Népszabadság, 1980. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lra: 1,20 Ft 1980. november 1., szombat­­TI MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXVIII. évfolyam 257. szám A közlekedési dolgozókért Sok függ a közlekedési dolgo­zóktól, ma állandóan úton levőktől, s a személyszállítást, fuvarozást műhelyekben, raktárakban, iro­dákban segítőktől egyaránt. A motorizáció fejlődése mind több embert követel, a BKV-nál ép­pen a létszámhiány miatt lányo­kat, asszonyokat képeztek ki buszsofőrökké. Jóllehet a közel­múltban zárult kísérlet bebizo­nyította az ötlet életrevalóságát, ettől még igaz marad, hogy fo­kozódik a közlekedési dolgozók igénybevétele. Hozzájárul ehhez a szokásostól eltérő munkaidő­beosztás, a gyakori tartós távol­lét az otthontól, nemikülönben a fárasztó vezetés a zsúfolt utcá­kon, utakon. A nehézségek hangoztatása mel­lett essék arról is szó, hogy a rö­videsen befejeződő tervidőszak­ban a közlekedési vállalatok so­kat tettek a munkakörülmények javításáért. A korszerű járművek forgalomba állítása nemcsak az utasoknak kedvez, hanem a ve­lük dolgozó, rajtuk szolgáló szak­embereknek is. Fővárosunk új színfoltjai lettek a Tátra villa­mosok, aztán a hatalmas autóbu­szok, amelyeknek vezetése nem követel nagy fizikumot, a­ Szov­jetunióból vásárolt személyszál­lító hajók, a balatoni katamará­nok, mindannyian az újat, a ké­nyelmesebbet képviselik. Sor­ra épültek a nélkülözhetetlen ja­vítóbázisok, csökkent a közleke­désiek munkaideje, és még sereg­nyi más egyéb intézkedés, jutta­tás növelte a pálya vonzását. Igen, a munkakörülmények va­lóban sokat javultak, és ez így is van rendjén. Természetesnek tart­ják ma már a Volánnál, a Hun­­garocamionnál, a Fővárosi Autó­taxinál vagy a BKV-nál a dol­gozók, hogy jól felszerelt orvosi rendelők, munkalélektani állomá­sok segítik a balesetek, betegsé­gek megelőzését, a munkahelyi környezet és­­ higiéniai viszonyok javítását. . A szakma speciális jellege mi­att sajátos megoldásokat követel egyik-másik szociális szolgáltatás megvalósítása. Van, ahol gondot okoz az üzemi étkeztetés megszer­vezése. A jó példát ez esetben a BKV szolgáltatja, hiszen úgyne­vezett étkezőbusz beállításával igyekszik bevonni e szolgálta­tásba a korábban elérhetetlennek hitt munkahelyeket is. Hamaro­san elkészül a Kamaraerdőben egy szociális létesítmény, amelyet a közlekedési vállalatok összefo­gásával hoznak létre az arra rá­szoruló idős emberek otthonául. Mindenképpen elismerést érde­mel, hogy az aktív dolgozók la­kásépítési támogatására évről év­re nagyobb összeget fordítanak; az e célra tavaly kifizetett válla­lati támogatás megközelítette a kilencvenmillió forintot, s ennek a felét 30 évesnél fiatalabbak kapták. A vállalatok többnyire a taná­csokkal karöltve igyekeznek dol­gozóik gyermekeit bölcsődében óvodában elhelyezni, mivel saját gyermekintézménye csupán a BKV-nak, a Mahartnak és az Afitnak van. Mégis sikerült elhe­lyezni valamennyi óvodás korú kisgyermeket; igaz, a bölcsődés korú gyermekeket illetően ez nem mondható el. Hogyan tovább? Az ágazati ve­zetőkön kívül leginkább a közle­kedési dolgozóktól függ, hogy fe­lelősségteljes munkával megte­remtsék azoknak a szociálpoliti­kai juttatásoknak a gazdasági alapjait, amelyek