéményben — s el sem fáradnak bele! SIMON EMIL EGY KIS FEJTÖRŐ (a + a)+(a+ a)v aa Az ábrán levő számtanműveletben a számokat betűk helyettesítik. Minthogy az egész műveletben egy szám szerepel, ezt a számot végig az a betű helyettesíti. Találjátok ki, milyen számnak felel meg az a, és küldjétek be megfejtésül. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 1.10: öt kontinens hét napja. 8.26: Népdalok. 9.00: Az olvasás gyönyörűsége. 9.25: Enrico Caruso énekel. 9.45: Sinka István versei. 10.03—11.04: BMH. Irodalmi összeállítás. 10.46: Tamkó-Sirató Károly versei. 11.14: Az MRT Gyermekkórusa énekel. 11.25: Világhírű előadóművészek. Közben: 12.10: Édes anyanyelvűnk. 12.46: Tisztelet az embernek. 12.56: Operettrészletek. 13.52: Metronóm. 14.12: a magyar népdal hete. 14.24: Lemezmúzeum. 15.13: Magyar operaénekesek. Takács Paula. 16.03: Dzsesszfelvételek. 16.18: Pillantás a szocialista világba. 16.38: A magyar népdal hete. 17.10: Mindenki iskolája. 18.10: Haydn: D-dúr vonósnégyes. 18.50: Örökzöld dallamok. 19.44: Azt beszélik . .. 20.14: Elisabeth Schwarzkopf és Cesare Siepi énekel. 11.00: A mennyet járt ifiúr. Rádiókomédia. 22.20: Zenekari muzsika. 0.10: Régi magyar táncmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 7.00: R. katolikus félóra. 7.30: Orgonamuzsika. 8.05: A jövő hét műsorából. 8.33: Miska bácsi lemezesládája. 9.00: Vasárnapi koktél. 10.33: Beszélő székek. Weimar, Goethe. 11.47: Jó ebédhez szól a nóta. 12.45: ifjúsági rádiójáték. 14.00: Táskarádió. 15.00: Népzenei hangverseny. Kb. 15.38: Láttuk, hallottuk. Kb. 16.28: Csókolj meg, Katám! Részi. 16.50: Mikrofonnál az irodalmi szerk. 17.00: A vasárnap sportja. Totó. 17.33: ötórai tea. 18.20: Ha még nem tudná... 18.50: Szimfonikus táncok. 19.20: Jó estét, gyerekek! 19.38: Kritikusok fóruma. 19.48: A magyar népdal hete. 20.08: Slágermúzeum. 21.03: Gyönge ultrás vízben... 21.23: Igazolatlan éjszaka. Zenés játék. 22.42: Szórakoztató zene. 3. MŰSOR 8.08: Zenekari muzsika. Szt. 9.45: új Zenei Újság. 10.20: Kadosa Pál szerzői estje. Szt. 12.10: Csak fiataloknak! 13.10: Beethoven hegedű-zongora szonátái. IV. Szt. 14.15: Kis magyar néprajz. 14.20: Marija Biesu énekel. Szt. 14.41: Üvegszimfónia. 15.08: Balladáink világa. 15.34: Rádiószínház. Szt. 16.35: Monteverdi: Vespro della Beata Vergine (Hi-Fi, Szt.). 18.15: Világlíra. 18.30: Slágerlista. Szt. 19.05: A magyar népdal hete. 19.33: Ránk Dezső Schubert-estje. Közv. a Zeneakadémiáról. Közben: kb. 20.35: Modern írók portréi. Kb. 21.50: Kórusmuzsika. 22.10: Az ezred lánya. Operarészt. Szt. TELEVÍZIÓ 8.08: Tévétorna (sz.). 8.15: Angol nyelvtanfolyam. 8.30: Francia nyelvtanfolyam. 9.50: Hírek. 9.55: Ken, a farkasfiú, 2. rész. 10.15: Óvodások műsora (sz.). 10.45: Századunk zenéje, 3. (ism.). 11.30: ökölvívó-bajnokság, döntők közv. 13.13: Kérem a következőt! 3. (sz.). 13.25: Erdei ház, 5. (sz.). 14.15: Pedagógusok fóruma. 15.00: Kisdobosok műsora. 15.40: Delta. 16.05: Karancsfalvi szökevények, n. 17.15: Műsorainkat ajánljuk! 17.40: Korunk kézművesei (sz.). 18.00: Játék a betűkkel. 18.40: Esti mese. Vidor Miklós: Utazás — Messze még a tornyos város? — Völgyön, erdőn, bércen át, — fülünkbe a szél kiáltoz, paripánk meg acéltáltos, — úgy érjük el még az este karcsú tornyok városát! — Messze még a habos tenger? — Nézd, a csúcson nap vakít, mire lehull s újra felkel, versenyt szállva négy elemmel, úgy érjük el holnap reggel a zöld tenger partjait! MESÉLŐ TÁJAK Szavak kincsestára Félhomály van. Tompán visszhangzó, széles folyosók boltíve alatt, letaposott élű lépcsőkön, szögletes ablakok mellett lépdelünk. Úgy látom, mindenki velünk tartott, aki szerette volna látni az ezeréves aláírást, első királyunk, az államalapító István kézjegyét. Kettős ajtajú, udvarra néző szobához érkezünk. Halk neszezést