Népszabadság, 1977. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

1977. november 1., Vedd NÉPSZABADSÁG LEONYID BREZSNYEV VÁLASZA A CSEPELI DOLGOZÓKNAK Mint már beszámoltunk róla, a Csepel Vas- és Fémművek dol­gozói a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának küldött levelükben jelentették, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére tett mun­kaverseny-vállalásaikat október 25-re teljesítették. Minderről le­vélben tájékoztatták Leonyid Il­­jics Brezsnyevet, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét is. Leonyid Iljics Brezsnyev most levélben válaszolt a csepeli kollektívának. * A CSEPEL VAS- ÉS FÉMMŰVEK KOLLEKTÍV­A JADOZ Kedves Elvtársak, Barátaim! Nagy örömmel töltött el híradásuk arról, hogy a híres Vörös Cse­pel dolgozói sikerrel teljesítették a Nagy, Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásukat. Az Önök sikerei nagyszerű bizonyítéka a magas szintű tár­sadalmi kötelességtudatnak, ragyogó megnyilvánulása a magyar munkásosztály igazi testvéri internacionalista szolidaritásának. Ez a munkas­iker méltó hozzájárulás a népi Magyarország ötödik ötéves terve feladatainak megvalósításához, valamint a szovjet és a magyar nép közötti sokoldalú együttműködés fejlesztését célzó közös felada­tok megoldásához. Önök a szocialista közösség országainak életében a szocialista munkaverseny olyan új formáját honosították meg, amelynek jelen­tősége túlmutat az országhatárokon. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a szocialista közös­ség más országai embermillióin­ak alkotó lelkesedése egy hatalmas, új világot teremtő törekvésben egyesül. Nagyszerű jelképe ez a for­radalmi testvériségnek, országaink munkásosztálya odaadásának ok­tóber nagy eszméi iránt. A kommunista párt, a szovjet nép és a magam nevében forró jókívánságaimat és üdvözletemet küldöm Önöknek. További nagy sikereket kívánok az új életet építő, a szocializmus és a kommuniz­mus ügyének győzelméért folyó nemes tevékenységükhöz. Elvtársi üdvözlettel LEONYID BREZSNYEV Közlemény az Iraki KIF küldötségének látogatásáról A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meg­hívására az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának kül­döttsége Omar Ali Sheiknek, a politikai bizottság tagjának veze­tésével október 21. és 29. között látogatást tett a Magyar Népköz­­társaságban. A küldöttség tagja volt dr. Rahim Adzsina és Salman Jousif, a központi bizottság tagjai. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Jakab Sándor, a KB tag­ja, Berecz János és Grósz Károly, a KB osztályvezetői. A delegáció látogatást tett a Hazafias Nép­front Országos Tanácsánál. Talál­kozott az MSZMP és a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsá­gának vezetőivel. Az IKP küldött­sége kifejezte elégedettségét a ma­gyarországi látogatás tapasztalatai felett, és nagyra értékelte a ma­gyar népnek a szocializmus épí­tésében elért eredményeit. Az elvtársi légkörben és a tel­jes egyetértés szellemében tartott megbeszéléseken a két párt kép­viselői tájékoztatták egymást or­­­­szágaik fejlődéséről, pártjaik te­vékenységéről, s áttekintették két­oldalú kapcsolataikat. Vélemény­­cserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az MSZMP és az IKP képvise­lői megállapították, hogy az erő­viszonyokban a haladás javára bekövetkezett változások, a Szov­jetunió és a szocialista közösség erőfeszítései eredményeként ki­­szélesedett a politikai enyhülés fo­lyamata. Ez kedvező feltételeket teremtett a szocializmus, a nem­zetközi munkásmozgalom, a nem­zeti felszabadító mozgalmak, va­lamennyi­­haladó erő számára. Ugyanakkor rámutattak, hogy az imperialista és a reakciós erők megújuló veszélyes kísérleteket tesznek az enyhülés lassítására, fokozzák a fegyverkezési versenyt, újabb feszültségeket szítanak. A két küldöttség megkülönböz­tetett figyelmet fordított a közel­­keleti térségben kialakult helyzet­re, amely továbbra is fenyegeti a térség és a világ békéjét. Elítélték az izraeli agressziót, amely a vál­ság rendezésének legfőbb akadá­lya. Az imperialista és cionista kö­rök törekvéseinek kedvez a térség reakciós és jobboldali