Népszabadság, 1977. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
1977. szeptember 1., csütörtök N K P S Z A B A I P S C, Biszku Béla fogadta a LLÜN* KB titkárát Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Stanislaw Kaniát, a Lengyel Egyesült Munitás párt Politikai Bizottságának tagját, a központi bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a két párt képviselői tájékoztatták egymást a szocialista építő munka eredményeiről, és véleményt cseréltek a két testvérpárt kapcsolatainak alakulásáról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Gáspár Sándor a Wufl. kerülrun Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán látogatást tett a főváros XVIII. kerületében; részt vett a látogatáson Gittner László, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. A kerületi pártszékházban Pejál Emil, a pártbizottság első titkára és dr. Ambrus János tanácselnök fogadta a Politikai Bizottság tagját, aki tájékozódott a városrész politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, majd megtekintette a kerületben társadalmi munkával felépített sportcsarnokot. Ellátogatott a Ferihegyi repülőtérre is, ahol a Malév és a KPM Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósága párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői fogadták, s tájékoztatták a Malév tevékenységéről, a repülőtér-fejlesztési munkákról, majd megtekintette a légi kikötőben az átépített indulási csarnokot, az automata telexközpontot, a hangárépületet, a hajózóbázist és a repülésoktatási központot. A pestlőrinci látogatás munkásgyűléssel ért véget, amelyen Gáspár Sándor tájékoztatást adott időszerű társadalompolitikai kérdésekről. Klarosiv László Bács-Kiskun virstjzban Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára szerdán Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskeméten Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye életéről. Ezután Baján találkozott a Duna-parti város vezetőivel, majd a Kismotor - és Gépgyár 5. számú bajai gyáregységében tájékozódott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaverseny eredményeiről, arról, hogy az üzem dolgozói becsülettel teljesítik vállalásaikat. A Politikai Bizottság tagja ezután a bajai hűtőházat, majd az épülő húskombinátot tekintette meg, végül pedig a megyei KISZ- bizottság bajai KISZ-vezetőképző iskolájában városi és járási KISZ- aktivistákkal találkozott. Ivinis András fogadta aJugoszláv Kommunisták Szövetsége KB VH-tagját Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán fogadta Dragoljub Sztavrevet, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tagját, aki pihenésre érkezett hazánkba. Az elvtársi légkörben lezajlott találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építő munka eredményeiről. Véleménycserét folytattak pártjaink és országaink együttműködésének fejlődéséről és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Bányásznapi ünnepség a Nehézipari Minisztériumban A 27. bányásznap alkalmából szerdán ünnepséget tartottak a Nehézipari Minisztériumban. Kapolyi László miniszterhelyettes méltatta a szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányászat 120 ezer dolgozójának munkáját és az iparágak fejlődését. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az érdekelt állami intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Havasi Ferenc miniszterelnökhelyettes az ünnepségen Bányász szolgálati érdemérmet adott át 68 bányaipari dolgozónak, közülük 52-nek az érdemérem arany fokozatát. Ezenkívül hatan kapták meg A bányászat kiváló dolgozója kitüntetést. Ezután Simon Pál nehézipari miniszter fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. * Ezekben a napokban osztják ki a bányászok hűségjutalmát, együttvéve mintegy 700 millió forintot. Az országszerte sorra kerülő bányásznapi ünnepségeken két-két dolgozó kapja meg a Munka