Népszabadság, 1977. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-23 / 224. szám - 1977-09-24 / 225. szám

o Ismét megszakadtak Párizsban a baloldali pártok tanácskozásai Az FKP Központi Bizottságának levele a szövetségesekhez­­ párizsi TUDÓSÍTÓNKTÓL A három baloldali párt újrakez­dett, csütörtökön egész nap és a péntekre virradó éjszakán is foly­tatott csúcstalálkozója ismét meg­szakadt. A kora hajnali órákban Estier, a szocialista párt szóvivő­je közölte, hogy a küldöttségek kénytelenek voltak megállapítani: jelenleg nem lehetséges megegye­zésre jutniuk a közös program időszerűsítésében. A 17 órás ered­ménytelen tanácskozást azzal fü­g­­gesztették fel, hogy a tárgyaló fe­jek érintkezésben maradnak, és a megfelelő pillanatban újabb talál­kozót tartanak. Az újabb találko­zó időpontját azonban nem tűzték ki. Mint ismeretes, az ellentétek a szocialistáknak az államosítás kérdésében elfoglalt álláspontja miatt éleződtek ki. A szocialista párt az éjszakai ülésen az államosítható vállalatok számát hajlandó volt „mintegy százról” 227-re emelni, de az FKP delegációja hangsúlyozta: az FKP már hozzájárult ahhoz, hogy 729 vállalatot államosítsanak a közös programban előirányzott 1008 he­lyett, és jelentős erőfeszítést tett a megegyezés érdekében, de a szo­cialista indítvány olyan visszalé­pést jelent a közös programtól, amely megfosztaná tartalmától, nem tenné lehetővé a baloldal ígérte új szociális politika meg­valósítását. A péntekre virradó éjszaka kö­zölték, hogy az FKP Központi Bi­zottságát rendkívüli ülésre hívták össze. Az FKP Központi Bizottságának pénteki tanácskozása után Mar­­chais a párt székházában sajtó­­értekezleten közölte: a KB meg­vitatta és egyhangúlag elfogadta Fiterman jelentését a három bal­oldali párt értekezletéről, és a be­számolóban tett javaslatnak meg­felelően levelet intézett a szocia­lista párthoz, és ezt a levelet meg­küldi a Baloldali Radikális Moz­galomnak is. A központi bizottság levele, amelyet Marchais olvasott fel, a tárgyalások felfüggesztése utáni nehéz órában ünnepélyes felhí­vást intéz az FKP partnereihez, annak a nagy ügynek nevében, amelyért harcol­ a demokratikus változásért küzdő Unió nevében. A levél összefoglalja mindazt az erőfeszítést, amelyet a párt tizen­öt év óta tett ezért az Unióért. Az FKP meggyőződése, hogy az­­ Unió az egyetlen eszköz a nép és az ország érdekében követendő új politika megvalósítására. Az FKP azért javasolta a közös program időszerűsítését, mert 1972 óta sú­lyosbodott az a válság, amelybe a nagytőke Franciaországot sodorta. Az FKP levele felszólítja a szo­cialista pártot, ne tagadja meg a közös programban vállaltakat, és tegyen olyan új indítványt a meg­egyezésre, amely előmozdítja a közös program jó időszerűsítését. Az FKP Központi Bizottsága köz­li : megbízta delegációját, hogy le­gyen állandó készenlétben a szo­cialista párttól várt új javaslat megvitatására. Servan­ Schreiber, a jobboldali radikális párt elnöke televíziós nyilatkozatában felszólította a szo­cialista pártot, hogy szakítson a kommunistákkal kötött szövetség­gel, nyisson „új horizontot”, és működjön együtt a jobboldali ra­dikális párttal. Defterre nyom­ban válaszolt: elutasította Ser­van­ Schreiber ajánlkozását, és ki­jelentette: a­ szocialista párt nem hajlandó együttműködni a jobb­oldali pártokkal. Rudnyánszky István Szélsőbaloldaliak találkozója Bolognában Pénteken megkezdődött Bolog­nában a szélsőbaloldali úgyneve­zett autonóm csoportok háromna­pos országos találkozója, amelyre mintegy 10 ezer fiatal érkezett Olaszország minden részéből. Nem véletlenül választották a kongresszus színhelyéül Vörös Emília fővárosát. Ez év márciusá­ban az autonóm csoportok itt vé­res összetűzéseket provokáltak, s lőfegyvereket használtak. A több napig tartó összetűzéseknél többe­ket letartóztattak. Azóta az el­nyomás vádjával illetik Bolog­nát, ahol a baloldali igazgatás, élén a kommunistákkal, immár évtizedek óta példát mutat, mi­ként lehet a dolgozók javára kor­mányozni a