Népszabadság, 1978. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

1998. július 1., szombat NÉPSZABADSÁG Magyar—vietnami gazdasági tárgyalások Pénteken teljes üléssel megkez­dődött Budapesten a magyar— vietnami gazdasági, műszaki-tu­dományos együttműködési kor­mánybizottság VII. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt a bizottság magyar és vietnami ta­gozatának elnöke, Borbándi János és Le Thanh Nghii miniszterelnök­helyettes vezeti. Borbándi János megnyitó be­szédében hazánk és a Vietnami Szocialista Köztársaság kapcsola­tairól szólva hangsúlyozta, hogy az élet minden területén gyümöl­csözően fejlődik együttműködé­sünk, ami erősíti népeink barátsá­gát és az egész szocialista közös­séget. A legutóbbi ülésszak óta nőtt árucsere-forgalmunk, s fo­kozódott a két ország műszaki­tudományos együttműködése is. A Minisztertanács elnökhelyette­se hangoztatta: a mostani kor­mánybizottsági ülésszak várha­tóan tovább erősíti gazdasági együttműködésünket. Magyaror­szág minden támogatást és segít­séget megad Vietnam szocialista céljainak megvalósításához. Le Thanh Nghi szólt a vietnami dolgozók újjáépítő munkájáról, a legutóbbi pártkongresszus célki­tűzéseinek megvalósulásáról. Mint elmondta, a legtöbb erőt a mező­gazdaság, az élelmiszeripar és az erdőgazdaság fejlesztésére kon­centrálják, de eredményeket értek el a közszükségleti cikkek korsze­rű gyártásának kialakításában is. Az együttműködési kormánybi­zottság VII. ülésszakán megvitat­ják egyebek között a Vietnamban magyar közreműködéssel épülő több ipari nagylétesítmény — fo­noda, fényforrásgyár — előkészü­leteit, tervezési munkáit. Megbe­széléseket folytatnak az árucsere­forgalom bővítéséről, a vietnami alapanyagok, élelmiszerkonzer­­vek, háziipari termékek és a ma­gyar ipari berendezések, műsze­rek, fogyasztási cikkek szállításá­nak fokozásáról. Tárgyalnak a műszaki-tudományos együttmű­ködés új lehetőségei­ről Végül szó lesz a tárgyalásokon a terme­lési együttműködés fokozásáról is, miszerint magyar alapanyagokból újabb késztermékeket állítanak majd elő Vietnamban. A magyar-vietnami gazdasági, műszaki-tudományos együttmű­ködési kormánybizottság VII. ülésszaka alkalmából Borbándi János péntek este a Parlament­ben vacsorát­ adott a Le Thanh Nghi vezette vietnami küldöttség tiszteletére. M­adar-VSZK népfrontm­egb­íszélt­sek Megkezdődtek a tárgyalások pénteken a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa és a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottsága kül­döttségei között. A magyar tár­gyaló küldöttséget Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a HNF Országos Taná­csának főtitkára, a vietnami dele­gációt Nguyen Van Tien, a VHF Központi Bizottságának főtitkára vezeti. A megbeszélések során köl­csönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, a két szerve­zet tevékenységéről és együttmű­ködésének kérdéseiről. A vawassiakszervezet elnökségének ülése Pakson Az első magyar atomerőmű rendkívül bonyolult és nehéz épí­tését elősegítő sajátos szakszerve­zeti feladatokat vitatta meg pén­teken Pakson tartott ülésén a Vas-, Fém- és Villamosenergia­­ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége, Herczeg Károly főtit­kár elnökletével. Az építkezés központjában rendezett ülésen részt vett és felszólalt K. Papp József, a Tolna megyei pártbizott­ság első titkára is. nnk környékén kerestek üres tel­ket, rétet vagy elhagyott házat. Ugyancsak budapesti adatok: 1947-ben 71, 1957-ben 242, 1967- ben 555 játszóterünk volt, de 1978 