Érdemrend ezüst, illetve bronz fokozatát, 10 630-an a Bányász szolgálati érdemérmet, közülük 1710-en az arany fokozatot, 250-en A bányászat kiváló dolgozója kitüntetésben részesülnek. A beruházások időbeni átadásáért Komplex módon építkezni címmel a beruházások helyzetével foglalkozik szerdai vezércikkében a moszkvai Pravda A vezércikk írója bevezetőben megállapítja: a Szovjetunióban minden országnál többet építenek. Csupán a X ötéves terv elmúlt másfél évében több tucat milliárd rubel értékkel gyarapodtak az állóalapok. Az SZKP KB lapja a továbbiakban rámutat: „Komplex módon építkezni a beruházások hatékonyságának növelésével egyenlő. Követendő a krasznojarszki határterület tapasztalata. A határterületi pártbizottság kezdeményezésére, számos minisztérium és tervezővállalat szakembereinek aktív részvételével kidolgozták a terület hoszszú lejáratú regionális gazdaságfejlesztési programját. Ennek alapján a IX. ötéves tervben több mint kilencmilliárd rubelt ruháztak be, 430 üzemegység és vállalat készült el. Jelenleg folytatódik a megkezdett nyolc ipari központ kialakítása, városok, települések épülnek. A határterületi pártbizottság mellett működő műszaki-gazdasági tanács nagy figyelmet fordít az ágazati és területi tervezésre. A kamai teherautógyár, a Bajkál—Amur vasútvonal, az Atommas, a dél-jakatiai, dél-tadzsikisztáni, nyugat-szibériai példa szemléletesen érzékeltetik a szovjet népgazdaság erejét” — írja a Pravda, majd végül rámutat: „Minden évben hatalmas összegeket fordítanak beruházásokra Ezek azonban csak akkor térülnek meg, ha minden rubelt gazdaságosan használnak fel.” Föld körüli pályán a Molnyija-1 A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára bocsátották a soron következő hírközlési mesterséges holdat, a Molnyija-1-et. A műhold feladata a nagy távolságú telefon- és távíróhálózat üzemeltetésének biztosítása, valamint a központi szovjet televízió műsorának továbbítása az Orbita-rendszer távoli állomásaira: a magas északra, Szibériába, a Távol-Keletre és Közép-Ázsiába. A szputnyik magas elliptikus pályán halad. (MTI) 3 As élelmiszeripar fejlesztése Két lényeges tényező sürgeti az élelmiszeripar gyors fejlesztését. Az egyik: a mezőgazdasági termelés fejlődése. Ez azt jelenti, hogy a korábbinál több mezőgazdasági terméket kell feldolgozni, s közben a feldolgozás fokának, színvonalának is emelkednie kell. A másik tényező pedig az, hogy a fogyasztók itthon és külföldön mind nagyobb élelmiszer-választékot, s mind magasabb fokon feldolgozott élelmiszereket igényelnek. Az idei esztendő is újabb bizonyítékokkal szolgál arra, hogy mennyire fontos a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás összhangjának a megteremtése. Elegendő csak arra utalni, hogy a nagy zöldségtermés fogadása és feldolgozása napjainkban milyen nagy golld a tartósítóiparban. A hús- és baromfiágazatban is feszültségek keletkeztek az idén a termelés és a feldolgozás között. Az ugyan nyilvánvaló, hogy a növénytermelés eredményeit befolyásolja az időjárás, így egyszer nagyobb, máskor kisebb a termés. Márpedig ha ez így van, akkor ehhez igazodni kell a feldolgozásban is. Mert akkor kisebb a népgazdaság kára, ha a feldolgozókapacitás jó időjárású évben is alkalmas a felkínált nyersanyag fogadására, tehát összhangban van a nyersanyagtermelés és a -feldolgozás. tks/.hang a biciklésben Természetes, hogy néhány év alatt nem lehet megszüntetni azokat az ellentmondásokat, amelyek a termelés, a tárolás és a feldolgozás között mutatkoznak. Az ötödik ötéves tervben azonban már azzal számolhatunk, hogy jó néhány nagyon fontos ágazatban sikerül oldani a feszültségeket a nyersanyagtermelés és a -feldolgozás között. Ebben a tervidőszakban kiemelten fejlődik a hús-, a hűtő- és a növényolajipar, s részleges rekonstrukció valósul meg a gabona-, a konzerv-, a cukor- és a baromfiiparban. Ugyancsak