Népszabadság, 1977. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-08 / 32. szám

1977. február 8., kedd NÉPSZABADSÁG Januári forgalmi gyorsjelentés: A vasútnál kevesebb, a Volánnál több áru a tavalyinál A MÁ­V és a Volán fuvaregyeztető megbeszélései A jelzések nem váltak be, a v­asút nem tudott annyi árut el­szállítani, mint amennyire lehető­sége lett volna, s a januári telje­sítmény végső soron alatta ma­radt a tavalyinak — állapította meg a MÁV vezérigazgatóságának januári áruforgalmi gyorsjelenté­se. Az év első hónapjában eléggé akadozva indult a forgalom. A vasút januárban 10,4 millió tonna árut továbbított, csaknem 4 szá­zalékkal kevesebbet, mint a múlt évben, elsősorban az alacsonyabb belső árumozgás miatt. A nem­zetközi, a tranzitforgalom a ta­valyival azonosan vagy annál valamivel magasabban alakult. Miután a vasút már 1976 végén akcióprogramot indított az első negyedévi előszállítások fokozásá­ra, januárban szinte naponta fi­gyelték a kedvezményes áruk fu­varozását. Az eredmény, jóllehet a feltételek megvoltak, sajnos — egy-két árucsoport kivételével — elmaradt a várakozástól. Kedvező viszont, hogy növeke­dett a fuvaroztatók készsége a vasárnapi, munkaszüneti rakodá­sokra. Az igények realizálásához azonban a MÁV-nak többet kell tennie az eddigieknél, szervezet­tebben kell dolgoznia, pontosan a kért időre kell előteremtenie a szállítóeszközöket. A januári gyengébb teljesít­mény figyelmeztet a tavalyi ta­pasztalatokra, arra, hogy az év eleji elmaradás később már nem vagy rendkívül nehezen pótolható. Nagy szükség van tehát az első negyedévben is az egyenletes, fo­lyamatos forgalomra ahhoz, hogy a vasút teljesíthesse a tavalyinál jóval nagyobb, 133 millió—134 mil­lió tonnás szállítási kötelezettsé­gét. Ezért a MÁV vezetői — a ve­zérigazgató-helyettesek, a szak­osztályvezetők — a következő he­tekben valamennyi nagy fuvaroz­­tatót fölkeresik, hogy a lehető­ségek szerint a második félévről az elsőre hozzanak előre az áru­szállítási feladatokból. A Volán Tröszt gyorsjelentése kedvezőbb helyzetről ad számot, bár a fuvaroztatók korántsem használták ki a lehetőségeket. A Volán-vállalatok januárban 3,7 százalékkal több, összesen 10 mil­lió 120 ezer tonna árut továbbí­tottak, s az előszállítás is 6 száza­lékkal volt több az egy évvel ez­előttinél. Az első hónapban átla­gosan 300-zal több teherautó dol­gozott, s míg tavaly januárban 1000—1100 kocsi vesztegelt fuvar­hiány miatt, most csak 400-at nem tudtak foglalkoztatni. Mégis többet várnak a fuvaroz­­tatóktól, hiszen a népgazdasági igények alapján évi viszonylat­ban 6—7 százalékos forgalomnö­vekedéssel számolnak. A nagyobb feladatokhoz a csúcsforgalomban is majd lényegében csak a megle­vő kocsiállomány áll rendelkezés­re, ezért van nagy szerepe az el­ső negyedévi előszállításoknak a teherautó-fuvarozásban is. A Vo­lán kapacitását a kocsik foglal­koztatásának bővítésével tudja növelni. Ehhez a szombat-vasár­napi rendszeres munkán felül ter­vezik a napi kétszer 8—10 órás műszak bevezetését és jobb ki­használását. Eredményes a téli vásár Egy hete tart a téli vásár. Az áruházak, üzletek forgalma meg­nőtt. A Centrum Áruházak hét nap alatt 260 millió forintos for­galmat bonyolítottak le. A vásár­lók 60 millió forintot takarítottak meg a kedvezményes vásárlásnál. Az áruházakban főleg a kabáto­kat, a női műszőrme kabátokat, a férfiöltönyöket és pantallókat ke­resik, de sokan vásárolnak cipőt, csizmát is. A vevők a tavalyinál nagyobb