Népszabadság, 1977. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-08 / 32. szám
1977. február 8., kedd NÉPSZABADSÁG Januári forgalmi gyorsjelentés: A vasútnál kevesebb, a Volánnál több áru a tavalyinál A MÁV és a Volán fuvaregyeztető megbeszélései A jelzések nem váltak be, a vasút nem tudott annyi árut elszállítani, mint amennyire lehetősége lett volna, s a januári teljesítmény végső soron alatta maradt a tavalyinak — állapította meg a MÁV vezérigazgatóságának januári áruforgalmi gyorsjelentése. Az év első hónapjában eléggé akadozva indult a forgalom. A vasút januárban 10,4 millió tonna árut továbbított, csaknem 4 százalékkal kevesebbet, mint a múlt évben, elsősorban az alacsonyabb belső árumozgás miatt. A nemzetközi, a tranzitforgalom a tavalyival azonosan vagy annál valamivel magasabban alakult. Miután a vasút már 1976 végén akcióprogramot indított az első negyedévi előszállítások fokozására, januárban szinte naponta figyelték a kedvezményes áruk fuvarozását. Az eredmény, jóllehet a feltételek megvoltak, sajnos — egy-két árucsoport kivételével — elmaradt a várakozástól. Kedvező viszont, hogy növekedett a fuvaroztatók készsége a vasárnapi, munkaszüneti rakodásokra. Az igények realizálásához azonban a MÁV-nak többet kell tennie az eddigieknél, szervezettebben kell dolgoznia, pontosan a kért időre kell előteremtenie a szállítóeszközöket. A januári gyengébb teljesítmény figyelmeztet a tavalyi tapasztalatokra, arra, hogy az év eleji elmaradás később már nem vagy rendkívül nehezen pótolható. Nagy szükség van tehát az első negyedévben is az egyenletes, folyamatos forgalomra ahhoz, hogy a vasút teljesíthesse a tavalyinál jóval nagyobb, 133 millió—134 millió tonnás szállítási kötelezettségét. Ezért a MÁV vezetői — a vezérigazgató-helyettesek, a szakosztályvezetők — a következő hetekben valamennyi nagy fuvaroztatót fölkeresik, hogy a lehetőségek szerint a második félévről az elsőre hozzanak előre az áruszállítási feladatokból. A Volán Tröszt gyorsjelentése kedvezőbb helyzetről ad számot, bár a fuvaroztatók korántsem használták ki a lehetőségeket. A Volán-vállalatok januárban 3,7 százalékkal több, összesen 10 millió 120 ezer tonna árut továbbítottak, s az előszállítás is 6 százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. Az első hónapban átlagosan 300-zal több teherautó dolgozott, s míg tavaly januárban 1000—1100 kocsi vesztegelt fuvarhiány miatt, most csak 400-at nem tudtak foglalkoztatni. Mégis többet várnak a fuvaroztatóktól, hiszen a népgazdasági igények alapján évi viszonylatban 6—7 százalékos forgalomnövekedéssel számolnak. A nagyobb feladatokhoz a csúcsforgalomban is majd lényegében csak a meglevő kocsiállomány áll rendelkezésre, ezért van nagy szerepe az első negyedévi előszállításoknak a teherautó-fuvarozásban is. A Volán kapacitását a kocsik foglalkoztatásának bővítésével tudja növelni. Ehhez a szombat-vasárnapi rendszeres munkán felül tervezik a napi kétszer 8—10 órás műszak bevezetését és jobb kihasználását. Eredményes a téli vásár Egy hete tart a téli vásár. Az áruházak, üzletek forgalma megnőtt. A Centrum Áruházak hét nap alatt 260 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. A vásárlók 60 millió forintot takarítottak meg a kedvezményes vásárlásnál. Az áruházakban főleg a kabátokat, a női műszőrme kabátokat, a férfiöltönyöket és pantallókat keresik, de sokan vásárolnak cipőt, csizmát is. A vevők a