Népszabadság, 1980. december (38. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

1980. december 3., szerda Javuló munkakörülmények, kevesebb az üzemi baleset Országos munkavédelmi aktívaértekezlet Országos munkavédelmi aktíva­értekezletet rendeztek tegnap a SZOT Társadalombiztosítási Fő­­igazgatóságának székházában. A tanácskozáson értékelték az 1980- as év munkavédelmi helyzetét, és meghatározták a jövő évi felada­tokat. Főcze Lajos, a SZOT munkavé­delmi osztályának vezetője elő­adásában egyebek között elmond­ta, hogy az üzemi sérülések és ezen belül a halálos üzemi bal­esetek az utóbbi öt évben 12—13 százalékkal csökkentek az 1971— 1975-ös évek átlagához viszonyít­va. Mintegy 80 ezerrel keveseb­ben sérültek meg, és háromszáz­ötvennel kevesebben haltak meg üzemi baleset miatt. Ez elsősor­ban a javuló munkakörülmények­nek köszönhető. Főcze L­ajos hangsúlyozta, hogy a beszámolási időszakban újabb lendületet kapott a munkavéde­lem ügye. Ehhez jó alapot adott a Minisztertanácsnak a munkavé­delemről hozott tavalyi rendelete. A legutóbbi szakszervezeti válasz­tások során a határozatok nyo­mán több és felkészültebb társa­dalmi munkavédelmi felügyelő kapott megbízást E fórumokon sok észrevétel hangzott el az egyé­ni védőeszközökkel kapcsolatos gondokról is. Határozottabb álla­mi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az egyéni védőeszkö­zök megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak a dolgozók rendelkezésére, hogy a vállala­tok csak minősített és engedélye­zett védőeszközöket vásároljanak. A szakszervezeti szerveknek szi­gorúan ellenőrizniük és felügyel­niük kell, hogy a dolgozókat csak ilyen védőeszközökkel lássák el. Főcze Lajos felhívta a figyelmet: a vállalatok a hatodik ötéves terv­időszakra szóló terveikbe­n a szociális tervfejezet részeként — mindenütt építsék be a munkavé­delmi fejlesztéseket szolgáló fel­adatokat. UNIDO-gyógyszeripari konferencia • Több mint 50 ország és nemzet­közi szervezet mintegy 150 képvi­selője ült össze hétfőn a portugá­liai Estorilban, hogy az UNIDO — az Egyesült Nemzetek Iparfejlesz­tési Szervezete — első gyógyszer­­ipari konzultációja keretében megvitassa a fejlődő országok nemzeti gyógyszeriparának fej­lesztési lehetőségeit, és az azt cél­zó együttműködés alapvető kér­déseit a fejlett ipari országokkal. A magyar gyógyszeripar eddig is fontosnak tartotta a fejlődő or­szágokkal való együttműködést, és tevékenyen segítette az UNIDO ez irányú tevékenységét. A fejlett magyar gyógyszeripar elismeré­sének is tekinthető, hogy az érte­kezlet dr. Csurgai Lajos nehéz­ipari miniszterhelyettest válasz­totta meg egyik alelnökének. A HELYZET ORSZÁGSZERTE NÉMILEG JAVULT • Mák járhatók - Zavartalan a fővárosi tömegközlekedés Változatlanul társadalmi összefogásra van szükség a hóeltakarításban A rendkívüli időjárás miatt lét­rehozott operatív bizottság keddi ülésén elhangzott jelentések sze­rint az országos helyzet némileg javult. Ennek ellenére a készült­ség fenntartása továbbra is indo­kolt A belföldi vasúti személyfor­galom — késésekkel — megin­dult. A munkásszállító vonatok kivétel nélkül megérkeztek ren­deltetési helyükre. A keleti or­szágrész vonalain néhány gyors­vonatot nem indítottak, az utas­­forgalmat személyvonatokkal biz­tosították. Megindult a teherfor­galom is, az ország nagyobb ren­dezőpályaudvarain nincs