tőkés társadalom te­remtette, nehéz viszonyok köze­pette is. Pénteken a városban viszonyla­gos nyugalom volt, az üzletek ki­nyitottak. A város baloldali de­mokratikus erői készen állnak, hogy meghiúsítsanak, elszigetelje­nek minden esetleges provoká­ciót. A CSU a polgári jogok korlátozására akarja felhasználni a terror légkörét A holland rendőrség letartóztatott egy nyugatnémet terroristát­­ BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Bonnban hivatalosan bejelen­tették, hogy a hollandiai Utrecht­­sben pénteken heves lövöldözés után a rendőrség elfogta a nyu­gatnémet terrorista körökhöz tar­tozó Knut Folkertst, akit azzal a gyanúval köröznek, hogy április 7-én részt vett Siegfrid Buback fő­­államügyész meggyilkolásában. A tűzharcban egy holland rendőr életét vesztette, másik súlyosan megsebesült. Folkerts társnője a bonni feltételezések szerint Bri­gitta Mohnhaupt, aki régebben terrorcselekmények miatt négy és fél évet börtönben töltött és nem­rég szabadult — elmenekült a lö­völdözés zűrzavarában. Helmut Schmidt kancellár pén­teken telefonon érintkezésbe lé­pett a holland miniszterelnökkel. A terrorizmus elleni rendszabá­lyokról tárgyaltak, és a kancellár részvétét nyilvánította a holland rendőr halála miatt. Újabb fejlemény, hogy Hans Martin Schleyer elrablói csak­nem egyhetes hallgatás után a svájci Denis Payot ügyvéd köz­vetítésével ismét érintkezést ke­restek a nyugatnémet hatóságok­kal. Schleyerrel a múlt hét végén érkezett a legutóbbi életjel. A mostani üzenet tartalmáról a tel­jes hírzárlat miatt semmit sem lehet tudni. A terroristák által keltett lég­kört igyekszik kihasználni a ke­resztényszociális unió (CSU) Münchenben pénteken megkezdő­dött kongresszusa. A szélsőjobb­­oldali bajor párt tanácskozásán A belső biztonság helyreállításá­nak és fokozásának offenzív prog­ramja címmel soron kívüli mun­kaokmányt terjesztettek elő, amely 40 pontban taglalja a CSU által szükségesnek ítélt intézke­déseket. A benne foglaltak megvaló­sítása az állampolgári és az em­beri jogok további súlyos meg­csorbítását jelentené az NSZK- ban. Madridi lapok szolidaritási sztrájkja A barcelonai napilapok egyna­pos szolidaritási sztrájkját köve­tően pénteken a madridi napila­pok sem jelentek meg. Az újság­írók és a nyomdaipari dolgozók csütörtök délutáni békés tiltakozó tüntetése után elhatározták, hogy az El Papus szatirikus hetilap barcelonai székháza ellen kedden elkövetett bombamerénylet miatti tiltakozásul és az áldozatokkal való szolidaritás kinyilvánítása céljából egy napra felfüggesztik a lapok megjelenését (MTI) NÉPSZABADSÁG 1971. szeptember 24., szombat Carter külföldi útiterve James Carter amerikai elnök november végén 11 napos utazást tesz, jelentették be Washington­ban. Útjának állomásai: Venezue­la, Brazília, Nigéria, India, Irán, Franciaország, Lengyelország, vé­gül pedig a NATO brüsszeli köz­pontja. A PAP lengyel hírügynökség pénteken jelentette, hogy Carter elnök a Lengyel Népköztársaság legfelsőbb vezető szerveinek meg­hívására december 1-2-án tesz hivatalos látogatást Lengyelor­szágban. (MTI) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban A görög parlamentet október 20-i hatállyal feloszlatták, s az or­szág politikai pártjai megkezdték előkészületeiket a november 20-ra kiírt általános választásokra. (AP) A kínai külügyi intézet meghí­vására több ismert amerikai po­litikus, köztük George Bush, a CIA egykori igazgatója, William Rogers, a Nixon-kormányzat volt külügyminisztere és William Scranton, az Egyesült Államok egykori ENSZ-nagykövete látogat Pekingbe. (AFP) Geir Hallgrimsson izlandi mi­niszterelnök, aki a szovjet kor­mány meghívására kedd óta tar­tózkodik a Szovjetunióban, pén­teken Moszkvából országjáró kör­útra indult. Felkeresi Jerevánt, Tbiliszit és Kijevet. (TASZSZ) VI. Pál pápa pénteken audien­cián fogadta Callaghan brit mi­niszterelnököt. A több mint egy­órás megbeszélésen a pápa — va­tikáni források szerint — az észak-írországi és a rhodesiai konfliktusok rendezésével