tavalyinál nagyobb készletből válogathatnak. A Skála Áruház első negyedévi tervében napi 4 millió forintos forgalmat irányoztak elő, a vásár ideje alatt eddig naponként 6,5—7,5 millió forint értékű áru talált gazdára. Az Aranypók üzletek mintegy 15 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. ott van a szennyvíz a csatornázatlan területeken, ahol nyaranta nagyvárosi sűrűségben élnek az emberek. Honnan lenne pénze a helyi tanácsnak a rengeteg szennyvíz elszállítására? És mit lehet tenni a vendéglátóipar, az üdülők, a kempingek, a szállodák hulladékaival? E létesítmények csak elvárják a tisztaságot, a rendet, de ezért nem fizetnek, legalábbis közvetlenül nem. A községfejlesztési adó, a területfejlesztésre befizetett öszszeg jócskán elfogy, mire egy-egy helyi tanács eljut a köztisztaság gondjaiig. Az előbbiekben említettem, hogy hat vállalat foglalkozik a Balaton partján a köztisztasággal. Ha elsorolom az illetékesek nevét, mindjárt ki is derül, hogy dolguk nem egyedül a köztisztaság: van Somogy megyei Településtisztasági Szolgáltató Vállalat, van Siófoki Városi Tanács Költségvetési Üzeme, Balatonalmádi Nagyközségi Tanács Köztisztasági Költségvetési Üzeme, Balatonfüredi Városgazdálkodási Vállalat, Badacsonytomaji Közös Közületi Szolgáltató Üzem, Keszthelyi Városgazdálkodási Vállalat. Egyszeri elolvasás után is nyilvánvaló, hogy nem egyetlen és legfőbb gondjuk e vállalatoknak a köztisztaság. A közelmúltban került a ke------------------------zembe a fenti témát tárgyaló tanulmány. Alapos munka, hozzáértő szakemberek készítették. Széles József, a Köztisztasági Egyesülés ügyvezető igazgatója és Merényi Iván, a Fővárosi Köztisztasági Vállalat egyik vezetője, az egyesülés köztisztasági szolgáltatási szakbizottságának vezetője a tennivalók olyan összefoglalóját adja, amelybe minden illetékesnek érdemes odafigyelnie, s javaslataikkal a tisztaságra áhítozó emberek is bizonyára egyetértenek. A legfontosabb az lenne, hogy a jelenlegi hat, a köztisztasággal is foglalkozó vállalat helyett egy vagy két úgynevezett tiszta profilú, kizárólag a szemétszállítással, -tárolással foglalkozó vállalat alakuljon a tó körül. A Balaton északi, illetve déli partja két megyéhez tartozik, ezért indokolt lenne két önálló vállalat létrehozása. Valamennyi vízparti településen azonos köztisztasági szabályrendeletre van szükség, amely azt is rögzíti, hogy a szemét elszállításának díját valamennyi telek-, ház-, üdülőtulajdonosnak kötelező megfizetnie. A fizetendő összeget tekintve a szakemberek számítása szerint egy 54 négyzetméteres épület havi szemétszállítási díja tíz forint körül lenne. Ennek fejében viszont mindenütt ott állna a műanyag szeméttároló zsák, helyette üreset téve a vaskeretre. De mielőtt bármiféle szakmai részletekbe bonyolódnék, sietek kijelenteni: nagyon is megérné a néhány forint a cserébe elérhető tisztaságért. Hó fedi most mindenfelé a Ba--------------------laton partját, s a szikrázó fehérség a tisztaságot idézi, sejteti. De az olvasó is jól tudja, hogy az olvadás után újra előbukkannak a tavaly eldobott konzervdobozok, s ezernyi másfajta hulladék. El kell érni, hogy ne csak a hófödte Balaton-part lássék tisztának, hanem a nyári napokon se rontsa a tó vizét, piszkítsa, fertőzze környékét a szemét, a hulladék. Tiszta, egészséges Balatonról csak akkor beszélhetünk, ha a vizén kívül a partja is az lesz. Erdélyi György TIZENHAT HELYEN 80 FELSZÓLALÓ Egy héttel a közgyűlés előtt a tiszafüredi tszben A múlt hét végén a pénteket és a szombatot a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben töltöttem. Így tanúja lehettem annak, hogy 6-7 nappal a február 10-re és 11-re összehívott részközgyűlések előtt még milyen teendőket kellett ellátni. Ez a szövetkezet 8700 hektáron gazdálkodik, 668 dolgozó taggal, 16 alkalmazottal. Az összes tagok száma 1120. A közös gazdaság múltja — mondhatni a „családfára” — jellemző és érdekes. Negyedszázad alatt fokozatosan 17 kisebb szövetkezet egybeolvadásából alakult ki. Két éve gazdálkodnak a mai keretek között. A 13 ezer lakosú nagyközségben nincs olyan helyiség, ahová egyszerre a több mint ezer tag beférne. Ezért tartják az idei közgyűlést is két részletben, a községi művelődési ház nagytermében. A írásos tájékoztató Mindkét nap a tsz elnöke, Kovács Gyula ismerteti majd a vezetőség beszámolóját a múlt évi gazdálkodásról és javaslatot tesz a szövetkezet idei tervére. Az ellenőrző bizottság, a döntőbizottság, a nőbizottság is számot ad a munkájáról. Lesz elegendő idő arra is, hogy a tagok véleményt nyilvánítsanak a szövetkezet ügyeiről, egyúttal dönteniük kell az elért közös jövedelem felosztásáról és jóvá kell hagyniuk a tsz idei tervét. — Nem mindegy tehát, hogy tagjaink milyen tájékozottsággal érkeznek a részközgyűlésekre — fejtegette beszélgetésünk alkalmával a szövetkezet elnöke. Ezért írásos tájékoztatót juttattunk el hozzájuk, abból minden fontos adatot megismerhetnek. Megtudhatják, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a tavalyi terveinket nem sikerült teljesítenünk, mégis 1975- höz képest 15 százalékkal növekedett a szövetkezet halmozott termelési értéke és elérte a 143 millió forintot. Csaknem négy és fél millió forinttal sikerült csökkenteni a költségeket is. A Hortobágy szélén gazdálkodunk. Sok a szikes, kopár földünk, a szántóterületünk 5800 hektár. Talajaink aranykorona-értéke alacsonyabb a járási és a megyei átlagnál. Ezzel az írásos tájékoztatóval azonban Tiszafüreden nem tekintették befejezettnek a tagok közgyűlés előtti tájékoztatását. Arra is lehetőséget kívántak adni, hogy még a részközgyűlések előtt minél többen véleményt mondhassanak a szövetkezet egészének gazdálkodásáról és a saját ágazatuk, munkahelyük problémáiról. Január végére készült el a zárszámadás és az is megformálódott — az ágazatok és főágazatok elképzelései alapján —, hogy az idén milyen termelésnövekedést lehet előirányozni. Így február 1-én a kibővített pártvezetőségi ülés elé került a zárszámadás és az 1977. évi terv. Egy nappal később a tsz kibővített vezetőségi ülése következett. Ezután pedig pontos ütemterv szerint négy napon át, február 3-án, 4-én, 5-én és 7-én összesen 16 termelési tanácskozást tartottak. Pénteken, 4-én kora délután az 1. számú központban az ottani gépműhely dolgozói gyűltek össze. Czinege László gépesítési főágazatvezető beszámolója után kérdések, észrevételek, javaslatok hangzottak el. Szűcs István szocialista brigádvezető kifogásolta, hogy a gépműhelynek nincs gépjárműve, ez sok esetben nehezíti a sürgős javítások elvégzését. Megkérdezte azt is: milyen változás lesz az idén a bérek kifizetésében, mert erről sokféle hír kering. A tsz elnöke nyomban válaszolt. Közölte, hogy a részközgyűlések elé terjesztendő javaslat lényege: térjen át a szövetkezet az évközi teljes, százszázalékos bérkifizetésre. Eddig a bér 80 