Népszabadság, 1977. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

1977. június 29., szerda NÉPSZABADSÁG Együttműködési szerződés a SZOT és a TÓT között Ülést tartott a TÓT elnöksége (Tudósítónktól.) Kedden együttes ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a MEDOSZ-nak az elnöksége. Megvitatták a tavalyi februári együttműködési megál­lapodások teljesítéséről szóló je­lentést és határoztak a további tennivalókról. Fontos, hogy a két szervezet között minden szinten fejlődjenek a rendszeres kapcso­latok és gazdagodjanak az együtt­működés módszerei és formái. Je­lenleg a tsz-ekben 663 szakszer­vezeti alapszervezet működik, tsz-alkalmazottak 51 százalékával. Ezek munkáját jelentősen segíti a közösen kidolgozott működési sza­bályzat, mely figyelembe veszi a tsz-ek sajátosságait. Ezután a TÓT elnöksége meg­tárgyalta és elfogadta a TÓT és a SZOT együttműködésére előter­jesztett irányelveket. Ezek célja a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság képviseleti szervei együttműködésének erősítése. Többek között: a két alapvető osztály élet- és munkakörülmé­nyeit érintő főbb intézkedések összehangolása, a szocialista de­mokratizmus fejlesztése az üze­mekben és a termelőszövetkeze­tekben, a dolgozók társadalmi te­vékenységének, aktivitásának fej­lesztése, a népgazdaság V. ötéves tervének hiánytalan teljesítése. Ily módon az együttműködésnek elő kell segítenie a munkás-pa­raszt szövetség erősödését. Megállapodtak abban, hogy a SZOT és a TDT elnöksége egyez­tetett, közös álláspont kialakítása után terjeszt a párt- és állami szervek elé minden olyan nagy jelentőségű javaslatot, jogsza­bálytervezetet, amelyek a tsz-ek tagjainak, valamint a bérből és fi­­zet­ésből élő dolgozók élet- és munkakörülményeit kölcsönösen érinti. A TDT elnöksége a továbbiak­ban a mezőgazdasági szövetkeze­tek üzemorvosi ellátásáról, a be­tegellenőrzésről és a főorvosi fe­lülvizsgálatok helyzetéről tanács­kozott. Ismeretes, hogy a tsz-ta­­gok keresőképtelenségük idején — meg­határozott feltételekkel — jö­vedelempótló segélyben részesül­nek táppénz helyett. A mezőgaz­dasági szövetkezetekben mintegy 700 millió forintot fordítanak be­tegségi segélyekre, ez a részesedési alapnak több mint négy százalé­ka. Ezért is, valamint az üzem­egészségügyi szolgálat színvona­lának emeléséért különösképp fontos feladat, hogy a szövetke­zetek az érdekképviseleti szervek támogatásával, az állami szervek­kel együttműködve megtalálják, illetve kialakítsák a segélyek fi­zetésének, a főorvosi felülvizsgá­latnak, valamint a betegellenőr­zésnek az eddiginél hatékonyabb rendszerét. Simon Pál pozsonyi megbeszélései A pozsonyi Incheba nemzetközi vegyipari vásár keretében kedden megkezdődött a „Fibrichem ’77” elnevezésű nemzetközi vegyiszál­­kongresszus, amelyen 15 ország mintegy háromszáz szakértője ta­nácskozik a vegyi szálakra vonat­kozó legújabb tudományos isme­reteikről, a vegyi szálak tulajdon­ságairól és felhasználásáról. Simon Pál nehézipari minisz­tert, aki rövid munkalátogatáson Pozsonyban tartózkodik, kedden fogadta Jan Gregor, a szlovák kormány elnökhelyettese; a talál­kozón ott volt Alojz Kusalik szlo­vák iparügyi miniszter is. A ba­ráti megbeszélésen áttekintették a csehszlovák—magyar vegyipari együttműködés eddigi eredmé­nyeit és távlatait. súlyel­osztása miatt könnyen bo­rul. Ökörszarvkormányos motor­ján ifjúnyi ember cikázik a gép­kocsioszlopok között, mintha egyenesen a Szelíd motorosok cí­mű filmből lépett volna elő. An­nak divatja mindmáig .. Csak­hogy a filmbéli motort gyárban konstruálták olyanná, amilyen, honi utánzatait pedig házilag, fantázia szerint. A hóbortnak ára van: a balesetveszély. És ára van annak is, ha visszaélnek a mo­torkerékpár teljesítőképességével. A mai, korszerű motorok sebes­sége eléri, nemritkán meghaladja az autók