Népszabadság, 1980. szeptember (38. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-10 / 212. szám

1930. szeptember 10., szerda NÉPSZABADSÁG 29 ország hallgatói a nyári egyetemeken Gyorsmérleg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezvényeiről Évek óta fejlődik a TIT nyá­ri egyetemeinek színvonala, emel­kedik a rendezvényekre külföld­ről érkezők száma — ez tűnik ki abból az összegző értékelésiből, amelyet a két hete lezárult ren­dezvénysorozatról e­ napokban ké­szítenek a TIT országos központ­jában. Az idén 10 városban 18 nyári egyetem nyitotta meg ka­puit a magyar és a külföldi ér­deklődők előtt. Ezúttal új kurzus nem indult, viszont a pécsi Né­pek barátsága nyári egyetem ke­retében először szervezték meg a kisplanetáriumi tagozatot. A si­keres kezdeményezés nyomán ezentúl kétévenként találkoznak itt a csillagászat iránt érdeklő­dők és a szakemberek. Huszonkilenc országból érkez­tek vendégek az ismeretterjesztő nyári rendezvényekre. A több mint 1600 magyar részvevő mel­lett 700 szocialista, 400 nyugati és 15 fejlődő országbeli hallgató­ja volt az előadásoknak és a ki­egészítő programoknak. A legna­gyobb érdeklődés évek óta az NDK-ból nyilvánul meg: ezúttal is több mint négyszázan érkez­tek. Főként a veszprémi balatoni nyári egyetemre jelentkeztek, ahol 23. alkalommal a Balaton­nak és környékének kialakulásá­val, élővilágával és környezetvé­delmi problémáival ismerkedtek. Népes csoport érkezett a Szov­jetunióból és Csehszlovákiából is a nyári egyetemekre. A nyugati országok közül legtöbben Olasz­országból, az NSZK-ból és Fran­ciaországból vettek részt a TIT ismeretterjesztő nyári rendezvé­nyein. Azok között a nyári egyete­mek között, amelyek mindenek­előtt a külföldiek érdeklődésére számíthattak, a legnépesebb hall­gatósága a nagy hagyományú debreceninek volt. Az Országos Béketanács békemozgalmi em­lékplakettjével az idén kitünte­tett kurzus eddigi legnagyobb si­kerét könyvelhette el: 27 ország­ból 286 hallgató érkezett az al­földi városba. A továbbképzést szolgáló programok között a ma­gyar nyelvi órákon túl fontos szerepet kaptak a hazánk fejlő­dését bemutató előadások. A hagyományostól eltérően az eddigieknél kevesebb részvevője volt az eszperantó nyári egye­temnek. A nyelvet tanító peda­gógusok évek óta folyó tovább­képző tanfolyama egyébként jö­vőre Gyulán, a nyári egyetem szekciójaként működik majd. Ti­zenkilenc országból érkeztek ér­deklődők a Duna-kanyar nyári egyetemre, amelyen a külföldön is változatlanul népszerű Kodály zenepedagógiai módszer volt a téma. A szakmai módszertani foglalkozásokon ezúttal minden korábbinál nagyobb létszámban, 111-en vettek részt. Hetedik al­kalommal adott otthont­ Eger a filmművészettel foglalkozó kur­zusnak. Az idén először a nyári egyetem részeként itt tartotta meg a Filmtudomán­yi Intézet a szocialista országok filmarchí­­vum-vezetőinek tanácskozását. A főként magyar hallgatókat fogadó nyári egyetemek közül, amelyek a szakmai továbbkép­zést szolgálták, tartalmukat és a részvevők számát tekintve a leg­sikeresebbnek a szocialista élet­módot és a társadalmi rétegző­dést vizsgáló miskolci és a szá­mítástechnikával foglalkozó szé­kesfehérvári kurzus bizonyult. Sikeres magyar kulturális programok Berlinben (Berlini tudósítónktól.) — Sikeres és gazdag rendez­vénysorozatot bonyolított le az idén a berlini Magyar Kultúra Háza, amelynek rendszeres kiál­lításai és vendégei, neves magyar tudósok, írók, művészek nagy kö­zönséget vonzottak — mondotta keddi sajtótájékoztatóján a ház igazgatója, dr. Kerekes Lajos. Megemlékeztek az NDK megala­kulásának 31. évfordulójáról, va­lamint a fasizmus felett aratott győzelem napjáról; az irodalmi rendezvények közül emlékezetes marad a József Attila-est, jeles művészek fellépésével. A hagyományos programok kö­zé tartoznak a magyar filmszem­lék és filmesztétikai viták, be­szélgetések a közönséggel. Külö­nösen a