erőteljes ütemben korszerűsítjük a termelést a tej-, a sütő-, a szesz-, a sör- és az édesiparban. Az új gyárak építése, a régiek bővítése és korszerűsítése természetesen nagy anyagi erőforrásokat követel. Köztudomású azonban az élelmiszer-termelés népgazdasági jelentősége a belső ellátásban és az exportban. A lakosság ugyanis kiadásainak mintegy 45 százalékát élelmiszerek és élvezeti szerek vásárlására fordítja. Élelmiszer-ellátásunk alapvető, hazai termelésre épül, évek óta egyenletesen fejlődik, nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható. Eredmény, hogy az élelmiszertermelés fejlődésének üteme gyorsabb, mint a hazai fogyasztás növekedéséé. Ezt jelzi, hogy az ötödik ötéves terv az élelmiszeriparban évi 5,1—5,3 százalékos termelésnövekedéssel számol. De az export szempontjából alapvetően fontos néhány termék esetében a célul kitűzött növekedés az átlagosnál jóval nagyobb. Az élelmezési cikkek exportjának ugyanis évente átlagosan 7 százalékkal kell növekednie az ötödik ötéves tervben. Az élelmiszer-termelés fejlesztése tehát az exportárualapok bővítését is szolgálja. És ez a termelésnövekedés pedig, ha jó külkereskedelmi munkával párosul, javítja az ország fizetési mérlegét. Ennek figyelembevételével osztották el a tervkészítéskor a beruházási eszközöket. 11.5 milliárdos liilrl Az élelmiszeriparban az ötödik ötéves terv csaknem 35 milliárd forint értékű beruházással számol. Ehhez járul az export fejlesztését szolgáló 45 milliárdos hitelkeretből az élelmiszeripari vállalatok 1977 első félévének végéig, összesen mintegy 11,5 milliárdos beruházás megvalósítására kaptak lehetőséget. A különböző élelmiszeripari ágazatoknak természetesen más és más a lehetőségük az export-árutermelésben. Kedvezőbb azoknak a helyzete, amelyeknek a termelése alapvetően exportra orientált, vagy pedig a tőkés import kiváltására alkalmas termékeket gyártanak. Érthető, hogy elsősorban ezek az iparágak kezdeményezték a termelés nagyobb bővítését, nagy összegű hitelek felvételével új gyárakat is létesítenek. Ilyen exportösztönző hitelből épül három olyan gyár, amely milliárdos beruházást igényelt. Az egyik a Martfűi Növényolaj-feldolgozó Gyár. Építését indokolja, hogy az egészségesebb, korszerűbb táplálkozásra való törekvés megkívánja a zsiradékfogyasztás szerkezetének változását a növényi zsiradékok javára, shazánkban 1970-től 1975-ig az egy főre jutó növényizsiradék-fogyasztás évi 2,4 kilogrammról 4,6 kilogrammra növekedett. A nyugat-európai országokban a növényi zsiradékok fogyasztása még gyorsabb ütemben növekszik, s jelenleg Nyugat-Európa csaknem 6 millió tonna növényolajat importál évente. Az európai tőkésországok növényolaj-szükséglete a prognózisok szerint 1980-ban is csak 50 százalékban fedezhető saját termelésükből. Az exportpiaci lehetőségek tehát távlatilag biztosítottak, kedvező áron értékesíthetjük a növényi olajakat. Ráadásul az olajmag feldolgozása során sok értékes fehérjetakarmány is készül, s ezzel csökkenthető a behozatal növényi fehérjetakarmányból. Ez az új gyár már az ötödik ötéves tervben termelni kezd. Naponta ezer tonna napraforgómag, illetve ezzel egyenértékű olajmag feldolgozására képes, tehát annyi olajat állít elő, mint jelenleg országunkban az összes növényolajgyár együtt. Válaszlrk, minőség A másik jelentős létesítmény a Kaposvári Húskombinát. Ez a nagyberuházás tőkés cég kivitelezésében, úgynevezett kulcsrakész átadással létesül. A beruházás rövid határidőn belül megvalósul. A húskombinát évente 410 ezer sertést képes levágni és feldolgozni. Ebből évente 3600 tonna dobozolt sonkát, 2000 tonna húskonzervet és más hentesárut vihetünk exportra, ugyanakkor a melléktermékeket is azonnal feldolgozza, amelyekből évente nem kevesebb, mint 3000 tonna húslisztet gyárt, ezzel is csökkenthető tehát a fehérjetakarmányok importja. Exportfejlesztő hitelből épül meg a