Népszabadság, 1980. december (38. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
1980. december 3., szerda Javuló munkakörülmények, kevesebb az üzemi baleset Országos munkavédelmi aktívaértekezlet Országos munkavédelmi aktívaértekezletet rendeztek tegnap a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának székházában. A tanácskozáson értékelték az 1980- as év munkavédelmi helyzetét, és meghatározták a jövő évi feladatokat. Főcze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője előadásában egyebek között elmondta, hogy az üzemi sérülések és ezen belül a halálos üzemi balesetek az utóbbi öt évben 12—13 százalékkal csökkentek az 1971— 1975-ös évek átlagához viszonyítva. Mintegy 80 ezerrel kevesebben sérültek meg, és háromszázötvennel kevesebben haltak meg üzemi baleset miatt. Ez elsősorban a javuló munkakörülményeknek köszönhető. Főcze Lajos hangsúlyozta, hogy a beszámolási időszakban újabb lendületet kapott a munkavédelem ügye. Ehhez jó alapot adott a Minisztertanácsnak a munkavédelemről hozott tavalyi rendelete. A legutóbbi szakszervezeti választások során a határozatok nyomán több és felkészültebb társadalmi munkavédelmi felügyelő kapott megbízást E fórumokon sok észrevétel hangzott el az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos gondokról is. Határozottabb állami intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az egyéni védőeszközök megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak a dolgozók rendelkezésére, hogy a vállalatok csak minősített és engedélyezett védőeszközöket vásároljanak. A szakszervezeti szerveknek szigorúan ellenőrizniük és felügyelniük kell, hogy a dolgozókat csak ilyen védőeszközökkel lássák el. Főcze Lajos felhívta a figyelmet: a vállalatok a hatodik ötéves tervidőszakra szóló terveikben a szociális tervfejezet részeként — mindenütt építsék be a munkavédelmi fejlesztéseket szolgáló feladatokat. UNIDO-gyógyszeripari konferencia • Több mint 50 ország és nemzetközi szervezet mintegy 150 képviselője ült össze hétfőn a portugáliai Estorilban, hogy az UNIDO — az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete — első gyógyszeripari konzultációja keretében megvitassa a fejlődő országok nemzeti gyógyszeriparának fejlesztési lehetőségeit, és az azt célzó együttműködés alapvető kérdéseit a fejlett ipari országokkal. A magyar gyógyszeripar eddig is fontosnak tartotta a fejlődő országokkal való együttműködést, és tevékenyen segítette az UNIDO ez irányú tevékenységét. A fejlett magyar gyógyszeripar elismerésének is tekinthető, hogy az értekezlet dr. Csurgai Lajos nehézipari miniszterhelyettest választotta meg egyik alelnökének. A HELYZET ORSZÁGSZERTE NÉMILEG JAVULT • Mák járhatók - Zavartalan a fővárosi tömegközlekedés Változatlanul társadalmi összefogásra van szükség a hóeltakarításban A rendkívüli időjárás miatt létrehozott operatív bizottság keddi ülésén elhangzott jelentések szerint az országos helyzet némileg javult. Ennek ellenére a készültség fenntartása továbbra is indokolt A belföldi vasúti személyforgalom — késésekkel — megindult. A munkásszállító vonatok kivétel nélkül megérkeztek rendeltetési helyükre. A keleti országrész vonalain néhány gyorsvonatot nem indítottak, az utasforgalmat személyvonatokkal biztosították. Megindult a teherforgalom is, az ország nagyobb rendezőpályaudvarain nincs üzemzavar. Néhány kisebb rendezőpályaudvaron azonban a fokozódó hideg miatt gyakoriak a váltó- és légvezetékfagyások. Az M 1-es autóút komáromi elágazása és Győr közötti szakaszán kívül valamennyi főút legalább fél szélességben járható. A hóakadályoktól megtisztított útvonalak burkolata azonban jégbordás, síkos, rendkívül csúszós. A hóakadályok megszüntetésén és a síkosság elhárításán több mint ezer munkagép dolgozik. Veszprém, Győr-Sopron, Vas és Zala megyében azonban a legtöbb alsóbb rendű útvonal még járhatatlan. Kisebb javulás tapasztalható Komárom és Somogy megye útjain. A Volán helyi és helyközi járatai általában rendben kövekednek, de Vas, Zala, Veszprém és Győr-Sopron megyében továbbra is igen nehéz a helyzet. A távolsági járatok azokba a helységekbe, amelyek vasúton is megközelíthetők, nem