sebességét. Nem vitás, kellő önuralomra van szükség a nyeregben. A robbanó üzem­anyag, a járó motor zenéje csak akkor élmény, ha hangos? A mindennapok tapasztalata — saj­nos — ezt bizonyítja. A közleke­dési magatartás kulcsait kereső szakember mondja, hogy a veze­tő önmaga képességeinek meg­hosszabbítására lel járművében. Parányi mozdulat csupán, s a mo­tor sebességmérőjének mutatója elhagyta már a megengedett érté­ket. Ismeretes, hogy lakott területen ötven, azon kívül hetven, autópá­lyán nyolcvan kilométer a mo­torkerékpárok megengedett leg­nagyobb sebessége. Ez a szabály — mint ahogy a ------------------ többi sem — nem a motorkerékpárosok ellen, hanem érdekükben született. Hányan és hányan vétenek önmaguk és má­sok ellen, ki tudja? A műszaki vizsgára kölcsönkért kerekeket fölszerelő motoros dörzsölt ember hírében áll, túljárt a vizsgáztatók eszén. Másnap visszakerül a le­futott gumi a járműre, s csak a vakszerencse óvja megint a mo­torost és utasát. Nem lehet elég­szer hivatkozni a tényekre: ta­valy 2557 balesetet okoztak a mo­torosok, közülük 186-an meghal­tak. És meghalt 43 utas is. A bal­esetek közül 679 esetben ittasság volt a közvetlen előidéző ok. A motorkerékpár tipikusan nyári jármű, persze vannak szép szám­mal, akik a legnagyobb zimankó­ban is szívesen motoroznak. S hogy ne fázzanak, felhajtanak egy-két pohárkával. Érthetetlen, hogy mily gyenge érvek a má­sokkal történő tragédiák. A „bá­torság”, persze, erőre kap az ital­tól. Hajt a motoros, ráhasal a tankra versenyzőként, ő az, aki azt mondja: „Nem szeretem, ha mennek előttem.” Csak tudnám, hogy nem veszi észre, telítve van­nak útjaink, országútjaink, akár­hány járművet előzzön is meg, mindig lesznek előtte. Szaporodnak a közlekedési bal­--------------------esetek, gyarap­szik az ellenükre való kezdemé­nyezések száma. A közlekedés­rendészet ellenőrzi a kerékpáro­sokat, a helyszínen ott van a kis­kereskedelmi vállalat teherautó­ja, meg lehet vásárolni a hiány­zó kellékeket:---dinamót, lámpát, macskaszemet, ősztől terepverse­nyeket is rendeznek a nemzetközi iskolakupa selejtezőin. A megyei közlekedésbiztonsági tanácsok módszertani füzetek terjesztésével, szakembereikkel segítik az évente 140 ezer iskolást megmozgató ese­mények sikerét. Nemcsak az isko­lákban, nagyobb intézményekben, gyárakban szintén szerveznek KRESZ-tanfolyamokat kerékpá­rosoknak, továbbképzéseket a mo­toros járművet vezetők részére. És a legújabb: az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács fel­kérte a Magyar Autóklubot és az MHSZ-t: szorgalmazzák a mo­torosok, a segédmotor-kerékpáro­sok társadalmi összefogását. Mindkét társadalmi szerv szíve­sen vállalta magára a feladatot, s mivel egyiknek is, másiknak is mindenütt vannak helyi kiren­deltségei, remélhetünk az elkö­vetkezendő években sikert. Hasz­nos programokat, javítószolgál­tatásokat a két keréken közleke­dőknek is. Mert tömegsporttá le­hetne fejleszteni a motorozást, megérné. Tanulnának egymástól is a fiatalok, s versenyzési hajla­mukat nem az úttesten élnék ki azontúl Fejér Gyula Miért nincs szakemberhiány a Videotonban? A TITKOT LAKÁSKULCSOK NYITJÁK Tagadhatatlan, hogy a székes­­fehérvári Videoton munkaerő­gondjai az országos átlagnál jó­val nehezebbek. A gyár vidéken van, tehát a munkát keresők egyenlő feltételek esetén nyilván a fővárost választják. A Video­tonban olyan kvalifikált munkát végeznek, hogy egyes gépek, be­rendezések előtt mérnökök áll­nak, a technikusi képzettség, a középiskolai végzettség tehát szin­te alapkövetel­mény. És a Videoton­ban mégsincs szorító munka­erőgond, sőt azt is különösebb meg­rázkódtatás nél­kül elviselik, ha egyik-másik szak­emberüket a kész­árukkal, a számí­tóberendezések­kel, a híradás­­technikai gépek­kel együtt elvi­szik, elcsábítják. (Ez a csábítás ért­hető, hiszen a