fog a fülünk: mintha a régi, pannonhalmi könyvmásolók lúdtolla percegne ismét... Micsoda ékszereket csiszoltak ebben a kicsiny, világtól elrekesztett szobában! Innen kerültek ki az első magyar nyelvű, írott oklevelek, nyelvtörténetünk, legékesebb díszei. Ide kell betérnie mindenkinek, aki a magyar történelmet, nyelvtörténetet kutatja, tanulmányozza. Innen kell elindulnia tudósnak, írónak, nyelvésznek, más út nincs. Az ablaknál alacsony, kocka alakú páncélszekrény, s a zár mögött százötven hírhozó pihen. Múlt idők tanúi — Árpád-kori oklevelek —, gyémántnál, rubinnál drágább mindegyik. Nincs mérhető értékük: pénzben, aranyban kifejezni nem lehet azt. Hiszen felváltható-e forintra, drágakőre az elénk rajzolódó aláírás? „Stephanus rex.” István király. A kiváltságlevél, amelyet nevével megerősített, 1001-ből való, a gondolatban is nehezen berepülhető messzeségből. Nyílegyenes latin sorok, szép, szálkás betűk. Koppány, a somogyi nagyúr már legyőzve, az új magyar államot nem fenyegeti belső veszély, itt az ideje az ajándékozásnak. „A somogyi ispánságnakmindennemű tizedét késedelem nélkül e monostor almijának biztosítom ...” Hanem ez a királyi adomány évszázados háborúságot robbantott ki a pénzre és gazdagságra áhítók között. Az esztergomi érsek még 1721-ben is magának akarta megszerezni a somogyi tizedeket. De hát az adóháború helyett bizonyára jobban érdekelnek benneteket a találós kérdések, amelyeket ez a dunántúli dombok ölelésébe bújt kincsestár kínál nekünk. Mit jelent például ez a szó: „monarau bukurea”? Lehetséges, hogy nem is magyarul írták? Téved, aki erre gondolt, mert ez bizony magyar szó. „Mogyoróbokor”. Hát a következő mondattal megbirkóztok-e ? „Feheruuaru reá meneh hadu utu reá.” A legelső, híres írott magyar mondattöredék — ma így mondanánk: „a Fehérvárra menő hadútra”... Nos, igen — miként az 1055-ös fogalmazású Tihanyi apátság alapítólevele mutatja — őseink azért másképp beszéltek 950—1000 esztendeje, mint a mai magyarok. S főleg másként írtak. Még kialakulatlan helyesírási szabályok szerint írtak — de az írástudók vajon milyen eszközzel rajzolták a betűket, s miféle tintába mártogatták a tollakat? Hiszen ezer esztendő távolából is olvashatóan — alig fakulva, alig megkopva — maradtak ránk ezek az iratok, s ellenséges dúlások idején sokszor kalandos utakon menekítették őket Budára vagy Bécsbe. Néha csak a véletlentől függött az életük. A betűket rajzoló kancelláristák neve ritkán maradt fenn — csak annyi bizonyos, hogy írószerszámként lúdtollat használtak, és a papírt birkabőr helyettesítette. Hát a tinta receptje mi volt? Pontosan nem ismerjük, még a tudósok sem jöttek rá, hogy milyen keverékből készült. Talán koromból, vitriolból, ecetből és gubacsból égették össze. KÓSA CSABA ZENESZERZŐK, FOLYÓK VÍZSZINTES: 1. Város az NSZK- ban. (Majdnem azonos egy NDK- autómárkával.) 7. Folyó Németországban, a függőleges 1-ben szereplő zeneszerző több művében találkozunk a nevével. 12. Az egyik legértékesebb bútoralapanyag (névelővel). 13. Kéregető. 14. Kettős mássalhangzó. 15. Község Fejér megyében. 16. A háborúval kapcsolatos helyzet, állapot. 17. ... hegedű, Móra Ferenc egyik művének címe. 19. Állóvízben élő, virágzó rózsa. 20. Lakhelyet is jelölő adat. 22. Betű kimondva. 23. Cseh zeneszerző (1824—1884), egyik műve a függőleges 21-ben szereplő folyó nevét viseli. 26. Karom páros betűi. 27. Szeszes ital. 28. Föld és víz keveréke (névelővel). 29. Folyó Romániában. 31. Ágból, kenderből, szalmából csavart kötél. 32. Állatkert közismert idegen szóval. 33. L. D. 34. Az első világháborúban a központi hatalmakkal szemben álló csoportosulás. 36. Világhírű szovjet biológus volt. 37. Folyó, a különálló sorban szereplő zeneszerző legismertebb művében is szerepel. 