Népszabadság, 1978. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-01 / 153. szám
1998. július 1., szombat NÉPSZABADSÁG Magyar—vietnami gazdasági tárgyalások Pénteken teljes üléssel megkezdődött Budapesten a magyar— vietnami gazdasági, műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság VII. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt a bizottság magyar és vietnami tagozatának elnöke, Borbándi János és Le Thanh Nghii miniszterelnökhelyettes vezeti. Borbándi János megnyitó beszédében hazánk és a Vietnami Szocialista Köztársaság kapcsolatairól szólva hangsúlyozta, hogy az élet minden területén gyümölcsözően fejlődik együttműködésünk, ami erősíti népeink barátságát és az egész szocialista közösséget. A legutóbbi ülésszak óta nőtt árucsere-forgalmunk, s fokozódott a két ország műszakitudományos együttműködése is. A Minisztertanács elnökhelyettese hangoztatta: a mostani kormánybizottsági ülésszak várhatóan tovább erősíti gazdasági együttműködésünket. Magyarország minden támogatást és segítséget megad Vietnam szocialista céljainak megvalósításához. Le Thanh Nghi szólt a vietnami dolgozók újjáépítő munkájáról, a legutóbbi pártkongresszus célkitűzéseinek megvalósulásáról. Mint elmondta, a legtöbb erőt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdőgazdaság fejlesztésére koncentrálják, de eredményeket értek el a közszükségleti cikkek korszerű gyártásának kialakításában is. Az együttműködési kormánybizottság VII. ülésszakán megvitatják egyebek között a Vietnamban magyar közreműködéssel épülő több ipari nagylétesítmény — fonoda, fényforrásgyár — előkészületeit, tervezési munkáit. Megbeszéléseket folytatnak az árucsereforgalom bővítéséről, a vietnami alapanyagok, élelmiszerkonzervek, háziipari termékek és a magyar ipari berendezések, műszerek, fogyasztási cikkek szállításának fokozásáról. Tárgyalnak a műszaki-tudományos együttműködés új lehetőségeiről Végül szó lesz a tárgyalásokon a termelési együttműködés fokozásáról is, miszerint magyar alapanyagokból újabb késztermékeket állítanak majd elő Vietnamban. A magyar-vietnami gazdasági, műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság VII. ülésszaka alkalmából Borbándi János péntek este a Parlamentben vacsorát adott a Le Thanh Nghi vezette vietnami küldöttség tiszteletére. Madar-VSZK népfrontmegbíszéltsek Megkezdődtek a tárgyalások pénteken a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottsága küldöttségei között. A magyar tárgyaló küldöttséget Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára, a vietnami delegációt Nguyen Van Tien, a VHF Központi Bizottságának főtitkára vezeti. A megbeszélések során kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, a két szervezet tevékenységéről és együttműködésének kérdéseiről. A vawassiakszervezet elnökségének ülése Pakson Az első magyar atomerőmű rendkívül bonyolult és nehéz építését elősegítő sajátos szakszervezeti feladatokat vitatta meg pénteken Pakson tartott ülésén a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége, Herczeg Károly főtitkár elnökletével. Az építkezés központjában rendezett ülésen részt vett és felszólalt K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára is. nnk környékén kerestek üres telket, rétet vagy elhagyott házat. Ugyancsak budapesti adatok: 1947-ben 71, 1957-ben 242, 1967- ben 555 játszóterünk volt, de 1978 tavaszán már 1403. Napjainkban e létesítmények többféle változatban