Népszabadság, 1980. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <íra: 1,20 Ft NÉPSZABADSÁG 1980. március 1., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS­PÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXVIII. évfolyam 51. szám KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1980. FEBRUÁR 28-i ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. február 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájé­koztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának je­lentését a kongresszusi előkészítő munkáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájé­koztatóját a VI. ötéves terv előkészítéséről. I. A Központi Bizottság áttekintette az utóbbi hónapok legfontosabb nem­zetközi eseményeit. Megállapította, hogy a világpolitikai helyzet az impe­rialista körök aknamunkája következ­tében feszültebbé vált, felerősödtek azok az irányzatok, amelyek veszé­lyeztetik az enyhülés terén elért ered­ményeket. •­ Az imperialisták arra törek­­szenek, hogy megbontsák a két világrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt, és katonai fölényre tegye­nek szert. Ezt a célt szolgálta a NATO-orszá­­gok 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások fokozott növeléséről, valamint az 1979. évi brüsszeli hatá­rozata, amely új középhatósugarú ra­kéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. Az Ame­rikai Egyesült Államok mindmáig nem ratifikálta a hadászati támadófegyve­rek korlátozását szolgáló, nehezen lét­rejött SALT–II. megállapodást, és ez akadályozza a katonai enyhülés szem­pontjából nélkülözhetetlen további tárgyalásokat. A veszélyt, a feszültsé­get növelik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai je­lenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a világ külön­böző térségeiben. " A társadalmi haladásért küzdő és a külső támadások ellen védekező af­gán forradalomnak — a két ország szerződése alapján — nyújtott törvé­nyes, a nemzetközi joggal összhang­ban álló szovjet segítség ürügyén tett amerikai lépések, a felszított szovjet­ellenes propagandakampány fokozta a feszültséget és mérgezi a nemzetközi légkört. Senki sem vitathatja el a né­­peknek azt a jogát, hogy küzd­jenek nemzeti függetlenségük kivívá­sáért és megszilárdításáért, a társadal­mi felemelkedésért. Ebből kiindulva a Központi Bizottság ismételten kifeje­zésre juttatta a magyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika, Latin- Amerika népeinek igazságos harcával, amelyet nemzeti függetlenségük meg­szilárdításáért, a társadalmi haladá­sért vívnak az újgyarmatosító törek­vések ellen.­­ A NATO-nak, az imperialis­táknak a fegyverkezési ver­seny fokozását célzó újabb akciói ve­szélyeztetik a politikai enyhülés már elért eredményeit, nagy terheket ró­nak az emberiségre, aggodalommal töltik el a béke minden hívét. A Központi Bizottság ebben a hely­zetben fontosnak tartja hangsúlyoz­ni, hogy a békés egymás mellett élés­nek nincs ésszerű alternatívája, reális cél az enyhülés eredményeinek meg­védése, egy új világháború kirobban­tásának a megakadályozása. A világ­fejlődés fő irányát meghatározó erő­viszonyok a reakciós körök minden próbálkozása ellenére sem változtak meg. A békét, az emberiség jövőjét fenyegető veszélyek elhárításához azonban szükség van minden, a nem­zetközi helyzet élezését ellenző, béke­szerető erő aktív fellépésére. A Központi Bizottság meg van győ­ződve arról, hogy valamennyi ország, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást és hozzájárulnak a feszültség csökken­téséhez, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításá­hoz, a béke megőrzéséhez.­­­ A Szovjetunió, a szocialista kö­­zkö­zösség országai folytatják erő­feszítéseiket a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények meg­őrzéséért és megszilárdításáért. Ez vi­lágosan kifejezésre jutott L. I. Brezs­­nyev elvtársnak, az SZKP KB főtitká­rának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének választói előtt tartott beszédében és más szocialista országok — köztük hazánk — vezető testületeinek, felelős képviselőinek megnyilatkozásaiban. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen irányzatainak fel­erősödése különösen időszerűvé teszi a Szo­vj­etuniónak, a Varsói Szerződés szer­vezetének ismert javaslatait, amelyek a katonai feszültség csökkentését, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös biztonságának erősítését, a bizalom növelését szolgálják.­­ A Magyar Népköztársaság szö­­­­vetségeseivel együtt folytatja sokoldalú erőfeszítéseit a fegyverke­zési verseny megfékezése, a békés egy­más mellett élés útjában álló akadá­lyok elhárítása érdekében. Változatla­nul fontosnak tartja, hogy mielőbb életbe lépjen a SALT–II. megállapo­dás, megkezdődjenek a tárgyalások a fegyverzet további korlátozásáról, és ne kerüljön sor az újabb középhatósu­garú rakéták nyugat-európai elhelye­zésére. A Varsói Szerződés országai — köz­tük hazánk — konkrét javaslatukkal már kifejezték a készségüket egy olyan európai értekezlet megtartására, amelynek feladata a katonai enyhülés elősegítése és a bizalomerősítő intézke­­ d­. A Központi Bizottság áttekintette a párt XII. kongresszusának előkészíté­sét, és megállapította, hogy az a szer­vezeti szabályzatnak megfelelően, rendben halad. A párt 24 ezer alapszervezetében megtartották a beszámoló és a vezető­ségválasztó taggyűléseket. Eredmé­nyesen zajlottak le az üzemi, az in­tézményi, a községi, a városi, a bu­dapesti kerületi, a járási és járási jo­gú, valamint a városi-járási pártérte­kezletek. A párt szervezetei felelős­ségteljesen adtak számot az ötéves munkáról, s tárgyalták meg a kong­resszusi irányelveket. A társadalmi és tömegszervezetek vezető testületei is széleskörűen megvitatták a Központi Bizottság irányelveit. Mind a pártban, mind a társadalmi és tömegszervezetekben aktív és ér­demi vita folyt; az eredmények szám­bavétele mellett nyíltan szóltak a hi­bákról, a társadalmunkat foglalkozta­tó gondokról, problémákról is. Sok hasznos észrevétel és kiegészítő javas­lat érkezett a Központi Bizottság­hoz.­­ Az irányelvekről folytatott vitá­ban is megnyilvánult pártunk eszmei, politikai egysége. A megnyilatkozá­sokban kifejezésre jutott népünk alap­vető egyetértése a szocialista célok­ban és tettrekészsége a feladatok meg­oldásában. Ez jól tükröződik ,a XII. dések megtárgyalása lenne. Ilyen érte­kezlet mielőbbi létrejöttét a helyzet sürgeti. Továbbra is előmozdítjuk a helsinki záróokmány ajánlásainak a megvalósítását, a madridi tanácskozás előkészítését. A Magyar Népköztársaság továbbra is arra törekszik, hogy a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján fejlődjenek kétolda­lú kapcsolatai a tőkés országokkal. Azért tevékenykedik, hogy a politi­kai, a gazdasági, a tudományos-mű­szaki és a kulturális kapcsolatokban elért eredmények megőrzésével és fej­lesztésével is hozzájáruljon a népek közötti bizalom és megértés erősítésé­hez. Hazánk, a Magyar Népköztársaság a jövőben is megtesz mindent, ami tő­le telik, azért, hogy Európa, a világ népei tovább haladhassanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés út­ján. kongresszusnak és hazánk felszabadu­lása 35. évfordulójának tiszteletére in­dított országos munkaverseny-mozga­­lomban is, amely új lendületet kapott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sán­dor szocialista brigádjának kongres­­­szusi műszakok szervezésére tett kez­deményezésével. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a XII. kongresszus elé ter­jesztendő beszámolójának és határo­zati javaslatának a tervezetét. A Központi Bizottság megtárgyalta a kongresszusi felkészülés további ten­nivalóit. Az alábbiak szerint véglegesí­tette az 1980. március 24-én összeülő kongresszus napirendjére vonatkozó javaslatát: *1 A Magyar Szocialista Munkás­­párt Központi Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus határo­zatainak végrehajtásáról, a párt fel­adatairól. Előadó: Kádár János elvtárs. O A Magyar Szocialista Munkás­­párt Központi Ellenőrző Bizott­ságának beszámolója. Előadó: Brutyó János elvtárs. O A Fellebbviteli Bizottság jelen­­tése. Előadó: a Fellebbviteli Bi­zottság elnöke. /\ A Központi Bizottság és a Köz­­­­ponti Ellenőrző Bizottság tag­jainak megválasztása. III. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette a tájékoztatást a VI. ötéves népgazdasági terv előkészítési munkálatairól.

Next