indulnak. A Ferihegyi repülőtér kedden — kisebb késésekkel — valamennyi menetrend szerinti járatát elindította, és fogadja az érkező gépeket A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat a havazás megindulásakor azonnal megkezdte és azóta is három műszakban folyamatosan végzi a hóeltakarítást: több mint hatezer ember és — műszakonként — 140 munkagép dolgozik. A vállalat a rendkívüli hómunkások bérét a nappali műszakban 190, az éjszakai műszakban pedig 260 forintban határozta meg. A kisebb átmeneti forgalmi akadályok ellenére a Budapesti Közlekedési Vállalat teljes járathálózatán már hétfőn megindult és azóta is fenntartható a villamos-, autóbusz és HÉV-közlekedés. A terek és megállók megtisztítása azonban — munkaerő hiányában — a kelleténél vontatottabban halad. Az áramszolgáltató vállalatok az összes mozgósítható műszaki és fizikai dolgozó bevonásával már vasárnap elkezdték és folyamatosan végzik az áramellátási zavarok elhárítását a magyar néphadsereg gépesített alakulatainak segítségével. Az erőfeszítések ellenére azonban az ország több pontján továbbra is akadozik az áramellátás, főleg azokban a térségekben, ahol az útviszonyok miatt a hibahelyek megközelítése nehéz vagy lehetetlen. Az erőművek munkájában a mostoha időjárás komolyabb fennakadásokat nem okozott Huszonöt kisebb település telefonösszeköttetését eddig még nem sikerült helyreállítaniuk a posta műszaki dolgozóinak, de a honvédség segítségét is igénybe véve nagy erőkkel dolgoznak az üzemzavarok elhárításán. A bizottság megállapította, hogy az ország területén az érdekelt üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek dolgozói és a különböző települések lakossága jelentős segítséget nyújtott a helyzet javításához, de hangsúlyozta, hogy a társadalmi összefogásra továbbra is nagy szükség van, és a különösen veszélyeztetett területeken közmunka elrendelése is lehetséges. A fővárosi tanács illetékesei kérik a lakosságot, a házak és ingatlanok tulajdonosait, kezelőit és a házfelügyelőket, hogy a járdák takarítása mellett az épületek előtti autóbusz- és villamos-megállóhelyeket is takarítsák le, segítsék ezzel is a közlekedés meggyorsítását. (MTI) Újabb földrengések Dél-Olaszországban (Római tudósítónktól.) Dél-Olaszország földrengés sújtotta vidékein újabb és újabb nehézségekkel kell szembenézniük a mentőosztagoknak és a helyszínen maradt lakosságnak. Az eső és a hó után beköszöntött a fagy, újabb és újabb remegések döntik le a megmaradt épületek egy részét, s növelik az épen maradt otthonokba már-már visszatérő lakosság félelmét Hétfő este Irpinia környékén a Mercalli-skála szerint 7-es erősségű rengést mértek. Miközben a legtöbb helyen már bulldózerekkel takarítják a romokat, hétfőn, nyolc nappal a földrengés után, még mindig találtak három életben maradottat. A hatóságok egyik legnagyobb gondja a túlélők elköltöztetése, mivel azok többsége nem akarja elhagyni szülőfaluját és inkább vállalja, hogy sátrakban, lakókocsikban vészeli át a telet. Azokat, akik nem belföldi vagy külföldi rokonokhoz költöznek, szállodákban helyezik el, elsősorban az időseket és a gyermekeket. Campania tartományból eddig például csak ezren fogadták el a szállodai elhelyezést, holott a lefoglalt szállodai helyek száma 15 ezer, a rászorultaké pedig mintegy 170 ezer. Közben a sátrak már lakhatatlanok, lakókocsikból pedig nem tudják kielégíteni a szükségletet A mentéssel foglalkozó katonai és polgári alakulatok salernói tanácskozásán közölték, hogy tolvajok garázdálkodnak, fosztogatják a raktárakat, a megközelíthető lakásokat, sőt megtámadtak polgári és katonai szállítóeszközöket is. Szakértők a rengés okozta károk helyreállításának költségét mintegy 20 000 milliárd lírára becsülik. A haladó közvélemény egyre határozottabban követeli, hogy ne csak a károkat állítsák helyre, hanem ésszerű beruházással biztosítsák a munkanélküliségben szenvedő elmaradt délvidék újjászületését, pótolva az eddigi kormányok évtizedes mulasztásait. Erre hívta fel a figyelmet az OKP vezetőségének hétfői ülése is. Bejelentették, hogy a párt központi bizottsága december 10-én rendkívüli ülést tart a földrengés sújtotta vidékek