Népszabadság, 1976. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

2 A Szovjetunió kész megvizsgálni minden lépést az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására Leonyid Brezsnyev beszéde a szovjet-amerikai kereskedelmi tanács részvevői előtt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden a Kremlben fogadta Wil­­liam Simont, az Egyesült Államok pénzügyminiszterét, aki az ame­rikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács ülésére érkezett Moszkvába. A beszélgetés során érintették a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok kereskedelmi és gazdasá­gi kapcsolatainak helyzetét, vala­mint a szovjet—amerikai viszony más vonatkozásait. Baráti, tárgyszerű légkör jelle­mezte a beszélgetést, am­elyben részt vett Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi mi­nisztere, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanács­adója, William Seidman, az Egye­sült Államok elnökének gazdasá­gi tanácsadója és több más sze­mélyiség. Leonyid Brezsnyev kedden va­csorát adott a Kremlben az ame­rikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács mostani, 4. ülé­se alkalmából. A vacsorán beszé­det mondott Leonyid Brezsnyev és William Simon. A szovjet—amerikai kapcsola­tok tartós, békés alapokra való helyezésének fontosságát, a nem­zetközi béke megszilárdításának szükségességét hangoztatva az SZKP KB főtitkára rámutatott: — Békeszerető politikánk újabb bizonyítéka az a javaslat, ame­lyet a Szovjetunió és varsói szer­ződésbeli szövetségesei a napok­ban tettek a tavaly Helsinkiben tartott tanácskozás minden rész­vevőjének, köztük az Egyesült Államoknak is, hogy kössenek olyan szerződést, amelynek értel­mében nem alkalmaznak elsőként egymás ellen atomfegyvert. Vár­juk a választ erre az indítvány­ra, és reméljük, hogy az kedve­ző lesz. Leonyid Brezsnyev a továb­biakban kijelentette, hogy a Szovjetunió kész továbbhaladni az atomháború veszélyének eny­hítése felé vezető úton, kész együttműködni az új amerikai kormányzattal, ha az ugyancsak ebben a szellemben szándékozik cselekedni. Aktivizálni kell az új SALT-megállapodás megkötésére vonatkozó erőfeszítéseket azon az alapon, amelynek egyeztetése már rég megtörtént Vlagyivosz­tokban — mondotta Leonyid Brezsnyev, majd így folytatta: — Ideje már véget vetni a Wa­shington által ebben a fontos kér­désben bevezetett majdnem egy­éves „befagyasztási” időszaknak. A Szovjetunió kész rá, hogy meg­vitassa azokat az új, lehetséges lé­péseket, amelyek az atomfegyver elterjedésének hatékony megaka­dályozására irányulnak. A kétoldalú gazdasági kapcso­latokról szólva Leonyid Brezs­nyev elmondta, hogy az áruforga­lom értéke az idén meghaladja a 2,5 milliárd dollárt. A Szovjet­unió kész lenne fokozni az Egye­sült Államokkal a gazdasági, mű­szaki és ipari együttműködést, beleértve a kompenzációs üzlete­ket is — mondotta Brezsnyev, s hozzáfűzte: " Ez azonban ter­mészetesen akkor lesz lehetséges, ha az Egyesült Államok felszá­molja a Szovjetunióval szemben alkalmazott hátrányos megkülön­böztetést a kereskedelem és a hi­telnyújtás területén. Az amerikai kormány 1972-ben tett ezzel kap­csolatos ígéreteit mind ez idáig nem tartották meg, s ez súlyosan zavarja a szovjet—amerikai gaz­dasági kapcsolatok fejlődését. Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió kész kereskedni mind a nagy, mind pedig a középnagy amerikai cégekkel, de csakis a teljes egyen­jogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Egyúttal határozottan visszautasít minden kísérletet ar­ra, hogy a kereskedelmet bármi­lyen politikai feltételhez kössék. Mélységesen tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a gazdasági kap­csolatokban alkalmazott hátrá­nyos megkülönböztetés valami­képpen befolyásolhatja a Szovjet­unió politikáját. Vagy visszatart­hatja az ország gazdasági fejlődé­sét — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Válaszában Simon amerikai pénzügyminiszter állást foglalt a gazdasági kapcsolatok erősítése mellett, annak a véleményének adva hangot, hogy ez elő fogja segíteni a Sikert a tartós béke ki­vívásában is. — Az