tavaszán már 1403. Napjainkban e létesítmények többféle változat­ban és különböző korcsoportoknak készülnek. A Gellérthegy déli ol­dalán árnyas gesztenyefák között hat különböző színű műanyag csúszda és nyaranta porlasztott párafüggöny várja a gyermekeket. A Vérmező Mikó utca felőli ját­szótere főként a rugós faállatok, a mesesarok, a mászókötéllel el­látott színes gerendák, a lengőhin­ta és a körforgó kedvéért látoga­tott. A Margitszigeten a mászó­­kák és kunyhók mellett körülkerí­­tet labdapálya található. A Szé­­chenyi-hegyi és a városligeti ka­­landjátszótéren az őrtornyokban, rönkvárakban és esőkunyhókban a kamaszok is szabadjára enged­hetik képzeletüket. A Városliget­ben a KRESZ-t tanulhatják a közlekedési játszókért vendégei. És e felsorolást folytatni lehetne. Sok a játszóterünk, mégis ke­---------■----------------- vés. Sok a fővárosban az elmúlt három évti­zedben meghússzorozódott meny­nyi­séget tekintve, de kevés a kis­városok és falvak üres, semmire nem használt telkeit, legelőit lát­va. Sok a játékok és felszerelési tárgyak gazdagságát, változatossá­gát figyelembe véve, de kevés, mert e speciális eszközök csak né­hány helyen találhatók. A Fővá­rosi Kertészeti Vállalat munka­társai a hatvanas évek elejétől foglalkoznak a játszóterek terve­zésével és korszerűsítésével. Az aszfalttal körülvett régi városré­szekben hajdani sétatereket ala­kítottak ki. Ilyen házak közé szo­rított játszóhely lett többek között az Almási és Klauzál téri. Ugyan­csak a kertészeti vállalat emberei foglalkoznak játékkölcsönzéssel, a tárgyak és növényzet karbantar­tásával. Rajtuk kívül több intéz­mény, tanács és társadalmi szerv készített többnyire társadalmi munkával játszóteret. Kár, hogy a sok jó szándékú akció legtöbb­ször csak egy-egy homokozó, hin­ta és mászóka építéséből áll. Igaz, ennél többet saját erőből nehéz létrehozni. A népszerű műanyag testek (kockák, gömbök) hiány­cikkek: a gyártóknak csak tízez­res tételek készítése lenne gazda­ságos. A játszószerek beszerzése sem könnyű Más vállalat készíti például a csúszda lapját és más a vázát Ráadásul a gyermektelen felnőttek sem mindig rajonganak a játszótérért. Van, aki a homoko­zóból felszálló porra, más a lab­dacsattogásra panaszkodik. Hogy milyen az ideális játszó­tér , ez még nem dőlt el. Az épí­tők és tervezők vitája gyakran már a talajnál elkezdődik. Sokan a gyermekek sérülésétől félve el­lenzik az aszfaltot. Szerintük a pázsitnál nincs jobb, kevésbé me­legszik, nem porzik, lehet rajta hemperegni. A füves parkok lét­rehozása és gondozása azonban a mi éghajlati viszonyaink mellett túlzottan munkaigényes. A kötél­hágcsóról is megoszlanak a véle­mények. Sokan vallják: a mászás és csimpaszkodás erősíti a kariz­mokat. Mások félnek: valaki meg­fojtja magát. Vannak, akik nem ellenzik a tereken meglevő bal­eseti forrásokat: magas mászóká­­kat, tompított szélű betongyűrű­ket stb. Véleményük: a gyermek tanuljon meg vigyázni magára. Az ellentábor mindennél fonto­sabbnak tartja a biztonságot A témában pszichológusok, szocioló­gusok, építészek mondják el vé­leményüket pro és kontra. Ez jó, mert a vita nem öncélú, tapaszta­lataik előbb utóbb a köz javára hasznosíthatók. Mindent összevetve, néha úgy -------------------------------érezzük, hogy a peremkerületekbe vagy kisvárosokba kevés vagy hiányos felszereltségű játszótér jutott Hát tessék ... bármikor építhetünk újakat, korszerűsíthetjük a régie­ket Rajtunk, felnőtteken múlik, hogy a mai gyerekek 20 esztendő múlva miként fognak visszaemlé­kezni a