és különböző korcsoportoknak készülnek. A Gellérthegy déli oldalán árnyas gesztenyefák között hat különböző színű műanyag csúszda és nyaranta porlasztott párafüggöny várja a gyermekeket. A Vérmező Mikó utca felőli játszótere főként a rugós faállatok, a mesesarok, a mászókötéllel ellátott színes gerendák, a lengőhinta és a körforgó kedvéért látogatott. A Margitszigeten a mászókák és kunyhók mellett körülkerítet labdapálya található. A Széchenyi-hegyi és a városligeti kalandjátszótéren az őrtornyokban, rönkvárakban és esőkunyhókban a kamaszok is szabadjára engedhetik képzeletüket. A Városligetben a KRESZ-t tanulhatják a közlekedési játszókért vendégei. És e felsorolást folytatni lehetne. Sok a játszóterünk, mégis ke---------■----------------- vés. Sok a fővárosban az elmúlt három évtizedben meghússzorozódott menynyiséget tekintve, de kevés a kisvárosok és falvak üres, semmire nem használt telkeit, legelőit látva. Sok a játékok és felszerelési tárgyak gazdagságát, változatosságát figyelembe véve, de kevés, mert e speciális eszközök csak néhány helyen találhatók. A Fővárosi Kertészeti Vállalat munkatársai a hatvanas évek elejétől foglalkoznak a játszóterek tervezésével és korszerűsítésével. Az aszfalttal körülvett régi városrészekben hajdani sétatereket alakítottak ki. Ilyen házak közé szorított játszóhely lett többek között az Almási és Klauzál téri. Ugyancsak a kertészeti vállalat emberei foglalkoznak játékkölcsönzéssel, a tárgyak és növényzet karbantartásával. Rajtuk kívül több intézmény, tanács és társadalmi szerv készített többnyire társadalmi munkával játszóteret. Kár, hogy a sok jó szándékú akció legtöbbször csak egy-egy homokozó, hinta és mászóka építéséből áll. Igaz, ennél többet saját erőből nehéz létrehozni. A népszerű műanyag testek (kockák, gömbök) hiánycikkek: a gyártóknak csak tízezres tételek készítése lenne gazdaságos. A játszószerek beszerzése sem könnyű Más vállalat készíti például a csúszda lapját és más a vázát Ráadásul a gyermektelen felnőttek sem mindig rajonganak a játszótérért. Van, aki a homokozóból felszálló porra, más a labdacsattogásra panaszkodik. Hogy milyen az ideális játszótér , ez még nem dőlt el. Az építők és tervezők vitája gyakran már a talajnál elkezdődik. Sokan a gyermekek sérülésétől félve ellenzik az aszfaltot. Szerintük a pázsitnál nincs jobb, kevésbé melegszik, nem porzik, lehet rajta hemperegni. A füves parkok létrehozása és gondozása azonban a mi éghajlati viszonyaink mellett túlzottan munkaigényes. A kötélhágcsóról is megoszlanak a vélemények. Sokan vallják: a mászás és csimpaszkodás erősíti a karizmokat. Mások félnek: valaki megfojtja magát. Vannak, akik nem ellenzik a tereken meglevő baleseti forrásokat: magas mászókákat, tompított szélű betongyűrűket stb. Véleményük: a gyermek tanuljon meg vigyázni magára. Az ellentábor mindennél fontosabbnak tartja a biztonságot A témában pszichológusok, szociológusok, építészek mondják el véleményüket pro és kontra. Ez jó, mert a vita nem öncélú, tapasztalataik előbb utóbb a köz javára hasznosíthatók. Mindent összevetve, néha úgy -------------------------------érezzük, hogy a peremkerületekbe vagy kisvárosokba kevés vagy hiányos felszereltségű játszótér jutott Hát tessék ... bármikor építhetünk újakat, korszerűsíthetjük a régieket Rajtunk, felnőtteken múlik, hogy a mai gyerekek 20 esztendő múlva miként fognak visszaemlékezni a játékkal töltött éveikre. Horváth Kálmán ÜLÉST