Népszabadság, 1977. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
1977. november 1., Vedd NÉPSZABADSÁG LEONYID BREZSNYEV VÁLASZA A CSEPELI DOLGOZÓKNAK Mint már beszámoltunk róla, a Csepel Vas- és Fémművek dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldött levelükben jelentették, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére tett munkaverseny-vállalásaikat október 25-re teljesítették. Minderről levélben tájékoztatták Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét is. Leonyid Iljics Brezsnyev most levélben válaszolt a csepeli kollektívának. * A CSEPEL VAS- ÉS FÉMMŰVEK KOLLEKTÍVA JADOZ Kedves Elvtársak, Barátaim! Nagy örömmel töltött el híradásuk arról, hogy a híres Vörös Csepel dolgozói sikerrel teljesítették a Nagy, Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásukat. Az Önök sikerei nagyszerű bizonyítéka a magas szintű társadalmi kötelességtudatnak, ragyogó megnyilvánulása a magyar munkásosztály igazi testvéri internacionalista szolidaritásának. Ez a munkasiker méltó hozzájárulás a népi Magyarország ötödik ötéves terve feladatainak megvalósításához, valamint a szovjet és a magyar nép közötti sokoldalú együttműködés fejlesztését célzó közös feladatok megoldásához. Önök a szocialista közösség országainak életében a szocialista munkaverseny olyan új formáját honosították meg, amelynek jelentősége túlmutat az országhatárokon. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a szocialista közösség más országai embermillióinak alkotó lelkesedése egy hatalmas, új világot teremtő törekvésben egyesül. Nagyszerű jelképe ez a forradalmi testvériségnek, országaink munkásosztálya odaadásának október nagy eszméi iránt. A kommunista párt, a szovjet nép és a magam nevében forró jókívánságaimat és üdvözletemet küldöm Önöknek. További nagy sikereket kívánok az új életet építő, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győzelméért folyó nemes tevékenységükhöz. Elvtársi üdvözlettel LEONYID BREZSNYEV Közlemény az Iraki KIF küldötségének látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége Omar Ali Sheiknek, a politikai bizottság tagjának vezetésével október 21. és 29. között látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A küldöttség tagja volt dr. Rahim Adzsina és Salman Jousif, a központi bizottság tagjai. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Jakab Sándor, a KB tagja, Berecz János és Grósz Károly, a KB osztályvezetői. A delegáció látogatást tett a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál. Találkozott az MSZMP és a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának vezetőivel. Az IKP küldöttsége kifejezte elégedettségét a magyarországi látogatás tapasztalatai felett, és nagyra értékelte a magyar népnek a szocializmus építésében elért eredményeit. Az elvtársi légkörben és a teljes egyetértés szellemében tartott megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egymást országaik fejlődéséről, pártjaik tevékenységéről, s áttekintették kétoldalú kapcsolataikat. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az MSZMP és az IKP képviselői megállapították, hogy az erőviszonyokban a haladás javára bekövetkezett változások, a Szovjetunió és a szocialista közösség erőfeszítései eredményeként kiszélesedett a politikai enyhülés folyamata. Ez kedvező feltételeket teremtett a szocializmus, a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalmak, valamennyihaladó erő számára. Ugyanakkor rámutattak, hogy az imperialista és a reakciós erők megújuló veszélyes kísérleteket tesznek az enyhülés lassítására, fokozzák a fegyverkezési versenyt, újabb feszültségeket szítanak. A két küldöttség megkülönböztetett figyelmet fordított a közelkeleti térségben kialakult helyzetre, amely továbbra is fenyegeti a térség és a világ békéjét. Elítélték az izraeli agressziót, amely a válság rendezésének legfőbb akadálya. Az imperialista és cionista körök törekvéseinek kedvez a térség reakciós és jobboldali erőinek magatartása. Az MSZMP és az IKP a válság megoldása alapvető