játékkal töltött éveikre. Horváth Kálmán ÜLÉST TARTOTT A FŐVÁROSI TANÁCS Új lakáselosztási rendelet Budapesten Szépvölgyi Zoltán elnökletével pénteken az Újvárosháza díszter­mében ülést tartott a fővárosi ta­nács. Megvitatták az V. ötéves terv félidei teljesítésének helyze­tét, tájékoztató hangzott el az en­gedély­ nélküli építkezésekről, majd a tanács rendeletet alkotott a lakáselosztásról és a lakásgaz­dálkodásról. Biztosított a terv teljesítése Dr. Békési László, a fővárosi ta­nács elnökhelyettese, elemezve az V. ötéves terv első félidejének ta­pasztalatait, a következőket hang­súlyozta: " Az V. ötéves terv, bár minden eddiginél nagyobb fej­lesztéseket tartalmaz, jól előkészí­­tettnek bizonyult, valamennyi meglevő gond ellenére megalapo­zott. Kisebb korrekciók, elkerül­hetetlen módosítások természete­sen az éves terv összeállítása so­rán szükségesek, de az eredeti terv kiemelt célkitűzéseinek meg­valósítása biztosítottnak látszik. A továbbiakban a tanácselnök­helyettes jellemezte az elmúlt évek legfontosabb gondjait. Em­lékeztetett arra, hogy már a terv­időszak indulásakor is számoltak több nehézséggel. Elsőként a bu­dapesti munkaerőhiánnyal. Való­ban, két év alatt 20 ezer helyett mintegy 30 ezerrel csökkent az iparban foglalkoztatottak létszá­ma. Nem sikerült hiánytalanul ki­elégíteni a költségvetési intézmé­nyeknél, a kiskereskedelemben, a lakossági szolgáltatások és a vá­rosi közlekedés területén mutat­kozó munkaerő-igényeket. Jelen­leg mintegy 20 ezren hiányzanak ezeken a helyeken. A másik nagy gond az építőipa­ri kapacitás hiánya, ami hátráltat­ja a terv céljainak hiánytalan megvalósítását. A harmadik je­lentős budapesti probléma, ame­lyet már a tervidőszak elején lát­ni lehetett, a beruházási költsé­gek várható emelkedése. A beru­házások költségszínvonala a ter­vezettnél évente 2-3 százalékkal volt magasabb, és lényegében ez a magyarázata annak, hogy az eredeti elképzelésnél mintegy 6 milliárd forinttal több pénzre lesz szükség a terv eredetileg elő­irányzott beruházásainak teljesí­téséhez. A továbbiakban a tanácselnök­helyettes a lakásépítésről szólt. Elmondotta, hogy az állami cél­­csoportos beruházásban szereplő lakások várhatóan meg is épülnek 1980-ra. Elmaradás a telepszerű magánerős lakásépítés terén van, de így is sikerül öt esztendő alatt mintegy 90—95 ezer új otthont fel­építeni. Önkritikusan meg kell ál­lapítani, hogy a komplex lakás­építésben a múlt két évben be­következett lemaradások nem csu­pán az építőipari kapacitáshiány­ra, hanem az előkészítési munka hiányosságaira is visszavezethe­tők. a kereskedelmi fejlesztéseknél ta­pasztalható lemaradásokat a terv­időszak végéig már maradéktala­nul nem lehet behozni. összességében — hangsúlyozta a tanácselnök-helyettes — a terv sikeres, eredményes végrehajtá­sához pontos és összehangolt munkára, a mainál nagyobb ru­galmasságra, a kapacitások és a pénzeszközök célszerű és gyors át­csoportosítására van szükség. Vál­tozatlanul számít a fővárosi ta­nács a budapestiek társadalmi összefogására, a tömegszervezetek segítségére, valamint a Budapes­tet szerető, fejlesztéséért tenni is kész lakosok tízezreinek áldoza­tos munkájára. Ezt követően a tanácsülés új lakásügyi rendeletet alkotott. A nagy figyelemmel kísért napirend előadója dr. Nemes Tibor főosz­tályvezető volt. Hangoztatta: a lakáskérdés és -elosztás a főváros legnagyobb társadalompolitikai gondja. A városban a lakásgon­dok jelenleg súlyosak, ezért a fő­városi tanács és a végrehajtó, bi­zottság rendszeresen foglalkozott