TARTOTT A FŐVÁROSI TANÁCS Új lakáselosztási rendelet Budapesten Szépvölgyi Zoltán elnökletével pénteken az Újvárosháza dísztermében ülést tartott a fővárosi tanács. Megvitatták az V. ötéves terv félidei teljesítésének helyzetét, tájékoztató hangzott el az engedély nélküli építkezésekről, majd a tanács rendeletet alkotott a lakáselosztásról és a lakásgazdálkodásról. Biztosított a terv teljesítése Dr. Békési László, a fővárosi tanács elnökhelyettese, elemezve az V. ötéves terv első félidejének tapasztalatait, a következőket hangsúlyozta: " Az V. ötéves terv, bár minden eddiginél nagyobb fejlesztéseket tartalmaz, jól előkészítettnek bizonyult, valamennyi meglevő gond ellenére megalapozott. Kisebb korrekciók, elkerülhetetlen módosítások természetesen az éves terv összeállítása során szükségesek, de az eredeti terv kiemelt célkitűzéseinek megvalósítása biztosítottnak látszik. A továbbiakban a tanácselnökhelyettes jellemezte az elmúlt évek legfontosabb gondjait. Emlékeztetett arra, hogy már a tervidőszak indulásakor is számoltak több nehézséggel. Elsőként a budapesti munkaerőhiánnyal. Valóban, két év alatt 20 ezer helyett mintegy 30 ezerrel csökkent az iparban foglalkoztatottak létszáma. Nem sikerült hiánytalanul kielégíteni a költségvetési intézményeknél, a kiskereskedelemben, a lakossági szolgáltatások és a városi közlekedés területén mutatkozó munkaerő-igényeket. Jelenleg mintegy 20 ezren hiányzanak ezeken a helyeken. A másik nagy gond az építőipari kapacitás hiánya, ami hátráltatja a terv céljainak hiánytalan megvalósítását. A harmadik jelentős budapesti probléma, amelyet már a tervidőszak elején látni lehetett, a beruházási költségek várható emelkedése. A beruházások költségszínvonala a tervezettnél évente 2-3 százalékkal volt magasabb, és lényegében ez a magyarázata annak, hogy az eredeti elképzelésnél mintegy 6 milliárd forinttal több pénzre lesz szükség a terv eredetileg előirányzott beruházásainak teljesítéséhez. A továbbiakban a tanácselnökhelyettes a lakásépítésről szólt. Elmondotta, hogy az állami célcsoportos beruházásban szereplő lakások várhatóan meg is épülnek 1980-ra. Elmaradás a telepszerű magánerős lakásépítés terén van, de így is sikerül öt esztendő alatt mintegy 90—95 ezer új otthont felépíteni. Önkritikusan meg kell állapítani, hogy a komplex lakásépítésben a múlt két évben bekövetkezett lemaradások nem csupán az építőipari kapacitáshiányra, hanem az előkészítési munka hiányosságaira is visszavezethetők. a kereskedelmi fejlesztéseknél tapasztalható lemaradásokat a tervidőszak végéig már maradéktalanul nem lehet behozni. összességében — hangsúlyozta a tanácselnök-helyettes — a terv sikeres, eredményes végrehajtásához pontos és összehangolt munkára, a mainál nagyobb rugalmasságra, a kapacitások és a pénzeszközök célszerű és gyors átcsoportosítására van szükség. Változatlanul számít a fővárosi tanács a budapestiek társadalmi összefogására, a tömegszervezetek segítségére, valamint a Budapestet szerető, fejlesztéséért tenni is kész lakosok tízezreinek áldozatos munkájára. Ezt követően a tanácsülés új lakásügyi rendeletet alkotott. A nagy figyelemmel kísért napirend előadója dr. Nemes Tibor főosztályvezető volt. Hangoztatta: a lakáskérdés és -elosztás a főváros legnagyobb társadalompolitikai gondja. A városban a lakásgondok jelenleg súlyosak, ezért a fővárosi tanács és a végrehajtó, bizottság rendszeresen foglalkozott a lakásügyi rendeletek