feltételének tartja az izraeli csapatok kivonását valamennyi megszállt arab területről, a Palesztinai arab nép önrendelkezési jogának biztosítását, beleértve az önálló nemzeti állam alapítását. Az általános tartós rendezés nem érhető el a térség haladó erőinek egységes fellépése és a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való együttműködése nélkül. A két párt képviselői hangsúlyozták az afrikai kontinensen zajló társadalmi, politikai változások jelentőségét. Szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért, a fajüldöző rendszerek ellen küzdő népeket, a társadalmi haladás útjára lépett országokat. Elítélik a nemzetközi imperializmus ellenük irányuló támadásait. Kifejezték aggodalmukat az Afrika szarva térségben kialakult konfliktussal kapcsolatban, amely súlyos károkat okoz az érintett haladó rendszereknek, veszélyezteti a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás ügyét az egész térségben. Az MSZMP és az IKP fontosnak tartja, hogy a konfliktust békés eszközökkel, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásával oldják meg, a haladásért és az imperializmus, a reakció ellen folytatott harc érdekeinek megfelelően. Az MSZMP és az IKP képviselői megelégedéssel állapították meg a két párt nézeteinek azonosságát a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésének értékeléséről. Hangsúlyozták a mozgalom egysége további erősítésének fontosságát, a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján. Mindkét párt feladatának tartja, hogy tevékenyen hozzájáruljon a közös célok eléréséhez. A két párt méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét a forradalom 60. évfordulója alkalmából. Az MSZMP és az Iraki Kommunista Párt testvéri kapcsolata tovább mélyült. Mindkét párt kifejezte készségét a kapcsolatok további fejlesztésére, és ennek érdekében együttműködési megállapodást írtak alá az 1978—1979. évekre. Méltatták a magyar és az iraki nép barátságának, a Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság sokoldalú együttműködésének, azon belül az MSZMP és a Baathpárt kapcsolatainak kiszélesítésében elért eredményeket. * Az Iraki Kommunista Párt küldöttsége elutazott hazánkból. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Berecz János búcsúztatta. A közérdekű bejelentések sorsa Interjú Matus Józseffel, a Nógrád megyei pártbizottság titkárával Fél éve hoztak törvényt a közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok intézéséről. Az új jogi szabályozást ritkán tapasztalható társadalmi eszmecsere előzte meg, jelezvén, hogy a közügyekben való részvétel egyik, szinte mindenkit érintő „kelléktára” került napirendre. De vajon hogyan reagálnak a címzettek a kérdésekre, panaszokra, bejelentésekre, egyszóval, hogyan válik be az új törvény a gyakorlatban? Erről beszélgettünk Matúz Józseffel, a Nógrád megyei pártbizottság titkárával. " Fél esztendő kevés ahhoz, hogy mérleget vonjunk, azt azonban leszögezhetjük, szükséges volt a változtatás: a korábbi szabályozás már nem volt alkalmas rá, hogy az emberek egyéni sérelmeit kellően orvosolják, főleg azért, mert az intézkedésre hivatott szerveket nem határozta meg egyértelműen. A régi törvény alkalmazása annak előtte csak az államigazgatásban volt kötelező, az új viszont a társadalmi, gazdasági intézményeknek is szól. Lényeges ez, mert igaz ugyan, hogy a legtöbb bejelentés a tanácsokhoz érkezik, tartalmukat tekintve azonban az észrevételek nagy része más szervek munkájának fogyatékosságaira hívja fel a figyelmet. Emiatt is sokasodik az ismétlődő bejelentések száma. Korábban gyakran tapasztalhattuk, hogy az emberek sokszor nem a közvetlenül illetékes szervhez fordultak panaszukkal, bejelentésükkel, hanem a magasabb hatóságokhoz. Úgy vélték — tévesen —, hogy így jobban, gyorsabban elintézhetők az ügyek, holott nemritkán az ilyen kitérők vezettek az ügyek elhúzódásához. Nógrádban milyen tapasztalatokat szereztek erről? Szükséges a jogpropaganda — Bár az állampolgárok tekintélyes része ismeri a törvény alapvető rendelkezéseit — mondotta Matúz József —, továbbra is széles körű jogpropagandára van szükség. Sokan nem tudják ugyanis, hogy a kérésekre, javaslatokra kapott érdemi válasz ellen nincs jogorvoslati lehetőség. Feltehetőleg ennek következménye, hogy olykor — ha a választ nem tartják kedvezőnek — újra és újra ostromolják a hivatalt, a felettes szerveket. Hogy friss példát említsek: a Szuha községbeliek megkeresték a helyi tanácsot, miért nincs a faluban szolgáltatóház? Erre csakis azt a választ kaphatták, hogy ebben a néhány száz lakót számláló községben kisiparosokra és felvevőhelyekre épül az ellátás. Erre fogták magukat a községbeliek, és a megyei tanácsot ostromolták ugyanezzel a panasszal. Persze ott sem kaptak, nem kaphattak más választ. Végeláthatatlan ügyintézést eredményezne, ha ugyanabban a panaszügyben a válaszra jogorvoslati lehetőség lenne. A régi törvény egyik hibája éppen az volt, hogy nyitva hagyta a lehetőséget a panaszos számára ilyen vég nélküli levelezésekhez. Az új szabályozás lényeges vonása, hogy egyértelműbb lett a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elhatárolása. Most csak azok az egyéni érdeksérelmek tekinthetők panasznak, amelyek más jogi eljárásban — bíróságon, munkaügyi döntőbizottságon stb. nem orvosolhatók. E módosítás hatására a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a legtöbb megyében csökkent a panaszok száma. De lássuk csak, hol és mit tesznek szóvá a Nógrád megyeiek? — A tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken, a népfrontrendezvényeken hangzik el a legtöbb észrevétel, de az utóbbi időben az egyes vállalatokhoz is sok jelzés érkezik a dolgozóktól. Az ügyészséghez, a népi ellenőrzési bizottsághoz eljuttatott közérdekű bejelentések rendszerint a szocialista erkölccsel ellentétes, a gazdálkodás elveit sértő magatartásra derítenek fényt. Gyakran éri jogos kifogás egyes kereskedelmi és szolgáltató vállalatok munkáját, az áru minőségét, az eladók, a kiszolgálók magatartását. Nemrég azt panaszolta valaki a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójánál, hogy a vásárolt ruházati cikket a hivatalos áránál drágábban kapta meg az egyik üzletben. A vizsgálat igazolta a panasztevő állítását. A kötelezettséget szegő eladót fegyelmi úton felelősségre vonták és természetesen a vásárlónak visszatérítették a különbözetet. Nem vitatható azonban, hogy előfordulnak esetek, amikor nem ilyen példaszerű a panasz kivizsgálása. A gondokban ma osztoznak — Kik kapják a legtöbb közérdekű bejelentést? — A tanácsok. Évente mintegy 500—600-at. Leggyakrabban építési, közlekedési, vízügyi témákban keresik fel a hivatalokat, jelezvén a lakosság igényeinek növekedését, és persze azt a tényt is, hogy Nógrád megye a kommunális szolgáltatásokat tekintve, egyes területeken elmarad az országos átlagtól. Az állampolgárok közügyek iránti érdeklődése azonban nem merül ki a hibák feltárásában, konkrét javaslatokkal is segítik a fogyatékosságok megszüntetését. A közérdekű javaslatok száma Nógrád megyében többszöröse a bejelentéseknek — meghaladja a háromezret — elsősorban a kommunális, a kereskedelmi, az egészségügyi, a kulturális ellátás, a lakáskarbantartás javítására hívnak fel — hasznos információkkal, ötletekkel szolgálva az illetékeseknek. — És a panaszok műyen jellegűek? — Ami a szorosabban vett panaszokat illeti, vegyes a kép. Esetenként a bürokratikus ügyintézés a kiváltó ok; jogszabályaink sem adnak mindig lehetőséget a méltányosság alkalmazására; egyes jogszabályok talán túlságosan is merevek. Az sem ritka, hogy maguk az állampolgárok kerülnek szembe egymással, megsértik az együttélés elemi szabályait, ilyesmiből is gyakran keletkeznek hosszadalmas ügyek, szaporodó panaszokkal. — Mi a benyomása, hogyan kezelik a bejelentéseket, mi a javaslatok sorsa, a panaszokat elintézik-e? — Szerintem az ezzel kapcsolatos ügyintézés rendben megy. Nemcsak az állami, hanem a társadalmi szerveknél is. Az emberek gyakran fordulnak javaslatukkal, kérelmükkel közvetlenül a pártszervekhez, tömegszervezetekhez, az