erőinek magatartása. Az MSZMP és az IKP a válság megoldása alapvető feltételének tartja az izraeli csapatok kivoná­sát valamennyi megszállt arab te­rületről, a Palesztinai arab nép önrendelkezési jogának biztosítá­sát, beleértve az önálló nemzeti állam alapítását. Az általános tar­tós rendezés nem érhető el a tér­ség haladó erőinek egységes fel­lépése és a Szovjetunióval, a szo­­­cialista országokkal való együtt­működése nélkül. A két párt képviselői hangsú­lyozták az afrikai kontinensen zajló társadalmi, politikai válto­zások jelentőségét. Szolidaritásuk­ról és támogatásukról biztosítják a gyarmati rendszer teljes felszá­molásáért, a fajüldöző rendszerek ellen küzdő népeket, a társadalmi haladás útjára lépett országokat. Elítélik a nemzetközi imperializ­mus ellenük irányuló támadásait. Kifejezték aggodalmukat az Af­rika szarva térségben kialakult konfliktussal kapcsolatban, amely súlyos károkat okoz az érintett ha­ladó rendszereknek, veszélyezteti a nemzeti függetlenség, a társadal­mi haladás ügyét az egész térség­ben. Az MSZMP és az IKP fon­tosnak tartja, hogy a konfliktust békés eszközökkel, a népek ön­rendelkezési jogának tiszteletben tartásával oldják meg, a haladá­sért és az imperializmus, a reak­ció ellen folytatott harc érdekei­nek megfelelően. Az MSZMP és az IKP képvise­lői megelégedéssel állapították meg a két párt nézeteinek azo­nosságát a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom fejlődésé­nek értékeléséről. Hangsúlyozták a mozgalom egysége további erő­sítésének fontosságát, a marxiz­mus-leninizm­us, a proletár in­ternacionalizmus elvei alapján. Mindkét párt feladatának tartja, hogy tevékenyen hozzájáruljon a közös célok eléréséhez. A két párt méltatta a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom történelmi je­lentőségét a forradalom 60. év­fordulója alkalmából. Az MSZMP és az Iraki Kom­munista Párt testvéri kapcsolata tovább mélyült. Mindkét párt ki­fejezte készségét a kapcsolatok to­vábbi fejlesztésére, és ennek érde­kében együttműködési megállapo­dást írtak alá az 1978—1979. évek­re. Méltatták a magyar és az iraki nép barátságának, a Magyar Nép­­köztársaság és az Iraki Köztársa­ság sokoldalú együttműködésének, azon belül az MSZMP és a Baath­­párt kapcsolatainak kiszélesítésé­ben elért eredményeket. * Az Iraki Kommunista Párt kül­döttsége elutazott hazánkból. A küldöttséget a Ferihegyi repülőté­ren Berecz János búcsúztatta. A közérdekű bejelentések sorsa Interjú Ma­tus Józseffel, a Nógrád megyei pártbizottság titkárával Fél éve hoztak törvényt a köz­érdekű bejelentések, javaslatok, panaszok intézéséről. Az új jogi szabályozást ritkán tapasztalható társadalmi eszmecsere előzte meg, jelezvén, hogy a közügyekben va­ló részvétel egyik, szinte minden­kit érintő „kelléktára” került na­pirendre. De vajon hogyan rea­gálnak a címzettek a kérdések­re, panaszokra, bejelentésekre, egyszóval, hogyan válik be az új törvény a gyakorlatban? Erről be­szélgettünk Matúz Józseffel, a Nógrád megyei pártbizottság tit­kárával. " Fél esztendő kevés ahhoz, hogy mérleget vonjunk, azt azon­ban leszögezhetjük, szükséges volt a változtatás: a korábbi szabályo­zás már nem volt alkalmas rá, hogy az emberek egyéni sérel­meit kellően orvosolják, főleg azért, mert az intézkedésre­ hi­vatott szerveket nem határozta meg egyértelműen. A régi tör­vény alkalmazása annak előtte csak az államigazgatásban volt kötelező, az új viszont a társadal­mi, gazdasági intézményeknek is szól. Lényeges ez, mert igaz ugyan, hogy a legtöbb bejelentés a tanácsokhoz érkezik, tartalmu­kat tekintve azonban az észrevé­telek nagy része más szervek munkájának fogyatékosságaira hívja fel a figyelmet. Emiatt is sokasodik az ismétlődő bejelenté­sek száma.