hozzájárulhat­nak tevékenységük, munka- és életkörülményeik további javítá­sához. Fejér Gyula Átadták a­­ kőolaj-finomítót (Tudósítóníztel.) Pénteken Leninvárosban Simon Pál nehézipari miniszter átadta 7,5 milliárd forintért felépült kőolaj-finomítót. A nyolc év alatt elkészült létesítmény egységeinek munkába állítása 1974 végén, a vállalat késztermék vasúti-fogadó berendezéseinek üzembe helyezé­sével kezdődött. Három évvel ké­sőbb a 360 ezer köbméteres kő­olaj- és kőolajtermék-tároló tar­tálypark kiépítésének befejezésé­vel, tavaly szeptemberben pedig finomítómű üzempróbáival zá­rult a folyamatos üzembe helyezés. A Tiszai Kőolajipari Vállalat a Szovjetunióból a Barátság II. táv­vezetéken érkező kőolajat dolgoz­za fel, s döntő szerepe van Kelet- M­agyarország és a borsodi ipar­vidék szénhidrogén-ellátásában. Innen kapja a Tiszai Vegyi Kom­binát olefingyára a vegyipari ben­zint, a Tiszai Erőmű Vállalat pe­dig fűtőolajat, illetve gudront. Nagy kapacitású tartályparkja biztosítja az importált benzin és gázolaj fogadását, készletezését és értékesítését. A korszerű üzem terveit a Kő­olaj- és Gázipari Tervező Vállalat a Vnyipinyeft szovjet és további 13, jórészt hazai tervezőintézet be­vonásával készítette el. A tartály­­telep angol, a vízgazdálkodási rendszer csehszlovák ajánlások alapján épült ki. A kulcsfontos­ságú technológiai berendezéseket, gépeket szovjet vállalatok állam­közi szerződés alapján szállítot­ták, összesen 78 hazai és külföldi kivitelező és szállító vállalat köz­reműködésével. Az üzemrészek elrendezése, újszerű szervezési el­vek alapján történő telepítése lét­szám- és energiatakarékos üzem­menetre nyújt lehetőséget. Ki­emelkedő műszaki színvonalon épült meg a vízgazdálkodási, il­letve a környezetvédelmi igé­nyeket magas fokon kielégítő szennyvíztisztító rendszer. Az idén a Tiszai Kőolajipari Vállalat 2,2 millió tonna szénhidrogéntermék szállításával járult hozzá az or­szág energiaellátásához. Az avatóünnepségen több köz­reműködő vállalat dolgozójának kitüntetéseket nyújtottak át, köz­tük a kivitelezésben kiemelkedő munkát végző Közmű- és Mély­építő Vállalat, a Budapesti Vegy­ipari Gépgyár, a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat, a Vitató, és a Ver­­tesz munkásainak, vezetőinek. Az ENNSZ közgyűlés dekolonizációs bizottsága elismerte a Polisario Frontot Az ENSZ-közgyűlés dekoloni­zációs bizottsága csütörtökön első ízben hozott olyan határozatot, amely megbélyegzi Nyugat-Sza­­harának Marokkó általi megszál­lását, és a terület függetlensé­géért küzdő Polisario Frontot is­meri el a nyugat-szaharai nép törvényes képviselőjének. A határozat felszólítja Marok­kót hogy vonja ki csapatait arról a szaharai területről, amelyről Mauritánia tavaly lemondott a Polisario Front javára. A közgyűlés plenáris ülése csü­törtökön elfogadta azt a szovjet határozati javaslatot, amely fel­szólítja a világszervezet tagálla­mait, hozzanak intézkedéseket és törvényeket a környezet védel­mére, s vegyenek részt a termé­szeti kincsek megóvását célzó nemzetközi együttműködésben. A természet megóvásáról foly­tatott vitában egyébként felszó­lalt dr. Domokos Mátyás nagy­követ, a magyar küldöttség tagja. (MTI) Kállaii­ Juhos fogadta P­jotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP Politikai Bizottságának póttagját, a Szov­jetunió kulturális miniszterét, aki a szovjet kultúra napjai magyar­­országi rendezvényein vesz részt Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára és Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Poli­tikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fogadták Pjotr Gyemi­csevet és Vaszilij Lavrót, az SZKP KB kulturális osztályának vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken véle­ményt cseréltek a magyar—szov­jet barátság, a tudományos és kulturális együttműködés fejlő­désének tapasztalatairól és idő­szerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmélyí­tésében és sokoldalú továbbfej­lesztésében. Fejlődik a kisiparosok szolgáltató tevékenysége 136 szakmában 18 milliárd forint értékű munka A lakosság szolgáltatási igé­nyeinek jelenleg több mint 50 százalékát, 136 szakmában a kis­iparosok elégítik ki. Számuk az utóbbi esztendőkben örvendete­sen növekedett, főként azokban a szolgáltatási ágakban váltottak ki iparengedélyt, amelyek iránt kü­lönösen megnövekedtek az igé­ny­ek. Ennek köszönhetően az V. ötéves tervidőszakban kedvezően változott a kisipar szolgáltató há­lózata, egyre jobban igazodik a szükségletekhez. A kisiparosok több mint a fele 11 szakmában tevékenykedik, ezen belül is a legtöbben a lakáskarbantartás­­ban, az építőipari szolgáltatások­ban dolgoznak. A kisiparosok az idén mintegy 18 milliárd forint értékű munkát végeznek el. Az elmúlt öt évben a szolgál­tatásokon kívül a kisipar áruter­melő, háttéripari szerepe is növe­kedett. A kis műhelyekben gaz­daságosan előállítható termékek elsősorban a hiánycikkek, az ipar számára nélkülözhetetlen alap­anyagok, alkatrészek előállításá­val járultak hozzá a belföldi el­látás javításához, sőt az export növeléséhez is. A további, növek­vő feladatok ellátásához jelentős segítséget nyújtanak az utóbbi időben hozott jogi és gazdasági rendelkezések, az iparkiváltás­t és gyakorlást megkönnyítő és ösz­tönző szabályozók. A kedvező intézkedések hatá­sára Budapesten örvendetesen növekszik a kisiparosok száma, jelenleg már meghaladja a 16 ez­ret. A lakosságnak nyújtott szol­gáltatással 12 ezren foglalkoznak. Tavaly ugyanis főként az e javí­tásokat végző kisiparosok száma nőtt, több mint ezerkétszázzal, s köztük több százra tehető a jól felkészült, fiatal szakemberek száma. Növekedett a műhelyek, munkafelvevő helyek száma, az iparjogosítványok kiadásakor a tanácsok figyelembe vették a még ellátatlan területek, lakótelepek igényeit. Bács-Kiskun megyében az utób­bi három évben 800-an váltottak kisipari engedélyt, így 6500-an folytatnak már fő- és melléktevé­kenységként lakossági szolgálta­tást. Az igényekhez képest még mindig kevés azonban a cipész, a férfi szabó, a fényképész, a lát­­szerész. Hiányszakma lett a cse­­répkályha-készítő, s több kellene építőiparosból is. Kecskemét új városnegyedében, a Széchenyiben garázsokat alakítottak át kisipa­ri műhelyekké, és hasonló kezde­ményezések vannak Kiskunfél­egyházán és Baján is. Gondot okoz azonban a szolgáltatások színvonalának emelésében, hogy a magániparosok alig 3 százalé­kának van korszerű eszközökkel felszerelt műhelye, 45 százalékuk csak közepes, 50 százalékuk pe­dig teljesen