végrehajtásának helyzetével, és már két ízben intézkedett a szükséges módosításokról. A most megalkotásra került lakásgazdálkodási rendelet megőrzi az eddig érvényben álló alapvető intézkedéseket, de igazodik az elmúlt esztendő életszínvonal-növekedéséhez. Az 1971- ben megállapított jövedelemhatárok az elmúlt évek során irreálissá váltak. Amíg 1971-ben a lakásigénylők 61 százaléka tanácsi bérlakásra, 35 százaléka tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) és 4 százalékuk társasházi lakásra volt jogosult, addig ma már a 166 ezer igénylő 36 százaléka jogosult bérlakásra, 52 százaléka tanácsi értékesítésű, szövetkezeti lakásra, és 12 százalékuk tanácsi elosztású társasházi lakásra. 2200 és 3200 forint a határ A lakásjuttatás életszínvonalpolitikánk szerves része. Ezért a mostani tervidőszakban a reáljövedelem tervezett növekedésében az igényjogosultságra megállapított jövedelemhatároknak fontos szerepük van. Az új rendelet előkészítése során felvetődött ajánlásokat mérlegelve döntöttek úgy, hogy a tanácsi bérlakásra 2200 forint, a szövetkezeti lakásra 3200 forint egy főre jutó jövedelemben állapítsák meg a határokat, így tehát az eddig érvényben levő 1500, illetve 2500 forintos határok jelentősen megnövekednek. Ez azzal jár, hogy a ma nyilvántartott lakásigénylők 74—75 százaléka bér-, 21—22 százaléka szövetkezeti, 3—5 százaléka pedig tanácsi elosztású társasházi lakásra lesz jogosult. Szociálpolitikai szempontokat mérlegelve, az új rendelkezés kimondja, hogy annak, aki gyermekét egyedül neveli, továbbá nyugdíjas vagy egyedülálló, a jövedelemhatárt további 300 forinttal emelik. Ezek a változtatások jelentős anyagi kihatással vannak mind az állampolgárokra, mind a tanácsi költségvetésre. Ugyanis azoknak az igénylőknek, akik tanácsi bérlakást kapnak, csak a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakás-használatbavételi díjat kell befizetni. A tanácsi beruházással épülő lakások bér-, illetve szövetkezeti formában eddig létrehozott 45—55 százalékos arányát módosítani kell, mégpedig a tanácsi bérlakások arányát növelve. Mindez évi 15—18 millió forint költségvetési többletkiadással jár. A rendelettervezet előadója hangsúlyozta, hogy a jövedelemhatárok változása nem jelent több lakást, csak azt lehet a jövőben is elosztani, ami megépül. A tanácsok a rendelkezésre álló lakásokkal gazdálkodhatnak, ezért előtérbe kerül a meglevő lakásállomány jobb hasznosítása. Az új rendelet szerint a vagyoni és jövedelmi viszonyoktól függetlenül lehetőség nyílik szükséglakás-juttatásra, az átmeneti elhelyezésként adott szoba-konyhás komfort nélküli vagy félkomfortos lakások végleges kiutalására. Lehetővé teszik a műszakilag lakás céljára alkalmas helyiségek komfortosítását, lakássá alakítását, illetve több módot biztosítanak a nagy alapterületű lakások megosztására. Mindettől a fővárosi lakásállomány növekedését remélik. Rugalmasabb lakásgazdálkodás A lakások célszerűbb felhasználását kívánják előmozdítani azzal, azoktól a kerületektől, ahol felhívás ellenére sem gondoskodnak a rendelkezésre álló lakások gyors kiutalásáról, a lakást kártalanítás nélkül elveszik, és az újraelosztás során használják fel Az ok: előfordult, hónapokig álltak üresen lakások a fővárosban. Gyakori volt az is, hogy a lakásosztályok által felajánlott lakásokat a névjegyzékbe kerülő családok különböző indokokra hivatkozva visszautasították. Az új rendelet felhatalmazást ad a kerületi