rendkívül bonyo­lult berendezé­sek használhatat­lanok szakértő kezelők, javítók nélkül.) Nyilvánvaló per­sze az is, hogy az embereket egye­dül a jó munka­­feltételekkel, jó fizetéssel, üdü­lési és szórakozá­si lehetőségekkel ma már nem na­gyon lehet meg­tartani, mert min­dig akad válla­lat, amelyik mind­erre ráígér. De akkor mi az hát, ami mégis a Videotonban tartja, a gyárhoz csábítja a szakembereket? A vá­lasz egyetlen szó: a lakás. Lakás, mégpedig nem csupán ígéretben, hanem pontosan meghatározott időre, pontosan meghatározott kedvezménnyel, s amíg várni kell, addig is támogatás az ideiglenes szálláshoz. Kást épít fel, ebből 200-at a Vi­deotonnak, 1980-ig összesen 800- at, erre kötöttek évekkel ezelőtt szocialista szerződést. Hasonlóan működnek együtt a Somogy me­gyei építőkkel, akik 200 lakást építenek fel öt év alatt a Video­ton tabi gyáregysége dolgozóinak. És mindezeken kívül megépül Fe­hérváron 200 garzonlakás is. A tanácsok segítsége is nagyon értékes: a vállalat anyagi támo­gatásával közművesítenek, a lakó­telepre üzleteket, iskolákat telepí­tenek. Kinek mennyibe kerül? A munkáslakás-akció helyi sa­játosságokkal együtt értendő a Vi­deotonnál. Belefér a termelést közvetlenül irányító művezető, a gyártó-szerelő gépsorok mellett tevékenykedő technikus és mér­nök is. Így tartják igazságosnak a társadalmi szervezetek is. A há­rom építési forma — az OTP-la­­kás, a társasház és a családiház­­akció — közül a legtöbb lakás OTP-formában valósul meg. A kétszobás OTP-lakás ára most 450 ezer forint. Ebből lejön a fiatal házasok szociálpolitikai kedvezménye, a két gyermek vál­lalása alapján 60 ezer forint, a munkásoknak járó állami támo­gatás pedig 80 ezer forint. A ma­radék 310 ezer forint 10 százalé­kát, vagyis 31 ezer forintot kell a dolgozónak letennie, s a fennma­radó 279 ezer forintra a Videoton mindenkinek 62 ezer forint ka­matmentes kölcsönt ad, így végül is 217 ezer forint OTP-törlesztés marad 35 évre, havi 700—800 fo­rintos részletekben. Aki viszont 15 évig a vállalatnál dolgozik, an­­­nak a kölcsönből tízezer forintot elengednek. További kedvezmény, hogy a háromgyermekeseknek a teljes befizetési összeget a vállalat adja, a fejlesztési alap terhére. A társasházak építői Fehérvár legszebb részén, az ottani „Rózsa­dombon” építenek, hagyományos formában téglaépületeket. Ugyan­olyan kedvezményt kapnak a vál­lalattól, mint az előbb elsoroltak. A társasházépítők egy-egy 90—95 négyzetméteres lakást 480 ezer fo­rint bruttó összegből építenek készre. A magánépítkezők, családi házra vágyók 50 ezer forint támo­gatást kapnak a vállalattól, ezen­kívül kedvezményes, vagyis ön­költséges fuvart. Tavaly például 15 ezer tonna építőanyagot szállí­tott az üzem dolgozóinak épülő lakásaihoz. Említettem a garzonlakásokat Nos, ez is sajátos fehérvári kez­deményezés. Nem építenek mun­kásszállót,­­ mert ez átmeneti ér­zést kelt lakóiban. Kiszámították azt is, hogy a munkásszállások építési költségei a közösségi he­lyiségekkel — klubterem, tv-szo­­ba, könyvtár stb. — nagyobbak a garzonházakéinál. Ez utóbbiak­ban a 34—36 négyzetméteres gar­zonlakásokban kapnak majd he­lyet az egyedül élő idősebbek és a­­végleges lakásukra váró fiatalok. Átlag három év alatt kap a je­lentkező lakást a Videotonban. Ezt az időt is eltöltheti majd a garzonházban, ahol a lakbért úgy állapítják meg, hogy az részben a jövendő végleges lakásra is elő­törlesztés legyen. Aki viszont nem jut gardonlakásihoz, annak az al­bérleti díjához havonta átlag 250 forint támogatást ad a vállalat Természetesen a jobban rászoru­lók többet kaphatnak, az egyedül élő fiatalok esetleg semmik­. Mindenki megelégedésére Három évet lakásra várni — ismerve az országos helyzetet — nem túlzottan nagy idő, de azért a sorra kerülés sorrendjén lehet vita, hiszen ez nem gépkocsira való várás, itt