üzem­zavar. Néhány kisebb rendező­pályaudvaron azonban a fokozódó hideg miatt gyakoriak a váltó- és légvezetékfagy­ások. Az M 1-es autóút komáromi el­ágazása és Győr közötti szaka­szán kívül valamennyi főút leg­alább fél szélességben járható. A hóakadályoktól megtisztított út­vonalak burkolata azonban jég­bordás, síkos, rendkívül csúszós. A hóakadályok megszüntetésén és a síkosság elhárításán több mint ezer munkagép dolgozik. Veszp­rém, Győr-Sopron, Vas és Zala megyében azonban a legtöbb al­sóbb rendű útvonal még járhatat­lan. Kisebb javulás tapasztalható Komárom és Somogy megye út­jain. A Volán helyi és helyközi jára­tai általában rendben köveked­nek, de Vas, Zala, Veszprém és Győr-Sopron megyében továbbra is igen nehéz a helyzet. A távol­sági járatok azokba a helységek­be, amelyek vasúton is megköze­líthetők, nem indulnak. A Feriheg­yi repülőtér kedden — kisebb késésekkel — vala­mennyi menetrend szerinti jára­tát elindította, és fogadja az ér­kező gépeket A Fővárosi Közterület-fenn­tartó Vállalat a havazás megin­dulásakor azonnal megkezdte és azóta is három műszakban fo­lyamatosan végzi a hóeltakarí­­tást: több mint hatezer ember és — műszakonként — 140 munka­gép dolgozik. A vállalat a rend­kívüli hómunkások bérét a nap­pali műszakban 190, az éjszakai műszakban pedig 260 forintban határozta meg. A kisebb átmeneti forgalmi akadályok ellenére a Budapesti Közlekedési Vállalat teljes járat­hálózatán már hétfőn megindult és azóta is fenntartható a villa­mos-, autóbusz és HÉV-közleke­­dés. A terek és megállók megtisz­títása azonban — munkaerő hiá­nyában — a kelleténél vontatot­tabban halad. Az áramszolgáltató vállalatok az összes mozgósítha­tó műszaki és fizikai dolgozó be­vonásával már vasárnap elkezd­ték és folyamatosan végzik az áramellátási zavarok elhárítását a magyar néphadsereg gépesített alakulatainak segítségével. Az erőfeszítések ellenére azonban az ország több pontján továbbra is akadozik az áramellátás, főleg azokban a térségekben, ahol az útviszonyok miatt a hibahelyek megközelítése nehéz vagy lehe­tetlen. Az erőművek munkájában a mostoha időjárás komolyabb fennakadásokat nem okozott Hu­szonöt kisebb település telefon­összeköttetését eddig még nem si­került helyreállítaniuk a posta műszaki dolgozóinak, de a hon­védség segítségét is igénybe véve nagy erőkkel dolgoznak az üzem­zavarok elhárításán. A bizottság megállapította, hogy az ország területén az érdekelt üzemek, gyárak, termelőszövetke­zetek dolgozói és a különböző te­lepülések lakossága jelentős segít­séget nyújtott a helyzet javításá­hoz, de hangsúlyozta, hogy a tár­sadalmi összefogásra továbbra is nagy szükség van, és a különösen veszélyeztetett területeken köz­munka elrendelése is lehetséges. A fővárosi tanács illetékesei ké­rik a lakosságot, a házak és in­gatlanok tulajdonosait, kezelőit és a házfelügyelőket, hogy a járdák takarítása mellett az épületek előtti autóbusz- és villamos-meg­állóhelyeket is takarítsák le, se­gítsék ezzel is a közlekedés meg­gyorsítását. (MTI) Újabb földrengések Dél-Olaszországban (Római tudósítónktól.) Dél-Olaszország földrengés súj­totta vidékein újabb és újabb ne­hézségekkel kell szembenézniük a mentőosztagoknak és a helyszí­nen maradt lakosságnak. Az eső és a hó után beköszöntött a fagy, újabb és újabb remegések döntik le a megmaradt épületek egy ré­szét, s növelik az épen maradt