szabadegyházi folyékonycukor-gyár is. Az ebben az üzemben kukoricából előállított folyékony cukrot azok az élelmiszeripari ágazatok hasznosítják majd, ahol a kristálycukrot a technológiai folyamatokban amúgy is fel kellene oldani. A három új gyáron kívül több egyedileg is jelentős beruházás valósul meg a már említett 11,5 milliárdos összegből. Eddig öszszesen 34 szerződést kötöttek meg exportösztönző hitelre az élelmiszeripari vállalatok és szövetkezetek. Az új beruházások a baromfiipar, a konzervipar, a cukoripar, az édesipar stb. exportképességét javítják, illetve importmegtakarítást tesznek lehetővé. Ezek az új létesítmények a feldolgozó kapacitás , növelésén túl lehetőséget nyújtanak a gyártmányösszetétel javítására és arra, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagból értékesebb, magasabb feldolgozottsági fokú termékeket állítsanak elő. Az exportösztönző hitelek révén megvalósuló termelésfejlesztés évente nem kevesebb, mint 140 millió dollár értékű exportáru előállítását és mintegy 70 millió dollár importmegtakarítást tesz lehetővé. Ha az élelmiszer-termelésről, az -ellátásról és azexportról beszélünk, mindig szóba kerül egy nagyon lényeges feltétel, a tárolás. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlődésével eddig nem tartott lépést a tárolókapacitás bővülése. Márpedig megfelelő raktárhálózat és hűtő-tároló tér hiányában nem mindig tudjuk a külkereskedelemben az értékesítésre előnyös időszakokat kivárni, termékeinket a leggazdaságosabb választékban, a legnyereségesebb feldolgozottsági fokon eladni. Már lehetőség nyílik a hitelekből a hűtőtárolás gyorsabb fejlesztésére is. A baromfiipar például Győrben épít hűtőházat exportáruinak, míg a hűtőipar Székesfehérvárott és Miskolcon bővíti kapacitását. Köríki érístesítéssől igaz, az élelmiszeripari beruházások többsége nem tartozikaz úgynevezett kiemelt nagyberuházások közé, de megvalósításuk nem kevésbé nagy figyelmet, gondos és lelkiismeretes munkát követel. Az új létesítmények annál gyorsabban térülnek meg, minél előbb lépnek termelésbe, s fokozható általuk az élelmiszeripar termelése. Csak így tehetünk eleget a szocialista országokkal kötött hoszszú távú, államközi szerződésekben vállalt élelmiszer-szállítási kötelezettségünknek, csak így vehetünk nagyobb arányban részt az ország fizetési mérlegének a javításában. Az élelmiszer-termelés világszerte gyorsan növekszik, és a piacokon a verseny élesedik. Az élelmiszeriparnak, de a külkereskedelemnek is számolnia kell ezzel a helyzettel. Gyorsan kell igazodnunk a vevők igényeihez, hogy az értékes alapanyagokból minőségileg kifogástalan árut gyártsunk, és jelenhessünk meg velük a világpiacon. A mezőgazdasági üzemek, az élelmiszeripar és a külkereskedelem közös erőfeszítésével elérhető, hogy versenyképességünk a következő esztendőkben tovább javuljon, s mind több élelrifét adjon ez a fontos ágazat mind a hazai piacokra, mind exportra. Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes Jugoszláv jegyzék az amerikai kormányhoz a fasiszta emigránsok ügyében A jugoszláv kormány jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál az Amerikában élő jugoszláv fasiszta emigránsok folytatódó terrorcselekményei miatt. „Az Egyesült Államokban működő jugoszláv külképviseletek és diplomaták ellen folytatódó terrorcselekmények — állapítja meg a jegyzék — éles ellentétben állnak az amerikai és jugoszláv kormánynak azzal az óhajával és készségével, hogy tovább fejleszszék a két ország viszonyát és együttműködését. A jugoszláv kormány elvárja, hogy a felelős amerikai szervek határozott nyomozást indítsanak a terrorcselekmények elkövetői — köztük a San Franciscó-i jugoszláv főkonzulátus felgyújtói — kézrekerítésére, és energikus intézkedéseket foganatosítanak a bűnöző fasiszta csoportok és központok felszámolására” — hangsúlyozza a jugoszláv jegyzék. Offl)