­­ Korábban gyakran tapasz­talhattuk, hogy az emberek sok­szor nem a közvetlenül illetékes szervhez fordulta­k panaszukkal, bejelentésükkel, hanem a maga­sabb hatóságokhoz. Úgy vélték — tévesen —, hogy így jobban, gyorsabban elintézhetők az ügyek, holott nemritkán az ilyen kité­rők vezettek az ügyek elhúzódá­sához. Nógrádban milyen tapasz­talatokat szereztek erről? Szükséges a jogpropaganda — Bár az állampolgárok tekin­télyes része ismeri a törvény alap­vető rendelkezéseit — mondotta Matúz József —, továbbra is szé­les körű jogpropagandára van szükség. Sokan nem tudják ugyanis, hogy a kérésekre, javas­latokra kapott érdemi válasz el­len nincs jogorvoslati lehetőség. Feltehetőleg ennek következmé­nye, hogy olykor — ha a választ nem tartják kedvezőnek — újra és újra ostromolják a hivatalt, a felettes szerveket. Hogy friss pél­dát említsek: a Szuha községbe­liek megkeresték a helyi taná­­­csot, miért nincs a faluban szol­gáltatóház? Erre csakis azt a vá­laszt kaphatták, hogy ebben a né­hány száz lakót számláló község­ben kisiparosokra és felvevőhe­lyekre épül az ellátás. Erre fog­ták magukat a községbeliek, és a megyei tanácsot ostromolták ugyanezzel a panasszal. Persze ott sem kaptak, nem kaphattak más választ. Végeláthatatlan ügyinté­zést eredményezne, ha ugyanab­ban a panaszügyben a válaszra jogorvoslati lehetőség lenne. A régi törvény egyik hibája éppen az volt, hogy nyitva hagyta a le­hetőséget a panaszos számára ilyen vég nélküli levelezésekhez.­­ Az új szabályozás lényeges vo­nása, hogy egyértelműbb lett a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elhatárolása. Most csak azok az egyéni érdeksérelmek te­kinthetők panasznak, amelyek más jogi eljárásban — bíróságon, munkaügyi döntőbizottságon stb. nem orvosolhatók. E módosítás hatására a tavalyi év azonos idő­szakához viszonyítva a legtöbb megyében csökkent a panaszok száma. De lássuk csak, hol és mit tesznek szóvá a Nógrád me­gyeiek? — A tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken, a népfrontrendez­vényeken hangzik el a legtöbb észrevétel, de az utóbbi időben az egyes vállalatokhoz is sok jel­zés érkezik a dolgozóktól. Az ügyészséghez, a népi ellenőrzési bizottsághoz eljuttatott közérdekű bejelentések rendszerint a szo­cialista erkölccsel ellentétes, a gazdálkodás elveit sértő maga­tartásra derítenek fényt. Gyak­ran éri jogos kifogás egyes keres­kedelmi és szolgáltató vállalatok munkáját, az áru minőségét, az eladók, a kiszolgálók magatartá­sát. Nemrég azt panaszolta vala­ki a Nógrád megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat igazgatójá­nál, hogy a vásárolt ruházati cikket a hivatalos áránál drágáb­ban kapta meg az egyik üzletben. A vizsgálat igazolta a panaszte­vő állítását. A kötelezettséget szegő eladót fegyelmi úton fele­lősségre vonták és természetesen a vásárlónak visszatérítették a különbözetet. Nem vitatható azonban, hogy előfordulnak ese­tek, amikor nem ilyen példasze­rű a panasz kivizsgálása. A gondokban ma osztoznak — Kik kapják a legtöbb közér­dekű bejelentést? — A tanácsok. Évente mintegy 500—600-at. Leggyakrabban épí­tési, közlekedési, vízügyi témák­ban keresik fel a hivatalokat, je­lezvén a lakosság igényeinek nö­vekedését, és persze azt a tényt is, hogy Nógrád megye a kommu­nális szolgáltatásokat tekintve, egyes területeken elmarad az or­szágos átlagtól. Az állampolgárok közügyek iránti érdeklődése azon­ban nem merül ki a hibák feltá­rásában, konkrét javaslatokkal is segítik a fogyatékosságok meg­szüntetését. A közérdekű javasla­tok száma Nógrád megyében többszöröse a bejelentéseknek — meghaladja a háromezret — első­sorban a kommunális, a kereske­delmi, az egészségügyi, a kultu­rális ellátás, a lakáskarbantartás javítására hívnak fel — hasznos információkkal, ötletekkel szol­gálva az illetékeseknek. — És a panaszok műyen jelle­gűek? — Ami a szorosabban vett pa­naszokat illeti, vegyes a kép. Ese­tenként a bürokratikus ügyintézés a kiváltó ok; jogszabályaink sem adnak mindig lehetőséget a mél­tányosság alkalmazására; egyes jogszabályok talán túlságosan is merevek. Az sem ritka, hogy ma­guk az állampolgárok kerülnek szembe egymással, megsértik az együttélés elemi szabályait, ilyes­miből is gyakran keletkeznek hosszadalmas ügyek, szaporodó panaszokkal. — Mi a benyomása, hogyan ke­zelik a bejelentéseket, mi a javas­latok sorsa, a panaszokat elinté­zik-e? — Szerintem az ezzel kapcsola­tos ügyintézés rendben megy. Nemcsak az állami, hanem a tár­sadalmi szerveknél is. Az embe­rek gyakran fordulnak javasla­tukkal, kérelmükkel közvetlenül a