a lakásügyi rendeletek végrehaj­tásának helyzetével, és már két íz­ben intézkedett a szükséges mó­dosításokról. A most megalkotás­ra került lakásgazdálkodási ren­delet megőrzi az eddig érvényben álló alapvető intézkedéseket, de igazodik az elmúlt esztendő élet­színvonal-növekedéséhez. Az 1971- ben megállapított jövedelemha­tárok az elmúlt évek során irreá­lissá váltak. Amíg 1971-ben a la­kásigénylők 61 százaléka tanácsi bérlakásra, 35 százaléka tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) és 4 százalékuk társasházi lakásra volt jogosult, addig ma már a 166 ezer igénylő 36 százaléka jogosult bér­lakásra, 52 százaléka tanácsi ér­tékesítésű, szövetkezeti lakásra, és 12 százalékuk tanácsi elosztású társasházi lakásra. 2200 és 3200 forint a határ A lakásjuttatás életszínvonal­­politi­kánk szerves része. Ezért a mostani tervidőszakban a reál­­jövedelem tervezett növekedésé­ben az igényjogosultságra meg­állapított jövedelemhatároknak fontos szerepük van. Az új ren­delet előkészítése során felvető­dött ajánlásokat mérlegelve dön­töttek úgy, hogy a tanácsi bér­lakásra 2200 forint, a szövetkezeti lakásra 3200 forint egy főre jutó jövedelemben állapítsák meg a határokat, így tehát az eddig ér­vényben levő 1500, illetve 2500 forintos határok jelentősen meg­­növekednek. Ez azzal jár, hogy a ma nyilvántartott lakásigénylők 74—75 százaléka bér-, 21—22 szá­zaléka szövetkezeti, 3—5 száza­léka pedig tanácsi elosztású tár­sasházi lakásra lesz jogosult. Szo­ciálpolitikai szempontokat mérle­gelve, az új rendelkezés kimond­ja, hogy annak, aki gyermekét egyedül neveli, továbbá nyugdí­jas vagy egyedülálló, a jövede­lemhatárt további 300 forinttal emelik. Ezek a változtatások jelentős anyagi kihatással vannak mind az állampolgárokra, mind a taná­­csi költségvetésre. Ugyanis azok­nak az igénylőknek, akik tanácsi bérlakást kapnak, csak a szociál­politikai kedvezménnyel csök­kentett lakás-használatbavételi díjat kell befizetni. A tanácsi be­ruházással épülő lakások bér-, illetve szövetkezeti formában ed­dig létrehozott 45—55 százalékos arányát módosítani kell, mégpe­dig a tanácsi bérlakások ará­nyát növelve. Mindez évi 15—18 millió forint költségvetési több­letkiadással jár. A rendelettervezet előadója hangsúlyozta, hogy a jövedelem­­határok változása nem jelent több lakást, csak azt lehet a jö­vőben is elosztani, ami megépül. A tanácsok a rendelkezésre álló lakásokkal gazdálkodhatnak, ezért előtérbe kerül a meglevő lakás­állomány jobb hasznosítása. Az új rendelet szerint a vagyoni és jövedelmi viszonyoktól függetle­nül lehetőség nyílik szükség­lakás-juttatásra, az átmeneti el­helyezésként adott szoba-konyhás komfort nélküli vagy félkomfor­tos lakások végleges kiutalására. Lehetővé teszik a műszakilag la­kás céljára alkalmas helyiségek komfortosítását, lakássá alakítá­sát, illetve több módot biztosíta­nak a nagy alapterületű lakások megosztására. Mindettől a fővá­rosi lakásállomány növekedését remélik. Rugalmasabb lakásgazdálkodás A lakások célszerűbb felhaszná­lását kívánják előmozdítani azzal, azoktól a kerületektől, ahol felhí­vás ellenére sem gondoskodnak a rendelkezésre álló lakások gyors kiutalásáról, a lakást kártalanítás nélkül elveszik, és az újraelosztás során használják fel Az ok: elő­fordult, hónapokig álltak üresen lakások a fővárosban. Gyakori volt az is, hogy a lakásosztályok által felajánlott lakásokat a név­jegyzékbe kerülő családok külön­böző indokokra hivatkozva vissza­utasították. Az új rendelet felha­talmazást ad a