ott­honokba már-már visszatérő la­kosság félelmét Hétfő este Irpinia környékén a Mercalli-skála sze­rint 7-es erősségű rengést mértek. Miközben a legtöbb helyen már bulldózerekkel takarítják a romo­kat, hétfőn, nyolc nappal a föld­rengés után, még mindig találtak három életben maradottat. A hatóságok egyik legnagyobb gondja a túlélők elköltöztetése, mivel azok többsége nem akarja elhagyni szülőfaluját és inkább vállalja, hogy sátrakban, lakóko­csikban vészeli át a telet. Azokat, akik nem belföldi vagy külföldi rokonokhoz költöznek, szállodák­ban helyezik el, elsősorban az idő­seket és a gyermekeket. Campani­a tartományból eddig például csak ezren fogadták el a szállodai el­helyezést, holott a lefoglalt szál­lodai helyek száma 15 ezer, a rá­szorultaké pedig mintegy 170 ezer. Közben a sátrak már lakhatatla­nok, lakókocsikból pedig nem tud­ják kielégíteni a szükségletet A mentéssel foglalkozó katonai és polgári alakulatok salernói ta­nácskozásán közölték, hogy tolva­jok garázdálkodnak, fosztogatják a raktárakat, a megközelíthető la­kásokat, sőt megtámadtak polgári és katonai szállítóeszközöket is. Szakértők a rengés okozta ká­rok helyreállításának költségét mintegy 20 000 milliárd lírára be­csülik. A haladó közvélemény egyre határozottabban követeli, hogy ne csak a károkat állítsák helyre, hanem ésszerű beruházás­sal biztosítsák a munkanélküliség­ben szenvedő elmaradt délvidék újjászületését, pótolva az eddigi kormányok évtizedes mulasztá­sait. Erre hívta fel a figyelmet az OKP vezetőségének hétfői ülése is. Bejelentették, hogy a párt köz­ponti bizottsága december 10-én rendkívüli ülést tart a földrengés sújtotta vidékek helyzetével és a délvidék újjáépítésével kapcsola­tos kérdések megtárgyalására. Barátomból áradt a panasz­. Egész délelőtt szaladgált egyik üz­letből a másikba. Né­hány pár meleg, ma­gas szárú, lehetőleg pamutszálas téli zok­nit akart vásárolni, de sehol sem kapott kedvére valót. A na­pokban külföldre uta­zik, északi tájaiéra, lehet, hogy farkasor­dító hideg fogadja, nem mehet nyári hol­mikban. Már térdig lejárta a lábát, hiába. Némelyek a szemé­re vetnék, hogy túl igényes, meg hogy miért hagyta az utol­­­só pillanatra a vá­sárlást. És egyáltalán: minek az olyannak zokni, aki már úgyis térdig lejárta a lá­bát? Ám barátom ir­ritált lelki állapota nem tűrte a léha él­celődést. A komoly helyzethez komoly szavak illenek: — Ha az ember nem kap valamit, meg­próbálja mással he­lyettesíteni, és nem Lábtyű mérgelődik. A te ese­ted egyszerű. Veszel két-három pár láb­tyűt, és k­ész. Csakhogy ő nem is tudja, mi az a láb­tyű. Meg kellett ne­ki magyarázni, hogy régen bizonyos láb­beli hallgatott erre a névre, még Jókai is ilyen értelemben használta a szót. Most azonban ama harisnyafélét nevezik így, amelynek, mi­ként a kesztyűnek, öt ujja van Térdig ér, jó vastag, így jól megy hozzá akár a régi ér­telemben vett lábtyű (bakancs) is. A kira­katban élénk színük­kel, harsány csíkjaik­kal hívják fel maguk­ra a figyelmet. — Öt ujja van, mint a kesztyűnek? — hor­kant fel. — És te ezt ajánlod nekem? Em­ber, ék­ külföldre me­gyek. Egy szakmabe­liekből álló rangos küldöttség tagja le­szek, zsúfolt prog­rammal. Későn fek­szem, másnaposan ébredek, fel akarom húzni a zoknit, és öt ujja van. Egy zoknit felránt az ember, nem keresgéli az ujjakat. És mit szól a szoba­társam, ha ilyen