38. Felszárította, magába szívta. FÜGGŐLEGES: 1. Német zeneszerző (1813—1883). 2. Egyik bankjegyünkön szereplő költő. 3. ijedten mozdul. 4. Vívónő (Ildikó). 5. Város a Szovjetunióban. 6. A rádium vegyjele. 7. Francia szobrász (1840—1917). 8. Mohamedán férfinév. 9. J. D 10. Sivatag Afrikában. 11. Az arzén vegyjele. 13. Kanállal kever. 16. Látszat, benyomás 18. Pénzért felkínálni. 19. Próba, működési próba közismert idegen szóval 21. Folyó Csehszlovákiában. 24. ... Kea, 4205 méter magas csúcs a Hawaii-szigeten 25. A Fekete-tenger beltengere. 30. Község Bács-Kiskun megyében. 31. Gyomnövény. 32. z. A. L. 33. Fut ikerszava. 34. Atom egyik fele. 35. Tessedik Sámuel. 36. A perui autók nemzetközi jelzése. Beküldendő: a vízszintes 7., 23., 37. és a függőleges 1., 21., valamint a különálló sor, egy nagy magyar zeneszerző neve. (A különálló sorba a rejtvény azonos számú kockáinak betűit kell beírni.) T. D. MEGFEJTÉSEK-NYERTESEK Az október 10-i számban megjelent rejtvények megfejtése: Keresztrejtvény:...........fák lehulló / Levelének lágy neszét: Erdőd — Petőfi Sándor. Szótaglánc: BU—ZA—LA—PU—HA— JÓ—LI—BA—KA—PA—TA. Az október 3-i számban megjelent rejtvények helyes megfejtéséért a következő pajtások nyertek könyvutalványt : Almási Pál, Makó; Brazda Brigitta, Zagyvaszántó; Bukovics Ildikó, Pécs; Daróczi Dénes, Miskolc; Deák Emma, Püspökladány; Erdöcs Éva, Almásfüzitő; Enyingi Teréz, Pápa; Farkas Magdolna, Baja Tanya; Fehér Ágnes, Leninváros; Jelinek Éva, Bagamér; Keller Gyula, Kerékteleki; Lehoczki Pál, Tótkomlós; Nyíri Zsolt, Mátészalka; Rimóczi Anna, Tököl; Szabados János, Békés; Szarka Andrea, Székesfehérvár; Szőke Irén, Csépa; Szorgalom Örs, Kőszeg; Varga Katalin, Tatabánya; Varga Pál, Lakitelek, Balog Jutka, Csombók Erika, Dudás Éva, Kálnai Ferenc, Kardos Éva, Lajta Szilvia, Lénárt István és Zsuzsa, Papp Mária, Vikukel Zsuzsa, Zakai Bence, Budapest. 18.30: Tévétorna (sz.). 19.00: A Hét. 20.00: Hírek. 20.05: Türelem játék. Mb. angol film. 21.43: Sporthírek. 21.55: Amneris. Fiorenza Cossotto. 22.45: Hírek. NÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Norma. Operarészl. 9.o6: Arany Jánosversei. 9.10: A hét zeneműve. Couperin: csembalódarabok. 9.40: Óvodások műsora. 10.05—10.30: Iskolarádió. 10.30: Zenekari muzsika. 11.22: „Tatárjárás” a Fekete-Afrikában. 11.42: Colas Breugnon, 13. folyt. 12.35: Tánczenei koktél 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00—14.30: Ezeregy délután. 14.30: Mozart: Esz-dúr szimf. 15.10: Édes anyanyelvűnk. 15.15: Magyar szerzők. 13.42: A Quilapayun c. műsorából. 16.05: Szocialista brigádok akadémiája. 16.35: A XVI. sz. magyar zenéjéből. 17.05: Van új a nap alatt. 17.20: Ortolani filmzenéjéből. 17.27: Rossini-nyitányok. 19.15: Varázslat. Hangjáték. 19.43: Töltsön egy órát kedvenceivel! 20.48: Népi zene. 21.30: Mi, férfiak. 22.30: Zenekari muzsika. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkosok. 8.33: Tánczene. 9.33: A hansági tőzegtüzekről. 12.00: Operettfinálék. 12.33: Csengő. 12.50: Csajkovszkij: Szextett. 13.25: Kis magyar néprajz. 13.33: Gitármuzsika. 14.00—17.00: Kívánságműsor. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Titkon innen — titkon túl. 18.33: Magyar operaénekesek. Takács Paula. 19.33: Nótacsokor. 20.33: Kettesben ... 21.33: Örökzöld dallamok. 22.33: Derűre is derű. 23.00: Zenés játékokból. 3. MŰSOR 14.05: Jeanne d’Arc. Operarészt. Szt. 15.05: Dzsesszfelvételek. Szt. 15.30: Mindenki iskolája. 16.03: Magyarországon először. Szt. 16.34: Romantikus kórusok. Szt. 16.57: Bach-orgonaművek. Szt. 17.45: Láttuk, hallottuk. 18.03: Zsebrádiószínház. 18.25: Huszonöt perc beat. Szt. 18.50: Holnap közvetítjük ... 19.15: Angol nyelv. 19.33: Hangverseny-közv. az Erkel Színházból. Szt. Közben: kb. 20.20: Versek. Kb. 21.40: Operakettősök. 22.30: A hét zeneműve (ism.). 13