fiatalok találkoznak szí­vesen vitaesteken neves magyar írókkal, irodalomtudósokkal; ta­lálkozókra került sor ez évben Dobozy Imrével, a Magyar Író­szövetség elnökével, Pándi Pál akadémikussal, a Kritika főszer­kesztőjével, Csák Gyula, Raffai Sarolta írókkal és másokkal. A továbbiakban az év végéig sor kerül a fiatal magyar művészek stúdiójának kiállítására, bútor- és textilkiállításra, a lipcsei nem­zetközi dokumentum- és rövid­filmhét berlini bemutatóira. Tűz a nagykovácsi ABC-áruházban Hétfőn a késő éjszakai órákban tűz keletkezett a Nyugat-Pest me­gyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat nagykovácsi ABC-áruhá­­zában. A tüzet a nagy erőkkel ki­vonuló tűzoltóegységek a vízhiány ellenére is rövid idő alatt eloltot­ták. A gyors beavatkozással a raktárban tárolt mintegy egymil­lió forint értékű árut sikerült meg­menteni, a kár azonban így is je­lentős. A tűz keletkezésének okát és körülményeit vizsgálják. (MTI) Súlyos közúti baleset Pécsett Pécs belterületén Szollár Sán­dor 19 éves helyi felszolgáló veze­tés közben elvesztette uralmát a gépkocsi felett, áttért az úttest bal oldalára és nekiütközött egy ott parkoló üres személygépkocsinak. A jármű utasa, Ragancsa Zoltán 19 éves felszolgáló a helyszínen meg­halt, a gépkocsi vezetője és egy utasa életveszélyes, további két utasa könnyebb sérüléseket szen­vedett. A rendőrség folytatja az ügy vizsgálatát. Matricákkal üzérkedtek a tsz „vállalkozói" Üzérkedés bűntettének alapos gyanúja miatt eljárás indult Ke­lemen József 30 éves részlegve­zető, budapesti lakos és nyolc társa ellen, akik a besenyszögi Kossuth Mgtsz szitázórészlegében „saját vállalkozásba” fogtak. A matricakészítő részleg lét­rehozásának ötlete Szepesi Péter matricakészítő kisiparostól, az ügy egyik gyanúsítottjától szár­mazik. Tavaly októberben java­solta ezt Bokor Rezsőnek, a tsz budapesti részlegvezetőjének és gazdasági tanácsadójának, aki ugyancsak gyanúsított a csalási ügyben. Szepesi azt ajánlotta, ke­ressék a kapcsolatot Egedi Já­nossal, aki jártas az öntapadó címkék gyártásában, jelenleg is ezzel foglalkozik egy másik szö­vetkezetben. Az ötlet gyorsan megvalósult, a részleg december 1-én megalakult. A részleget a csalásért már büntetett Kelemen József vezet­te, nem éppen hivatalos megbí­zás alapján, de az érdekeltek egyetértésével. Első megrendelő­jük a Kaposvári Gépgyár volt, amelynek gépekre ragasztható fi­gyelemfelhívó és tájékoztató táb­lákat készítettek; a szerződés sze­rint minden 15 ezer forint anyag­mentes termelési érték után 3200 forint fizetés jár. A meghallga­tott tanúk szerint a 15 ezer fo­rint termelési értéket egy bedol­gozó " egy heti munkával képes volt létrehozni, így a hónap vé­gén elosztható bér tetemes ösz­­szegre rúgott. Tíz bedolgozó mun­kájáért tizenhatnak is elég bért kapott a szövetkezet, s Ke­lemen gyorsan meglátta a kínál­kozó lehetőséget. Tizenhat bedol­gozót jelentett be, de valójában csak tízet foglalkoztatott. A fize­tést persze szabályszerűen fel­vették és aláírták azok is, akik nem dolgoztak, majd átadták Ke­lemennek, aki gondoskodott az „igazságos” újraelosztásról. A va­lóban dolgozóknak hetenként 1500 forintot adott. A busás fizetésért a tsz szá­mára csak napi 2-3 órát kellett dolgozni, ezért a bedolgozók munkaidejének nagyobb részét Kelemen kitölthette olyan mun­kákkal, amelyek már csak az ő és bűntársai érdekeit szolgálták. Maszek trafikosokkal megállapo­dott, hogy nagy tételben szállít­ja a matricákat, s az értékesített áru hasznán megosztoznak. A részleg alig öt és fél hónapig mű­ködött, de a vizsgálat eddigi meg­állapításai szerint Kelemennek legalább 125 ezer forint, a 15 trafikosnak legalább 250 ezer fo­rint hasznot hozott, a saját zseb­re gyártott, lefoglalt matricák ér­téke pedig 1 millió 194 ezer fo­rint. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztálya az ügyet vádemelési javaslattal át­adta a Fővárosi Főügyészségnek. Sz. K. r *Új rendszerű iskolamozik Baranyában Új rendszerű iskolamozit szer­veztek a baranyai általános isko­lák huszonkétezer felső tagozatos tanulója számára. A megye váro­sainak és nagyobb községeinek filmszínházaiban októbertől má­jusig tart a vetítéssorozat Az úgynevezett osztálycsoportos előadások programját a pedagó­gusokkal közösen, a tantervek alapján állították össze a mozi­üzemi vállalat szakemberei. Az egyes tanulócsoportok az iskolá­jukhoz legközelebbi moziban, a hétnek mindig ugyanazon a nap­ján nézhetik meg a nekik szóló filmet. Családi ház is lehet üdülőtulajdon Két minisztérium állásfoglalása A városok és községek üdülő­­területén, az üdülőfal­vak­ban és a csökkenő népességű települése­ken üdülés céljára vásárolt laká­sokkal, illetve családi házakkal kapcsolatban foglalt állást az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium és az Igazságügyi Mi­nisztérium most megjelent együt­tes közleménye. Ez összhangban van azzal a korábbi intézkedés­sel, amely kimondja: az egynél több lakás- vagy üdülőtulajdon túllépi a törvényes tulajdonszer­zés lehetőségeit. A közlemény szerint sorrendiséget kell érvényesíteni, és így elsősorban a létesítés célja, másodsorban pedig a használat módja a döntő annak meg­ítélésében, hogy az épület vagy az összefüggő helyiségcsoport lakás vagy üdülő. Ha a létesítés célja és a hasz­nálat módja nem fedi egymást, akkor az utóbbi, a használat módja a döntő, kivéve, ha a lakások esetében az üdülőhasználat ellentétben áll a jog­szabályok rendelkezéseivel és a lakás­­politikai célokkal, így lakóépületet is lehet üdülőként hasznosítani a váro­sok és községek üdülőterületén, az üdülőfalvakban és a csökkenő népes­ségű településeken. A városokban és azokban a közsé­gekben, amelyek a megyei tanács ren­delkezése szerint társadalmi elbírálás alapján elégítik ki a lakásigényeket, a használat módja arápján nem minő­síthetik üdülőnek a lakóépületet, a la­kást vagy az összefüggő helyiségcso­portot. A lakásigények kielégítésének fontossága érvényesül abban az állás­­foglalásban is, amely szerint, ha üdü­lőt használnak állandó lakásként, ak­kor, amíg a használatnak ez a módja fennáll, lakásnak kell tekinteni. Tájékoztató a gazdaságtalan vasútvonalak megszüntetéséről A Közlekedés-és Postaügyi Mi­nisztérium koordinációs bizottsá­ga Urbán Lajos államtitkár el­nökletével tegnap ülést tartott. A bizottság a vasúti főosztály javaslata alapján határozott ar­ról,­­ hogy rövidesen megszünte­tik a vasúti személy- és teher­forgalmat a­­Zalalövő—Bajánse­­nye közötti vonalon és a bodrog­közi kisvasúton. Az ülés után az államtitkár sajtótájékoztatón ismertette a vasúthálózat-racionalizálás eddi­gi eredményeit, további terveit A 12 éves programban, 1968 óta összesen 1606 kilométer normál és keskeny nyomtávú vasútvona­lat valamint gazdasági vasutat szüntettek meg, terelték át for­galmukat a közútra. Az 1981 vé­géig meghosszabbított program­ban még 423 kilométernyi kis forgalmú vasútvonalat számol­nak fel, s a következő években is több mint 700 kilométer vas­útvonal megszüntetését tervezik. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL, KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Környezetvédelmi műsor. 8.45: Beszélni nehéz. 9.06: Ernest Anselmet vezényel. 9.42: Kis magyar néprajz. 9.47: Tarka mese, kis mese. 10.05: Irodalmi rejtvényműsor.­ 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Zongoramuzsika. 11.48: Bolgár népdalok. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.10: Mai bolgár költők versei. 14.36: Kóruspódium. 15.10: Mozart, D-dúr, szimfónia. 15.28: Iskolák, őrsök, barátok. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Horváth László klarinétozik. 17.07: Fókuszba és a készletek. Közép­pontba került a készletgazdál­kodás. Ezt erősíti meg az a nem­zetközi tanácskozás is, amely nemrégen zajlott fővárosunk­ban. A műsor ehhez csatlakozva ismertet meg az ott elhangzot­takkal, a legfontosabb hazai és külföldi tapasztalatokkal. 