Népszabadság, 1978. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
1978. június 28., szerda MÓP SZABADSÁG LÁZÁR GYÖRGY: Népgazdaságunk fejlődésének alapvető tényezője a szocialista gazdasági integráció fejlesztése Lázár György, a Minisztertanács elnöke a KGST XXXII. ülésszakán elmondott beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében köszöntötte az ülésszak részvevőit, majd rámutatott: — Nagy megelégedéssel szólhatunk arról, hogy a KGST-országok gazdasági fejlődése — ahogyan ezt a végrehajtó bizottság beszámolója is meggyőzően szemlélteti — 1977-ben is töretlenül folytatódott. A növekedés üteme továbbra is magasabb volt, mint a tőkésországokban, a Közös Piac tagállamaiban elért növekedést például kétszeresen meghaladta. Fontos tény, hogy közösségünk országaiban az ipari termelés 1977-ben némileg meggyorsult növekedésében a munkatermelékenység emelkedésének volt döntő szerepe, összességében a mezőgazdaság is kielégítően fejlődik. Mindebben szocializmust építő népeink erőfeszítései mellett nagy szerepe volt közösségünk tervszeren összehangolt, internacionalista és kölcsönösen előnyös együttműködésének. Ennek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. Kölcsönös külkereskedelmi forgalmunk — s ez mindenekelőtt a Szovjetunió jelentős erőfeszítéseinek köszönhető — tovább bővült, és változatlanul meghatározó szerepet tölt be gazdaságaink tervszerű fejlődésében. Eredményeink, gondjaink Lázár György ezután elmondotta, hogy pártunk Központi Bizottsága ez év áprilisában megtárgyalta a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának helyzetét, és ezen belül kiemelt figyelmet fordított a gazdasági építőmunka kérdéseire. A Központi Bizottság figyelemre méltó eredménynek minősítette, hogy népgazdaságunk fejlődésében — a lényegesen nehezebbé vált külső és belső feltételek közepette is — sikerült megtartani az ötéves tervben meghatározott irányvonalat. 1976-ban — főleg a mezőgazdaságot sújtó szárazság miatt — a tervezettnél lassúbb volt ugyan a fejlődés, és jelentős nemzetijövedelem-kiesés következett be,de 1977-ben az elmaradás jelentős részét nagy erőfeszítés árán sikerült pótolni. Ilyen módon a legfőbb területeken elértük vagy megközelítettük az ötödik ötéves terv időarányos előirányzatait. Mindebben jelentős szerepe volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére hazánkban kibontakozott szocialista munkaversenynek. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság ráirányította a figyelmet gazdaságunk hatékonysági prolémáira, arra, hogy előrehaladásunk e téren nem kielégítő. Fennálló nehézségeinknek, hazai munkánk fogyatékosságai mellett az a fő oka, hogy a világpiaci körülmények számunkra a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak. Ehhez járul, hogy a hatékonyság javítását és a termelési szerkezet fejlesztését szolgáló jelentős beruházásokra a szükségesnél és esetenként a tervezettnél is csak kisebb összegeket tudunk fordítani. Ez részben azzal függ össze, hogy a beruházások fajlagos költségei nőnek, másrészt abból ered, hogy erőforrásaink igen nagy hányadát olyan költséges, feladatok kötik le, mint az energiabázis bővítése és az infrastruktúra korszerűsítése. A megoldás útjai Gazdasági fejlődésünk gondjainak megoldását egyrészt saját erőfeszítéseink fokozására, másrészt a KGST-országok közötti gazdasági együttműködés további fejlődésére alapozzuk. Központi Bizottságunk múlt év októberi határozata — amely jóváhagyta hosszú távú külgazdasági politikánk irányelveit, és ezzel összefüggésben meghatározta a termelési szerkezet fejlesztésének feladatait — hangsúlyosan kiemelte és megerősítette gazdaságpolitikánknak azt az eddig is követett vonalát, hogy népgazdaságunk fejlődésének alapvető tényezője a KGST-országokkal és ezen belül különösen a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés elmélyítése, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése. Ezzel kapcsolatban rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KGST-országok közötti kereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését a jövőben is megőrizzük, sőt ha lehet, fokozzuk. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy külkereskedelmi forgalmunk a KGST- tagállamokkal az elmúlt két évben a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban előirányzottnál is gyorsabban nőtt. Kapcsolataink fejlesztésében azonban még sok a kihasználatlan tartalék. Teljesen helytálló az az igény, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, arra, hogy az új, korszerű termékek bevezetésében ne forduljanak elő zavaró késedelmek, s hogy több figyelmet fordítsunk a szállított áruk minőségével és választékával összefüggő, ma még gyakorta előforduló hiányosságok felszámolására. A jelenlegi ötéves időszakkal összefüggő feladatok megoldása mellett elő kell készítenünk kölcsönös forgalmunk további erőteljes bővítését a következő ötéves tervidőszakra. Úgy vélem, ez valamennyiünk számára fontos. Lázár György rámutatott: — A magyar népgazdaság alapvető törekvése, hogy termelési szerkezetét szelektíven — az együttműködés adta lehetőségek teljes kihasználásával — fejlessze tovább. Ennek velejárója, hogy a jövőben számos termék hazai előállítását meg kívánjuk szüntetni, és azokat az országaink közötti termelési együttműködés keretében, import útján tervezzük biztosítani. Nem kevésbé fontos feladat, hogy növeljük az olyan jó minőségű ipari és mezőgazdasági termékek termelését és exportját, amelyek a többi KGST-országokban keresettek, fontos szükségleteket elégítenek ki. A szelektív fejlesztés, az integráció elmélyítésének útját kell járnunk azért is, mert csak így érhetjük el, hogy a lényegesen magasabb nyersanyag- és energiahordozó árak mellett is javuljon a termelés gazdaságossága, amit ma egyáltalán nem mondhatunk kielégítőnek. A magyar népgazdaság szelektív fejlesztése megköveteli, hogy a nyersanyagok és energiahordozók importja mellett erőteljesen fokozzuk a feldolgozóipari késztermékek behozatalát is a KGST- országokba. A termelés korszerűsítése szempontjából elsőrendű jelentőségű a gép- és berendezésszükséglet kielégítése. A gépiparban — elsősorban a technológiai fejlődést biztosító ágazatokban — különösen szükség volna a szakosítás és kooperáció gyorsított ütemű kibontakoztatására, beleértve nemcsak a késztermékek, hanem a részegységek és alkatrészek szakosítását és kooperációját is. Ez gazdasági fejlődésünk és együttműködésünk egyik kulcskérdése. A célprogramok jelentősége Lázár György a célprogramokról szólva kiemelte: " Mind a KGST-országok közössége, mind a magyar népgazdaság további fejlődése szempontjából meghatározó jelentőséget tulajdonítunk a jelenlegi ülésszakon elfogadásra kerülő hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításának. A célprogramok jelentőségét mindenekelőtt ALEKSZEJ KOSZIGIN: A az a feladatunk, hogy hosszú távra határozzuk meg a kapcsolatok bővítését Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője a KGST XXXII.ülésszakának első napján, kedden elhangzott felszólalásában az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a szovjet kormány és Leonyid Brezsnyev nevében üdvözölte az ülésszak részvevőit, sok sikert kívánva a küldöttek munkájához. Koszigin emlékeztetett rá, hogy a KGST országaiban az ötéves tervekben kitűzött feladatok megvalósítása döntő szakaszába érkezett. A tervidőszakok mintegy felének elteltével megállapítható, hogy a tagországok szilárd alapokat teremtettek az ötéves tervek megvalósításához. 1976—1977-ben a szocialista közösség országaiban a nemzeti jövedelem 12 százalékkal, az ipari termelés 12,4 százalékkal, az egy főre eső reáljövedelem több mint 8 százalékkal emelkedett. Biztatóak az eredmények az idei év első felében is. Ily módon ezek az országok ismét nagy lépést tettek a fejlett szocializmus és a kommunizmus felépítéséhez vezető úton. Fontos, minőségi előrehaladás történt az elmúlt két és fél év során a KGST-országok együttműködésében is — folytatta Alekszej Koszigin —, ennek bizonyítéka az egymás közötti kereskedelmi forgalom növekedése. Mint a végrehajtó bizottság jelentése is