Népszabadság, 1979. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 16 oldal Ára: 1,20 Ft 1979. december 1., szombat AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXVII. évfolyam 281. szám Faluhelyi találkozók Mostanában sok községlakó talál meghívót a postaládájában: gyűlésre hívja őket a tanács, beszéljék meg közösen a település gondjait. A kisebb falvakban, Vasban, Zalában, Baranyában gyakran a lakosság fele ott szorong a teremben, csak hogy ne maradjon ki az eseményből. Szinte bizonyos, hogy a szókimondó, nyílt légkör bátorítja párbeszédre a községieket. A települések vezetői ugyanis tudják, évek tapasztalataiból megtanulhatták, hogy csakis a lakosságot közvetlenül érintő ügyek megvitatása ébreszthet érdeklődést. A községek lakói élnek is az alkalommal. Kertelés nélkül szóvá teszik, ha mondjuk kevés a köves út, rossz a közlekedés vagy a bolt nyitvatartása nem igazodik a munkába járók szabad idejéhez, hogy csak néhányat említsünk a gyakori észrevételekből. A gondok őszinte közzététele azonban megszűri az igényeket, és a felszólalók nem annyira egyéni kérésekkel hozakodnak elő, hanem sokkal inkább közérdekűekkel. Az emberek pedig tudják: a tanács pénztárcája nem kimeríthetetlen. Amellett, hogy hangot adnak gondjaiknak, a saját forintjaikat, vagy éppen kétkezi munkájukat sem sajnálják, ha a lakóhelyükről van szó. Mostanában leginkább a környezet szépítésében mutatkozik meg a tenniakarás, mert való igaz: a legégetőbbekre még csak jut valahogy a közösből, de játszótérre, parkra, sportpályára már nemigen. Aztán van úgy, hogy még a legszükségesebbekhez is a lakosság ad lendítő erőt. Ez derül ki a mostani tapasztalatokból is. Komárom megyében például — idén ők a legfrissebbek — szinte minden egyes gyűlésen vállalások is elhangzottak a kérések mellett. Ácsteszéren — ahol a lakókat arról értesítették, hogy az új tanácsháza felépültével a régit iskolának alakítják át, így valamennyi kisdiák délelőtt járhat majd az órákra — a jelenlévők mindjárt munkát is vállaltak: az óvoda bővítéséhez járulnak hozzá. Mert a község erejéből csak az egyik feladatra telik. Tokodon, ahol éppen a minap volt falugyűlés, a nagyjából három részre tagolódó település népe valósággal kikövetelte, hogy mind a három helyen külön teremtsenek módot a párbeszédre. Hiszen a gondok sem egyformák: a bányászok lakta kerületben az avult kolóniaépületek felújítása, belső korszerűsítése a leggyakoribb téma; a község üveggyári részén a lakótelepiek panaszai kerültek szóba (nincs játszótér, hiányos a közvilágítás), a település központjában pedig az iskola, az óvoda nőtte ki épületét. A tanács tőle telhetően győzködik a kérések teljesítésével. De a közösség segítsége nem marad el: az üzemek ötmillió forintot adtak össze új iskolára, a lakók pedig eddig háromszázötvenezer forintot tettek le az asztalra az óvoda felújítására. S emellett járdát, gyalogátjárót, parkot építenek. Vagyis a falugyűlés sok mindenre jó alkalom. A helybeliek számon kérhetik a korábbi ígéretek teljesítését, gyakran társadalmi felajánlásokra is így verbuválnak híveket. A tanács pedig a részvevők kéréseit, javaslatait figyelembe veheti a falu gyarapodását szolgáló tervekben. S talán éppen ez a vonzerő nyitja: az emberek érzékelik, közvetlen beleszólásuk van lakóhelyük alakításába. Palkó Sándor A KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY EREDMÉNYEKÉNT Egyenletesebb a termelés az üzemekben Több hazai szén és olaj, gazdaságosabb ipari export Egy hónappal az év vége előtt sok vállalattól érkezik hír arról, hogy a vezetés határozott intézkedései nyomán eredményesebb esztendőt zárnak a korábbiaknál. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeképpen sok helyen javult a termelékenység, fegyelmezettebbé, egyenletesebbé vált a munka, kisebb az év végi hajrá. A szénbányászok tervük folyamatos túlteljesítését vállalták, és pihenőnapjaik egy részének feláldozásával ezt eddig teljesítették is. Az idén háromszázezer tonna szenet ajánlottak fel terven felül, ebből eddig több mint kétszázezer tonnát küldtek felszínre. A szénvagyon csökkenése és az előkészített munkahely hiánya miatt a többletfeladatok főként az oroszlányiakra, a Mátra-vidékiekre, a borsodiakra, a tatabányaiakra és a mecseki bányászokra hárultak. Az olajbányászok a víz és a gáz besajtolásával növelték eredményeiket. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói az egész évre terven felül vállalt 20 ezer tonna kőolajból 18 ezer tonnát, a 15 ezer tonna propánbután gázból pedig 11 ezer 200 tonnát hoztak eddig felszínre. Az Alföldön november végéig 221 ezer méter kutató és feltáró fúrást végzett a Kőolajkutató Vállalat kollektívája, öt százalékkal többet a tervezettnél, s ezzel újabb nagy értékű szénhidrogénvagyont készített elő a kitermelők számára. Az Alumíniumárugyár ebben az évben a gyártmányfejlesztésben lépett előre. Sikerült megszüntetni a gázpalackok hiányát, sőt a 22 kilogrammos gázpalack gyártásával bővítették a választékot. Új típusú gyorsfőző kuktákkal, elektromos kiflisütővel is megjelentek a piacon, és felkészülnek az őszi BNV-n sikert aratott, teflonozott és hőálló lakkbevonattal készülő új edénycsalád sorozatgyártására. Az Ajkai Üveggyárban nagymértékben növelték a csiszolt ólomkristály kelyhek gyártását, a tömegáru egy részét pedig átadták a nagy teljesítményű présekkel rendelkező társüzemeknek, ahol ezek előállítása kifizetődő. Így az idén 20 országba a tervezettnél 10 millió forinttal nagyobb értékű árut szállítanak. Az eredményben közrejátszik, hogy kellő időben új szakmunkásokat képeztek ki és 2,7 százalékkal csökkentették a selejtet, ami egymagában 5 millió forinttal növeli a vállalat nyereségét. Jelentős sikert ért el exporttermékeivel a Szegedi Ruhagyár: Kanada után az Egyesült Államok is tengerentúli megrendelőinek sorába lépett. Hollandiában pedig olyan népszerűvé váltak a szegedi autósöltönyök, hogy 1980-ra az idei mennyiségnek kétszeresét rendelték meg. Ezért száz új varrógépet és programvezérléses gőzvasalókat helyeztek üzembe, s így jövőre csaknem félmillió dollárral növelhetik exportjukat. Kéthónapos előny a Petőfi-híd építésénél Hetven brigád munkaverseny-vállalásai • ,,Melegbetonozás” Az építők kéthónapos előnyre tettek szer a Petőfi-híd átépítése során, azzal, hogy október 28-án a forgalomba helyezték a híd északi részét. Most Budán, a déli útpálya bontásaival végeztek, és a szükséges közműépítések nagy erőkkel megkezdődtek. Jelenleg a gáz-, a víz- és a csatornavezetékeket építik és kábeleket fektetnek. A budai oldalon mindenütt, ahol a munkaterület biztosítható, már az útalapokat készítik. A Budafoki út csatlakozó szakaszaitól a munkások átmenetileg elvonultak, mert most néhány nap múlva a feltárt munkagödrök lezárását és a terület kitisztítását kell végrehajtani. A budai aluljáró mellett fekvő viszonylag szűk munkaterületen egy időben öt vállalat dolgozik, a víz- és a gázszerelési munkák folynak, a BKV vágányait építik és az aluljáró lépcsőszerkezeteit. A Petőfi-hídon a folyamatos munka biztosításához ki kellett találni a téli hónapokra olyan eljárást, amellyel megbízhatóan dolgozhatnak. Ennek lényege: a betonozás előtt egy nappal felmelegítik a munkába kerülő hídszakaszt, ugyancsak felmelegítik — a betongyárban — a homokos kavicsot és így meleg betont dolgoznak be. A híd déli oldalán október végére készültek el a szükséges bontásokkal, a pesti oldalon a régi parti hidat teljesen elbontották és már az új híd alapozása folyik. Dr. Dalmy Tibor, az építkezés kormánybiztosa elmondotta, hogy az év végéig négy szakaszban kívánják befejezni a betonozást a Petőfi-hídon, és meg akarják építeni a parti híd részeinek gerendáit. A budai oldalon a tervek szerint még az idén befejezik az útpályák alatti közműépítéseket, és valamennyi útpályát aszfaltozásra előkészítenek. Ezeket az elképzeléseket módosíthatja az időjárás, az esetleges kemény hideg, vagy a nagy havazás. Jelenleg húsz vállalat 514 dolgozója vesz részt az építkezésben. Most, a téli hónapokban adják ki a szabadságokat. Ezért a hídépítkezésen márciusban éri el a létszám ismét a 800 főt. A XII. kongressszusra indított munkaversenybe 70 szocialista brigád kapcsolódott be. Kiemelkedő munkájuk eredményeként jelentősen túlszárnyalták az eredetileg