kapcso­latos kérdésekre összpontosította figyelmét. (MTI) U Ne Win, a Burmai Unió Szo­cialista Köztársaság Államtaná­csának elnöke a KNDK-ban tett négynapos látogatásának befejez­tével pénteken elutazott az or­szágból, ahol a két ország gazda­sági és technológiai együttműkö­déséről tárgyalt és írt alá egyez­ményt (KCNA) Mohammed Sziad Barré Szomá­liai államfő és Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök csütörtökön es­te Mogadishuban tárgyalásokat folytatott a Vörös-tenger térségé­nek afrikai és nemzetközi vonat­kozású eseményeiről. (MENA) Spanyolország Hivatalos állásfoglalás az amerikai atom-tengeralattjárókról A dél-spanyolországi Rota hadi­tengerészeti támaszponton állomá­sozó amerikai atom-tengeralatt­járók tartózkodási engedélyét 1979. június elsejével megvonják — je­lentette ki a kortátban Marcelino Oreja Aguirre spanyol külügymi­niszter. Hozzáfűzte, hogy „az 1976- ban kötött spanyol—amerikai szerződés tiltja atomfegyverek te­lepítését az ország területén”. Spanyolországnak a NATO-hoz való esetleges csatlakozásáról szól­va a külügyminiszter kijelentette: a kérdésben — amennyiben fel­merül — a parlament dönt majd. A baloldali ellenzék — mint is­meretes — ellenzi Spanyolország NATO-tagságát, és ismételten til­takozott az amerikai haditenge­részeti támaszpontok fenntartása ellen. Egy kommunista képviselő a parlamenti vitában javasolta, hogy Spanyolország folytasson semleges és el nem kötelezett po­litikát. A brit igazgatás alatt levő Gib­raltárral kapcsolatban a külügy­miniszter hangoztatta: a kérdést tárgyalások útján, a gibraltári la­kosok érdekeinek figyelembevéte­lével, de csakis azon az alapon lehet megoldani, hogy a terület visszatér spanyol fennhatóság alá. (TASZSZ) Köszöntjük Van Geyt elvtársat Louis van Geyt elvtársról, a Belga Kommunista Párt elnöké­ről túlzás nélkül elmondható, hogy élete a kommunista mozgalom­mal foódik össze. Mialatt a brüsszeli egyetemen gazdasági tudományokkal foglal­kozott, a Szocialista Diákok Or­szágos Bizottságának a titkára volt. Huszonegy esztendős korá­ban belépett a BKP-ba, négy év­vel később a Le Drapeau Hongé­nak, a párt központi­­lapjának a munkatársa lett. Harmincévesen már tagja volt a központi bizott­ságnak, később a politikai bizott­ságnak. 1971 óta a KB titkára és parlamenti képviselő. 1972 de­cemberében őt választották meg a BKP legmagasabb funkciójába. A Belga Kommunista Pártnak nehéz körülmények, bonyolult politikai viszonyok között kell te­vékenykednie. Belgiumot különö­sen érzékenyen sújtotta a tőkés világ gazdasági válsága. A párt éppen ezért mindenekelőtt a mun­kanélküliség felszámolásáért, a multinacionális monopóliumok hatalmának csökkentéséért har­col, a munkások és szervezeteik összefogását tartja a legfontosabb feladatnak. Azon munkálkodik, hogy a szocialistákkal, a szociál­demokratákkal és minden más haladó erővel széles frontot alkot­va a kormány politikájával olyan programot állítson szembe, amely kiutat mutatna a válságból, elvi alapon küzd a nemzeti kérdés megoldásáért. Pártjaink között a kapcsolatok örvendetesen fejlődnek. Ezt tük­rözte Van Geyt elvtárs és Kádár János elvtárs tavalyi találkozója is. Szívből köszöntjük a belga munkásmozgalom internacionalis­ta harcosát 50. születésnapján, és kl­ánunk munkájához jó egész­séget, sok sikert. * Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára távirat­ban köszöntötte Luis van Geytet 50. születésnapja alkalmából. Louis van Geytet, a Belga Kommunista Párt elnökét a Né­pek Barátsága Érdemrenddel tün­tették ki. Louis van Geyt a ma­gas szovjet kitüntetést ötvenedik születésnapja alkalmából „a bé­kéért, a demokráciáért és a szo­cializmusért vívott harcban szer­zett érdemeiért, a belga és a szov­jet nép baráti kapcsolatainak fej­lődéséhez való hozzájárulásáért kapta”. Ismét fellángoltak a harcok Libanon déli körzeteiben Izrael tüzérségi és páncélos támogatásban részesíti a jobboldalt Az izraeli tüzérség és harcko­csik által támogatott libanoni jobboldali erők pénteken