helyzetével és a délvidék újjáépítésével kapcsolatos kérdések megtárgyalására. Barátomból áradt a panasz. Egész délelőtt szaladgált egyik üzletből a másikba. Néhány pár meleg, magas szárú, lehetőleg pamutszálas téli zoknit akart vásárolni, de sehol sem kapott kedvére valót. A napokban külföldre utazik, északi tájaiéra, lehet, hogy farkasordító hideg fogadja, nem mehet nyári holmikban. Már térdig lejárta a lábát, hiába. Némelyek a szemére vetnék, hogy túl igényes, meg hogy miért hagyta az utolsó pillanatra a vásárlást. És egyáltalán: minek az olyannak zokni, aki már úgyis térdig lejárta a lábát? Ám barátom irritált lelki állapota nem tűrte a léha élcelődést. A komoly helyzethez komoly szavak illenek: — Ha az ember nem kap valamit, megpróbálja mással helyettesíteni, és nem Lábtyű mérgelődik. A te eseted egyszerű. Veszel két-három pár lábtyűt, és kész. Csakhogy ő nem is tudja, mi az a lábtyű. Meg kellett neki magyarázni, hogy régen bizonyos lábbeli hallgatott erre a névre, még Jókai is ilyen értelemben használta a szót. Most azonban ama harisnyafélét nevezik így, amelynek, miként a kesztyűnek, öt ujja van Térdig ér, jó vastag, így jól megy hozzá akár a régi értelemben vett lábtyű (bakancs) is. A kirakatban élénk színükkel, harsány csíkjaikkal hívják fel magukra a figyelmet. — Öt ujja van, mint a kesztyűnek? — horkant fel. — És te ezt ajánlod nekem? Ember, ék külföldre megyek. Egy szakmabeliekből álló rangos küldöttség tagja leszek, zsúfolt programmal. Későn fekszem, másnaposan ébredek, fel akarom húzni a zoknit, és öt ujja van. Egy zoknit felránt az ember, nem keresgéli az ujjakat. És mit szól a szobatársam, ha ilyen ruhadarabot lát rajtam? Még piperkőcnek kiáltanak ki! Nem lehetett meggyőzni. Megátalkodott konzervativizmusáról minden értelmes ért lepattant. Görcsösen ragaszkodott a hagyományos viselethez. A végén még ingerülten ki is fakadt: — Csak tudnám, miért erőlteted anynyira ezt az átkozott fáblyát? — Mert az, nem úgy, mint a meleg zokni, nagy választékban kapható. S.J. NÉPSZABADSÁG RAGASZKODÁS A SZÜLŐFÖLDHÖZ Hihetetlen, de igaz. Egy isten háta mögötti, a földrengés romba döntötte Salerno megyei kisközségben, Iomagnono al Montében három túlélőt hoztak a felszínre. S amikor a mentők kiemelték őket a romok alól, közülük a legidősebb, miután többször egymás után elismételte, „élek”, így szólt a mentőkhöz: „Tudjátok-e, hogy szeptemberben töltöttem be a századik életévemet... ha nem bátorítom őket, hát ezek ott lent már meghaltak volna a félelemtől.” Maria Cecere, a nagymama a romba dőlt ház alatt hét napon át tartotta a lelket fiában, a 67 éves Carminében és unokájában, a 22 éves Nicola Villanóban. Mindhármukat helikopteren szállították a kórházba. „Hova visztek?” kérdezte a pilótától a százéves nagymama. „Nápolyba, kórházi kezelésre” — válaszolta a pilóta. „Rendben van, de csak néhány napig tudok ott maradni, haza kell térnem.” A százéves nagymama a 300 ezer fedél nélkül maradt campaniai, lucaniai olasz kívánságát fogalmazta meg. El sem menni, s ha mégis, visszatérni, minél előbb. Nem számít, hogy a lakókocsikat már befedte a hó, hogy olvadáskor bokáig ér a sár, hogy a sátrakat nem lehet fűteni. A földrengés sújtotta vidékek parasztjai úgy ragaszkodnak szülőföldjükhöz, a völgyekben és a hegyoldalon fekvő piciny földdarabkáikhoz, állataikhoz, mint a százéves nagymama ragaszkodott hét éjjelen és hét nappalon át ott lent, öt méter mélységben az életéhez. Faragó Jenő 9 A járda is síkos Az elmúlt napokban lehullott hatalmas mennyiségű csapadék alaposan próbára teszi a közlekedésben, a szállításban és a hóeltakarításban dolgozókat. Így van ez a fővárosban is, ahol — megannyi tél gyakorlata alapján — a Közterület-fenntartó Vállalat most is várja a rendkívüli hómunkások jelentkezését. Az indok egyszerűségében szorító: egyébként sincs elég dolgozójuk, s főleg most vannak kevesen, amikor a hó eltakarítása egyre sürgetőbb Budapest utcáiról, mindenekelőtt a főútvonalakról. Mindez indokolta, hogy nem olcsó megoldásként, felemelték a munkát vállalók pótlékát. De nem csupán a főútvonalak megtisztítása a cél. Minden utcában tisztává kell tenni elsőként a járdákat s az