pártszervekhez, tömegszervezetek­hez, az érdekvédelmüket ellátó szakszervezetekről nem is szólva. Fontos politikai ügy — Nem ritka, hogy a bejelentő — különböző okokból — nem kíván­ja felfedni kilétét. Az új jogsza­bály nem zárja ki a névtelen be­jelentés kivizsgálását — annak tartalmától függően —, módot ad erre. Itt mi a helyzet a megyé­ben? És indokolt-e, szabad-e név­telen levél alapján vizsgálatot folytatni valaki vagy valakik ellen? — A törvény lehetővé teszi a névtelen bejelentések kivizsgálá­sát is. De kétségtelen, hogy ilyen­kor még nagyobb felelősség hárul az ügyintézésre hivatott szerv ve­zetőire. Nyilvánvaló, hogy a tör­vény biztosította lehetőség nem a névtelen bejelentések ösztönzését célozza. Annál kevésbé, mert a névtelen levelek egy része eleve láthatóan alaptalan vádaskodást, rágalmazást, intrikát tartalmaz, s a háttérben rendszerint a „felje­lentő” összeférhetetlensége rejlik. De nem minden esetben! A me­gyei húsipari vállalat balassa­gyarmati gyárában tizenöten — de névtelenül — tettek szóvá kü­lönféle visszaéléseket. A vállalat vezetője vizsgálatot rendelt el, a a társadalmi tulajdon megrövidí­tői elnyerték büntetésüket. Ha­sonlóképpen szerzett tudomást az ügyészség a salgótarjáni áfész ál­tal gyártott termékek szabályta­lan árkalkulációjáról is. Ezek a példák is igazolják: olykor na­gyon is közérdekű ügyben tesz jó szolgálatot a „névtelen” levélíró. — A közérdekű bejelentések te­hát így vagy úgy meghallgatásra találnak. De — mint erről már esett szó, kérdésessé teheti az ügy sorsát, ha az állampolgár egyide­jűleg több szervhez küldi el pa­naszát, észrevételeit — így a ta­nácshoz, a minisztériumokhoz stb. És bármennyire törvényes előirít is, hogy egy panasszal egy érde­kelt szerv foglalkozzék, nehéz bárkinek is megtiltani, hogy na küldjön több helyre panaszos le­velet. Hogyan teremthető meg a különböző szervek közötti össz­hang? — A tanácsoknál már kialakult a gyakorlat a közérdekű bejelen­tések egységes nyilvántartására, ezáltal az­ ellenőrzés is áttekint­hetőbb. Más szerveknél, főként a vállalatoknál, még nem kellően megoldott a panaszügyeik intézése. Az egységes végrehajtás érdeké­ben azt tervezzük, hogy az ügyész­ség és a népi ellenőrzési bizottság közreműködésével megvalósítjuk a közérdekű bejelentések megyei koordinációját. A pártszervek pe­dig alkalmanként a jövőben is a testületi ülések napirendjére tű­zik a témát, beszámoltatják az ál­lami, társadalmi szerveket. Vagy­is — mondotta befejezésül Matúz József —, a dolgozó emberek ész­revételeit, javaslatait fontos poli­tikai ügyként kezeljük a megyé­ben. Palkó Sándor Sarlós István fogadta a Francia Baloldali Radikális Mozgalom küldöttségét A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására három napig hazánkban tartózkodott a Francia Baloldali Radikális Moz­galom küldöttsége. A delegációt fogadta Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A találkozón tájékoztatót adott a magyar politikai és gazdasági élet időszerű kérdéseiről, s vélemény­­cserére került sor a két mozga­lom további együttműködésének kérdéseiről. A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfői ülésén állást foglalt a vállalati munkavé­delem értékeléséről, illetve arról, hogy a kitüntetések és egyéb elis­merések odaítélésekor az illetékes szervek milyen módon vegyék fi­gyelembe a munkavédelem ered­ményeit, illetve hibáit Az állásfoglalás értelmében a kitüntetés elnyerésére pályázó vállalatoknak és szövetkezeteknek be kell számolniuk szociális ter­veik teljesítéséről, a munkavédel­mi helyzetet jellemző főbb ada­tokról és külső felügyeleti ellenőr­zések megállapításairól. Tájékoz­tatást kell adniuk például arról, hogy a vállalatnál a szociális el­látás, a munkavédelem, az üzem­egészségügyi ellátás hogyan ala­kult A szakszervezeti és a KISZ- szervek együttműködéséről is tár­gyalt a SZOT elnöksége A két szervezet között eddig is volt együttműködési megállapodás, kapcsolataikat azonban a két szervezet kongresszusának hatá­rozatai, továbbá az időközben megjelent minisztertanácsi, SZOT- és KISZ-határozatok figyelembe­vételével most kibővítik, még konkrétabbá teszik. 3

Next