Egyesült Ál­lamok a két ország közti keres­kedelmet változatlanul létfontos­ságú építőanyagnak tartja annak a hídnak a felépítéséhez, amely­­lyel a két országot kellene össze­kötni — mondta végül Simon. (TASZSZ) A mezőgazdaság, az energetika és a gépipar a jövő évi csehszlovák terv középpontjában | PRÁGAI TUDÓSÍTÓN­KTÓL | Csehszlovákiában jelenleg a párt- és állami szervek figyelmü­ket a jövő évi népgazdasági terv kidolgozására összpontosítják. No­vember 19-én a CSKP Központi Bizottsága, november 24-én az SZLKP Központi Bizottsága hagy­ta jóvá az 1977. évi terv fő irá­nyait. A részleteiben kidolgozott évi gazdasági programot decem­ber 14-én terjesztik a csehszlovák parlament elé. A pártszervek ál­lásfoglalásaiból, valamint a sajtó magyarázataiból arra lehet követ­keztetni, hogy 1977 döntő lesz az egész ötéves terv végrehajtásában. A cél — a CSKP XV. kongresz­­szusa határozata alapján — a nép szociális biztonságának további elmélyítése, a gazdasági haté­konyság fokozása. A társadalmi termék 5,4, a nemzeti jövedelem 5,2 százalékkal lesz nagyobb, az ipari termelés 5,3 százalékkal nö­vekszik jövőre, 129 ezer lakást szándékoznak felépíteni. Minder­re az ad alapot, hogy nagy vona­lakban számítani lehet az idei terv főbb mutatóinak teljesítésére, ki­véve a mezőgazdaságot, amelytől csak 84 százalék várható. Rámutatnak, hogy jövőre szá­mos területen igen bonyolult fel­adatokat kell megoldani. Ezek egyike a mezőgazdaságra vár, amelynek legkevesebb 10 millió tonna szemes terményt kell majd betakarítania. Jövőre az öntözés kiterjesztésével, a takarmányter­melés bővítésével, az irányítás és a munkaszervezés javításával igyekeznek jó előre biztonságot teremteni az esetleges kedvezőt­len időjárás ellen. A másik komplikált feladat az energia­­igény kielégítése lesz; e célból 2,6 millió tonnával több szenet szán­dékoznak kitermelni és teljesen kihasználni a villanyerőművek, a gázgyárak kapacitását, s csak Szlovákiában 200 ezer tonna tü­zelőanyagot akarnak megtakarí­tani. A beruházások szétforgácsoltsá­­gának megakadályozására az idei­nél kevesebb új beruházás in­dul. A pozsonyi Pravda szerint csak Szlovákiában 2,2 milliárd koronával csökkentik az induló építkezésekre szánt költségeket annál is inkább, mivel a tervezett kezdődő beruházások 40 százalé­kának kivitelezési tervei — mint az a szlovák központi bizottság ülésén kritikailag szóba került — nem készültek el. A CSKP Központi Bizottsága a gépipari fejlesztések és szerkezeti változtatások fontosságára is fel­hívta a figyelmet, tekintettel en­nek döntő hatására az ország kül­kereskedelmi mérlegére. A gép­iparnak 8,9 százalékkal kell nö­velnie termelését és még ennél na­gyobb mértékben a kivitelét. Eh­hez azonban bizonyos lemaradást is pótolnia kell, mert mint arra a Hospodarsky Noviny című gazda­sági hetilap utalt, az év háromne­­gyedében a gépipar tőkés kivitele 69, százalékkal maradt alatta a tervezettnek. Közölték, hogy jövő­re nagyobb anyagi ösztönzést ad­nak az exportfeladatok teljesíté­séhez. A Rudé Právo figyelmeztetett: az életszínvonal további javítását szavatoló jövő évi termelési elő­irányzatok realitását az év hátra­levő részében hatékonyabb mun­kával szükséges megteremteni. Személyi kérdésekről tárgyal a kínai parlament állandó bizottságának ülése Kedd délután Pekingben meg­nyílt az országos népi gyűlés ál­landó bizottságának harmadik ülésszaka. A napirenden szerepel egyebek között Teng Jing-csaó­­nak, Csou En-laj özvegyének ki­nevezése az állandó bizottság al­­elnökévé, továbbá egyéb szemé­lyi változások. A megnyitó ülésen Szung Csing­­ling asszony, az állandó bizottság alel­nöke (Szun Jat-szen özvegye) elnökölt. Jelen volt Hua Kuo­feng, a KKP KB elnöke, az ál­lamtanács elnöke és Je Csien­­jing, a KP KB alelnöke. „­­ Pekingben kedden hivatalosan bejelentették, hogy az ország ál­landó ENSZ-nagykövetét, Huang Huát visszahívták állomáshelyé­ről. Huang Hua sorrendben a nyolcadik kínai nagykövet, aki rövid idő leforgása alatt vissza­tér Pekingbe. