Népszabadság, 1977. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér 1977. április 1., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXV. évfolyam 77. szám Eredmény és elismerés Egyik szép hagyományunk, hogy a felszabadulás ünnepét megelőző napokban adják át azokat a művészeti díjakat és ki­tüntetéseket, amelyekkel a "múlt esztendő kiemelkedő irodalmi, film-, zenei alkotásait, színészi, előadóművészi teljesítményeit ju­talmazza államunk. Az érdeklődő emberek százezrei várják ilyen­kor érdeklődéssel: kik lesznek az idei kitüntetettek, melyek lesznek a magas elismerésre érdemesnek bizonyult művészi produkciók. A legkülönbözőbb művészeti ágak művelőinek teljesítményé­ben nehéz dolog közös vonást ke­resni. Hiszen ki-ki a maga szak­mája követelményeinek megfele­lően igyekszik magasrendű alko­tást létrehozni. „Közös nevező” tehát nemigen van — ámde van közös jellemző. Ez pedig: az alko­tások értéke és tartalma, huma­nista karaktere. Ha végigpillan­tunk az 1977-ben honorált mű­vészek névsorán és emlékeze­tünkbe idézzük azokat az alkotá­sokat, egyéni produkciókat, ame­lyekért a kitüntetést, díjat kap­ták, elsősorban az tűnik a sze­münkbe, hogy valamennyinek közös vonása a humánus tarta­lom. A múlt esztendők művészeti kitüntetéseinek kiosztásakor is nyilvánvaló volt s most sem vál­tozott a döntéseknek az a jelle­ge, amely kinyilvánítja, hogy a szocialista kulturális politika be­fogadja, magáénak vallja mind­azt, a­mi vitathatatlan minőség és egyetemes emberi-művészi érték. Mindazt, ami gyarapítja, a huma­nizmust, formálja — emeli — a közgondolkodást. Azaz: objektí­ve segíti a szocialista kultúra to­vábbi térhódítását. Hiszen ennek egyik alapvető tulajdonsága ép­pen az, hogy magába foglalja — magába olvasztja — mindazt a szellemi értéket, amit az embe­riség mindeddig létrehozott. Az ideológiai, a kulturális és a tudományos munkáról, eredmé­nyekről szólva Kádár János egye­bek között a következőket mon­dotta az MSZMP XI. kongresz­­szusán: „Továbbra is biztosítjuk az alkotói szabadságot. Ugyanak­kor a pártnak, a munkásállamnak jogában áll, hogy a művek között társadalmi és művészi értékük sze­rint válogasson. Az idők folyamán szükségszerűen változnak a kife­jezési formák is, művészeinknek meg kell azonban érteniük, hogy a forradalom elsősorban nem a művészi formákban, hanem a társadalomban megy végbe. Az alkotók azonosuljanak a néppel, a művészeti alkotások érthetően és valóban a népről, a néphez szólja­nak, a szocializmust építő magyar nép életét, munkáját, harcát fe­jezzék ki.’’ Végigtekintve a művészek és művek során, láthatjuk, a művé­szi alkotómunkának milyen érté­kes eredményei jöttek létre a kö­zelmúltban. Kiemelkedő teljesít­mények sora, egész művészi élet­művek, amelyeknek a tartalma: tanulságot, nemes szórakozást, hosszú időkig érvényes élményt nyújtani ezer és ezer nézőnek, ol­vasónak. A most jutalmazott al­kotóművészek hozzájárultak a szocializmust építő ember szelle­mi arculatának, erkölcsi értékei­nek kibontakoztatásához. Amikor tisztelettel és szeretet­tel köszöntjük az elismerésben részesült alkotókat , arra gon­dolunk, hogy az olvasók, a nézők, a műalkotásokban gyönyörködő emberek nevében is szólunk: elis­­merésüket tolmácsolva azokért az élményekért, amelyekben az al­kotások létrehozói részesítették őket. Gyakorlati megállapodások Moszkvában a párbeszéd folytatásáról Közlemény Leonyid Brezsnyev, Andrej Gromiko és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter tárgyalásainak eredményeiről Március 28—30-án tárgyalásokra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP­ Központi Bizottságának fő­titkára és Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere, valamint a hivatalos látoga­táson Moszkvában tartózkodó Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter között. A tárgyalások során elvi síkon megvitatták a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseit, valamint néhány, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kölcsönös érdeklődé­sére számot tartó nemzetközi prob­lémát. A megbeszéléseken központi he­lyet foglalt el a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásával kap­csolatos új megállapodás előké­szítésének befejezését érintő kér­dések vizsgálata. Ennek folyamán a felek megállapodtak, hogy foly­tatják e kérdések megvitatását. A fegyverkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos más kérdésekről is véleménycserére került sor. Megegyezés jött létre arról, hogy e kérdések megvitatá­sát kétoldalú találkozókon, ezen belül szakértői tanácskozásokon folytatják. A nemzetközi problémák meg­vitatása során érintették az euró­pai biztonsági értekezlet részve­vőinek küszöbönálló belgrádi ta­lálkozójával, valamint a ciprusi és a dél-afrikai helyzettel kapcso­latos kérdéseket. A felek megerő­sítették az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodás nagy je­lentőségét. Különös figyelmet for­dítottak a közel-keleti helyzetre. A felek egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mint a genfi közel-keleti békekonferencia társelnökei, kö­zötti együttműködés rendkívül fontos a körzet igazságos és tartós békéjének megteremtése szem­pontjából. Megállapodtak abban, hogy ez év májusának első felé­ben Genfben találkozóra kerül sor a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok külügyminisztere között a kö­zel-keleti problémával, s ezen be­lül a genfi konferencia munkájá­nak felújításával kapcsolatos kér­dések beható tanulmányozása ér­dekében. Egyidejűleg folytatják bizonyos, a moszkvai tárgyaláso­kon már érintett kérdések megvi­tatását. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatai gyakorlati kérdéseinek megvitatá­sa során a tárgyaló felek számos konkrét megállapodást értek el. Megegye­­zésre törekszünk a két országot és az emib­e­ris­éget érintő kérdésekben GROMIKO NYILATKOZATA Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter a szovjet sajtó kép­viselői és a Moszkvában akkredi­tált nagyszámú külföldi tudósító számára rendezett másfél órás sajtókonferencián ismertette a szerdán véget ért háromnapos szovjet—amerikai tárgyalások eredményeit, majd válaszolt az új­ságírók kérdéseire. A sajtókon­ferencia elnökségében foglalt he­lyett Zamjatyin, a TASZSZ ve­zérigazgatója és Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövet is. Bevezetőben Gromiko megálla­pította, hogy Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszter moszkvai lá­togatása kapcsán külföldön kü­lönféle verzióik terjedtek el a szovjet fővárosban tartott tár­gyalások kimeneteléről. Carter, az Egyesült Államok elnöke is nyilatkozott ezekről a tárgyalá­sokról, anélkül, hogy megvárta volna eredményüket. Gromiko ezeket a vélemény­­nyilvánításokat minősítve kije­lentette, ho­gy nem fedik a való­ságot, némely közülük még ki is forgatja azt. Éppen ezért szüksé­gesnek mondotta a tárgyalások menetére és eredményére vonat­kozó szovjet vélemény ismerteté­sét, a kifejtett téves nézetek pon­tosítását és a tárgyalások kérdé­sében elfoglalt szovjet álláspont indoklását.­­ A moszkvai eszmecserék leg­fontosabb kérdése a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti új hadászati fegyverzetkorlátozási megállapodás problémája volt — állapította meg Gromiko. — Mint (Folytatás a 2. oldalon.) MAI SZÁMUNKBAN, KGST, 1976 Testvérpártok központi lapjainak összeállítása (6—7. oldal.) Alaposabb jogismerettel (3. oldal.) Adidas a Tiszából Mitől jó egy cipő? (4. oldal.) Sőtér Edit cikksorozata A vasasok száz éve 4. A Magdolna utca (8. oldal.) Eredményes a munkás lioltás-éprési akció (9. oldal.