készletből válogathat­nak. A Skála Áruház első negyedévi tervében napi 4 millió forintos forgalmat irányoztak elő, a vá­sár ideje alatt eddig naponként 6,5—7,5 millió forint értékű áru talált gazdára. Az Aranypók üz­letek mintegy 15 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. ott van a szennyvíz a csatorná­zatlan területeken, ahol nyaranta nagyvárosi sűrűségben élnek az emberek. Honnan lenne pénze a helyi tanácsnak a rengeteg szenny­víz elszállítására? És mit lehet tenni a vendéglá­tóipar, az üdülők, a kempingek, a szállodák hulladékaival? E léte­sítmények csak elvárják a tiszta­ságot, a rendet, de ezért nem fi­zetnek, legalábbis közvetlenül nem. A községfejlesztési adó, a területfejlesztésre befizetett ösz­­szeg jócskán elfogy, mire egy-egy helyi tanács eljut a köztisztaság gondjaiig. Az előbbiekben említettem, hogy hat vállalat foglalkozik a Balaton partján a köztisztaság­gal. Ha elsorolom az illetékesek nevét, mindjárt ki is derül, hogy dolguk nem egyedül a köztiszta­ság: van Somogy megyei Telepü­léstisztasági Szolgáltató Vállalat, van Siófoki Városi Tanács Költ­ségvetési Üzeme, Balatonalmádi Nagyközségi Tanács Köztisztasági Költségvetési Üzeme, Balatonfüre­di Városgazdálkodási Vállalat, Ba­dacsonytomaji Közös Közületi Szolgáltató Üzem, Keszthelyi Vá­rosgazdálkodási Vállalat. Egysze­ri elolvasás után is nyilvánvaló, hogy nem egyetlen és legfőbb gondjuk e vállalatoknak a köz­­tisztaság. A közelmúltban került a ke­------------------------zembe a fenti témát tárgyaló tanulmány. Alapos munka, hozzáértő szakemberek készítették. Széles József, a Köz­­tisztasági Egyesülés ügyvezető igazgatója és Merényi Iván, a Fő­városi Köztisztasági Vállalat egyik vezetője, az egyesülés köztisztasá­gi szolgáltatási szakbizottságának vezetője a tennivalók olyan össze­foglalóját adja, amelybe minden illetékesnek érdemes odafigyelnie, s javaslataikkal a tisztaságra áhí­tozó emberek is bizonyára egyet­értenek. A legfontosabb az lenne, hogy a jelenlegi hat, a köztisztasággal is foglalkozó vállalat helyett egy vagy két úgynevezett tiszta profi­lú, kizárólag a szemétszállítással, -tárolással foglalkozó vállalat ala­kuljon a tó körül. A Balaton észa­ki, illetve déli partja két megyé­hez tartozik, ezért indokolt lenne két önálló vállalat létrehozása. Valamennyi vízparti településen azonos köztisztasági szabályrende­letre van szükség, amely azt is rögzíti, hogy a szemét elszállításá­nak díját valamennyi telek-, ház-, üdülőtulajdonosnak kötelező meg­fizetnie. A fizetendő összeget te­kintve a szakemberek számítása szerint egy 54 négyzetméteres épület havi szemétszállítási díja tíz forint körül lenne. Ennek fe­jében viszont mindenütt ott állna a műanyag szeméttároló zsák, helyette üreset téve a vaskeretre. De mielőtt bármiféle szakmai részletekbe bonyolódnék, sietek kijelenteni: nagyon is megérné a néhány forint a cserébe elérhető tisztaságért. Hó fedi most mindenfelé a Ba­--------------------laton partját, s a szikrázó fehérség a tisztaságot idézi, sejteti. De az olvasó is jól tudja, hogy az olvadás után újra előbukkannak a tavaly eldobott konzervdobozok, s ezernyi más­fajta hulladék. El kell érni, hogy ne csak a hó­födte Balaton-part lássék tisztá­nak, hanem a nyári napokon se rontsa a tó vizét, piszkítsa, fertőz­ze környékét a szemét, a hulladék. Tiszta, egészséges Balatonról csak akkor beszélhetünk, ha a vizén kívül a partja is az lesz. Erdélyi György TIZENHAT HELYEN 80 FELSZÓLALÓ Egy héttel a közgyűlés