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1976. december 1., szerda KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány Sor­b­an Az UNESCO általános értekez­letének a kenyai fővárosban meg­tartott 19. ülésszaka kedden vé­get ért. Az ülésszak tudomásul vette a főigazgató jelentését a szervezet tavalyi és tavaly előtti tevékenységének eredményeiről és elfogadta az 1977—1978-as programot, valamint költségve­tést. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága jóváhagyta a nukleá­ris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés megkötését szorgalmazó határo­zattervezetet. A tervezet szerző­je a Szovjetunió és Csehszlovákia­ (TASZSZ) . Bukarestben kedden Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára fo­gadta Gaston Plissonniert, a Francia Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagját, a köz­ponti bizottság titkárát, aki az RKP meghívására látogatott Ro­mániába. (MTI) Az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK szakszervezetei és a mi­nisztertanács 1976. május 27-i közös határozatának megfelelően december 1-től 3,4 millió nyugdí­jas járadékát növelik a Német Demokratikus Köztársaságban. Az öregségi nyugdíjak összege át­lag havi 40 márkával, a rokkant­sági és özvegyi nyugdíjaké ennél valamivel kisebb mértékben emel­kedik. (MTI) Hadgyakorlatokat tartottak Ni­caragua területén Aguila—6 fedő­néven. A manővereken amerikai, salvadori, guatemalai és nicara­­guai alakulatok vettek részt. Pa­nama és Honduras visszautasítot­ta a részvételt. Omar Torrijos pa­namai külügyminiszter a körzet ügyeibe való külföldi beavatko­zásnak minősítette a hadgyakor­latok megtartását. (TASZSZ) Brazzaville-ben befejeződött a Kongói Dolgozók Pártjának or­szágos értekezlete. Marion Ngoua­­bi, a párt központi bizottságának elnöke felszólalásában kijelentet­te, hogy a küszöbönálló rendkívü­li kongresszus megvitatja a gaz­dasági tervezőmunka javításának kérdéseit. (TASZSZ) Carter a Ford-kormányzatot hibáztatja az újabb SALT-egyezmény késéséért­ ­ WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Szovjetunióval kötendő má­sodik SALT-megállapodásról, egyéb külpolitikai és gazdasági kérdésekről és az új adminisztrá­ció kinevezéséről nyilatkozott hétfő este az amerikai CBS tele­vízióállomásnak James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke. Carter csalódását fejezte ki amiatt, hogy a Ford-kormányzat elmulasztotta a Szovjetunióval való újabb SALT-egyezmény alá­írását. Véleménye szerint, a kor­mány miniszterei közötti nézetel­térések akadályozták a stratégiai fegyverek további korlátozásáról szóló tárgyalások sikerét. Carter hangsúlyozta, hogy az egyezményt már hónapokkal ezelőtt meg lehe­tett volna kötni. Gazdasági kérdésekkel, főleg az acélvállalatok áremelésével kap­csolatban közölte, hogy közvetett üzenetet küldött az acélipar veze­tőinek. Aggodalmát fejezte ki az inflációs hatású áremelés miatt, hozzátéve, hogy ez érvet ad az olajáremelésre készülő országok­nak is. Kifejezte azt a reményét, hogy az acélgyárak vezetői meg­adják neki a lehetőséget, hogy megpróbálja megállítani az inflá­ciós spirált.­ Úgy vélekedett, hogy a bér- és árellenőrzés bevezetése egyelőr­e nem szükséges. Carter hangsúlyozta: nagy gon­dot kíván fordítani az energiata­karékosságra, beleértve a kisfo­­gyasztású kocsik gyártásának szorgalmazását is. Carter állásfoglalásának háttere az, hogy a tíz legnagyobb ameri­kai acélgyár közül kilenc beje­lentette az árak 6 százalékos eme­lését, s ezzel a júniusi áremelés­sel együtt az idén 12 százalékkal emelték az acél árát. Az áremelé­sek azonnali kihatással lehetnek a gépkocsigyártásra, az építkezési költségekre, a fémeket tartalma­zó ipari termékek áraira. Közgazdászok szerint ez a lépés súlyos következményeket vonhat maga után a gazdasági fejlődés lassuló szakaszában, további fé­kező hatást gyakorol a termelés­re, és növelheti a munkanélküli­séget. Az acélipar képviselői azzal indokolják az áremelést, hogy gyorsan nőttek a termelési költ­­s­ségek. Érdemi megállapodások nélkül ért véget a közöspiaci kormányfők értekezlete Hágában kedden befejeződött a kilenc közöspiaci állam kormány­főinek tanácskozása. Az EGK ta­nácskozásának ülését ezúttal szin­te