érdekvédelmüket ellátó szakszervezetekről nem is szólva. Fontos politikai ügy — Nem ritka, hogy a bejelentő — különböző okokból — nem kívánja felfedni kilétét. Az új jogszabály nem zárja ki a névtelen bejelentés kivizsgálását — annak tartalmától függően —, módot ad erre. Itt mi a helyzet a megyében? És indokolt-e, szabad-e névtelen levél alapján vizsgálatot folytatni valaki vagy valakik ellen? — A törvény lehetővé teszi a névtelen bejelentések kivizsgálását is. De kétségtelen, hogy ilyenkor még nagyobb felelősség hárul az ügyintézésre hivatott szerv vezetőire. Nyilvánvaló, hogy a törvény biztosította lehetőség nem a névtelen bejelentések ösztönzését célozza. Annál kevésbé, mert a névtelen levelek egy része eleve láthatóan alaptalan vádaskodást, rágalmazást, intrikát tartalmaz, s a háttérben rendszerint a „feljelentő” összeférhetetlensége rejlik. De nem minden esetben! A megyei húsipari vállalat balassagyarmati gyárában tizenöten — de névtelenül — tettek szóvá különféle visszaéléseket. A vállalat vezetője vizsgálatot rendelt el, a a társadalmi tulajdon megrövidítői elnyerték büntetésüket. Hasonlóképpen szerzett tudomást az ügyészség a salgótarjáni áfész által gyártott termékek szabálytalan árkalkulációjáról is. Ezek a példák is igazolják: olykor nagyon is közérdekű ügyben tesz jó szolgálatot a „névtelen” levélíró. — A közérdekű bejelentések tehát így vagy úgy meghallgatásra találnak. De — mint erről már esett szó, kérdésessé teheti az ügy sorsát, ha az állampolgár egyidejűleg több szervhez küldi el panaszát, észrevételeit — így a tanácshoz, a minisztériumokhoz stb. És bármennyire törvényes előirít is, hogy egy panasszal egy érdekelt szerv foglalkozzék, nehéz bárkinek is megtiltani, hogy na küldjön több helyre panaszos levelet. Hogyan teremthető meg a különböző szervek közötti összhang? — A tanácsoknál már kialakult a gyakorlat a közérdekű bejelentések egységes nyilvántartására, ezáltal az ellenőrzés is áttekinthetőbb. Más szerveknél, főként a vállalatoknál, még nem kellően megoldott a panaszügyeik intézése. Az egységes végrehajtás érdekében azt tervezzük, hogy az ügyészség és a népi ellenőrzési bizottság közreműködésével megvalósítjuk a közérdekű bejelentések megyei koordinációját. A pártszervek pedig alkalmanként a jövőben is a testületi ülések napirendjére tűzik a témát, beszámoltatják az állami, társadalmi szerveket. Vagyis — mondotta befejezésül Matúz József —, a dolgozó emberek észrevételeit, javaslatait fontos politikai ügyként kezeljük a megyében. Palkó Sándor Sarlós István fogadta a Francia Baloldali Radikális Mozgalom küldöttségét A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására három napig hazánkban tartózkodott a Francia Baloldali Radikális Mozgalom küldöttsége. A delegációt fogadta Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A találkozón tájékoztatót adott a magyar politikai és gazdasági élet időszerű kérdéseiről, s véleménycserére került sor a két mozgalom további együttműködésének kérdéseiről. A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfői ülésén állást foglalt a vállalati munkavédelem értékeléséről, illetve arról, hogy a kitüntetések és egyéb elismerések odaítélésekor az illetékes szervek milyen módon vegyék figyelembe a munkavédelem eredményeit, illetve hibáit Az állásfoglalás értelmében a kitüntetés elnyerésére pályázó vállalatoknak és szövetkezeteknek be kell számolniuk szociális terveik teljesítéséről, a munkavédelmi helyzetet jellemző főbb adatokról és külső felügyeleti ellenőrzések megállapításairól. Tájékoztatást kell adniuk például arról, hogy a vállalatnál a szociális ellátás, a munkavédelem, az üzemegészségügyi ellátás hogyan alakult A szakszervezeti és a KISZ- szervek együttműködéséről is tárgyalt a SZOT elnöksége A két szervezet között eddig is volt együttműködési megállapodás, kapcsolataikat azonban a két szervezet kongresszusának határozatai, továbbá az időközben megjelent minisztertanácsi, SZOT- és KISZ-határozatok figyelembevételével most kibővítik, még konkrétabbá teszik. 3