százalékát kapták meg a tagok év közben és 20 százalékát a zárszámadó közgyűlés után. Most összekapcsolják a teljes bérkifizetésre való áttérést részleges normarendezéssel és a keresetek arányosításával is. A műhelyrendről beszélt és az alkatrészellátás jobb megszervezését kérte Urbán Imre. Testvére, Urbán János pedig javasolta, hogy a modern gépek javításához szükséges, korszerű szerszámokat, műszereket mielőbb szerezzék be. A többi között a munkafegyelem szilárdításáról szólt Gál László szerelő, aki a szövetkezet vezetőségének is tagja. Szemtől szemben Csaknem két óra hosszáig tartott ez a hasznos megbeszélés. Majd távoztak a szerelők és már jöttek is helyükbe több mint százan a traktorosok, a tehergépkocsi-vezetők és vontatóvezetők, ők is meghallgatták a tájékoztatókat. A hozzászólásokat Kovács Kálmán, az egyik IFA tehergépkocsi vezetője nyitotta meg. Azt fejtegette, hogy a korszerű gépekhez jó utak is kellenek. Végre rendbe kellene tenni a réti makadámutat. Szövetes Zsigmond és Patai Mihály vontatóvezető munkaszervezési hibákat tett szóvá, javítani kellene a gépellátó és más ágazatok együttműködését. Borbély János traktoros a gépjavítás és alkatrészellátás visszásságairól szólt, Kiss György traktoros a nagy traktorok jobb kihasználására tett javaslatot. , Különösen hasznossá vált a tanácskozás azzal, hogy a társágazatok, az érintett részlegek vezetői is felszólaltak. Bugán Géza, a növénytermesztési főágazat vezetője kiemelte, hogy a növénytermesztés sikeréhez a szakszerű, jó minőségű gépi munka nélkülözhetetlen. Ezt tudniuk kell a gépesítésben dolgozóknak, és kinn a határban a különböző munkáknál el kell fogadniuk a növénytermesztési szakemberek utasításait. Molnár Géza, az X. számú gépjavító műhely vezetője arról beszélt, hogy sok gép igen elhanyagolt állapotban kerül be a műhelybe. Farkas István, a gépellátó ágazat vezetője javasolta annak megvizsgálását, hogy egynémely esetben a traktorok nem kielégítő műszaki állapotáért mennyiben felelősek a gépek vezetői, illetve a szerelők. Elismerés és bírálat Elismeréssel nyilatkozott a gépellátó ágazat javuló munkájáról Koczur Sámuel elnökhelyettes, s egyúttal felhívta a figyelmet a gépek fokozott kihasználására, a munkaidő jobb hasznosítására. Sok apró mozzanatból tevődik össze a jó eredmény — mondotta —, és ha előbb tönkremennek a gépek, ha sok a javítási költség, azt mindannyian megérezzük. Ugyancsak pénteken, az estébe nyúlóan tanácskoztak a szárítóüzem dolgozói. Ide is belátogattunk. Meglepett, hogy szinte valamennyien 29 év körüli fiatalok. Ők leginkább a terménybeszállítás, a tárolás, a berendezések javításának problémáiról váltottak szót. Szombat délelőtt a kocsi állattenyésztők gyűltek össze az irodahelyiségben. Az állattenyésztő telep 18 kilométerre esik a Tiszafüredtől. A megbeszélésen Bartók Károly, a tsz pártszervezetének titkára is részt vett. Élénk eszmecsere volt itt is az idei tervről. Mindannyian tudják: nem lesz könnyű a tavalyi 37 millió forintos állattenyésztési termelési értéket az idén 46 millióra emelni. A sertéságazaton belül pedig a tavalyi 9 millió forintos termelést kell 4 millió forinttal növelni. Csirke András szerint a takarmány minőségére kellene nagyon ügyelni. Szép, valóságos búcsúbeszédet mondott a 64 éves, most nyugdíjba került Mátyus Zoltán, aki eddig Kócson a területfelelős volt. Huszonhat esztendőt töltött a közösben. A körülményeket mérlegelve elégedett