17.32: Nótacsokor. 19.15: Gondolat. 20.00: Operaáriák. 20.35: Nagy mesterek — világhírű elő­adóművészek. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22 20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A dzsessz világa. 23.36: Szabó Ferenc-művek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kórusművek. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Népzenekedvelőknek. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Népdalok. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Jegyzet. 13.30: Színes szőttes. Kettőtől négyig. Zenés délután. 14.00: Misura Zsuzsa énekel. 14.15: Népi muzsika. 14.35: Slágermúzeum. 15.25: Fúvószene. 16.00: Fórum a gimnáziumi fakultáció­ról. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Operettrészletek. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Egy rádiós naplójából. 19.25: Mit ír a világsajtó Chiléről? 19.45: A berat kedvelőinek. 20.33: Ifjúsági kulturális körkép. 21.25: Zenés játékokból. 23.15: Szimfonikus könnyűzene. 3. MŰSOR 9.00: Továbbképzés pedagógusoknak. 9.30: Kórusművek. Szt. 9.43: Világhírű karmesterek lemezei­ből. Szt. 10.50: Sinka István versei. 11.05: Operarészletek. Szt. 12.15: Romantikus kamarazene. Szt. 14.00: Zenekari muzsika. Szt. 15.10: Magyar irodalmi arcképcsarnok. Bíró Lajos. 15.30: Operafinálék. Szt. 16.32: Magnósok, figyelem! Szt. 17.17: Öt földrész zenéje. 17.25: A Gavens zongorakettős hang­versenye. Szt. Közben. Kb. 18.05: Látogatás Sava­riában. 19.05: Továbbképzés pedagógusoknak. 19.35: Liszt-művek. Szt. 20.35: Popzene. Szt. 21.05: Bach-motetták. Szt. 21.38: Vonós-kamaramuzsika. Szt. TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (sz.). 8.05: Óvodások filmműsora. 8.25: Sakkműsor gyerekeknek. 8.45: Delta. Tudományod híradó.1­9.05: Tetthely. NSZK film (sz.). 10.30: Lehet egy kérdéssel több? 16.20: Hírek. 16.25: Magyarország—Csehszlovákia női. férfi atlétikai verseny (sz.).­ 18.20: „Izzó” barátság. A Horizont Szerkesztőség műsora (sz.). 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Kellér Andor: Bal négyes pá­holy. Zenés játék két részben. A Thália Színház előadása. 22.40: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 18.40: Autó-motor sport (sz.). 19.00: Kertünk — udvarunk. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Portré Fekete Andrásról, a Pé­csi Nemzeti Színház tagjáról. 20.35: A mi házunk. Kirándul a ház . . . (sz.). 21.20: TV Híradó 2. (sz.). 21.40: Washington zárt ajtók mögött.1 2. rész (sz.). ­ A PIERT KERESKEDELMI VÁLLALAT ÚJ ÍRÓSZER-SZAKÜZLETET NYITOTT a Budapest Vill., József krt. 59-61. szám alatt. Az üzlet telefonszáma: 140-439. Gazdag választékban kaphatók hazai és importált írószerek műszaki rajzeszközök reprezentatív kivitelű tollkészletek és­ még sokféle más cikk Figyelmes, udvarias kiszolgálás Várjuk kedves vásárlóinkat naponta 10-től 18 óráig, szombaton 9-től 13 óráig. ­ A Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakembereiből ala­kult brigádok megkezdték a bor­sodi vízügyi létesítmények felül­vizsgálatát. A revízió során a Ti­sza, a Bodrog, a Hernád és más folyók mentén több mint 700 ki­lométer hosszú gátat szemlélnek meg, bejárják a belvízelvezető csatornarendszert, amely­ főként a Bodrog- és a Taktaközben szol­gálja a termőföldek víztelenítését. Megvizsgálják a bükki és a zemp­léni hegyvidéken a patakokat is, és ahol szükséges, elvégeztetik a meder mélyítését, iszaptalanítását. Számba veszik az elvégzendő munkákat a megyében található több mint negyven víztárolónál, meggyőződnek a gátak, kivezető zsilipek állapotáról, az automati­kus mérőberendezések kifogásta­lan működéséről. A szemle ta­pasztalatai alapján határozzák meg a tavaszig elvégzendő vízügyi munkákat. Vízügyi szemle a Felső-Tisza vidékén Több mint 700 kilométer gátat vizsgálnak meg

Next