előtt a tiszafü­redi tsz­ben A múlt hét végén a pénteket és a szombatot a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben töltöttem. Így tanú­ja lehettem annak, hogy 6-7 nap­pal a február 10-re és 11-re össze­hívott részközgyűlések előtt még milyen teendőket kellett ellátni. Ez a szövetkezet 8700 hektáron gazdálkodik, 668 dolgozó taggal, 16 alkalmazottal. Az összes tagok száma 1120. A közös gazdaság múltja — mondhatni a „család­fára” — jellemző és érdekes. Ne­gyedszázad alatt fokozatosan 17 kisebb szövetkezet egybeolvadásá­ból alakult ki. Két éve gazdálkod­nak a mai keretek között. A 13 ezer lakosú nagyközségben nincs olyan helyiség, ahová egyszerre a több mint ezer tag beférne. Ezért tartják az idei közgyűlést is két részletben, a községi művelődési ház nagytermében. A írásos tájékoztató Mindkét nap a tsz elnöke, Ko­vács Gyula ismerteti majd a ve­zetőség beszámolóját a múlt évi gazdálkodásról és javaslatot tesz a szövetkezet idei tervére. Az el­lenőrző bizottság, a döntőbizottság, a nőbizottság is számot ad a mun­kájáról. Lesz elegendő idő arra is, hogy a tagok véleményt nyilvánít­sanak a szövetkezet ügyeiről, egy­úttal dönteniük kell az elért közös jövedelem felosztásáról és jóvá kell hagyniuk a tsz idei tervét. — Nem mindegy tehát, hogy tagjaink milyen tájékozottsággal érkeznek a részközgyűlésekre — fejtegette beszélgetésünk alkalmá­val a szövetkezet elnöke.­­ Ezért írásos tájékoztatót juttattunk el hozzájuk, abból minden fontos adatot megismerhetnek. Megtud­hatják, hogy a kedvezőtlen időjá­rás miatt a tavalyi terveinket nem sikerült teljesítenünk, mégis 1975- höz képest 15 százalékkal növeke­dett a szövetkezet halmozott ter­melési értéke és elérte a 143 mil­lió forintot. Csaknem négy és fél millió forinttal sikerült csökken­teni a költségeket is. A Hortobágy szélén gazdálkodunk. Sok a szikes, kopár földünk, a szántóterületünk 5800 hektár. Talajaink aranykoro­na-értéke alacsonyabb a járási és a megyei átlagnál. Ezzel az írásos tájékoztatóval azonban Tiszafüreden nem tekin­tették befejezettnek a tagok köz­gyűlés előtti tájékoztatását. Arra is lehetőséget kívántak adni, hogy még a részközgyűlések előtt mi­nél többen véleményt mondhassa­nak a szövetkezet egészének gaz­dálkodásáról és a saját ágazatuk, munkahelyük problémáiról. Január végére készült el a zár­számadás és az is megformálódott — az ágazatok és főágazatok el­képzelései alapján —, hogy az idén milyen termelésnövekedést lehet előirányozni. Így február 1-én a kibővített pártvezetőségi ülés elé került a zárszámadás és az 1977. évi terv. Egy nappal ké­sőbb a tsz kibővített vezetőségi ülése következett. Ezután pedig pontos ütemterv szerint négy na­pon át, február 3-án, 4-én, 5-én és 7-én összesen 16 termelési ta­nácskozást tartottak. Pénteken, 4-én kora délután az 1. számú központban az ottani gépműhely dolgozói gyűltek össze. Czinege László gépesítési főága­­zatvezető beszámolója után kér­dések, észrevételek, javaslatok hangzottak el. Szűcs István szo­cialista brigádvezető kifogásolta, hogy a gépműhelynek nincs gép­járműve, ez sok esetben nehezíti a sürgős javítások elvégzését. Megkérdezte azt is: milyen válto­zás lesz az idén a bérek kifizeté­sében, mert erről sokféle hír ke­ring. A tsz elnöke nyomban vá­laszolt. Közölte, hogy a részköz­gyűlések elé terjesztendő javaslat lényege: térjen át a szövetkezet az évközi teljes, százszázalékos bér­­kifizetésre. Eddig a bér 80 száza­lékát kapták meg a tagok év köz­ben és 