tanács végrehajtó bizottságainak, hogy töröljék a névjegyzékből az igénylőt, ha alapos ok nélkül, a felajánlott és egyébként megfelelő lakások egyikét sem fogadja el. Az új rendelet egyértelműen rögzíti a lakásigények kielégítésének sorrendjét. A lakáskiutalási névjegyzék készítésénél a fizikai és a termelést közvetlenül irányító dolgozók aránya 70 százalék. A többgyermekesek a következő elvek szerint jutnak lakáshoz: a négy- és több gyermekes családok a kérelem benyújtását, módosítását követő évben, a háromgyermekesek két éven belül, azok az önálló lakással nem rendelkező családok, amelyeknek lakásigénylését 1975 végéig mint kétgyermekes családét vették nyilvántartásba, 1980 végéig lakásigényük mértékének alsó határát kielégítő lakáshoz jutnak. A lakásigénylők korösszetételét figyelembe véve, a rendelet előírja, hogy a lakáskiutalási névjegyzékben a fiatal házaspárok aránya legalább 45 százalék legyen. Újdonságnak számít, hogy a lakásigénylők névjegyzékbe kerülésénél figyelembe kell venni a végzett jó munkát, a munkahelyhez való kötődést. Az egy munkahelyen eltöltött — kiváltképpen a tíz évnél hosszabb — idő, és az adományozott kitüntetések, beleértve a kiváló dolgozó oklevelet is, elsősorban azokat a munkásokat juttatják megérdemelt előnyhöz, akik erre érdemesek. Az új rendelet továbbfejleszti a lakáselosztás társadalmi ellenőrzésére vonatkozó eddigi szabályokat s így a lakásügyi társadalmi bizottságok hatékonyabban segíthetik a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak ellenőrzését is. Ezután a lakásosztályoknak segítséget nyújtanak az igénylőknek kiutalandó lakások szobaszámának, komfortfokozatának megállapításában, valamint a szükséglakásra irányuló kérelmek és az átmenetileg elhelyezett igénylők végleges lakáskiutalására vonatkozó kérelmeinek elbírálásában is. Dolecskó Kornélia Összehangoltabb munkát Sikeres a közlekedés fejlesztése, a metróépítés, a felüljárók és csomópontok kialakítása. Kedvező a kiemelt nagyberuházások helyzete, jó ütemben halad a metró, a budapesti nagy sportcsarnok, az észak-pesti szennyvíztisztító mű, a dél-pesti kórház és az Örs vezér téri bevásárlóközpont építése. Előreláthatóan a szemétégető műnél levő késedelem is behozható a tervidőszak végéig A vártnál eredményesebben halad a lakóház-felújítás, sikerült a terv időarányos részét túlteljesíteni s terven felül olyan feladatokat is elvégezni, mint például a Rákóczi úti sortatarozás. Ma már látható, hogy az eredetileg tervezett 76 milliárd forint helyett mintegy 82 milliárd forintot fordítanak az V. ötéves terv végéig Budapest fejlesztésére. Ennek ellenére, bár a gyermekintézmények fejlesztése nagy ütemben folyik, némileg visszaesett a bölcsődei és az óvodai ellátás színvonala. A járóbeteg-ellátás sem javul lényegesen, és a felépülő új kórházakkal együtt sem enyhül jelentősen a fekvőbeteg-ellátás helyzete. Bizonyosra vehető, hogy Úttörőtábort avattak Brennbergbányán Pénteken ünnepélyes keretek között avatták fel Brennbergbányán Győr-Sopron megye új úttörővezető-képző táborát. Egyegy turnusban mintegy kétszáz úttörőt tudnak elhelyezni, hatágyas szobákban. A táborban évente 2400 úttörő, úttörővezető képzését, továbbképzését látják el A szép természeti környezetben fekvő, egykori sátortábor helyén felépített gyermekintézmény 45 millió forintba került, hárommillió forint volt az itt végzett társadalmi munka értéke. A táborhelyet a soproni városi tanács adta.