emberi, szociálpo­litikai indokok is közrejátszanak. A gyár vezetői a felépült laká­sokat a létszámhoz viszonyítva minden évben elosztják az üze­mek, a munkahelyek között. Nyolc gazdasági egység kap lakásokat, s a többi már az ő dolguk. A gaz­dasági egységekben az üzemi négyszög — a helyi gazdasági ve­zető, a párt­, a szakszervezet és a KISZ képviselője — dönt, s ennél a megbeszélésnél ott van a dolgo­zók által választott, az elosztásban javaslataival részt vevő bizalmi is. A döntésekről készült névsor minden műhelybe elkerül. A lakáshoz jutók háromnegyede 30 éven aluli. Ez nemcsak a fiatal házasok támogatását jelzi, hanem azt is, hogy az ennél idősebbek már többségükben révbe jutottak. Szolgál persze a Videoton la­kásépítési programja más, általá­nos tanulságokkal is. Főképp azoknak, akik ezerszer meggon­dolják, hogy fejlesztési alapjukat megrövidítsék-e a lakásépítés ked­véért A Videotonban évente ösz­­szesen 35 milliót áldoznak arra, hogy megtartsák jó dolgozóikat, azok elégedettek legyenek, egyéni életük és munkájuk, otthonuk és gyáruk között jó összhang alakul­jon ki. Tudnak tehát a közös cé­lért áldozatot hozni, s együtt jó cselekedni. Ez a tanulság pedig nemcsak a Videotonban érvényes. Erdélyi György Nemrég költöztek be Székesfehérvár új lakóne­gyedének 170 lakásába a videotonosok. Tágas, szép otthont kaptak munkahelyük segítségével. Szerződés a tanáccsal, az építőiparral — Az emberek megtartása leg­alább olyan fontos, mint a kor­szerű technológia meghonosítása. E mondatot valóban ill­letékes mondta: Demeter Béla műsza­ki igazgató, a Videoton lakás­­programjának szellemi vezetője és gyakorlati irányítója. Ebből és Szakolcai Erzsébetnek, a szakszer­vezeti tanács elnökének, valamint Pataki Istvánnak, a gyár fejlesz­tési főosztályvezetőjének a szavai­ból nagyon határozott, kedvező és vonzó tevékenységet ismerhettem meg, amelynek tapasztalatait szí­vesen átadják. Hétéves múlt áll e program mögött, s bárki érdekelttel — a gyár vezetőivel, munkásaival, a városi tanács illetékeseivel, az építőipari vállalattal — beszéltem, egyöntetűen dicsérték. A IV. ötéves terv idején 401 lakást adtak át a gyár dolgozói­nak, az V. ötéves tervben pedig 1200 új lakásba költözhetnek vi­­deotonosok. Ez utóbbi még akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy a gyárban 18 ezren dolgoz­nak, s a létszám több mint fele 30 éven aluli. A lakásépítés szervezése, lebo­nyolítása persze nem egyszerű do­log. Hiába adna a gyár 124 millió forintot, ha nincs kivitelező, hiá­ba szereznének építőt, ha nem volna megfelelően előkészített te­rület, s ha mindez megvan, hiá­ba épülnének lakások megfizet­hetetlen áron. De megvan a ki­dolgozott képlet: vállalatvezetés + üzemi négyszög + munkások + tanács + építőipar , jó lakás­­program. Mindez a Videotonnál a követ­kezőképpen épül fel: a Fejér me­gyei Állami Építőipari Vállalat a megyeszékhelyen évente 1100 la­ Gépzsír Komáromból A tavalyinál mintegy 90 száza­lékkal több kenőzsírt gyárt idén a Komáromi Kőolajipari Vállalat új, almásfüzitői­­ gépzsírgyára. A 250 milliós ráfordítással épült, korszerű gépzsírgyár tavaly nyá­ron kezdte meg működését. Az utóbbi hónapokban a termelés a terv szerint fejlődött. A gyárban összetett tulajdonsá­gú, speciális gépzsírokat és kenő­olajokat gyártanak az ip­ar és a mezőgazdaság számára. Termé­keik a legjobb külföldi olajokkal és gépzsírokkal is állják az össze­hasonlítást. A fejlett gép- és műszeripar ki­szolgálására csak kiváló minőségű gépzsírok és -olajok alkalmasak, ezért a gyárban igen szigorú a gyártásközi és a végellenőrzés. Termékeik nemcsak a hazai pia­con keresettek, hanem a szocia­lista és a dollárelszámolású pia­cokon is. A legutóbbi hetekben Vietnamnak szállítottak jelentő­sebb mennyiségű gépzsírt, most pedig kubai megrendelőiknek dol­goznak. 5

Next