20 százalékát a zárszámadó közgyűlés után. Most összekap­csolják a teljes bérkifizetésre va­ló áttérést részleges normarende­zéssel és a keresetek arányosítá­sával is. A műhelyrendről beszélt és az alkatrészellátás jobb megszerve­zését kérte Urbán Imre. Testvére,­­ Urbán János pedig javasolta, hogy a modern gépek javításához szük­séges, korszerű szerszámokat, mű­szereket mielőbb szerezzék be. A többi között a munkafegyelem szilárdításáról szólt Gál László szerelő, aki a szövetkezet vezető­ségének is tagja. Szemtől szemben Csaknem két óra hosszáig tar­tott ez a hasznos megbeszélés. Majd távoztak a szerelők és már jöttek is helyükbe több mint szá­zan a traktorosok, a tehergépko­csi-vezetők és vontatóvezetők, ők is meghallgatták a tájékoztatókat. A hozzászólásokat Kovács Kál­mán, az egyik IFA tehergépkocsi vezetője nyitotta meg. Azt fejte­gette, hogy a korszerű gépekh­ez jó utak is kellenek. Végre rendbe kellene tenni a réti makadámutat. Szövetes Zsigmond és Patai Mi­hály vontatóvezető munkaszerve­zési hibákat tett szóvá, javítani kellene a gépellátó és más ágaza­tok együttműködését. Borbély Já­nos traktoros a gépjavítás és al­katrészellátás visszásságairól szólt, Kiss György traktoros a nagy traktorok jobb kihasználására tett javaslatot. , Különösen hasznossá vált a ta­nácskozás azzal, hogy a társága­zatok, az érintett részlegek veze­tői is felszólaltak. Bugán Géza, a növénytermesztési főágazat veze­tője kiemelte, hogy a növényter­mesztés sikeréhez a szakszerű, jó minőségű gépi munka nélkülöz­hetetlen. Ezt tudniuk kell a gé­pesítésben dolgozóknak, és kinn a határban a különböző munkák­nál el kell fogadniuk a növény­­termesztési szakemberek utasítá­sait. Molnár Géza, az X. számú gépjavító műhely vezetője arról beszélt, hogy sok gép igen elha­nyagolt állapotban kerül be a mű­helybe. Farkas István, a gépellátó ágazat vezetője javasolta annak megvizsgálását, hogy egynémely esetben a traktorok nem kielégí­tő műszaki állapotáért mennyi­ben felelősek a gépek vezetői, il­letve a szerelők. Elismerés és bírálat Elismeréssel nyilatkozott a gép­­ellátó­ ágazat javuló munkájáról Koczur Sámuel elnökhelyettes, s egyúttal felhívta a figyelmet a gépek fokozott kihasználására, a munkaidő jobb hasznosítására. Sok apró mozzanatból tevődik össze a jó eredmény — mondotta —, és ha előbb tönkremennek a gépek, ha sok a javítási költség, azt mindannyian megérezzük. Ugyancsak pénteken, az estébe nyúlóan tanácskoztak a szárító­üzem dolgozói. Ide is belátogat­tunk. Meglepett, hogy szinte va­lamennyien 29 év körüli fiatalok. Ők leginkább a terménybeszállí­­tás, a tárolás, a berendezések ja­vításának problémáiról váltottak szót. Szombat délelőtt a kocsi állat­­tenyésztők gyűltek össze az iroda­helyiségben. Az állattenyésztő te­lep 18 kilométerre esik a Tiszafü­redtől. A megbeszélésen Bartók Károly, a tsz pártszervezetének titkára is részt vett. Élénk eszmecsere volt itt is az­­ idei tervről. Mindannyian tudják: nem lesz könnyű a tavalyi 37 mil­lió forintos állattenyésztési terme­­­­lési értéket az idén 46 millióra emelni. A sertéságazaton belül pedig a tavalyi 9 millió forintos termelést kell 4 millió forinttal növelni. Csirke András szerint a takarmány minőségére kellene na­gyon ügyelni. Szép, valóságos bú­csúbeszédet mondott a 64 éves, most nyugdíjba került Mátyus Zoltán, aki eddig Kócson a terü­letfelelős volt. Huszonhat eszten­dőt töltött a közösben. A körül­ményeket mérlegelve elégedett a tavalyi év