elavult felszerelések­kel termel. Komárom megyében az építőipari kisiparosok évenként 85 millió forint értékű munkát végeznek. Tevékenységük ösztön­zésére a KIOSZ megyei szerveze­te az idén először szakmai napo­kat rendezett, azzal a céllal, hogy megismertesse velük a legújabb építési technológiákat. Csornán a napokban készült el Győr-Sopron megye első kisipari szolgáltató háza. Tíz szakma kép­viselői dolgoznak együtt a két­szintes épületben. Sopronban mesterház kialakítását tervezik, amelyben elsősorban ajándéktár­gyakat gyártó kisiparosok kap­nak majd helyet. Győr-Sopron megyében jelentős a kisiparosok árutermelése is. Mintegy százan évente 20 millió forint értékben gyártanak terméket exportra. Pest megye szolgáltatásaiban a kisiparosok az országos átlag fö­lött, 60—70 százalékkal képvisel­tetik magukat. Mégsem ritka, hogy egy-egy kisebb településen bizonyos szakmákban hiány van. A megyében az öt évvel ezelőtti 8700-zal szemben jelenleg 11 ezer kisiparos dolgozik. Szakmai kép­zésük, továbbképzésük is szerve­zett, rendszeresen indítanak szá­mukra színestévé-szerelő, olaj­kályha- és hűtőszekrény-javító tanfolyamokat. (MTI) MAI SZÁMUNKBAN: Jót venni, jól hasznosítani (3. oldal.) Az ablakon elzárló milliók (4. oldal.) Közösség formálódik (5. oldal.) A Pentagon bevásárlóistája (6. oldal.) László Lajos: Gyökértelenül (6. oldal.) Olvasóink véleménye (10. oldal.) Jogi tanácsadó (10. oldal.) Válsághelyzet az EGK acéliparában Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsa péntekre vir­radó éjjel, hosszú vita után meg­állapodott a válsághelyzet kimon­dásáról a közös piaci fémiparban." Ez azt jelenti, hogy az acél- és szénközösség alapokmányának 58. szakasza értelmében kötelezően kontingentálják az acéltermelést, 1981. június 30-ig. Az intézkedés hatálya alól kivettek bizonyos acélfajtákat, s azok a közös piaci acéltermelésnek mintegy 20 szá­zalékát adják. Így nem kell csök­kenteni például az úgynevezett fehér vas, a vasúti sínek és a fi­nom vagy különleges acélfajták termelését, valamint az olajveze­tékek építéséhez felhasználandó csövek gyártását. (MTI) Vezetnek a spanyol Munkásbizottságok (Madridi tudósítónktól.) Noha a spanyol kormány és a gyáriparosok szövetsége nyíltan az „alternatívákat” támogatja, a Munkásbizottságok változatlanul az ország legnagyobb szakszerve­zeti központja, és a most folyó üzemi bizottsági választásokon tartja az elsőséget — jelentette ki Marcelino Camacho, a Mun­­kásbizottságok kommunista főtit­kára a külföldi tudósítókkal tar­tott találkozóján. Camacho bírálta a szocialista UGT jobbra tolódását, a Munkás­bizottságokkal tervezett akcióegy­ségtől való merev elzárkózást. Befejeződött a győri Lenin-híd felújítása (Tudósítónktól.) Szombatra virradóra ismét meg­indult a forgalom a Győr belvá­rosát az új lakónegyedekkel ösz­­szekötő Lenin-hídon. A nagy for­galmat lebonyolító, Győr közle­kedésében létfontosságú híd le­szerelésére és felújítására azért volt szükség, mert az öreg híd­szerkezet nem bírta már a terhe­lést, balesetveszélyessé vált. Az építők öt hónap alatt, az ígért határidőre végeztek a 30 milliós munkával. Apróbb, fő­ként csinosítási munkákat ezután is végeznek majd a hídon, ezek azonban neo­ zavarják m m majd a forgalmat.

Next