autóbusz- és villamosmegállókat is. S itt már nem elég, ha a hivatalból ezzel foglalkozókra várunk. Mert sok mellékutcában a tömdházfelügyelők nem győzik egyedül a munkát, főleg a külső kerületekben pedig megannyi családi, társasház előtt még mindig érintetlen a hótakaró. A fővárosi tanács ezért fordult kéréssel a lakossághoz: a járdák takarítása mellett, ahol lehetséges, tisztítsák meg a megállókat is. Jó lenne, ha példát véve a szerte az országban páratlan összefogással dolgozókról, minél többen eleget tennének e kérésnek, s mindenki megkezdené a „söprögetést” a saját portája előtt, ahol pedig szükséges, a lakók közösen tennék tisztává a közterületi járdákat, átjárókat, megállókat, a gyalogosok, a közlekedők — valamennyiünk érdekében, hogy minél kevesebb legyen a baleset és minél könnyebb a közlekedés. R. F. RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 3. rész. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Grieg g-moll vonósnégyes. 9.45: Kis magyar néprajz. 9.50: Gyermekkönyvhét. 10.05: Irodalmi rejtvényműsor. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Zenekari muzsika. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.07: A Kolinda együttes műsorából. 14.22: Kritikusok fóruma. 14.32: Így láttam Bartókot 15.10: Bakonyi népdalok. 15.27: Iskolák — őrsök — barátok. 16.10: A körzeti stúdiók műsora. 17.01: Lehet-e tervezni?! Riportműsor. 17.32: Operettrészletek. 19.15: Gondolat 20.00: Nótaest. 21.00: Székely Mihály énekel 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Goldmark: Vonósnégyes. 23.00: Balettzene. 0.10: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Magyar fúvószene. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Népi muzsika. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Tóth Benedek írása. 18.30: Színes szőttes. Kettőtől négyig ... Zenés *Tdn. 14.00: Zenés játékokból. 14.35: Slágermúzeum. 15.23: Szimfonikus könnyűzene. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Színes népi muzsika. 17.30: Hol , mi? 18.33: Tánczene. 19.07: Cor de Groot zongorázik. 19.25: Mit ír a világsajtó az élelmiszerkereskedelemről ? 19.45: A boát kedvelőinek. 20.33: ifjúsági kulturális körkép. 21.25: örökzöld dallamok. 22.23: Szórakoztató zene éjfélig. 3. MŰSOR 9.00: Etika és filozófia középiskolásoknak 9.30: John és Vangelis felvételeiből. Szt. 10.04: Erkel: Sarolta. 3 felv. opera. Szt. 12.28: Maurice André (trombita) felvételeiből. Szt. 13.07: Zenekari muzsika. Szt. 14.36: Candide vagy az optimizmus. 4. rész. 15.33: Operakettősök. Szt. 16.06: Magnósok, figyelem! Szt. 16.51: Öt földrész zenéje. 17.00: Növényi és ipari kórokozók. Riportműsor. 17.30: A Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye. Szt. Kb. 18.30: Madrigálok. Szt. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Csaba Péter hegedűestje. Szt. Közben. kb. 20.10: A miskolci stúdió műsora. Kb. 21.10: Dzsesszfelvételeinkből. 21.30: Mi újság a magyarországi operákon. TELEVÍZIÓ 9.00: Tévétorna (sz.). 9.05: Rajz 1—4. o. (ism. 15.25, sz.). 9.35: Magyar nyelv 2. o. (ism. 15.50, sz.). 9.45: Delta. Tudományos híradó (sz.). 10.25: Felsült trubadúr. Dán film (sz.). 11.45: Lehet egy kérdéssel több? 16.20: Hírek. 16.25: A csárzók. Francia dokumentumfilm (sz.). 16.50: Bulgária—NSZK VB selejtező labdarúgó-mérkőzés (sz.). 18.30: Hol tart — a budapesti sportcsarnok? 18.45: Tíz perc Ifjúság. 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Olvassatok mindennap! (sz.). 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Külpolitikai fórum. Az érdeklődők ma 10.00 órától a 170—700-as, 17.00 órától a 173—444-es, illetve a 174—333-as telefonszám feltárcsázásával tehetik fel kérdéseiket a legégetőbb külpolitikai eseményekről. Válaszolnak a stúdióba meghívott vendégek, valamint a műsor moszkvai, varsói, washingtoni és bonni tudósítói (sz.). 21.40: Dóra jelenti. Magyar film (sz.). 23.05: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 20.00: Angol hercegek Mecseknádasdon ? A pécsi körzeti stúdió filmje (sz.). 20.40: A rajz mint fegyver. 4 r. (sz.). 21.05: TV Híradó 2. (sz.). 21.30: A mi házunk. 22.20: A magyar tudomány nagy öre- R“». "Hevesi Gyula akadémikus.