teljes egészében a gazdasági kérdéseknek szentelték. Érdemi megállapodást azonban nem ér­tek el, csupán elvi egyetértésre jutottak néhány kérdésben. A kormányfők kénytelenek vol­tak megállapítani, hogy a gazda­sági fellendülés visszatértébe ve­tett korábbi reményeik koránt­sem váltak be teljes mértékben 1976 második felében a gazdasági fejlődés ismét lelassult, a munka­­nélküliek száma nőtt, az infláció üteme alig csökkent. A jövő évi terveket veszélyezteti a nyers­anyagok és mindenekelőtt a nyersolaj árának várható emel­kedése — bár ezt a tanácskozá­son elfogadott nyilatkozat nem említi meg ebben a formában. A kormányfők végül is a Kö­zös Piac gazdasági szolidaritásá­nak megerősítését javasolták a válság ellenszeréül. A szolidari­tás megnövelésével kapcsolatos állásfoglalás magában foglalja Schmidt bonni kancellár követe­léseit a nagyobb gazdasági fegye­lemre vonatkozóan A miniszter­­elnökök megállapították, hogy a tagállamok gazdasága sokszor egymással ellentétes irányban fejlődik, és szorgalmazták ennek kiküszöbölését. Különösen nagy gondot jelent számukra az a tény, hogy néhány tagállam pénz­ügyi és gazdasági téren egyaránt a többieknél is súlyosabb hely­zetbe jutott. A pénzügyi kérdé­sekben egyébként ugyancsak nem hoztak konkrét határozatokat, de leszögezték a súlyos valutaprob­lémák megoldásának fontosságát. Az energiagazdálkodás terén a kormányfők — elsősorban Gis­­card d'Estaing javaslatára — ta­karékossági intézkedéseket he­lyeztek kilátásba, de nem fogad­ták el azt az elképzelést, hogy ha­tározzák meg a nyersolajimport­ra fordítható összeg felső hatá­rát. A hágai csúcstalálkozó hosszas vita után általános nyilatkozatot fogadott el a nyugat-európai po­litikai unió tervéről, az úgyneve­zett Tindemans-jelentésről. A határozat szerint mind belső vonatkozásban, mind pedig a kül­politikában folyamatosan növelni kell a kilenc tagállam szolidari­tását. Létre kell hozni az ehhez szükséges intézményeket. A poli­tikai unió megvalósításához alap­vető feltételnek tekintik a gazda­sági és pénzügyi unió megterem­tését — noha ez egyelőre ugyan­csak meglehetősen bizonytalan. A nemzeti szuverenitás csök­kentésének sokat vitatott kérdé­séről a nyilatkozat igen óvatosan fogalmaz. A hatáskörök ,,folya­matos átadásáról” beszél nemze­tek feletti, közös piaci testületek­nek, de sem erre, sem pedig a po­litikai unió megteremtésének más részfeladataira semmiféle határ­időt sem szab meg Az unió meg­teremtésével kapcsolatos kérdése­ket egyébként a külügyminiszte­rek hatáskörébe utalták, akik évente egyszer tesznek majd je­lentést e tárgyban a kormányfők­nek. (MTI) Tiszteletben kell tartani a Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodásokat A Pravda keddi száma élesen elítéli azokat a nyugatnémet po­litikusokat, akik az érvényes nemzetközi megállapodásokat fi­gyelmen kívül hagyva, Nyugat- Berlinre is ki akarják terjeszteni az NSZK hatáskörét. Ennek a tö­rekvésnek újabb bizonyítéka, hogy a napokban Nyugat-Berlin­­ben tartotta ülését a görög par­lamenti képviselőkből és az euró­pai parlament képviselőiből ala­kult közös bizottság. A tanácsko­zás Görögországnak a Közös Piac­ba való belépési szándékát és a Földközi-tenger térségében kiala­kult helyzetet vitatta meg, tehát olyan kérdéseket, amelyeknek­­ semmi közük sincs a városhoz. A Szovjetunió Nyugat-Berlin ügyében tartja magát ahhoz az elvi álláspontjához, amelyet leg­utóbb ez év nyarán az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország moszkvai nagyköveté­hez eljuttatott külügyminisztériu­­mi nyilatkozat fogalmazott meg. Eszerint az európai közösség ha­táskörének Nyugat-Berlinre tör­ténő kiterjesztése összeegyeztet­hetetlen a városnak az 1971. szep­tember 3-án létrejött négyhatal­mi megállapodásban előírt státu­sával. A Nyugat-Berlin státusának megváltoztatására irányuló kísér­letek hátráltatják e térségben a helyzet javulását. Ahhoz, hogy a város továbbra is nyugodt és nor­mális életet éljen, minden érde­kelt félnek nemcsak szavakban, hanem tettekben is szigorúan tisz­teletben kell tartania a létrejött megállapodásokat — írja végül a Pravda.

Next