a tavalyi év eredményével. Elhangzott olyan javaslat is — Nagy Zsigmond mezőőr fejtette ki —, hogy a kocsi részen elegendő lenne csak sertést és juhot tartani, ezek számára a legkedvezőbbek a körülmények. Lehetne folytatni a tudósítást mind a 16 tanácskozásról. Ismertetni lehetne több mint 80 felszólalást. Részletezni lehetne például az erdészeti ágazat sokrétű problémáját. Miért csak 77,6 százalékra teljesítették a fakitermelést, és miért csak 77,3 százalékra a fafeldolgozás tervét? Milyen hiányokat okozott a háromhónapos árvíz? Miért nem készült el a porelszívó berendezés? Hogyan, milyen nehézségek árán vonták öszsze egy helyre a mostani feldolgozó üzemet? Ennek az ágazatnak a termelési tanácskozásán kérték: mindez kerüljön be a vezetőség közgyűlési beszámolójába, annak hangsúlyozásával, hogy mindezek ellenére az erdészeti ágazat tavaly pontosan két és félszer akkora — 10 millió 151 ezer forintos — termelési értéket ért el, mint 1975-ben. A nyereség 4 millió forint körül alakult. Ez megkönnyíti az előrelépést. Követendő kezdeményezés Az ilyen kérésekkel, kívánságokkal függ össze az a fontos tiszafüredi kezdeményezés, mely mindenképpen említést érdemel és követendő. Azért, hogy a tagok közvetlenül és részletesebben értesüljenek a különböző termelési tanácskozások lefolyásáról, az ott elhangzott észrevételekről, javaslatokról, ezeket a nagyobb ágazatok megbízottai röviden a részközgyűléseken is ismertetik. Például az 1. gépjavító műhely tanácskozásáról Szűcs István szocialista brigádvezető, a gépellátó-ágazat tanácskozásáról Kovács Kálmán tehergépkocsi-vezető ad majd tájékoztatást... A tavalyi nehéz esztendő után a tiszafüredi tsz elfogadható gazdálkodási eredményekről adhat számot, és a tagok is elérték az 1975. évi kereseti szintjüket A szövetkezet fejlődése töretlen. Igaz, kicsit szűkösebbek lettek a fejlesztési — főképp a gépberuházási — lehetőségeik. Mégis minden remény megvan arra, hogy a Humán Kató Tsz az idén 10 százalékkal növelje halmozott termelési értékét és megérdemelten — a pénzügyi szabályok keretein belül — emelje a tagok jövedelmét A tsz vezetői és tagjai jól látják a termelésnövelés lehetőségeit a növénytermesztésben, a zöldségtermesztésben, a sertéshizlalásban és a juhtenyésztésben. Bizonyos, hogy ezekkel élni is fognak, hiszen a saját érdekük és a népgazdaság érdeke is erre ösztönzi őket. Tóth Benedek Textilgyár a nyírségi homokon (Tudósítónktól.) Születési dátuma szerint serdülő üzem a Magyar Posztógyár idestova fél évtizede a nagykállói homokba „elültetett” gyáregysége. A mag az a régi épületben elhelyezett kivarróüzem volt, amely kezdetben hatvan ügyes kezű lánynak-fiatalasszonynak adott itt munkát. Az új üzemrészek közül a fonoda 1974 végére, a szövődé — „amit fontál, szedd is meg” — pedig tavaly kora tavaszra készült el Nagykállóban. A majdnem hatszázas létszámú gyáregység zömmel fiatal nőket foglalkoztat Az üzem a szociális ellátásban is mindinkább felzárkózik a mához. A 12 kilométernyi sugarú vonzáskörzet falvaiból, tanyaközpontjaiból például két busz hordja-viszi a munkásokat. Most várják a harmadikat, mivel az egymással jórészt összekötetlen úthálózatú településekre nem lehet mindenhová eljutó körjáratot indítani. Félmillió forinttal segítették tavaly a nagykállói tanács bölcsőde- és óvodaépítési terveinek valóra váltását, jóllehet az üzem egyelőre nem a legelső sorban küzd a gyermekintézményi helyekért 3