összpon­tosított támadást intéztek a bal­oldali és a palesztin erők főhadi­szállása, Khiam ellen. A falan­­gista rádió a délutáni órákban az erődítmény elestét jelentette, a WAFA palesztin hírügynökség azonban cáfolta. A helyszínen tar­tózkodó újságírók, a palesztin köz­léssel egybehangzóan, a harcok folytatódásáról számoltak be. A nagyarányú támadást megelő­ző órákban 10 izraeli harckocsi haladt át a frontvonalon és csat­lakozott a várost ostromló jobbol­dali erőkhöz. A Khiam ellen inté­zett támadást az izraeli tüzérség a határ túloldaláról támogatta. Fuad Butrosz libanoni külügy­miniszter pénteken a dél-libanoni helyzetről tárgyalt Richard Parker bejrúti amerikai nagykövettel, aki párnapos távollét után csütörtök este tért vissza állomáshelyére. A találkozó után a két politikus el­mondta, hogy a megbeszélésen át­tekintették az ország déli részé­nek helyzetét, s megvitatták a li­banoni külügyminiszter küszöbön­­álló washingtoni látogatásával kapcsolatban felmerült kérdése­ket. Valery Giscard d’Estaing francia államfő pénteken, a Párizsban tar­tózkodó libanoni maronita pátriár­ka tiszteletére adott díszebéden a dél-libanoni harcok azonnali be­szüntetését sürgette, s az ország területi egységének tiszteletben tartására szólított fel. A francia államfő kijelentette: Libanon csak akkor tud fennmaradni, ha „a közel-keleti válságban érintett összes felek elismerik és tisztelet­ben tartják területi integritását”. Az elnök méltatta Szárkisz liba­noni elnöknek az ország helyreáll­­­lítása érdekében kifejtett erőfe­szítéseit, s kijelentette, hogy Fran­ciaország a jövőben is minden se­gítséget megad Libanon újjáépí­téséhez. Ha a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elfogadja a Biztonsági Tanács 242-es számú határozatát — amely gyakorlatilag Izrael hi­vatalos elismerését tartalmazza — ebből még nem következik auto­matikusan, hogy a PFSZ jogot nyer a genfi konferencián való részvételre —, jelentette ki pén­teken az amerikai külügyminisz­térium szóvivője. Thomas Reston nyilatkozata egy nappal azután hangzott el, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke az ABC amerikai tévéhá­lózatnak adott interjújában haj­landónak mutatkozott a sokat vi­tatott BT-határozat elfogadására abban az esetben, ha az a továb­biakban nem szűkíti le menekült­problémává a palesztin kérdést. (MTI) WALL STREET JOURNAL A Carter-kormány külpolitikai tévedései Az amerikai üzleti körök befolyásos lapja, a Wall Street Journal, egyik legutóbbi számában hosszabb cikk­ben analizálta az amerikai kormány külpolitikáját. A lap megállapítja: lehetséges, hogy hivatalba lépése előtt Carter maga is sok mindenben hitt abból, ami a választási kampány ideje alatti beszédeiben elhangzott. Kezdeményezéseinek többsége azonban kudarcot vallott. A lap ezzel összefüggésben megemlíti: Carter maga ellen hangolta nyu­gat-európai szövetségeseit és Ja­pánt is az atomenergia kérdésé­ben kialakult vitában tanúsított magatartásával, hasonló helyzetet teremtett a közel-keleti kérdésben tett megnyilatkozásaival, továbbá latin-amerikai állásfoglalásaival. Nem talált jobb fogadtatásra az emberi jogok sokat reklámozott kampánya sem, állapítja meg a lap, majd így folytatja: A legna­gyobb csalódást azonban a Szov­jetunióval kapcsolatos magatartá­sa okozta. Amint George Kennan is megállapította, az elnök min­den hibát elkövetett, amit csak el lehetett követni ezen a terüle­ten, és figyelmen kívül hagyott gyakorlatilag mindent, amit a má­sodik világháború idején az oro­szokkal való együttműködésből tanultunk. Ez vonatkozik Cyrus Vance moszkvai látogatására és a straté­giai fegyverek korlátozásával kap­csolatos tárgyalásokon tanúsított magatartására, az általa­m előter­jesztett javaslatokra, amelyeket a Szovjetunió a vlagyivosztoki meg­állapodástól való eltávolodásként értékelt. A Carter külpolitikai vonalve­zetését érő kritikák fényében a lap arra a következtetésre jut, hogy „az elnöknek adott tanácsok minősége nem valami bizalom­­gerjesztő”.

Next