kerületi tanács végrehajtó bizottságainak, hogy töröljék a névjegyzékből az igény­lőt, ha alapos ok nélkül, a fel­ajánlott és egyébként megfelelő lakások egyikét sem fogadja el. Az új rendelet egyértelműen rögzíti a lakásigények kielégíté­sének sorrendjét. A lakáskiutalási névjegyzék készítésénél a fizikai és a termelést közvetlenül irá­nyító dolgozók aránya 70 száza­lék. A többgyermekesek a követ­kező elvek szerint jutnak lakás­hoz: a négy- és több gyermekes családok a kérelem benyújtását, módosítását követő évben, a há­romgyermekesek két éven belül, azok az önálló lakással nem ren­delkező családok, amelyeknek la­kásigénylését 1975 végéig mint két­gyermekes családét vették nyil­vántartásba, 1980 végéig lakásigé­nyük mértékének alsó határát ki­elégítő lakáshoz jutnak. A lakásigénylők korösszetételét figyelembe véve, a rendelet elő­írja, hogy a lakáskiutalási név­jegyzékben a fiatal házaspárok aránya legalább 45 százalék le­gyen. Újdonságnak számít, hogy a lakásigénylők névjegyzékbe kerü­lésénél figyelembe kell venni a végzett jó munkát, a munkahely­hez való kötődést. Az egy munka­helyen eltöltött — kiváltképpen a tíz évnél hosszabb — idő, és az adományozott kitüntetések, bele­értve a kiváló dolgozó­ oklevelet is, elsősorban azokat a munkáso­kat juttatják megérdemelt előny­höz, akik erre érdemesek. Az új rendelet továbbfejleszti a lakáselosztás társadalmi ellen­őrzésére vonatkozó eddigi szabá­lyokat s így a lakásügyi társadal­mi bizottságok hatékonyabban se­gíthetik a kerületi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak ellenőrzé­sét is. Ezután a lakásosztályoknak segítséget nyújtanak az igénylők­nek kiutalandó lakások szobaszá­mának, komfortfokozatának meg­állapításában, valamint a szük­séglakásra irányuló kérelmek és az átmenetileg elhelyezett igény­lők végleges lakáskiutalására vo­natkozó kérelmeinek elbírálásá­ban is. Dolecskó Kornélia Összehangoltabb munkát Sikeres a közlekedés fejlesztése, a metróépítés, a felüljárók és csomópontok kialakítása. Kedve­ző a kiemelt nagyberuházások helyzete, jó ütemben halad a metró, a budapesti nagy sport­­csarnok, az észak-pesti szennyvíz­­tisztító mű, a dél-pesti kórház és az Örs vezér téri bevásárlóköz­pont építése. Előreláthatóan a szemétégető műnél levő késedelem is behozható a tervidőszak vé­géig A vártnál eredményesebben halad a lakóház-felújítás, sikerült a terv időarányos részét túltelje­síteni s terven felül olyan felada­tokat is elvégezni, mint például a Rákóczi úti sortatarozás. Ma már látható, hogy az erede­tileg tervezett 76 milliárd forint helyett mintegy 82 milliárd forin­tot fordítanak az V. ötéves terv végéig Budapest fejlesztésére. En­nek ellenére, bár a gyermekintéz­­mény­ek fejlesztése nagy ütemben folyik, némileg visszaesett a böl­csődei és az óvodai ellátás szín­vonala. A járóbeteg-ellátás sem javul lényegesen, és a felépülő új kórházakkal együtt sem enyhül jelentősen a fekvőbeteg-ellátás helyzete. Bizonyosra vehető, hogy Úttörőtábort avattak Brennbergbányán Pénteken ünnepélyes keretek között avatták fel Brennbergbá­­nyán Győr-Sopron megye új út­­törővezető-képző táborát. Egy­­egy turnusban mintegy kétszáz úttörőt tudnak elhelyezni, hat­ágyas szobákban. A táborban évente 2400 úttörő, úttörővezető képzését, továbbképzését látják el A szép természeti környezet­ben fekvő, egykori sátortábor he­lyén felépített gyermekintézmény 45 millió forintba került, három­millió forint volt az itt végzett társadalmi munka értéke. A tá­borhelyet a soproni városi tanács adta.

Next