tervezett határidőket, és így remény van arra, hogy az eddig elért kéthónapos átépítési előnyt tartva, vagy tovább növelve, a tervezettnél korábban készüljenek el a Petőfi-híd rekonstrukciójával. D. K. ÚJ NÖVÉNYOLAJGYÁR MARTFŰN Befejezés előtt tart a 2,5 milliárd forintos ráfordítással épülő Martfűi Növényolajgyár. Megkezdték a hatalmas, több mint 3 ezer tonna befogadóképességű betonsilók feltöltését. A gyár a jövő év második felében kezdi meg az üzemszerű termelést, s ezután napi ezer tonna olajos magvat dolgoz fel. * [Bisztray Károly felvétele — MTI Fotó.) MAI SZÁMUNKBAN: Hármas követelmény, új vonásokkal (3. oldal.) Gigi néni és Gyuri bácsi (4. oldal.) Tárca: Diákok igazsága (4. oldal.) A szorgalom és hozzáértés ereje (5. oldal.) Földeák János: Válaszút előtt (6. oldal.) Tv-kritika: A luxusvilla titka (11. oldal.) Olvasóink véleménye (14. oldal.) A zimbabwei tűzszüneti feltételek Lord Carrington brit külügyminiszter Londonban újból találkozott a Zimbabwe Hazafias Front társelnökeivel, Joshua Nkomóval és Robert Mugabéval, de nem sikerült megállapodniuk a tűzszünet még függőben levő kérdéseiről. A Hazafias Front újabb részletes munkaokmányt nyújtott át Lord Carringtonnak, s ebben kifejtette, hogy a csapatok elhelyezésében milyen minimális feltételekhez ragaszkodik a tűzszünet kihirdetéséhez. (MTI) Szokatlanul enyhe falű Hűvösebb levegő közeledik Szokatlanul enyhe volt az idő november utolsó napján. Budapesten a déli órákban 14 fokot mértek, s ez megközelítette az 1885-ös november 30-i melegrekordot, amikor 16,7 fokra melegedett fel a levegő. Az országban sokfelé még a fővárosinál is tavasziasabb volt az időjárás, Szombathelyen 16, a Balaton-felvidéken és Veszprémben 17 fokot mértek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint a november végi jó időt szubtrópusi eredetű levegő okozta. Ez lassan eltávolodik a Kárpát-medencéből, s helyette északnyugatról nedves, hűvös légréteg áramlik az országba. Ezért a hét végén hűvösebb, szeles, helyenként esős időjárásra számíthatunk. A Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a jövő évi tervet és költségvetést MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Kremlben pénteken befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa háromnapos őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatalmi szerv két háza, a szövetségi és a nemzetiségi tanács együttes záróülésén a küldöttek előbb egyhangúlag jóváhagyták az 1980. évi népgazdasági terv és költségvetés tervezetét, majd elfogadták a beterjesztett törvényjavaslatokat. A jövő évi gazdaság- és társadalomfejlesztési tervről lefolytatott vitát összegezve, Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke megállapította, hogy a kormány által beterjesztett javaslat a képviselők részéről teljes támogatásra talált. A Legfelsőbb Tanács által törvényerőre emelt terv egyebek közt a nemzeti jövedelem 4 százalékos, az ipari termelés 4,5 százalékos, az állami beruházások 2,7 százalékos növelését, továbbá a reáljövedelmeit 2,9 százalékos emelését irányozza elő 1980-ra. Vaszilij Gorbuzov pénzügyminiszter a költségvetési vita zárszavában ugyanakkor bejelentette: az illetékes parlamenti bizottságok módosító indítványai és a küldöttek javaslatai alapján lehetségessé válik, hogy az eredeti javaslathoz képest növekedjenek a szociális szükségletekre — így az anya- és gyermekvédelemre, a közművelődésre — szánt összegek. Ezután Nyikolaj Tyihonovnak, a minisztertanács első elnökhelyettesének előterjesztése alapján a népi ellenőrzésről alkotott törvényt a Legfelsőbb Tanács. Mint Tyihonov hangsúlyozta: az új törvény a népi ellenőrzés erősítését hivatott szolgálni; abból indul ki, hogy a népi ellenőrzési szervek tevékenysége a szocialista törvényesség szigorú megtartásán alapul, elősegíti a közrend, a társadalmi érdekek, továbbá az állampolgári jogok védelmét Végezetül a Legfelsőbb Tanács az új szovjet alkotmány rendelkezései szerint törvényben szabályozta a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Döntőbíróság és az ügyvédi kar tevékenységét, s jóváhagyta a Legfelsőbb Tanács Elnökségének törvényerejű rendeleteit