eredményével. Elhang­zott olyan javaslat is — Nagy Zsigmond mezőőr fejtette ki —, hogy a kocsi részen elegendő len­ne csak sertést és juhot tartani, ezek számára a legkedvezőbbek a körülmények. Lehetne folytatni a tudósítást mind a 16 tanácskozásról. Ismer­tetni lehetne több mint 80 felszó­lalást. Részletezni lehetne például az erdészeti ágazat sokrétű prob­lémáját. Miért csak 77,6 százalék­ra teljesítették a fakitermelést, és miért csak 77,3 százalékra a fafel­dolgozás tervét? Milyen hiányo­kat okozott a háromhónapos ár­víz? Miért nem készült el a por­elszívó berendezés? Hogyan, mi­lyen nehézségek árán vonták ösz­­sze egy helyre a mostani feldol­gozó üzemet? Ennek az ágazatnak a termelési tanácskozásán kérték: mindez ke­rüljön be a vezetőség közgyűlési beszámolójába, annak hangsúlyo­zásával, hogy mindezek ellenére az erdészeti ágazat tavaly ponto­san két és félszer akkora — 10 millió 151 ezer forintos — terme­lési értéket ért el, mint 1975-ben. A nyereség 4 millió forint körül alakult. Ez megkönnyíti az előre­lépést. Követendő kezdeményezés Az ilyen kérésekkel, kívánsá­gokkal függ össze az a fontos ti­szafüredi kezdeményezés, mely mindenképpen említést érdemel és követendő. Azért, hogy a tagok közvetlenül és részletesebben ér­tesüljenek a különböző termelési tanácskozások lefolyásáról, az ott elhangzott észrevételekről, javas­latokról, ezeket a nagyobb ágaza­tok megbízottai röviden a rész­­közgyűléseken is ismertetik. Pél­dául az 1. gépjavító műhely ta­nácskozásáról Szűcs István szocia­lista brigádvezető, a gépellátó-ága­­zat tanácskozásáról Kovács Kál­mán tehergépkocsi-vezető ad majd tájékoztatást... A tavalyi nehéz esztendő után a tiszafüredi tsz elfogadható gaz­dálkodási eredményekről adhat számot, és a tagok is elérték az 1975. évi kereseti szintjüket A szövetkezet fejlődése töretlen. Igaz, kicsit szűkösebbek lettek a fejlesztési — főképp a gépberuhá­zási — lehetőségeik. Mégis min­den remény megvan arra, hogy a Humán Kató Tsz az idén 10 szá­zalékkal növelje halmozott terme­lési értékét és megérdemelten — a pénzügyi szabályok keretein be­lül — emelje a tagok jövedelmét A tsz vezetői és tagjai jól lát­ják a termelésnövelés lehetősé­geit a növénytermesztésben, a zöldségtermesztésben, a sertéshiz­lalásban és a juhtenyésztésben. Bizonyos, hogy ezekkel élni is fognak, hiszen a saját érdekük és a népgazdaság érdeke is erre ösz­tönzi őket. Tóth Benedek Textilgyár a nyírségi homokon (Tudósítónktól.) Születési dátuma szerint serdü­lő üzem a Magyar Posztógyár idestova fél évtizede a nagykállói homokba „elültetett” gyáregysége. A mag az a régi épületben elhe­lyezett kivarróüzem volt, amely kezdetben hatvan ügyes kezű lány­­nak-fiatalasszonynak adott itt munkát. Az új üzemrészek közül a fono­da 1974 végére, a szövődé — „amit fontál, szedd is meg” — pe­dig tavaly kora tavaszra készült el Nagykállóban. A majdnem hat­százas létszámú gyáregység zöm­mel fiatal nőket foglalkoztat Az üzem a szociális ellátásban is mindinkább felzárkózik a má­hoz. A 12 kilométernyi sugarú vonzáskörzet falvaiból, tanyaköz­pontjaiból például két busz hord­­ja-viszi a munkásokat. Most vár­ják a harmadikat, mivel az egy­mással jórészt összekötetlen út­­hálózatú településekre nem lehet mindenhová eljutó körjáratot in­dítani. Félmillió forinttal segítették ta­valy a nagykállói tanács bölcső­de- és óvodaépítési terveinek va­lóra váltását, jóllehet az üzem egyelőre nem a legelső sorban küzd a gyermekintézményi helye­kért 3

Next