ru­hadarabot lát raj­tam? Még piperkőc­­nek kiáltanak ki! Nem lehetett meg­győzni. Megátalko­dott konzervativizmu­sáról minden értel­mes ért lepattant. Görcsösen ragaszko­dott a hagyományos viselethez. A végén még ingerülten ki is fakadt: — Csak tudnám, miért erőlteted any­­nyira ezt az átkozott fáblyát? — Mert az, nem úgy, mint a meleg zokni, nagy válasz­tékban kapható. S.J. NÉPSZABADSÁG RAGASZKODÁS A SZÜLŐFÖLDHÖZ Hihetetlen, de igaz. Egy isten háta mögötti, a földrengés romba döntötte Salerno megyei kisköz­ségben, I­omagnono al Montében három túlélőt hoztak a felszínre. S amikor a mentők kiemelték őket a romok alól, közülük a legidő­sebb, miután többször egymás után elismételte, „élek”, így szólt a mentőkhöz: „Tudjátok-e, hogy szeptemberben töltöttem be a szá­zadik életévemet... ha nem bá­torítom őket, hát ezek ott lent már meghaltak volna a félelemtől.” Maria Cecere, a nagymama a rom­ba dőlt ház alatt hét napon át tar­totta a lelket fiában, a 67 éves Carminében és unokájában, a 22 éves Nicola Villanóban. Mindhármukat helikopteren szállították a kórházba. „Hova visztek?” kérdezte a pilótától a százéves nagymama. „Nápolyba, kórházi kezelésre” — válaszolta a pilóta. „Rendben van, de csak né­hány napig tudok ott maradni, haza kell térnem.” A százéves nagymama a 300 ezer fedél nélkül maradt campaniai, lucaniai olasz kívánságát fogal­mazta meg. El sem menni, s ha mégis, visszatérni, minél előbb. Nem számít, hogy a lakókocsikat már befedte a hó, hogy olvadás­kor bokáig ér a sár, hogy a sátra­kat nem lehet fűteni. A földren­gés sújtotta vidékek parasztjai úgy ragaszkodnak szülőföldjük­höz, a völgyekben és a hegyolda­lon fekvő piciny földdarabkáik­hoz, állataikhoz, mint a százéves nagymama ragaszkodott hét éjje­len és hét nappalon át ott lent, öt méter mélységben­­ az életéhez. Faragó Jenő 9 A járda is síkos Az elmúlt napokban lehullott ha­talmas mennyiségű csapadék alapo­san próbára teszi a közlekedésben, a szállításban és a hóeltakarításban dolgozókat. Így van ez a fővárosban is, ahol — megannyi tél gyakorlata alapján — a Közterület-fenntartó Vállalat most is várja a rendkívüli hómunkások jelentkezését. Az indok egyszerűségében szorító: egyébként sincs elég dolgozójuk, s főleg most vannak kevesen, amikor a hó elta­karítása egyre sürgetőbb Budapest utcáiról, mindenekelőtt a főútvona­lakról. Mindez indokolta, hogy nem olcsó megoldásként, felemelték a munkát vállalók pótlékát. De nem csupán a főútvonalak megtisztítása a cél. Minden utcában tisztává kell tenni elsőként a járdá­kat s az autóbusz- és villamosmeg­állókat is. S itt már nem elég, ha a hivatalból ezzel foglalkozókra vá­runk. Mert sok mellékutcában a töm­dházfelügyelők nem győzik egye­dül a munkát, főleg a külső kerüle­tekben pedig megannyi családi, tár­­sasház előtt még mindig érintetlen a hótakaró. A fővárosi tanács ezért fordult kéréssel a lakossághoz: a jár­dák takarítása mellett, ahol lehetsé­ges, tisztítsák meg a megállókat is. Jó lenne, ha példát véve a szerte az országban páratlan összefogással dolgozókról, minél többen eleget tennének e kérésnek, s mindenki megkezdené a „söprögetést” a saját portája előtt, ahol pedig szükséges, a lakók közösen tennék tisztává a közterületi járdákat, átjárókat, meg­állókat, a gyalogosok, a közleke­dők — valamennyiünk érdekében, hogy minél kevesebb legyen a bal­eset és minél könnyebb a közleke­dés. R. F. ­ RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 3. rész. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Grieg­ g-moll vonósnégyes. 9.45: Kis magyar néprajz. 9.50: Gyermekkönyvhét. 10.05: Irodalmi rejtvényműsor. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Zenekari muzsika. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.07: A Kolinda együttes műsorából. 14.22: Kritikusok fóruma. 14.32: Így láttam Bartókot 15.10: Bakonyi népdalok. 15.27: Iskolák — őrsök — barátok. 16.10: A körzeti stúdiók műsora. 17.01: Lehet-e tervezni?! Riportmű­sor. 17.32: Operettrészletek. 19.15: Gondolat 20.00: Nótaest. 21.00: Székely Mihály énekel 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Goldmark: Vonósnégyes. 23.00: Balettzene. 0.10: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Magyar fúvószene. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Népi muzsika. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Tóth Benedek írása. 18.30: Színes szőttes. Kettőtől négyig ... Zenés *Tdn. 14.00: Zenés játékokból. 14.35: Slágermúzeum. 15.23: Szimfonikus könnyűzene. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Színes népi muzsika. 17.30: Hol , mi? 18.33: Tánczene. 19.07: Cor de Groot zongorázik. 19.25: Mit ír a világsajtó az élelmiszer­kereskedelemről ? 19.45: A boát kedvelőinek. 20.33: ifjúsági kulturális körkép. 21.25: örökzöld dallamok. 22.23: Szórakoztató zene éjfélig. 3. MŰSOR 9.00: Etika és filozófia középiskolá­soknak 9.30: John és Vangelis felvételeiből. Szt. 10.04: Erkel: Sarolta. 3 felv. opera. Szt. 12.28: Maurice André (trombita) fel­vételeiből. Szt. 13.07: Zenekari muzsika. Szt. 14.36: Candide vagy az optimizmus. 4. rész. 15.33: Operakettősök. Szt. 16.06: Magnósok, figyelem! Szt. 16.51: Öt földrész zenéje. 17.00: Növényi és ipari kórokozók. Ri­portműsor. 17.30: A Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye. Szt. Kb. 18.30: Madrigálok. Szt. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Csaba Péter hegedűestje. Szt. Közben. kb. 20.10: A miskolci stúdió műsora. Kb. 21.10: Dzsesszfelvételeinkből. 21.30: Mi újság a magyarországi ope­­rákon. TELEVÍZIÓ 9.00: Tévétorna (sz.). 9.05: Rajz 1—4. o. (ism. 15.25, sz.). 9.35: Magyar nyelv 2. o. (ism. 15.50, sz.). 9.45: Delta. Tudományos híradó (sz.). 10.25: Felsült trubadúr. Dán film (sz.). 11.45: Lehet egy kérdéssel több? 16.20: Hírek. 16.25: A csárzók. Francia dokumen­tumfilm (sz.). 16.50: Bulgária—NSZK VB selejtező labdarúgó-mérkőzés (sz.). 18.30: Hol tart — a budapesti sport­­csarnok? 18.45: Tíz perc Ifjúság. 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Olvassatok mindennap! (sz.). 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Külpolitikai fórum. Az érdeklő­dők ma 10.00 órától a 170—700-as, 17.00 órától a 173—444-es, illetve a 174—333-as telefonszám feltár­csázásával tehetik fel kérdései­ket a legégetőbb külpolitikai ese­ményekről. Válaszolnak a stú­dióba meghívott vendégek, vala­mint a műsor moszkvai, varsói, washingtoni és bonni tudósítói (sz.). 21.40: Dóra jelenti. Magyar film (sz.). 23.05: TV Híradó 3. (sz.). 2. MŰSOR 20.00: Angol hercegek Mecseknádas­­don ? A pécsi körzeti stúdió film­je (sz.). 20.40: A rajz mint fegyver. 4 r. (sz.). 21.05: TV Híradó 2. (sz.). 21.30: A mi házunk. 22.20: A magyar tudomány nagy öre- R“». "Hevesi Gyula akadémikus.

Next