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (10. oldal.) Kiváló és érdemes művészek * Átadták az idei irodalmi és művészeti díjakat Csütörtökön az Országház kupo­lacsarnokában ünnepélyesen ki­osztották az 1977. évi kiváló és ér­demes művész címeket. Az ünnep­ség elnökségében helyet foglaltak Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Pozsgay Imre kulturá­lis miniszter és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, köz­oktatási és kulturális osztályának vezetője. A kitüntetéseket a kulturális miniszter adta­ át. Beszédében egyebek közt hangsúlyozta: " Hagyomány, hogy a közösség és a­ közönség megbízatását telje­sítve a felszabadulás évfordulóján átnyúj­tják a kiváló és az érdemes művész címet azoknak, akik mű­vészi munkájukkal és embersé­gükkel egyaránt jól szolgálják ha­zánkat, szocialista társadalmunkat. A felszabadulás óta eltelt idő­szak együttjár hazánk soha nem látott kulturális felemelkedésével. Az alkotó szellem kibontakozása, az azt támogató politikai viszo­nyok egyik nagyszerű, újabb ke­letű eredménye, hogy a párt kez­deményezésére megalkothattuk hazánk, de talán Európa első át­fogó közművelődési törvényét. Ez a törvény új megvilágításba he­lyezi a művészeteket is, olyan táv­latokat nyit majd előttük, ame­lyek — bízvást reméljük — újabb nagyszerű alkotásokhoz vezetnek. Az állam, a kormány kulturális politikai céljainak megfelelően, törekszik jó eszközként beillesz­kedni a társadalom, és az alkotó művészek közé, szolgálván mind a művész, mind a közönség érde­keit. Nem béklyókat rak a művé­szekre, hanem útmutató példákat állít eléjük. És szándékunk meg­valósításában századunk olyan magyar géniuszai segítenek eliga­zodni, mint Ady Endre, József At­tila, Derkovits Gyula, Bartók Bé­la, akik jól példázzák, hogy a leg­jobb magyar művészek kortárs­ként is jól bekapcsolódhatnak ha­zájuk kultúráján át az egyetemes emberi kultúra, mindenekelőtt a haladó szocialista kultúra áramá­ba. Tegnap a Fészek klubban ren­dezett ünnepségen adták át az idei irodalmi és művészeti díjaidat. Ezen az ünnepségen is részt vett Aczél György, Óvári Miklós, Pozs­gay Imre, Kornidesz Mihály, dr. Orbán László, az Országos Köz­­művelődési Tanács elnöke, vala­mint politikai, művészeti életünk sok más ismert személyisége. Dr. Tóth Dezső kulturális miniszter­helyettes nyújtotta át az elisme­rő kitüntetéseket. (A kitüntetettek névsorát la­punk 5. oldalán közöljük.) ÉPÜL A BÉLAPÁTFALVI CEMENTGYÁR Az évi 1 millió 250 ezer tonna kapacitású bélapátfalvi új cement­gyár építése jó ütemben folyik. (Erezi K. Gyula felvétele / MTI Fotó.) Újabb Ciprus-forduló kezdődött Bécsben Az elnöki tisztet betöltő Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár nyilat­kozatával csütörtökön megkezdő­dött a Ciprus-konferencia 6. for­dulója. A főtitkár a többi között kijelentette: nagy jelentőségűnek tartja, hogy a közösségek között elvi egyetértés jött létre a bécsi tárgyalások felújítására. Ezzel új­ra lehetőség nyílik arra, hogy a ciprusi válságot békésen, a közös­ségek érdekeinek megfelelően, tár­gyalásos alapon rendezzék. Wald­heim kiemelte: a cél az, hogy egy­séges, két közösségből álló, füg­getlen és el nem kötelezett politi­kát folytató szövetségi államot hozzanak létre Cipruson. A 6. fordulón a görög népcso­port képviseletét Tasszosz Papa­­dopulosz látja el, míg a török kö­zösség fődelegátusa Ümit Onaru (MTI) Fidel Castro hazautazott Angolából Hivatalos látogatásának befejez­tével csütörtökön hazautazott az Angolai Népi Köztársaságból Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titká­ra, állam- és kormányfő. A Fidel Castro vezette kubai küldöttséget Luanda repülőterén Agostinho Neto, az MPLA és az Angolai Népi Köztársaság elnöke, valamint más vezetők búcsúztat­­t­­ák. (TASZSZ)

Next