megállapította, árucsere-forgalmunk értéke 1977-ben elérte a 91 milliárd transzferábilis rubelt Ez a hatalmas szám is tükrözi, hogy a KGST-országok között szorosabbra fűződtek a gazdasági kapcsolatok a szakosodás és a kooperáció alapján. Az utóbbi években mind sikeresebben keressük az együttműködés, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének útjait. A testvérpártok központi bizottságai hatalmas munkát végeznek annak érdekében, hogy sikeresebben egyesíthessük a szocialista közösség országainak erőfeszítéseit, mind hatékonyabbá tegyük együttműködésünket a szocialista és kommunista építés feladatainak megvalósításában. Ebbe az irányba vezetnek minket azok az eredmények is, amelyek Leonyid Brezsnyev és a testvérpártok vezetőinek 1977-ben a Krím félszigeten megtartott találkozóin születtek. Az ezeken a találkozókon egyeztetett elvi megállapítások képezik a tagországok kormányai tevékenységének és a KGST-szervek munkájának alapjait, és ezen elveket szem előtt tartva értékeljük együttműködésünk eredményeit is. (Folytatás a 4. oldalon.) 3 Megnyílt a KGST XXXII. ülésszaka Bukarestben (Folytatás az 1. oldalról.) — A KGST jelenlegi ülésszaka olyan kérdéseket vizsgál meg — mondta Manea Manescu —, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék országaink között az együttműködés és a kooperáció fejlődését a népgazdaság és a tudományos-műszaki tevékenység területén, megteremtve a lehetőségeket a KGST sokoldalú munkájának megjavítására, növelve a kölcsönös gazdasági kapcsolatok kiszélesítését, a barátság és az együttműködés elmélyítését. A továbbiakban a részvevők elfogadták az ülésszak napirendjét, amely a következő: 1. A végrehajtó bizottság beszámolója a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységéről a XXXI. és XXXII. ülésszaka között. 2. Hosszú távú együttműködési célprogramok tervezetei: a KGST- tagállamok energia-, fűtőanyag- és nyersanyagszükségleteinek kielégítése; a KGST-tagállamok mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésének továbbfejlesztése a lakosság élelmiszer-szükségleteinek maximális kielégítése érdekében ; a fűtőanyag-, energia- és nyersanyag-, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogramokhoz szükséges gépek és berendezések biztosítása, továbbá gépipari ágazatok fejlesztése, amelyek megteremtik a gépipar minőségi átalakításának bázisát. 3. Beszámoló a ICGST-tagállamo sokoldalú integrációs intézkedéseinek az 1976—1980. évi egyeztetett tervében szereplő főbb intézkedések teljesítéséről. 4. A KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztése. Az ülésszakon Ion Patan, a KGST végrehajtó bizottságának elnöke, Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke és Vlagyimir Alekszejevics Kirilon, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának elnöke jelentést tett a napirendi pontokkal kapcsolatban, majd megkezdődtek a kormányfők hozzászólásai. A délelőtti és a délutáni plenáris üléssel Alekszej Koszigin, Sztanko Todorov, Lázár György, Willi Stoph, Carlos Rafael Rodriguez, Zsambin Batmond, Piotr Jaroszewicz és Lubomír Strougal mondott beszédet. Az ülésszak ma folytatja munkáját. (MTI) abban látjuk, hogy gazdagítják és megalapozottabbá teszik valamennyi KGST-tagállam, így a mi távlati tervezésünket is. Számunkra különösen jelentősége van az energetikai és nyersanyag-célprogramnak, hiszen közismert, hogy hazai energia- és nyersanyagforrásaink korlátozottak. Szükségleteink kielégítésének érdekében ezért egyrészt jelentős erőfeszítéseket teszünk az energiahordozók és nyersanyagok hazai kutatása és termelésének fokozása érdekében, másrészt a felhasználás racionalizálásával és a termelési szerkezet átalakításával tovább kívánjuk csökkenteni termelésünk fajlagos energia- és anyagigényességét. Mindezek mellett azonban hoszszú távon is importra szorulunk, és a behozatal növekedésének az 1980 utáni időszakban is meghatározó szerepe lesz szükségleteink fedezésében. Ezért nagy biztonságot jelent számunkra, ha igényeink kielégítésében támaszkodhatunk a KGST-országokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval — folytatott együttműködésre. Érdekeltek vagyunk tehát az energetikai és nyersanyag-célprogram keretében olyan együttműködési intézkedések kidolgozásában és közös megvalósításában, amelyek erről az oldalról megalapozzák népgazdaságunk fejlődését. Az energetikai és nyersanyag- célprogram fontos részét képezik a kohászati, vegyipari, könnyűipari és egyéb nyersanyagokra vonatkozó alprogramok. Számos együttműködési intézkedésben érdekeltek vagyunk, hiszen ezekből a termékekből is zömmel vagy teljes egészében importra szorulunk. A mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogramról szólva Lázár György rámutatott, hogy jelentősége számos területen nem kisebb az energia- és nyersanyag-célprograménál, majd így folytatta: " A mezőgazdasági termelés növelésére, minőségi jellemzőinek javítására a magyar népgazdaságban az elmúlt két évtizedben közvetlenül és közvetve igen jelentős erőforrásokat fordítottunk.A mezőgazdasági célprogram keretében készek vagyunk további erőfeszítéseket tenni, de ennek feltételeit az érintett országokkal mielőbb kétoldalúan szükséges egyeztetni, mivel a korszerű mezőgazdasági termelés megteremtésének és továbbfejlesztésének eszközigénye esetenként eléri az alapanyag-termelés egyes ágainak fajlagos beruházási igényeit. A célprogramok kidolgozásával kapcsolatos eddigi tevékenységet méltatva arról szólt, hogy az elkövetkezendő időszakban a fő figyelmet a megvalósítást biztosító feltételek kialakítására, a végrehajtást konkretizáló szerződések megkötésének előkészítésére kell összpontosítani. — A magunk részéről, mivel érdekeltségünk igen nagy, készek vagyunk e munkában aktívan közreműködni — mondatta. » Ezután arról beszélt a Minisztertanács elnöke, hogy a közeljövőben az 1981—1985. évi tervek koordinálása döntő szakaszába érkezik, igen fontos, hogy a célprogramokból adódó együttműködési feladatok a két- és sokoldalú tervkoordináció során napirendre kerüljenek, és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének feltételei egyúttal beépüljenek az országok népgazdasági terveibe. Ez annál is fontosabb, mivel a nyersanyagok, energiahordozók, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, valamint gépszükségletek kielégítésének mértéke döntően meghatározza gazdasági fejlődésünk lehetséges dinamikáját — jelentette ki. Stabilitás és alkalmazkodás Lázár György hangsúlyozta: — Az országaink között megvalósuló gazdasági együttműködésnek — a többi között — az az alapvető előnye, hogy az egyes tagállamok stabilan építhetnek rá, mint a fejlődés megalapozásának fontos nemzetközi feltételére. Ezen a téren nagy jelentőségűek azok a szerződések, amelyek öt évnél hosszabb időszakra szóló termelési együttműködést és kölcsönös áruszállításokat irányoznak elő. A magyar népgazdaság számára különös jelentőségűek azok az öt évnél hosszabb időszakra szóló szállítási szerződések, amelyeket a Szovjetunióval kötöttünk. A magyar—szovjet együttműködésben jelenleg 47 hosszabb lejáratú államközi megállapodás van érvényben, s közülük 19 öt évnél hosszabb időszakra szól. Ezek a megállapodások igen fontos szerepet töltenek be gazdaságunkban, és kedvezően befolyásolják a termelési szerkezet alakulását. Arra van szükség, hogy a stabilitás megőrzése mellett együttműködésünk rendszerének minden elemét alkalmassá tegyük arra, hogy növeljük a gyorsan változó külső körülményekhez való alkalmazkodási képességet. Gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésének feladatairól szólva hangsúlyozta Lázár György, hogy az együttműködéssel szemben támasztott követelmények megkívánják a közgazdasági eszközrendszernek, valamint a KGST külső kapcsolatainak továbbfejlesztését is. — Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésünket — mondotta Lázár György —, hogy tanácskozásunk tovább erősíti közösségünk gazdasági együttműködését, a célprogramokban körvonalazott együttműködési lehetőségek konkretizálása és megvalósítása új lehetőségeket tár fel a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásához. (MTI)